Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-26 / 276. szám

1997. november 26., szerda GAZDASÁG Bogáti malacok Hollandiában Nyírbogát (N. L.) — A nyírbogáti Agro-Fabulus Bt. nagyban javíthatja me­gyénk, sőt hazánk húsellá­tását, hozzájárulhat a gaz­dák tartási kedvének emelé­séhez. A társaság a kö­zelmúltban megkapta az OMMI-től a „Tenyészkoca- süldő előállító telep” minő­sítést. Most 250 koca jelen­ti a „termelő állományt”, jö­vőre várhatóan 5 ezer sertés hagyja el a nyírbogáti tele­pet. Nagy jelentősége van ennek most, amikor mély­pontra csökkent hazánkban a sertések száma. A tulajdonos Prokob Já­nos elmondta, hogy a bt. az egykori helyi tsz lepusztult telepén jött létre, a Megyei Fejlesztési Tanács 4,7 mil­lió forintos támogatásával, amelyhez további 3,54 mil­liót kaptak a megyei Föld­művelésügyi Hivatal köz­reműködésével. Az OTP Bank hitelekkel járult hozzá a kockázatos vállalkozás beindításához. A budapesti székhelyű ISV Pannonhib­rid Egyesület partnereként működő nyírbogáti üzem kettős célja: tenyészsertés-, valamint vágósertés-előállí­tás, -forgalmazás. Előbbi országos szinten is jelentős, mivel az itteni tenyészálla­tok nagyobb gazdaságokba is eljutnak, sőt nemrég az ISV közvetítésével Hollan­diába is vittek nyírbogáti malacokat. (A közelmúlt­ban egy koca rekordot dön­tött, amikor huszonnégyet fialt.) A vágósertések jelen­tős részét a nyírbátori és a debreceni vágóhídra viszik. A bt. a takarmányát is maga szeretné előállítani, ezért létrehozott egy sze- mestermény-szárítót, s a jö­vőben szükség szerint fel­vásárolja a környék kister­melőitől a szemes terményt. Márkavonzalmak Budapest (MTI) — Ma­gyarországon a felnőtt la­kosságnak mindössze 41 százaléka tud autót vezetni. Ez jóval kevesebb a 65 szá­zalékos európai átlagnál — állapította meg a GfK Piac­kutató Intézet felmérése. Az értékelés kitér arra, hogy Nyugat- és Eszak-Eu- rópa országaiban a lakosság kétharmada, több helyütt háromnegyede vezet kocsit. Angliában azonban csak a megkérdezettek 58, Spa­nyolországban pedig 40 százaléka vezet. A legki­emelkedőbbek a mutatók Belgiumban és Hollandiá­ban, 78, illetve 75 százalék­kal. A felmérésből kitűnik: míg Európában a leggyako­ribb márka a Fiat, Magyar- országon még mindig a La­da vezet. A Fiat részaránya azért ilyen magas, mert olaszországi elterjedtsége 41 százalékot tesz ki. Ha­zánkban a válaszadók 20 százaléka Ladát használ. Ezt követi a Wartburg, a Trabant, a Fiat, a Skoda, majd az Opel és a Ford. A felmérés nem tér ki arra, hogy a kedvelt autók újak vagy használtak, és nem ki­zárólag a saját tulajdonban lévő járművekre vonatko­zott, hanem a gyakran hasz­náltra, ami természetesen lehet a cégek tulajdonában lévő autó is. A vizsgálat szerint Euró­pában az autósok 60 száza­léka elégedett az általuk leggyakrabban vezetett ko­csival. Ez az index Ausztri­ában és Dániában — ahol egyáltalán nincs gépkocsi- gyártás — magasabb mint Európa többi országában. Magyarországon a megelé­gedettség átlaga 51 százalé­kos. A megkérdezettek leg­inkább a Volkswagent ked­velik, a további sorrend: a Ford, az Opel, a Lada. Élet­kor szerint egész Európá­ban, így Magyarországon is az 50 évesek és idősebbek a legelégedettebbek autójuk­kal. A szakemberek szerint ez abból adódik, hogy ők ismerik az évtizedekkel ko­rábbi modelleket is, ame­lyek a maiaknál jóval keve­sebbet tudtak. Pánikmentes