Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-15 / 267. szám

1997■ NOVEMBER Iß., SZOMBAT Napkelet • A KM hétvégi melléklete „A közönség osztatlan óhajának megfelelően” Bodnár István gadták választói. Somogyi józsef választá­si elnök igen szép beszédet intézett hozzá és átadta neki a mandátumot. L. B. meg­hatóan fejezte ki köszönetét mindazok­nak, kik érte lelkesedtek és szavazatukkal megválasztását biztosították, ígérte, hogy híven és becsületesen fogja a kerületet és a polgárok érdekeit képviselni...” A képviselő megválasztása után sem fe­ledkezett meg arról, hogy hol kezdődött politikai karrierje és rendszeresen látogat­ta azokat a megyegyűléseket, amelyek fon­tosabb döntéseket vitattak meg. 1918-ban a forradalom kitörésekor visszavonult a politikai mozgalmaktól és novemberben lemondott mandátumáról. A kisvárdaiak többek között ezekkel a szavakkal kö­szönték meg addigi munkálkodását. „Az új világ elsöpört mindenkit. Eltemetett pártokat, s velük együtt egy egész régi vi­lágot, de Liptay Béla jószívét, a közjóért való nemes törekvését nem temethette el.” A forrongó időszak elmúltával ismét csatarendbe akart állni. 1920-ban indult a nemzetgyűlési választásokon, de Moser Ernő mögött meglehetős különbséggel le­maradt, 10 176 ill. 2735 szavazat. Amikor újjászervezték a felsőházat, oda Szabolcs és Ung ideiglenesen egyesített vármegyék küldötteként beválasztották. Mindez halá­la előtt három nappal, 1932. december 5- én történt. A közéleti szerepvállalás eredményei. Liptay Béla tevékenységének áldozatkész­ségének több olyan alkotása van, mely ma is őrzi egykori létrehozójának emlékét. Ezek közül talán a legelső a jékei római kát. templom. A korabeli hírlap így szá­molt be 1888 augusztusában a templom­szentelésről: „Megható és szép ünnepély folyt le f. hó 15-én Jéke községben, az újonnan épült díszes templom felszentelése alkalmából. A templom — egy régi alapít­vány felhasználásával — többek és külö­nösen a Liptay család bőkezű adományá­ból épült. A felszentelési szertartást Györ- gyényi Ignácz egri kanonok úr (volt kis- várdai plébános) végezte. Az istentisztelet befejezte után Liptay Béla vendégszerető házánál fényes díszlakoma volt...” A millennium alkalmából Liptay Béla a településen községházát építtetett, 1906- ban pedig arról számolhatott be a korabeli krónikás, hogy a római kát. egyházközség november 25-én új iskolát avatott. Csonth Ede kisvárdai lelkész mondott beszédet az intézmény fontosságát hangsúlyozva, majd: a község földesura, Liptay Béla a km vendége A SZER egykori munkatársa Az érettségi találkozók, iskolai jubileu­mok jó alkalmat teremtenek arra, hogy távolra sodródott diákok is felkeressék az alma matert. így volt ez a közelmúlt­ben, a nyíregyházi Szent Imre Gimnázi­um ünnepségén is. Az előd, a Királyi Ka­tolikus Gimnázium sok felkészült, érté­kes embert indított útnak, akik közül most jó néhányan eljöttek a rendezvény­re. Közöttük volt Balogh Elemér jogász és publicista, aki harminc éve él Mün­chenben. Az öregdiák jogi egyetemet végzett, és 1967-ben emigrált. Útja egyenesen Né­metországig vezetett, ahol hamar beil­leszkedett. Rendszeresen publikált az emigrációs sajtóban, és a Szabad Európa munkatársa lett. — Természetesen álnéven dolgoztam a Szabad Európának, Nyíri Attila vagy Fa- ludi Béla néven, hiszen a sajátján nem publikálhatott az ember, mert az itthon maradt rokonságnak okozhattam volna kellemetlenségeket. A testvéremtől így is bevonták az útlevelét. A publicista többszöri próbálkozás után csak 1985-ben látogathatott újra haza; igaz, ekkor már Helsinki felől sza­bad szelek fújdogáltak. Balogh Elemér szakterülete az egyházi kérdések és a ki­sebbségek sorsa, helyzete lett. Ez utóbbi témakörben tevékenykedik ma is. Bizo­nyára munkájának az elismerése, hogy románoknak is joguk van arra, hogy ér­vényesítsék határon kívül élő nemzet­testvéreik jogos követeléseit. Érveléseik azonban gyöngülnek, ha ők viszont ezzel ellentétes