Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-29 / 279. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Hajdú Audija A hír rövid: Hajdú János képviselő a lakása közelében kiszállt gépkocsijából, hogy kinyissa a garázsajtót, mint bárki más. Közben észrevette, hogy valaki megpróbálja elvinni az ő autóját. Az járműhöz futott, de az ismeretlen tettes egyszerűen elütötte, majd elhajtott. Sokféleképpen lehet reagálni a történtekre az illető politikai hovatartozásától anyagi helyzetén át a köz- biztonság esetleges romlásáig. Én egy negyedik változatot tennék a képzeletbeli nagyító alá. Hozzávetőleg egy évtizede a legszélesebb körben szóbeszéd tárgya, hogy valamit tenni kellene az autólopások ellen. És lényegében az említett évtized alatt nem sokkal több történt, minthogy a biztosítók — tekintettel a tetemes kifizetésekre — egyre feljebb srófolták a biztosítási díjakat. Ez eseteben is — mint már annyiszor — az olcsóbb autók tulajdonosai húzták a rövidebbet, minthogy a biztosítóknál „üzletágak” vannak, a sokmilliós autócsodák eltűnése és kártérítése miatt a teljes ügyfélkör szenved. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért őröl olyan lassan az államgépezet malma. Évek óta ígérik az autós törzskönyvet, a hamisításnak legalább egy csöppnyit ellenálló forgalmi engedélyt, egy összehangolt jelzőrendszert. Ezek azonban vátozatlanul csak elképzelések, jóllehet, már szakállasak. Pedig a pénzhiányra ez esetben nem lehet hivatkozni, hiszen minden okmány az autósnak kerül pénzbe. Ha jót készítenének, talán egy kicsit többet kellene fizetni, ám megérné, mert nőne a biztonság. Az állampolgár vegyes érzelmekkel figyelheti, hogy a tehetetlen hatóságok mellett miként fejlődött jövedelmező iparággá a gépkocsilopás. Az évi sok ezer lopott autó árából jut a tippadónak, a zsiványnak — aki minden gondolkodás nélkül kész, elütni a kiszemelt autó gazdáját, ha akadékoskodik —, a határon átjuttató sofőrnek, és persze mindazoknak, akik a hálózatokat mozgatják. Hu- moreszkbe illő esetek mutatják, mennyire magabiztosak a bűnözők: Budapesten ellopták a horvát elnök delegációjának gépkocsiját csakúgy, mint a Nemzetbiztonsági Hivatal elől a Mercedeseket. Ami a megelőzés érdekében történt, üzleti alapon esett meg ilyen-olyan végkifejlettel. Biztosítók, lízingcégek próbálkoztak. A piros tilosban járóknak azonban ezek legfeljebb bolhacsípések. Az ő agyuk finomabb hango- lású. A belügyminiszter nyilatkozatából — mely szerint a bűnözés problémájára a társadalomnak kell választ adnia — még bátorításra is gondolhatnak. Mert legfeljebb sárga jelzés, amin köztudomásúan sokan gondolkodás nélkül áthajtanak. A társadalom reagálása ugyanis nagyon lassú. Jobb lenne talán azt hangsúlyozni, hogy a bűnözés elleni harc állami feladat, mégpedig kiemelt, sőt a felelősökön számonkérhető. És számon is kellene kérni. Még az időhúzást is. Természetesen nem csak Hajdú Audija miatt. Távoktatás intermédiával P. John Smidt a wolverhamptoni egyetem és a tanárképző kapcsolatáról AKTUÁLIS INTERJÚNK A KM hétvégi melléklete ’97. XI. 29. Tovább nyílik az a kapu, amelyet hat éve nyitottak ki a Wolverhamptoni Egyetem és a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola között. Az angliai város két főiskolája akkor kapta meg az egyetemi rangot, a nyíregyházi főiskola pedig akkor tette meg az első lépéseket az egyetemi szintű oktatás bevezetésére, így előre is hasznosnak, praktikusnak Ígérkezett a kapcsolat. Ennek kibővítése miatt járt Wolverhamptonban Balogh Árpád főigazgató és Hadházi Tibor főigazgató-helyettes. Az egyetem rektorával és más vezetővel az együttműködés