zuhanás Tokió, New York (MTI) — Kiütötte a részvényára­kat kedden a tokiói érték­tőzsdén a szigetország ne­gyedik értékforgalmazójá­nak hétfői csődje. A 225 vá­logatott részvényből számí­tott Nikkei index 854,05 pontot, azaz 5,11 százalékot zuhant és 15 867,53 ponton zárt. A fő index az idén a második legnagyobb pont­veszteségét szenvedte el. Az árfolyamesés minden szektort elért. A külföldi befektetők már a tőzsdenyi­tás előtt eladásokra adtak megbízásokat. A Yamaichi fiókjai előtt hétfőn hosszú sorok kígyóztak, az ügyfe­lek betéteiket akarták ki­venni. Pánikhangulat azon­ban nem volt. A japán jegy­bank kedden soron kívül átutalta a befektetők védel­mére bejelentett 6,29 milli­árd dolláros, kamatmentes különhitelt a Yamaichi számlájára. A vesztesek vesztesei a bankrészvé­nyek. A Bank of Tokyo- Mitsubishi 80 jennel 1790 jenre, az Industrial Bank of Japan szintén 80 jennel 1050 jenre esett vissza. Az ázsiai pénzügyi válság hétfőn a New York-i érték­tőzsdén is nyomot hagyott. A veszteséget azonban kor­látozta a várakozás, hogy a japán kormány a megtépá­zott pénzügyi szektor támo­gatására siet. Lefelé húzta a Wall Street irányadó muta­tóját a fejlett technológiai részvények gyengülése is. A 30 iparvállalat részvé­nyeiből számított Dow Jo­nes ipari átlag (DJIA) 113,15 pontot, azaz 1,44 százalékot esett és 7767,92 ponton zárt. Környezetvédelmi beru­házás keretében a vesz­prémi Bakonykarszt Rt.- nek német licence alap­ján kommunális szenny- víziszap-keverő berende­zést gyártott a nyíregy­házi Termomaschinen Kft. Terdik János ügyve­zető igazgató elmondta, a német exportra is ké­szülő takarmánykeverő és -kiosztó kocsit alakí­tották át úgy, hogy a gép a kommunális szennyvíziszapból szalma és fűrészpor hozzáadásá­val komposztot kever. Az alapgépből egyébként ebben a hónapban hár­mat exportálnak Németországba Martyn Péter felvétele Az államtitkár kasszát csinált Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetése minden lehetőséggel élni kívánt Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — A gazdasági év vége felé zárszámadást szokás csinál­ni. Ugyan nem a napokban járt nálunk, de tulajdonkép­pen kasszát csinált T. Aszta­los Ildikó, az Ipari, Kereske­delmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium államtitkára. Eb­ből idézünk. Mint kiderült, megyénk az el­múlt 4-5 évben — kormány- határozatokon alapulva — je­lentős kormányzati támogatás­ban részesült. A Területfej­lesztési Alapból 1992-1994 között nekünk közel 6 milliárd forint jutott, ez javarészt tele­pülési infrastrukturális célokat szolgált, többek között a me­gyei gázprogram végrehajtását tette lehetővé. Ez utóbbi során 202 telepü­lést sikerült vezetékes gázzal ellátni, a munkahelyteremtés­re, foglalkoztatásra fordított pénzeszközökből pedig több Brüsszel (MTI) — Az Euró­pai Unió mezőgazdasági mi­niszterei nem tudtak meg­egyezni a bővítés rájuk tartozó kérdéseiről, mert Spanyolor­szág nem fogadta el a decem­beri csúcsértekezlet elé ter­jesztendő, két napon át vitatott javaslatot. Ennek ellenére a ja­vaslatot az állam- és kormány­fők asztalára teszik december­ben Luxembourgban. Spanyol- ország azért vétózott a szerda hajnalig tartott tanácskozáson, mert a szöveg nem tartalmaz garanciát arra, hogy az EU nem a jelenlegi mezőgazdasá­gi keretből finanszírozza ter­vezett keleti bővítését. Az agrárfejezet az EU-bőví- tés