politikát folytatnak a saját ha­zájukban élő kisebbségekkel szemben. Balogh Elemér kifejtette: az erdélyi magyarság nem csupán Erdélynek, a ma­gyarságnak, hanem az egyetemes embe­riség szellemi életének is igen sokat adott. A Bolyaiak például matematiká­ban jeleskedtek, Tótfalusi Kis Miklós a modern nyomdai betűformák kialakítá­sában tett nagy szolgálatot, Körösi Cso­rna Sándor pedig többek között elkészí­tette az első angol-tibeti szótárt. Ezért is aggasztó, ha olyan nyelvtörvényeket hoznak, mint Szlovákiában, hiszen az nemcsak az egyetemes magyar szellemi életre hat kedvezőtlenül, hanem Szlová­kia szellemi színvonalára is. Természetesen szóba került a Német­országban élő emigráció sorsa is. — Hibát követett el már az Antall- kormány is, hogy nem kapcsolta vissza a magyar vérkeringésbe az emigrációt. So­kat veszít az ország a késlekedés miatt. Ami pedig a magyarok külföldi összetar­tását, társasági életét illeti: érthetően la­zult az országhatárok szabadabb meg­nyitása óta. Ám a határon túli magyarok jogos érdekeinek megvédésében a Nyu­gaton élő magyarságnak változatlanul sok feladata lehet. Segítenünk kell meg­értetni a jogos magyar törekvéseket a közvéleménnyel és a politikusokkal. E bben az esztendőben kettős évfor­dulójára emlékezhetünk annak az embernek, akinek élete és tevé­kenysége máig ható nyomot ha­gyott Felső-Szabolcsban. Száznegyven esz­tendeje született és hatvanöt esztendeje hunyt el Liptay Béla. A családi háttér-indíttatás. A Liptay család Zemplén megyéből származik. Az egyik ős, Liptay Márton 1732-ben nyert címeres nemeslevelet. A família Jékén bírt földesúri joggal, Liptay Béla 1857. jú­nius 25-én született, iskoláit a kassai pre­montreieknél, a kalksburgi jezsuitáknál és Budapesten végezte, ahol államtudományi vizsgát tett, majd visszatért gazdálkodni jékei birtokára. A politikus Liptay Béla már Jékén be­kapcsolódott a közéletbe, hiszen két évti­zedig volt a falu bírája és tagja a képvise­lő-testületnek. Képzettsége és tehetsége alapozta meg azt, hogy a megyei törvény- hatóság munkájában is részt vegyen, ezzel mintegy apja örökébe lépett. Mindezek a funkciók felkészítették őt arra, hogy a ma­gasabb politika színpadára lépjen. 1910- ben a Munkapárt jelöltjeként a kisvárdai kerület országgyűlési képviselőségének megszerzéséért szállt harcba a Justh-párti Hrabovszky Guidóval szemben. A jelölő­gyűlést március 24-én tartották, ezen mintegy 400 választó jelent meg. Jármy Miklós a jékei birtokost ajánlotta a jelölt­sége. „... amit kimondatlan nagy lelkese­déssel fogadott a nagy számban megjelent közönség. Szalánczy Bertalan kijelentette úgy a maga, valamint az ez idő szerint a munkapárthoz nem tartozók nevében, hogy ismerve Liptay Béla múltját és jele­nét és kifogástalan férfias jellemét, teljes bizalommal csatlakoznak a munkapárti je­lölthöz és annak zászlaját teljes erővel dia­dalra fogják juttatni...” A gyűlés után 34 fogaton 120 fős küldöttség indult Jékére a jelöltséget felajánlani. Liptay Béla kisvár­dai programbeszéde április 10-én délelőtt 11-re volt hirdetve, helyszíne a Nagyszál­loda színházterme lett volna, de oiyan né­pes hallgatóság jött össze, mintegy 1600 ember, hogy ő az épület udvarán volt kénytelen beszélni. A választáskor végül a jékei földbirto­kos 1731 szavazatot szerzett 1136 ellené­ben. Kisvárdán 296-172 volt az arány. „Az eredménykihirdetés után egy küldött­ség kereste Liptay Bélát, hogy a választási színhelyre hozzák. Liptayt megérkezése­kor óriási lelkesedéssel és éljenzéssel fo­felé fordulva háláját, elismerő köszönetét fejezte ki a hívek nevében az iskola létesí­tése körül kifejtett nemes buzgalmáért és áldozatkészségéért.” A tudósító megje­gyezte még, hogy: „Valóban boldog köz­ség, melynek olyan jóltevője van, mint Liptay Béla, ki minden elfoglaltsága mel­lett is időt talál és alkalmat vesz magának, hogy községe egyházi és polgári ügyeivel foglalkozzék... ” Kisvárda két fontos kultúrintézménye neki köszönheti létét. Az 