Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-15 / 267. szám
1997■ NOVEMBER Iß., SZOMBAT Napkelet • A KM hétvégi melléklete „A közönség osztatlan óhajának megfelelően” Bodnár István gadták választói. Somogyi józsef választási elnök igen szép beszédet intézett hozzá és átadta neki a mandátumot. L. B. meghatóan fejezte ki köszönetét mindazoknak, kik érte lelkesedtek és szavazatukkal megválasztását biztosították, ígérte, hogy híven és becsületesen fogja a kerületet és a polgárok érdekeit képviselni...” A képviselő megválasztása után sem feledkezett meg arról, hogy hol kezdődött politikai karrierje és rendszeresen látogatta azokat a megyegyűléseket, amelyek fontosabb döntéseket vitattak meg. 1918-ban a forradalom kitörésekor visszavonult a politikai mozgalmaktól és novemberben lemondott mandátumáról. A kisvárdaiak többek között ezekkel a szavakkal köszönték meg addigi munkálkodását. „Az új világ elsöpört mindenkit. Eltemetett pártokat, s velük együtt egy egész régi világot, de Liptay Béla jószívét, a közjóért való nemes törekvését nem temethette el.” A forrongó időszak elmúltával ismét csatarendbe akart állni. 1920-ban indult a nemzetgyűlési választásokon, de Moser Ernő mögött meglehetős különbséggel lemaradt, 10 176 ill. 2735 szavazat. Amikor újjászervezték a felsőházat, oda Szabolcs és Ung ideiglenesen egyesített vármegyék küldötteként beválasztották. Mindez halála előtt három nappal, 1932. december 5- én történt. A közéleti szerepvállalás eredményei. Liptay Béla tevékenységének áldozatkészségének több olyan alkotása van, mely ma is őrzi egykori létrehozójának emlékét. Ezek közül talán a legelső a jékei római kát. templom. A korabeli hírlap így számolt be 1888 augusztusában a templomszentelésről: „Megható és szép ünnepély folyt le f. hó 15-én Jéke községben, az újonnan épült díszes templom felszentelése alkalmából. A templom — egy régi alapítvány felhasználásával — többek és különösen a Liptay család bőkezű adományából épült. A felszentelési szertartást Györ- gyényi Ignácz egri kanonok úr (volt kis- várdai plébános) végezte. Az istentisztelet befejezte után Liptay Béla vendégszerető házánál fényes díszlakoma volt...” A millennium alkalmából Liptay Béla a településen községházát építtetett, 1906- ban pedig arról számolhatott be a korabeli krónikás, hogy a római kát. egyházközség november 25-én új iskolát avatott. Csonth Ede kisvárdai lelkész mondott beszédet az intézmény fontosságát hangsúlyozva, majd: a község földesura, Liptay Béla a km vendége A SZER egykori munkatársa Az érettségi találkozók, iskolai jubileumok jó alkalmat teremtenek arra, hogy távolra sodródott diákok is felkeressék az alma matert. így volt ez a közelmúltben, a nyíregyházi Szent Imre Gimnázium ünnepségén is. Az előd, a Királyi Katolikus Gimnázium sok felkészült, értékes embert indított útnak, akik közül most jó néhányan eljöttek a rendezvényre. Közöttük volt Balogh Elemér jogász és publicista, aki harminc éve él Münchenben. Az öregdiák jogi egyetemet végzett, és 1967-ben emigrált. Útja egyenesen Németországig vezetett, ahol hamar beilleszkedett. Rendszeresen publikált az emigrációs sajtóban, és a Szabad Európa munkatársa lett. — Természetesen álnéven dolgoztam a Szabad Európának, Nyíri Attila vagy Fa- ludi Béla néven, hiszen a sajátján nem publikálhatott az ember, mert az itthon maradt rokonságnak okozhattam volna kellemetlenségeket. A testvéremtől így is bevonták az útlevelét. A publicista többszöri próbálkozás után csak 1985-ben látogathatott újra haza; igaz, ekkor már Helsinki felől szabad szelek fújdogáltak. Balogh Elemér szakterülete az egyházi kérdések és a kisebbségek sorsa, helyzete lett. Ez utóbbi témakörben tevékenykedik ma is. Bizonyára munkájának az elismerése, hogy románoknak is joguk van arra, hogy érvényesítsék határon kívül élő nemzettestvéreik jogos követeléseit. Érveléseik azonban gyöngülnek, ha ők viszont ezzel