legvitatottabb része. Az agyontámogatott és folytonos túltermeléssel küzdő mező- gazdaság örök viszálytéma az v Európai Unióban, és a tagor­szágok számára most ez az ágazat a bővítés legnagyobb fenyegetése, mert számos be­Salgótarján (MTI) — Ellen­állva a gyártó minden moder­nizálási próbálkozásának, vál­tozatlanul tarol a piacon az SVT-Wamsler Rt. egyik legré­gebbi terméke, a Salgó tűz­hely. A közkeletűen csak „ma- sinának” hívott, lábakon álló platnis tűzhelyet már a harmin­cas években is készítették Sal­gótarjánban — a mostanival megegyező küllemben és mű­szaki tartalommal. Két éve a társaság megkísé­relte korszerűbb termékkel he­mint 4500 munkahelyet te­remtettek. A megye vezetése az elérhe­tő állami támogatások szinte minden lehetőségével — több­nyire pályázati rendszereken keresztül — élt (cél- és cím­zett támogatások, Útalap, Víz­ügyi Alap, Mezőgazdasági és Erdészeti, illetve Földvédelmi Alap, melioráció támogatása), azonban ezek a támogatások nagyságrendjük ellenére látvá­nyos elmozdulást, főleg a munkanélküliség felszámolá­sában, mégsem hoztak, bár a továbbfejlődés alapjait kétség­kívül lerakták — vélte a tiszt­ségviselő. Az 1997-es támoga­tási lehetőségeket a fentiek miatt döntően munkahelyte­remtő beruházásokra fordítot­tuk. Az eddig odaítélt támoga­tásokból 1660 munkahely­megtartás és 2146 új munka­helyteremtés valósult meg. Az államtitkár külön foglal­kozott az országban szinte el­lépni vágyó államban erős a mezőgazdaság. Az Európai Bizottság jelen­tős reformokat javasol a közös mezőgazdaság-politikában, hogy elkerülje a még súlyo­sabb túltermelést az EU-ban, és a szociális válságot a tagjeT lölteknél. A brüsszeli végre­hajtó testület közeledést java­sol a világpiaci árakhoz, vagy­is az árak csökkentését és a tá­mogatások megnyirbálását ajánlja, helyenként 30 száza­lékkal. E javaslatok befolyá­sos nemzetek — például Né­metország — élénk tiltakozá­sát váltották ki. A tagországok nem tudják elfogadni, hogy termelőik jövedelme és élet- színvonala csökkenjen. Az agrártanács elé tett el­nökségi javaslat nem tartal­maz számszerű utalásokat sem ár-, sem támogatáscsökkentés­re, de ésszerűsítésről és haté­konyságnövelésről szól. A tagországok biztosak abban — lyettesíteni a jó öreg „masi­nát”, a csaknem 70 éves készü­léket afféle anakronizmusnak tekintették abban a korban, amikor a konyhai sütő-főző al­kalmatosságok is vetekszenek az elektronikai felszereltség­ben. A vásárlóközönség azon­ban másként döntött, a Salgó tűzhelyet egyszerűen nem le­hetett lecserélni. A sütésre, fő­zésre, fűtésre, kerti hulladék eltüzelésére egyaránt alkalmas tűzhely, a falusi nyári konyhák elmaradhatatlan és sokoldalú­sőként kidolgozott rövid- és középtávú megyei fejlesztési programmal, melyet — csak emlékeztetőül — annak idején jóváhagyott a megyei és a nyíregyházi közgyűlés, vala­mint a Megyei Fejlesztési Ta­nács. Ennek fő céljai közé tar­tozik többek között a befekte­tésösztönzés, az idegenforga­lom és a vállalkozások fejlesz­tése, a foglalkoztatás feltétele­inek javítása (például a Záho­nyi Vállalkozói Övezet és a Nyíregyházi Ipari Park kereté­ben), de csakúgy kiemelt sze­repet kapott a humán erőforrá­sok, az oktatás, a kutatás, az agrár, az élelmiszergazdaság és az infrastruktúra fejlesztése, a kistérségi koordináció, a ha­tár menti övezetek fejlesztési munkáinak gyorsítása, a kör­nyezet- és