kiszélesítéséről többször folytattak tárgyalást. A múltról, az egyetemről és az újdonságokról P. John Smidt professzorral, a természettudományi kar dékánhelyettesével beszélgettünk. — Egy pályázattal kezdődött a kapcsolat, amit a földrajz tanszékkel közösen nyújtottunk be. Ekkor látogatott el először Wolverhamptonba Gőz Lajos és Frisnyák Sándor. Korábban azt sem tudtam, hol van Nyíregyháza, de az első találkozás sok hasznos ötletet adott. Ezután egy TEMPUS-megbeszélés volt Nyíregyházán, ahol én a kutatásokról beszéltem. Először az angol oktatási rendszerről, majd a környezettudomány kutatási területeiről, s így terjedt ki a kapcsolat a biológiára és a környezet- tudományra. Egy évvel később Nyíregyházán létrehozták a környezet- tudományi tanszéket, így a földrajz, a biológia mellett a környezettudománnyal együtt három tudományterületen kezdődött el az együttműködés. A pénzügyi forrást a TEMPUS és a FE- FA biztosította a kapcsolatrendszerhez. Ezután a rektor vezetésével egyetemi küldöttség járt Nyíregyházán. Ezt követően közös pályázatokat nyújtottunk be Magyarországon és Angliában, majd kutatók cseréjére is sor kerülhetett. Balogh Árpád volt kint hat hónapig, Kiss Ferenc három hónapig. H A mostani megbeszélések milyen területeken ígérnek újabb lehetőségeket? — Szeretnénk a turizmus területén is további kapcsolatot kiépíteni. A Wolverhamptoni Egyetem egyik tanszéke kifejezetten a falusi turizmussal foglalkozik. Nyíregyházán Hanusz Árpád koordinálja a turizmust, de jártak már Angliában a számítóközpont vezetői is Bódi Antal vezetésével, s a megbeszélésekből ítélve e téren is eredményes lehet az együttműködés, amelyet a TEMPUS program is támogat, ha a turizmus közös rendszerét kidolgozzuk. O Mi a helyzet a diákok esetében? — Harmadízben vesznek részt nyíregyházi diákok Angliában terepgyakorlaton, ezzel egyidőben az angol diákok Magyar- országon a Felső-Tisza vidékét tanulmányozzák. Ebből jött létre egy kutatási Ti- sza-projekt, melynek magyar részről Szép Tibor, angol részről Mike Halett a koordinálója. Szeretnénk, ha a sport területén is létrejönne az együttműködés, mert a nyíregyházi főiskola kiváló feltételekkel rendelkezik, jobbakkal, mint a wolverhamptoni egyetem. Itt a tréning lehetősé— Szerintem a legnagyobb horderejű együttműködés lehet a jövőben az elektronikus távoktatás kifejlesztése. Az inter- média eszközeinek segítségével pontos információcseréket lehetne egyidőben eszközölni. A kiépítendő távoktatási rendszerbe bekapcsolódhatna Wolverhampton, Nyíregyháza, a hamburgi egyetem és a finnországi Mikkeli Egyetem. így négy egyetem tudna egymással kommunikálni, s egyidejűleg hallgathatnák egymás előadásait a hallgatók. Nagyon fontosnak tartanám, hogy lehetőséget biztosítsunk a hallgatók cseréjére is az intézmények között. A multimédia szó magában foglalja a könyvek, a számítógép, az elektronikus adatbázis, a CD, a video rendszerek együttes használatát. Ehhez Nyíregyházán az alapeszközök rendelkezésre állnak, részben a kábeltévé lehetőségének a felhasználásával, részben a wolverhamptoni régió hálózatrendszerének felhasználásával létre lehetne hozni ezt a kapcsolatot. Ehhez hasonló, de egyszerűbb rendszerrel a finnek is rendelkeznek. Érdemes lenne olyan projektet kidolgozni, amely a három rendszer használatát lehetővé tenné. A látogatás lényege és egyik eredménye is az, hogy a Sokratesz-pályázathoz kidolgozzuk a szükséges programot. O Eddig a kapcsolatokról beszéltünk, de a Wolverhamptoni Egyetemről még nem ^ Álmom egy közép-európai egyetem és hogy Nyíregyházán egyetemi oktatás legyen, yy bői vándoroltak be, de jöttek