ellentétes politikát folytatnak a saját hazájukban élő kisebbségekkel szemben. Balogh Elemér kifejtette: az erdélyi magyarság nem csupán Erdélynek, a magyarságnak, hanem az egyetemes emberiség szellemi életének is igen sokat adott. A Bolyaiak például matematikában jeleskedtek, Tótfalusi Kis Miklós a modern nyomdai betűformák kialakításában tett nagy szolgálatot, Körösi Csorna Sándor pedig többek között elkészítette az első angol-tibeti szótárt. Ezért is aggasztó, ha olyan nyelvtörvényeket hoznak, mint Szlovákiában, hiszen az nemcsak az egyetemes magyar szellemi életre hat kedvezőtlenül, hanem Szlovákia szellemi színvonalára is. Természetesen szóba került a Németországban élő emigráció sorsa is. — Hibát követett el már az Antall- kormány is, hogy nem kapcsolta vissza a magyar vérkeringésbe az emigrációt. Sokat veszít az ország a késlekedés miatt. Ami pedig a magyarok külföldi összetartását, társasági életét illeti: érthetően lazult az országhatárok szabadabb megnyitása óta. Ám a határon túli magyarok jogos érdekeinek megvédésében a Nyugaton élő magyarságnak változatlanul sok feladata lehet. Segítenünk kell megértetni a jogos magyar törekvéseket a közvéleménnyel és a politikusokkal. E bben az esztendőben kettős évfordulójára emlékezhetünk annak az embernek, akinek élete és tevékenysége máig ható nyomot hagyott Felső-Szabolcsban. Száznegyven esztendeje született és hatvanöt esztendeje hunyt el Liptay Béla. A családi háttér-indíttatás. A Liptay család Zemplén megyéből származik. Az egyik ős, Liptay Márton 1732-ben nyert címeres nemeslevelet. A família Jékén bírt földesúri joggal, Liptay Béla 1857. június 25-én született, iskoláit a kassai premontreieknél, a kalksburgi jezsuitáknál és Budapesten végezte, ahol államtudományi vizsgát tett, majd visszatért gazdálkodni jékei birtokára. A politikus Liptay Béla már Jékén bekapcsolódott a közéletbe, hiszen két évtizedig volt a falu bírája és tagja a képviselő-testületnek. Képzettsége és tehetsége alapozta meg azt, hogy a megyei törvény- hatóság munkájában is részt vegyen, ezzel mintegy apja örökébe lépett. Mindezek a funkciók felkészítették őt arra, hogy a magasabb politika színpadára lépjen. 1910- ben a Munkapárt jelöltjeként a kisvárdai kerület országgyűlési képviselőségének megszerzéséért szállt harcba a Justh-párti Hrabovszky Guidóval szemben. A jelölőgyűlést március 24-én tartották, ezen mintegy 400 választó jelent meg. Jármy Miklós a jékei birtokost ajánlotta a jelöltsége. „... amit kimondatlan nagy lelkesedéssel fogadott a nagy számban megjelent közönség. Szalánczy Bertalan kijelentette úgy a maga, valamint az ez idő szerint a munkapárthoz nem tartozók nevében, hogy ismerve Liptay Béla múltját és jelenét és kifogástalan férfias jellemét, teljes bizalommal csatlakoznak a munkapárti jelölthöz és annak zászlaját teljes erővel diadalra fogják juttatni...” A gyűlés után 34 fogaton 120 fős küldöttség indult Jékére a jelöltséget felajánlani. Liptay Béla kisvárdai programbeszéde április 10-én délelőtt 11-re volt hirdetve, helyszíne a Nagyszálloda színházterme lett volna, de oiyan népes hallgatóság jött össze, mintegy 1600 ember, hogy ő az épület udvarán volt kénytelen beszélni. A választáskor végül a jékei földbirtokos 1731 szavazatot szerzett 1136 ellenében. Kisvárdán 296-172 volt az arány. „Az eredménykihirdetés után egy küldöttség kereste Liptay Bélát, hogy a választási színhelyre hozzák. Liptayt megérkezésekor óriási lelkesedéssel és éljenzéssel fofelé fordulva háláját, elismerő köszönetét fejezte ki a hívek nevében az iskola létesítése körül kifejtett nemes buzgalmáért és áldozatkészségéért.” A tudósító megjegyezte még, hogy: „Valóban boldog község, melynek olyan jóltevője van, mint Liptay Béla, ki minden elfoglaltsága mellett is időt talál és alkalmat vesz magának, hogy községe egyházi és polgári ügyeivel foglalkozzék... ” Kisvárda két fontos kultúrintézménye neki köszönheti