Kelet-Magyarország, 1997. december (54. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-12 / 290. szám
1997. december 12., péntek SPORT A szalámi kalandos utazása Munkatársunk jelenti Honoluluból, ahol trópusi karácsonyi hangulat fogadja a vendégeket Mán László Honolulu (KM) — Ezt sem gondoltam volna! Egy Juven- tus-MU derbit polinézek között nézhetek Honoluluban egy sörözőben. Ne, de ne vágjunk elébe egy, főként a kolbász és pálinka számára végzetes utazásnak. Szerda reggel Ferihegyen havazás búcsúztatott, Amszterdamban szakadó eső várt, Los Angelesben szikrázó napsütés üdvözölt. Aztán több a mint húszórás repülőzést a Hawaiira érkezés zárta. A fogadás szívélyes „Aloha” (helyi szokás) és nyakba akasztott virágfüzér volt. A hazai mínuszok után lágyan ringatott a párás, húszfokos meleg, itteni idő szerint még szerda este nyolckor. A repülőút szerencsés volt. Los Angelesig a KLM-gépen a négyes sorban csak ketten ültünk, a nyugati partról a szigetekre felszálló Wordwest Boe- ingjén pedig alig félház volt, táncolni is lehetett volna. Persze nem majd napnyi utazás után és még egy hatórás út előtt. Los Angelesben léptünk amerikai földre, itt várt a vám! Sajnos. Mert az ajándékba hozott hazaira itt várt szégyenletes vég. Szalámi? - kérdezte a vámos. — Yes - mondtam én, a becsületes. A bőröndben közösen megtaláltuk a mit sem sejtő kolbászt. Én próbálkoztam. Bármely színitanoda felvételijén megfeleltem volna az esendő szerepében, ám a barna bőrű hölgy nem hatódott meg. Mosolyogva, harag nélkül, talán még együtt is érezve közölte: a szabály, az szabály! Hús az ő keze között nem jön be az ígéret földjére. így aztán nyakon csípte a húsos rudat, és egy előre kikészített szemetesbe dobta. A szilvapálinkának is bevégeztetett. Ő valahol nem óvó kezek közé került, és az utazótáska dobálásakor összetört. Nyoma maradt, valamennyi póló, a táska tartalma sokáig emlékeztetett a magyar italra. Amelyet szintén ajándékba szántunk. Mint ismert, vasárnap rendezik a 25. Honolulu Maratonit, amelyen indul a nyíregyházi Suba Ernő is. E sorok írója, aki a lapunk és a Kárpát- Hús Kft., a Hansa-Plastik Kft., a Vela Kft., a Centrál Hotel, az Open Doors segítségével küldi tudósítását a Kelet-Magyaror- szág olvasóinak, a repülőgépből látta, ahogy csodásán úszott a nyolc Hawaii-sziget legszebbje, az Oahu. Itt, a kb. 70x100 kilométeres szigeten, Honoluluban landolt a gép. A fővárosban százezren, az egész szigeten mintegy 1,2 millióan élnek, polinézek, japánok, európaiak és még tucatnyi náció! Az állam nyolcvan százaléka él a paradicsomi viszonyok között. A levegő párás, nappal most is majd harminc fok van. Érdekes, hogy az őslakók szótárában nincsenek évszakok, hiszen a klíma a kontinentálishoz képest kiegyensúlyozott. Viszont 42 szót használnak a villámra, abból van bőven a szörfösök paradicsomában. A szigeteken karácsonyi a hangulat. Havas teleken nevelkedtünk, és szokatlan a hatalmas Mikulás és a rénszarvasok húzta szán pálmafák, örökzöldek között. A fényűzés szó szerint vehető, még a pálmák is úgy fel vannak villanyozva, mint nálunk a karácsonyfák. Amit eddig láthattam, abból is kitűnik: sok a külföldi, az itteniek pedig nagyon szívélyesek, mosolygósak és gyakran hallani a mindenre jó varázsszót: Aloha. Hirtelenjében ennyi, hiszen amikor e sorokat faxolom haza, itt még szerda van, igaz már csak negyedóráig. Holnap kemény napunk lesz, mert a versenyigazgatóságon mindent fel kell térképezni. Tizenheten tizenhét pontosak Papp László teljesen elégedett a káliói eredményekkel • Öten egyszer sem hiányoztak Nagykálló (KM - B. T.) — Csapatot építeni és közben eredményt is elérni — ez minden edző rémálma, egyben nagy kihívása is. Pontosan ezt kellett produkálnia Papp Lászlónak, aki hosszú békéscsabai kitérő után tért vissza a megyébe, és foglalta el az NB III-as nagykállóiak kispadját. Az ősszel tizenkettedik helyen végzett együttes trénere szavaiból ítélve nem elégedetlen az eredménnyel. — Azzal kell kezdenem, hogy gyakorlatilag egy teljesen új csapatot kellett építenem a nyáron — vágott bele az értékelésbe Papp László. — Nyolc kezdőember