Ugandából, Jamaicából, Középkelet-Európa országaiból is. Sok a lengyel, feltűnően kevés a magyar, de már szinte Valamennyien teljesen integrálódtak. Ezt az összetételt nem egészen tükrözi az egyetemi hallgatóság összetétele. A lakosság számához képest kevés színes bőrű jár felsőoktatási intézménybe és ennek nem a pénzhiány az oka, egyszerűen nem tartják fontosnak, hogy tanuljanak. CJ Volt-e, van-e magyar hallgatójuk? — Volt is, van is. Budapestről, Pécsről, Debrecenből, Nyíregyházáról voltak és vannak hallgatóink, s jó vélemény alakult ki róluk. Nagyon jó alapképzettséggel érkeznek, jól alkalmazható ismeretekkel rendelkeznek. Megjegyzem, az Európai Unióhoz való tartozás szempontjából fontos, hogy egymástól tanuljunk. Ennek megvalósulásához két nagy álmomnak kellene találkoznia. Az egyik: néhány évvel ezelőtt a londoni tőzsdén volt egy fekete szerda, amikor Soros György egymilliárd fontot nyert. Ennek a kamatát szeretném én, amiből felépítenék egy közép-európai egyetemet. A másik pedig az, hogy Nyíregyházán egyetemi oktatás legyen. gei messzemenően biztosítottak, nálunk elsősorban sportfiziológiai, élettani kutatással foglalkoznak, ami inkább elméleti képzés, mint gyakorlati. És szeretnénk tovább folytatni a környezettudomány területén az együttműködést. O Szerencsém volt végighallgatni a tárgyalást, ahol a legtöbb időt a távoktatás kifejlesztésére szántak, s láthattam a technikai felszerelést is. Mit jelent ez a két intézmény kapcsolatában? P. John Smidt esett szó. Kérem, mutassa be a Kelet-Ma- gyarország olvasóinak! — Huszonhatezer hallgatójával az ötödik legnagyobb egyetem Angliában, ahol körülbelül száz egyetem van, de a pénzbevételt tekintve nem tartozunk a legnagyobbak közé. Eredetileg egy művészeti és egy műszaki főiskola egyesülésével indult, ehhez csatlakozott egy tanító- és egy tanárképző főiskola. Létrejöttét rendkívüli módon presszionálta a közép-angliai ipari és üzleti szféra, mert a hagyományos ipari szerkezet haldoklóban volt, és ezt tudományos alapokra kellett helyezni. Kidolgoztuk az egyetem küldetésnyilatkozatát, ami eltér a hagyományos egyetemek missziójától. Az elméleti oktatás mellett igen nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati képzésre. A hallgatókat hosszabb időre ipari üzemeknél képezik a gyakorlati ismeretekre, majd ismét visszaülnek az egyetem padjaiba, s azután szerzik meg diplomájukat. A képzés nagyfokú rugalmasságot biztosít a hallgatók számára. Sokféle átjárhatósági rendszer van a különböző tudomány- területek között. Nagyon sok részfoglalkozású hallgatónk van (ez hasonló a magyar levelező képzéshez), ezen az alapon teljesen eltér az oxfordi, vagy a camb- ridge-i képzéstől, mi nem a tudósképzést, hanem a gyakorlati szakemberek képzését tartjuk fontosabbnak. Sajnos, ez a finanszírozás elvével nincs összhangban. O Ott lehettem egy diplomaosztó ünnepségen, s láttam, a végzősöknek csak az ötödé angol. Honnan valók a többiek? — Meglehetősen sokan érkeznek a tengerentúlról, ők elsősorban az üzleti tudományok iránt érdeklődnek. Ázsiából, Hongkongból, Malajziából, Spanyolországból, Finnországból, Oroszországból is jönnek, az európaiak között a nyelvtanulás iránt nagy az érdeklődés. Ha szétnézünk Wolverhamptonban, láthatjuk, hogy sok az etnikai kisebbség, sok azok száma, akik a volt gyarmatokról, főképpen Indiából, Pakisztánból, Banglades^ Négy egyetem tudna egymással kommunikálni, s egyidejűleg hallgathatnák egymás előadásait, yy i< .................................................. Mi nem tudósok, hanem gyakorlati szakemberek képzését tartjuk fontosnak, yy Balogh József ajB-' A szerző felvétele