létét. Az 1895 óta áhított gimnázium 1911-ben nyílt meg. Kisvárda mandátumért gimnáziumot kapott — mondották akkoriban. Az impozáns épület megvalósításában és felszereltetésében szintén elévülhetetlen érdemei voltak. A Szent Orsolya-rendi zárda és tanítónőképző, valamint a hozzá tartozó római katolikus polgári leányiskola szintén a politikus közbenjárásának eredményeként szolgálhatta a nőnevelés ügyét. Az állami polg. leányiskola létrejöttében is szerepet vállalt akkor, amikor a gimnázium alakulásakor nem engedte elsorvadni a polg. fiúiskolát, hanem másokkal együtt erőteljesen és sikeresen szorgalmazta annak leányiskolává történő átszervezését. A gimnázium említése ad alkalmat arra, hogy megemlítsük a Nagyvendéglő udvarán elhangzott egyik beszédét, amelyben kijelentette, hogy „Nem fogok addig nyugodni, míg a bakti vonat a gimnázium kapujához nem hozza a tanulókat. ” Ezt a vállalását is teljesítette, hiszen az ún. Hármasúti megálló vagy másképpen kisállomás valóban létrejött, s ezzel egy olyan városrész indult meg a fejlődés útján, mely a település központjától és a nagyállomástól egyaránt távol esett. Nem véletlen, hogy a Jéke felé menő utat, amelyiken lovaskocsin maga is oly sokszor bejárt Kisvárdára, 1937-ben róla nevezték el. Liptay Béla Kisvárda díszpolgára. 1913 őszén bizalmas értekezletre gyűlt össze a községházán a település polgárainak illusztris csoportja. Elhatározták, hogy Liptay Bélának díszpolgárrá való választását fogják indítványozni a képviselő-testületnek. Kisvárda község képviselő-testülete 1914. január 25-én rendkívüli ülést tartott. Ezen a főjegyző, Ébner Jenő terjesztette elő az elöljáróság indítványát, hogy a kerület képviselőjét a már említett címmel tiszteljék meg. Ezt a javaslatot a közgyűlés elfogadta, s a jeles férfiút a közakaratnak megfelelően a kitüntető cím birtokosává nyilvánította. A díszpolgári oklevelet átadandó február 28-án 35 fős küldöttség Liptay Béla (1857-1932) utazott fel Budapestre. A Hungária Szálló előtt gyülekeztek, majd a képviselő Borz utcai lakására mentek. Az épület előtt már várt rájuk dr. Vadász Lipót kisvárdai ügyvéd, akkoriban igazságügyi államtitkár. A népes társaság együtt köszöntötte az ünnepeltet. Kastaly Ferenc főbíró alkalmi beszédet mondott, majd átadta az alábbi szövegű oklevelet: „Kisvárda közönsége a kerület országgyűlési képviselőjének, a község mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekei felkarolásáért, s különösen a tanügy terén az állami főgimnázium létesítése körüli önzetlenül kifejtett fáradhatatlan munkásságáért, őszinte köszönettel és soha el nem múló hálával adózik. Ezen sokoldalú közhasznú munkásságának elismeréséül s a mindenkor érzett tiszteletnek és ragaszkodásnak kifejezése gyanánt, a kerület országgyűlési képviselőjét, nagyságos Liptay Béla urat, a község képviselőtestülete az 914. évi január hó 25-ik napján tartott közgyűlésében 33/1914. Kgy. szám alatt hozott egyhangú határozattal a közönség osztatlan óhajának megfelelően, Kisvárda község díszpolgárává választotta.” Néző István tagja lett a Német Külügyi Társaságnak. Ennek értékét növeli, hogy ő az egyetlen nem német származású tag. Érthetően a kisebbségekről kérem ki véleményét, elsősorban arról, vajon milyennek látja kívülről a jelenlegi helyzetet. — A határon túli magyar kisebbségek sorsa változatlanul nehéz, de nem szabad feladni. Szlovákiában helyzete — maga a megélhetés sem könnyű. Erdélyből biztató jelek érkeznek, bár a konkrét eredmény kevés. A gondok megoldásában nem a magyar igazságot kelí keresni, hanem olyan célokat kell kitűzni, amelyekben az emberi igazság érvé- n y e s ü 1. Tudomá- s u 1 rosszabbodott a helyzet; Kárpátalján — bár javult valamelyest a kisebbségek Balogh Elemér Harasztosi Pál felvétele A tisztelet és ragaszkodás kifejezése gyanánt lett díszpolgár Liptay Béla kell venni, hogy minden nemzetnek vannak jogos igényei. A szlovákoknak és a