természetvédelem. A programot a kormány jú­liusban elfogadta és meghatá­rozta azok finanszírozási for­rásait — a területfejlesztési tá­és ezt Franz Fischler mezőgaz­dasági biztos sem tagadja —, hogy az újonnan belépők min­denképpen jelentős támoga­tásra számíthatnak a közös ag­rárkasszából. Spanyolország és a támogatások más haszon- élvezői ezért szeretnék, hogy az EU külön költségvetésből finanszírozza a bővítés mező- gazdasági költségeit. Ez sok milliárd ECU-s pluszkiadást jelentene évente. Szerda hajnali sajtótájékoz­tatóján mind Fischler, mind a mezőgazdasági miniszterek tanácsának elnöke, a luxem­burgi Fernand Boden csaló­dottan ismerte el, hogy nincs egyetértés. Most már az állam- és kor­mányfők feladata lesz, hogy decemberi ülésükön más bőví­tési témák mellett kivitelezhe­tő és elégséges felkészülést le­hetővé tevő kompromisszu­mot találjanak az agrárrefor­mokra is. ságát tekintve szinte pótolha­tatlan berendezése többi közt a szolid anyagi körülmények közt élők számára is megfizet­hető árával hódít mind a mai napig. Évente mintegy hatezret visznek el belőle a boltokból. Mint Balogh János, a társa­ság kereskedelmi osztályveze­tője az MTI-t tájékoztatta, a hagyományos fűtési mód álta­lában is reneszánszát éli. En­nek egyik meggyőző jeleként legsikerültebb termékeik közé kerültek a kandallók. mogatási lehetőségeken túl­menően az egyes tárcák elkü­lönített kereteiből. Ez évben a gazdaságfejlesztési célú támo­gatási keretből 340 millió fo­rintot (nem központi döntési mechanizmus keretében) oszt­hatott szét a Megyei Terület- fejlesztési Tanács. Ezen túl­menően az év első felében már beadott és támogatásra java­solt pályázatokra megítélt 176 millió forinton felül — az év során még koordinált döntési lehetőséggel 164 millióval számolhatott megyénk. A program végrehajtására 1997-re a következő pénzügyi források állnak rendelkezésre: a területfejlesztési célelőirány­zat decentralizált keretéből 596,6 millió, a területi kie­gyenlítést szolgáló keretből 933,5 millió forint. Ezzel együtt a tárcák által kezelt for­rásokból összességében 5,5 milliárd forint támogatást ve­hettünk igénybe. Tűrőgyár jégkrémből Nádudvar (MTI) — Or­szágosan egyedülálló beru­házásba kezdtek a Nádud­vari Agráripari Szövetke­zet (Nagisz) Rt. Mark-Na- gisz Kft.-jében: jégkrém- gyártó üzemüket túrógyár­rá alakítják át, s hazánkban eddig még nem forgalma­zott, úgynevezett tartós ét­kezési tehéntúrót állítanak elő jövő év januárjától. A több mint 210 milliós beruházáshoz 17 milliót a Hajdú-Bihar Megyei Terü­letfejlesztési Tanács adott: a német gyártó és csoma­golósor, illetve a technoló­giai szerelés 200 millió fo­rintba kerül. A szakembe­rek szerint a nádudvari tú­ró áttörést jelent a hazai tú­rógyártásban: a tejipar ugyanis jelenleg csak olyan túrót képes előállíta­ni, amely 3-5 napig őrzi meg a minőségét. A nád­udvari tartós túró magyar szellemi termék, a know­how kifejlesztője és tulaj­donosa a Magyar Tejgaz­dasági Kísérleti Intézet Kft. Az általuk kidolgozott eljárással a tehéntúró fogyaszthatósági ideje — nyolcfokos hűtéssel — 28 nap lesz. A jégkrémgyárból átala­kított túrógyártó üzemben január végétől kétezer ton­na tartós túró készül éven­te, amit az igényekhez al­kalmazkodva négyezer tonnáig bővíthetnek. Agrárfélsz az EU-ban Verhetetlen a „masina"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents