Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-12 / 290. szám

1997. december 12., péntek 8 Kelet-Magyarország Londoni nem London (MTI) — Elutasí­tással felérő kitérő választ adott a brit kormány arra a spanyol javaslatra, hogy a két ország gyakoroljon kö­zös fennhatóságot Európa utolsó gyarmati területe, a Spanyolország déli csücs­kén húzódó, brit szuvereni­tás alá tartozó Gibraltár felett. A javaslatot Abel Matu- tes spanyol külügyminisz­ter terjesztette elő most elő­ször hivatalos formában, amikor szerdán éjszakába nyúló megbeszélést tartott Londonban Robin Cookkal, a brit külügyi tárca első em­berével. Cook a tárgyalás után kijelentette: a brit kor­mány „átnézi majd a javas­latot”, de döntést maga nem hozhat a kérdésben a „Szik­la” 30 ezer lakójának egyet­értése nélkül. A Gibraltár feletti brit felségjog egyik alappillére a gyarmat 1969- ben szentesített saját alkot­mánya, amely nem engedé­lyezi a terület státusának egyoldalú megváltoztatását a lakosság hozzájárulása nélkül. A Londonban előterjesz­tett hivatalos madridi ja­vaslat jelentős engedmény, hiszen a spanyol fél eddig a brit szuverenitás feladá­sát, s a kizárólagos spa­nyol fennhatóság helyre­állítását követelte Gibraltár felett, amelyről Spanyolor­szág 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró Utrechti Szerződésben mondott le London javára, elvileg örökre. Nagy-Bri- tannia azóta is e szerző­dés alapján gyakorol fenn­hatóságot a stratégiai he­lyen, a Földközi-tenger be­járatánál emelkedő szikla­tömb felett. A kényes ügyet bonyolít­ja, hogy a gibraltári főmi­niszter, Peter Caruana a mi­nap saját tervvel állt elő, miszerint Gibraltárt a gyar­mati jelleg felszámolásával a brit korona függő terüle­tévé kellene nyilvánítani, Guernsey vagy Jersey stá­tusához hasonlóan. Madrid máris közölte, hogy ezt a megoldást elfogadhatatlan­nak tartja. Gibraltár sorsa régóta vi­szály forrása a két EU-tag- állam között. London erő­teljesen kifogásolja, hogy a spanyol fél változatos kor­látozó intézkedésekkel ne­hezíti a terület közúti, vízi és légi megközelítését, s brit vélemény szerint csak kitalált ürügy az a spanyol érv, miszerint a határforga­lom fokozott ellenőrzését a Nagy-Britannia által eltűrt, kiterjedt kábítószercsempé­szet indokolja. Jó bizonyítvány Washington (MTI) — Ro­mániában a munkaerőkölt­ség ugyan csak az ausztriai­nak 18-21 százaléka, de a többi feltétel sokkal kedve­zőtlenebb, mint a többi or­szágban — mondta a WI- IW-igazgató. Az egyetlen negatív kije­lentés Magyarországgal kapcsolatban arra vonatko­zott, hogy a hagyományos iparágakban a régi üzemek nem virágoztathatók fel elég hatékonyan, s emiatt a külföldiek elsősorban zöld­mezős beruházásokat hoz­nak létre. Az is elhangzott, hogy a nyugati cégek harminc százalékkal maga­sabb bért fizetnek az alkal­mazottaknak, mint a ma­gyar cégek. Az egész térségben ural­kodó munkanélküliségről riasztó adatokat közöltek, bár az is kiderült, hogy az állástalanság már csökken: 1990-ben a munkanélküli­ek száma 1,7 millió volt a CEFTA-országokban, vala­mint Romániában és Bulgá­riában együttvéve. 1993- ben felemelkedett 6 millió­ra, tavaly év végén 4,9 mil­lió volt, az idén júniusra pe­dig 4,4 millióra csökkent. 1990 és 1996 között össze­sen 7 millió munkahely tűnt el, elsősorban az iparban és a mezőgazdaságben, s ezt a tendenciát nem ellensú­lyozta a szolgáltatásban lé­tesült munkahelyek száma — hangsúlyozta Pavlik, anélkül, hogy részleteket említett volna. A WIIW angol nyelvű je­lentése 12 ezer schillingért vásárolható meg, és a bécsi kutatóintézet hétpecsétes ti­tokként őrzi a benne foglalt részadatokat, mivel azt re­méli, hogy e tanulmánykö­tet eladásával javíthat anya­gi helyzetén. A külföldi be­ruházásokról szóló tanul­mány szerzője Hunya Gá­bor, az intézet egyik ma­gyar kutatója. Az ellenzéki tory párt vezetője, William Hague (közé­pen balra karba tett kézzel) figyeli az egyedüli szülők segélyezésének csökkentésével kapcsolatos szavazást az angol alsóházban. Noha a kormány győzött a sza­vazáson, 47 munkáspárti a törvényjavaslat ellen sza­vazott és tizennégyen tartózkodtak. Ez volt Tony Blair miniszterelnök legnagyobb kudarca 1997 máju­si hatalomra jutása óta AP-felvétel ORSZÁG, VILÁG Egy boszniai muszlim asszony könnyeivel küszködve mutatja elve­szett fiai fényképeit. A hölgy egy menekült a kelet-boszniai Szrebre- nyicából. Képünkön egy szarajevói tüntetésen vesz részt csütörtökön. A szrebrenyicai asszonyok megfogadták, hogy min­den hónap 11. napján de­monstrációt tartanak, ami­vel szeretnének informáci­ókat szerezni eltűnt csa­ládtagjaikról, barátaikról, és szomszédaikról. Több, mint 6000 muszlim sze­mélynek veszett nyoma, mióta boszniai szerbek özönlötték el a beékelt te­rületet AP-felvétel Meciar távozásra készül Ha mozgalma veszítene a választásokon, akkor ő örök időkre visszavonul Pozsony (MTI) — Vladimír Meciar nem kívánja magát ál­lamfőnek jelöltetni, de mint mondta: azt a kérdést sem tisz­tázta magában, hogy induljon- e a következő választásokon, sőt még azt sem, vajon jelenle­gi kormányfői megbízatását végig kitöltse-e? Ha mozgal­ma veszítene a választásokon, akkor ő örök időkre visszavo­nul a politikából. A kormányfő szerdán este a szlovák közszolgálati televízió közel kétórás műsorában a né­zők telefonos kérdéseire vála­szolt. A parlamenti választáso­kat érintő kérdések körében Meciar egyik figyelmet keltő kijelentése az volt, hogy „két­féle program ütközik majd.” Algír (MTI) — Feltételezett iszlám szélsőségesek nyolc polgári személyt és egy rend­őrt gyilkoltak meg kedden és szerdán Algériában — adták hírül a csütörtöki algériai la­pok. Szerdára virradóra egy fegy­veres csoport támadást intézett az Algírtól 240 kilométerre délnyugatra fekvő Frenda egyik szakiskolája ellen. A banditák elmetszették az isko­la őrének, feleségének, fiának és egy negyedik személynek a torkát. A támadók ezenkívül magukkal hurcoltak egy fiatal leányt — írta a Le Matin című napilap. Ugyanazon az éjsza­kán Ain-Defla közelében, Al­gírtól 160 kilométerre nyugat­ra a Fegyveres Iszlám Csoport (GIA) terroristái két polgári személy torkát vágták el —je­Űrbacik a Miren Moszkva (MTI) — A mikro­organizmusok kitűnően alkal­mazkodtak a súlytalansághoz a Mir űrállomáson, s az orosz űrbázis 12 éves üzemeltetése során valóságos evolúción mentek keresztül. Az orosz űr­hivatal egészségügyi-biológiai kutatóintézetben e tucatnyi év alatt összesen 140 különböző fajta mikrobát és baktériumot gyűjtöttek be a világűr meghó­dítására a Mirrel együtt indult mikroorganizmusok közül. E potyautasok élő bizonyíté­kai a „kicsi a bors, de erős” mondásnak, hiszen 1986 óta a Föld körül keringő orosz űrbá­zison a mikroorganizmusok és baktériumok csaknem 100 ezer nemzedéke váltotta egy­mást. Szerinte egyetlen program lé­tezik, az általa vezetett mozga­lom (HZDS) kínált alternatíva. Minden egyéb radikális ellen­zéki program a „megsemmisí­tés programja” — s ez a radi­kalizmus megjelenésével fe­nyeget. A szlovák kormányfő „egyes külföldi megfigyelők” kijelentéseit „Szlovákia bel- ügyeibe való közvetlen bea­vatkozásnak” nevezte, márpe­dig szerinte erre senkinek nincs joga, mert az ország bel­ső ügyei kizárólag az ország polgáraira tartoznak. Szlová­kia Meciar szerint „semmi­lyen kárt nem szenvedett” az által, hogy nem jutott be a NA- TO-bővítés első körébe, s hogy ott-e a helye, vagy sem, lentette a Liberté és az El-Ha- bar című napilap. Birinében, az Algírtól 300 kilométerre délre fekvő Dzsel- fa közelében kedden délután ketten meghaltak és egy har­madik személy megsérült, amikor gépkocsijuk alatt po­kolgép robbant — jelentette két újság. Algírban a La Tri­bune közlése szerint szerda reggel a mexikói nagykövet­ség épülete előtt posztoló rendőrt lőtték le. Ugyanez a lap arról is hírt adott, hogy az algériai biztonsági erők vé­geztek két, kazamatában rej­tőzködő fegyveres iszlám szélsőségessel el-Amríjában, Algírtól háromszáz kiloinéter- re keletre. Kedden Blídában (Algírtól 50 kilométerre délre) pokolgé­pes merényletet követtek el Washington (MTI) — A hi­vatalos moszkvai közlésekkel ellentétben a The Washington Post több forrásból is úgy érte­sült, hogy Borisz Jelcin orosz elnök betegsége súlyosabbnak tűnik egyszerű meghűlésből fakadó légúti fertőzésnél. A lapnak nyilatkozó források szerint árulkodó jel lehet, hogy az államfő mellett tartóz­kodik Renat Akcsurin szívse­bész, aki a tavalyi bonyolult szívműtétet végezte az elnö­kön. Az amerikai lap egy magát megnevezni nem kívánó, Moszkvában dolgozó diplo­matát idézve azt írta csütörtöki jelentésében, hogy az elnök minden jel szerint újabb szív­rohamot vagy legalábbis „va­lami ahhoz hasonlót” szenved­hetett. A diplomata további in­airól az ország polgárai hiva­tottak dönteni, mégpedig nép­szavazással. A jövő évi parla­menti választások demokrati­kusak lesznek, hiszen — mint mondta — választási eredmé­nyekkel manipulálni „igen os­toba és rövidlátó” lépés lenne. Ilyesmi csak egy banánköztár­saságban történhet meg, már­pedig Szlovákia semmilyen tekintben nem banánköztársa­ság — fogalmazott a kor­mányfő. Vladimír Méciar tagadta, hogy moszkvai tárgyalásai so­rán valaha is legkisebb orosz nyomásnak, vagy bármilyen kényszerítésnek lett volna ki­téve. „Hogy Szlovákia merre tart, az Szlovákia dolga” — egy gimnázium közelében, amelynek a korábbi hírekkel ellentétben immár négy halá­los és tizenegy sebesült áldo­zata van — jelentette a Liber­té. Kamed Rezzag-Bara, az al­gériai Emberi Jogi Bizottság (ONDH) elnöke szerdán éle­sen bírálta az Amnesty Inter­national (AI) nemzetközi em­beri jogi szervezetet. Az illeté­kes szerint az AI legutóbbi al­gériai jelentésében gyakorlati­lag polgárháborús felhívást in­tézett az iszlám szélsőségesek­hez, amikor felszólította őket, hogy ne válasszanak polgári célpontokat akcióik során. Rezzag-Bara szerint ez a felhí­vás azt sugallja, hogy a terro­risták folytassák támadásaikat katonai és rendőri létesítmé­nyek ellen. formációval nem tudott szol­gálni, de hozzáfűzte, hogy Borisz Jelcin állapota sokkal súlyosabbnak látszik, mint az a hivatalos közleményekből következne. Egy másik, az „orosz kor­mányhoz közel állónak,, mi­nősített forrás ugyancsa” úgy vélekedett, hogy többről van szó, mint egyszerű meghűlés­ről. Szerinte az elnök betegsé­gére vonatkozó pontos infor­mációkat titokban tartják. A The Washington Post egy nyugati diplomatát is megszó­laltatott, aki elmondta, hogy nem egészen világos Borisz Jelcin állapota, és valóban nem lehet tudni, hogy mennyi­re súlyos a betegsége. Mind­azonáltal abból a tényből, hogy az elnök telefonbeszél­getéseket folytatott a szanató­jelentette ki, s arról biztosítot­ta a nézőket, hogy az ország biztonságát semmi sem fenye­geti. A jövő évi költségvetés most folyó parlamenti vitájá­ról szólva azt mondta: ha (ko­moly követelésekkel fellépő partnerei) a költségvetési ter­vezet bármilyen módosításá­nak kieszközöléséről ábrán­doznak, akkor azzal is számol­niuk kell, hogy ő a saját moz­galmának képviselőit a módo­sított költségvetés ellen szava­zó magatartásra, és az ideigle­nes költségvetési támogatásá­ra fogja felszólítani. Jelezte: azt fontolgatja, hogy a pénz­ügyminisztert felhatalmazza: vonja vissza a költségvetés parlamenti előterjesztését. Karta '97 Kijev (MTI) — Fehér­oroszországban Karta ’97 elnevezéssel rendszerelle­nes csoport alakult. Célja az erőszakon és diktatúrán alapuló fehérorosz hatalmi berendezkedés szétzúzása, és egy szolidaritáson ala­puló rendszer, hasonlóan az 1977-ben az akkori Csehszlovákiában létreho­zott Charta ’77 mozgalom­hoz. Ezt Ljudmila Grazno- va minszki parlamenti kép­viselő, a Karta ’97 mozga­lom egyik kezdeményező­je mondta el Kijevben. Graznova közölte, hogy a Karta ’97 kezdeményezés­hez egyetlen hónap alatt harmincezer fehérorosz ál­lampolgár csatlakozott. riumból, az illető arra a követ­keztetésre jutott, hogy Borisz Jelcin nem cselekvő- és mun­kaképtelen. A világhírű amerikai szívse­bész, Michael DeBakey pro­fesszor kétségbe vonta, hogy az orosz elnöknek gondjai vol­nának a szívével. Elismerte azonban, hogy a műtét óta nem áll kapcsolatban Borisz Jelcin orvosaival. (A pro­fesszor konzulensként műkö­dött közre az operációnál.) Az amerikai kormányzat még szerdán úgy nyilatkozott, hogy nem lát okot aggodalom­ra Borisz Jelcin orosz elnök vírusos megbetegedése miatt. Fehér házi források hangsú­lyozták azt is: nincs okuk két­ségbe vonni, hogy teljes érté­kű tájékoztatást kaptak Borisz Jelcin állapotáról. Mészárlások Algériában Jelcin komolyan beteg

Next

/
Thumbnails
Contents