távozott, az ő pótlásuk nem ment könnyen, ezt igencsak megsínylettük. A rajtunk nem lett volna rossz, de a Kisvárdán szerzett pontunkat nemsokára elvesztettük, mert mint ismeretes Feczkó Tamás jogosulatlanul játszott azon a kilencven percen. O Mindez mennyire viselte meg a társaságot? — Nagyon korrektek voltak a játékosok ez ügyben, fel tudták dolgozni a történteket. Sajnos, ilyen előfordul a futballban, balszerencsénk, hogy éppen velünk esett meg a dolog. A rajtunk ezzel együtt valóban nem lett volna rossz, mert az elhalasztott Encs elleni mérkőzést követően legyőztük a Püspökladányt, majd újra hazai pályán a Rakamazt. A sort azzal folytattuk, hogy a szintén élcsoporthoz tartozó szikszóiak is fejet hajtottak előttünk. O Közben viszont idegenben nem ment a játék, olyannyira, hogy az utolsó mérkőzést leszámítva gólt sem lőttek, pontot sem szereztek. — Bizony, bizony az idegenbeli szereplésünk nagyon gyenge volt. Azt is be kellett viszont látnunk, hogy ettől az alakulófélben lévő csapattól sokkal többet azért nem lehetett várni. Az is bosszant egy kicsit, hogy a közvetlen riválisainkkal szemben nem voltunk igazán eredményesek, igaz velük többnyire idegenben találkoztunk. Csapatunkra ebben az idényben jellemző volt, hogy a jobb csapatok ellen jobban is játszott, hiszen legyőzte a Püspökladányt, a Rakamazt és a Szikszót, de a Hajdúböszörményt is igencsak megszorongatta. O És hogyan értékeli az otthoni szereplést? — Úgy gondolom, hogy az elfogadható. Igaz, itt is vannak olyan mérkőzések, amelyek gyengébbre sikerültek. Az Encs ellen sportszerűen belementünk a halasztásba, aztán a tíz emberrel játszó ellenfelünk megvert bennünket. Különösen a Balmazújváros, .de a Baktalórántháza elleni gól nélküli mérkőzéseken is elég rosszul játszottunk, de még így is nyernünk kellett volna, hiszen több lehetőségünk volt a gólszerzésre. Majd jött az ózdi vereség, amiért nem tudom hibáztatni a csapatot, hiszen jól teljesített, de a borsodiak sem képeznek rossz játékerőt, és ezt be is bizonyították. O Ekkor már hat mérkőzésen keresztül nem sikerült az ellenfelek kapujába találniuk. Bízott a feltámadásban?-— Mindenki azt mondogot- ta, hogy az utolsó mérkőzéseken kikapunk Szálkán és a Vá- sárosnaménytól is. A fiúk azonban bizonyították, hogy van tartásuk, és képesek a bravúrra, hiszen egy feljövőben lévő Mátészalkát vertek meg simán a saját pályáján, majd a Vásárosnaményt is sikerült két vállra fektetni. Bíztam a feltámadásban, és szerencsére a fiúk is bizonyítottak. Ekkoriban ugyanis már nem akármilyen teher nehezedett a vállukon, hiszen mégiscsak hat mérkőzés óta nem lőttek gólt. Ráadásul ezek a mérkőzések megyei rangadók voltak, amelyekről tudjuk, hogy a sorsuk teljes mértékben kiszámíthatatlan. O Egyénileg milyen kategóriába sorolhatók a teljesítmények? — Inkább csak azokat nevezném meg, akik valóban húzóemberek voltak. Öt olyan játékosom volt, aki végigjátszotta az őszt: Cziotka, Horváth, Tóth, Dán és Szabó. Eltiltás miatt egy mérkőzésről hiányzott Kígyósi és Vass. Ők alkották a gerincet, velük elégedett voltam. Azt szeretném még kiemelni, hogy mindössze tizenhét játékos állt rendelkezésemre az ősszel, ezért is nagy dolog az őszi eredményünk, hiszen a keret láthatóan szűk. Az általánosabb ugyanis az, hogy egy fél év alatt több mint húsz játékos is pályára lép egy csapatnál. O Ón, aki évekig a profi futballban tevékenykedett mint vezető, milyen benyomásokat szerzett az alacsonyabb osztályban? — Nagykállóban csak jókat, tökéletesen elégedett vagyok a játékosaimmal. Ami pedig a bajnokságot illeti, sok az olyan játékos, aki tehetségéhez mérten biztosan megállná a helyét akár az NB I-ben is. Nekem elhihetik, hiszen hosszú évekig láttam, hogy ott is milyen játékosok rúgják a labdát. Az őszt a tizenkettedik helyen záró kállóiak legtöbbször (ötször) a tizenharmadik pozíciót foglalták el a tábláza* ton. Igaz, egyszer a kiesőhelyre is visszacsúsztak. Tizenhét pontjuk közül tizennégyet hazai pályán szereztek, gólt idegenben csak Mátészalkán lőttek, igaz akkor négyet is. Nem dicséri a támadójátékot, hogy kilencszer (közte zsinórban hatszor a 8. és 13. forduló között) nem tudtak az ellenfél kapujába találni. Misi bácsi is gratulált Nyíregyháza (KM) — És Szekér László mosolygott. Egyes vélemények szerint szerdán este idén először fakadt szemmel látható boldogság az arcára akkor, amikor röplabdáról volt szó. Pedig csapata, a Szakszig NRK mondhatni sima vereséget szenvedett a szerdai kupavisszavágón a sokszoros magyar bajnok Eger együttesétől. Attól a csapattól, amely az eddigi honi küzdelmek során mindössze öt játszmát vesztett az idén. Majdnem a nyíregyházi harmadik szett lett a hatodik ilyen, ám a rutin végül diadalmaskodott. A hazaiaknak viszont nem volt okuk a szomorúságra, és ezt Szekér László emígyen magyarázta. — Ennek a csapatnak bent kell maradnia az Extraligában — mondta közvetlenül a mérkőzés után az edző. — Ebben az összetételben még csak egyet edzettünk, és már most láttam biztató jeleket. A leginkább megnyugtatónak az tűnt, hogy sáncolás közben szinte mindig találkoztunk a labdával. A két új játékos érkeztével több mód nyílik taktikai variációk alkalmazására is, illetve az eddigi biztos kezdőjátékosok is jobban csipkedni fogják magukat. Mert ezentúl az játszik majd, aki jobban teljesít. A Szekér által mondottakat Tatár Mihály (Mist bácsi látott már egy-két röplabda-mérkőzést) is alátámasztotta, hiszen a végén gratulált a nyíregyháziaknak, majd ezt is megjegyezte: „ez a csapat nem a tabella végén fog kullogni.” Csak Almási Búcsú az ötmillió dollártól Groningen (dpa) — Lékó Péter után Portisch Lajos és Alekszandr Csernyin is kiesett a Groningenben zajló sakk-világbajnokságon. Portisch és Csernyin az első forduló úgynevezett rájátszásában búcsúzott az ötmillió dollár összdíjazású vb-től. Csernyin a román Ist rate scu, míg Portisch a német Luther ellen döntetlenre állt két parti után. A 25-25 perces oda-visszavágó alapon rendezett rövidített játszmák után sem tisztázódott a továbbjutás sorsa. A második rövidítés Istratescu és Luther sikerét hozta. A magyarok közül csak Almási Zoltán jutott tovább az első fordulóból, őt csütörtökön a kiemelt Polgár Judit ellen hívták asztalhoz. Menotti visszatért Rövid volt az európai kaland Genova (AP) — Miután az olasz Sampdoria futballcsapatának eredményei nem nagyon javultak, a genovai klubvezetés elbocsátotta argentin vezetőedzőjét, Cesar Luis Menottit. A szakember hazatér, az Independiente vezetőedzője lesz. Az itáliai futballcsapatnál meglehetősen rövid időt eltöltött — csak az idény elején szerződött át Európába — kiváló edző megbeszéléseket folytatott az Independiente vezetésével. Ezután Eduardo Tortorelli szóvivő közölte: január ötödikén az Independiente edzéseit veszi át Menotti, aki éppen ettől az argentin klubtól szerződött át a Samphoz. Menotti korábban az argentin futballválogatott szövetségi kapitányaként is dolgozott, a dél-amerikai gárdával 1978-ban vb- aranyérmet szerzett. Később a spanyol Barcelona szakmai vezetőjeként ténykedett, továbbá a mexikói válogatott szövetségi kapitánya is volt egy időben. 1 Terry tekintélye Csalódott csapatok tornája Sydney (AP) — Két csalódott együttes is részt vesz a szombaton kezdődő válogatottak Interkontinentális Kupáján (Konföderációs Kupa). Az egyik az ausztrál nemzeti csapat, amely elbukott Iránnal szemben, így a várakozással ellentétben nem jutott ki a jövő évi világbajnokságra. A cseh válogatott tagjai szintén elkeseredve érkeznek Szaúd-Arábiába, hiszen nekik a tavalyi kontinensviadalon szerzett ezüstérem után nem sikerült a vb-kvalifikáció. Az ausztráloktól nem várhatók világrengető eredmények, ráadásul Terry Venables szövetségi kapitány neve szóba került azok között, akik jelöltek a nigériai válogatott szakvezetői posztjára. A nagy elismerésnek örvendő Venablest ráadásul nem minden játékosa tiszteli. Legalábbis ezt bizonyítja, hogy a veterán Arnold keményen kritizálta az angol szakembert. — Pályafutásom során négy világbajnoki selejtezősorozatban játszottam. Állíthatom, hogy a felkészülésünk egyszer sem sikerült ilyen rosszul. Egy jó csapat búcsúztatott minket, de azt hozzá kell tenni, hogy Irán nem egy világverő válogatott — nyilatkozta Arnold.