1895 óta áhított gimnázium 1911-ben nyílt meg. Kisvárda mandátumért gimnáziumot kapott — mondották akkoriban. Az impozáns épü­let megvalósításában és felszereltetésében szintén elévülhetetlen érdemei voltak. A Szent Orsolya-rendi zárda és tanítónőkép­ző, valamint a hozzá tartozó római katoli­kus polgári leányiskola szintén a politikus közbenjárásának eredményeként szolgál­hatta a nőnevelés ügyét. Az állami polg. leányiskola létrejöttében is szerepet vállalt akkor, amikor a gimnázium alakulásakor nem engedte elsorvadni a polg. fiúiskolát, hanem másokkal együtt erőteljesen és si­keresen szorgalmazta annak leányiskolává történő átszervezését. A gimnázium emlí­tése ad alkalmat arra, hogy megemlítsük a Nagyvendéglő udvarán elhangzott egyik beszédét, amelyben kijelentette, hogy „Nem fogok addig nyugodni, míg a bakti vonat a gimnázium kapujához nem hozza a tanulókat. ” Ezt a vállalását is teljesítette, hiszen az ún. Hármasúti megálló vagy más­képpen kisállomás valóban létrejött, s ezzel egy olyan városrész indult meg a fejlődés útján, mely a település központjától és a nagyállomástól egyaránt távol esett. Nem véletlen, hogy a Jéke felé menő utat, ame­lyiken lovaskocsin maga is oly sokszor be­járt Kisvárdára, 1937-ben róla nevezték el. Liptay Béla Kisvárda díszpolgára. 1913 őszén bizalmas értekezletre gyűlt össze a községházán a település polgárainak il­lusztris csoportja. Elhatározták, hogy Lip­tay Bélának díszpolgárrá való választását fogják indítványozni a képviselő-testület­nek. Kisvárda község képviselő-testülete 1914. január 25-én rendkívüli ülést tar­tott. Ezen a főjegyző, Ébner Jenő terjesz­tette elő az elöljáróság indítványát, hogy a kerület képviselőjét a már említett címmel tiszteljék meg. Ezt a javaslatot a közgyűlés elfogadta, s a jeles férfiút a közakaratnak megfelelően a kitüntető cím birtokosává nyilvánította. A díszpolgári oklevelet át­adandó február 28-án 35 fős küldöttség Liptay Béla (1857-1932) utazott fel Budapestre. A Hungária Szálló előtt gyülekeztek, majd a képviselő Borz utcai lakására mentek. Az épület előtt már várt rájuk dr. Vadász Lipót kisvárdai ügy­véd, akkoriban igazságügyi államtitkár. A népes társaság együtt köszöntötte az ünne­peltet. Kastaly Ferenc főbíró alkalmi be­szédet mondott, majd átadta az alábbi szövegű oklevelet: „Kisvárda közönsége a kerület országgyűlési képviselőjének, a község mezőgazdasági, ipari és kereskedel­mi érdekei felkarolásáért, s különösen a tanügy terén az állami főgimnázium létesí­tése körüli önzetlenül kifejtett fáradhatat­lan munkásságáért, őszinte köszönettel és soha el nem múló hálával adózik. Ezen sokoldalú közhasznú munkásságának elis­meréséül s a mindenkor érzett tiszteletnek és ragaszkodásnak kifejezése gyanánt, a kerület országgyűlési képviselőjét, nagysá­gos Liptay Béla urat, a község képviselő­testülete az 914. évi január hó 25-ik nap­ján tartott közgyűlésében 33/1914. Kgy. szám alatt hozott egyhangú határozattal a közönség osztatlan óhajának megfelelően, Kisvárda község díszpolgárává választot­ta.” Néző István tagja lett a Német Külügyi Társa­ságnak. Ennek értékét növeli, hogy ő az egyetlen nem német származású tag. Érthetően a kisebbségekről ké­rem ki véleményét, elsősorban arról, vajon milyennek látja kí­vülről a jelenlegi helyzetet. — A határon túli ma­gyar kisebbségek sorsa változat­lanul nehéz, de nem szabad feladni. Szlová­kiában helyzete — maga a meg­élhetés sem könnyű. Er­délyből biztató jelek ér­keznek, bár a konkrét eredmény kevés. A gondok megoldásában nem a magyar igaz­ságot kelí keresni, hanem olyan célokat kell ki­tűzni, amelyek­ben az emberi igazság érvé- n y e s ü 1. Tudomá- s u 1 rosszabbodott a helyzet; Kárpátalján — bár javult valamelyest a kisebbségek Balogh Elemér Harasztosi Pál felvétele A tisztelet és ragaszkodás kifejezése gyanánt lett díszpolgár Liptay Béla kell venni, hogy minden nemzetnek van­nak jogos igényei. A szlovákoknak és a

Next

/
Thumbnails
Contents