Kelet-Magyarország, 1997. november (54. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-15 / 267. szám

Napkelet • A hit világa 1997. NOVEMBER 15., SZOMBAT A szegények szentje volt Névnapi tisztelgés Árpádházi Szent Erzsébet emberi nagysága előtt Értékrend A cserkészet majd 100 éves múltra tekint vissza. Angliában hozta létre Lord Baden-Powell a századunk ele­jén fiatal fiúk részére, hogy életüket tartalmasabbá, hasznosabbá, szebbé és vidámabbá tegye. Nővére majd fe­lesége lányok számára is átdolgozta a cserkészélet szabályait. BIPI legfonto­sabbnak azt tartotta, hogy a fiúk ké­pessé váljanak az önnevelés szép, ám küzdelmes feladatára. Minden moz­zanat, amit beépített a cserkészek képzési rendszerébe, arra való, hogy a gyermekek otthonosan mozogja­nak a természetben, szeressék meg hazájukat, életüket a keresztény ér­tékrend szerint alakítsák, segítő­késszé, kötelességtudóvá váljanak. Ehhez idősebb, ám korban hozzájuk közelálló fiatalokat állított eléjük példának. így született meg az őrs, ami a cserkészet alapsejtje. Ez önálló életét él, mégis nemes egységben működik együtt a többiekkel. így érvényesül a szabadság a közösségen belül. BIPI nagyon fontosnak tartotta, hogy a fi­atalok szabad elhatározásából, vidá­man döntsenek a belépés mellett. Aki rendszeresen jár a foglalkozásokra, az fogadalmat tesz, amivel elkötelezi magát a cserkészeszmény mellett. Ez a döntés egy életre meghatározza a Harasztosi Pál felvétele személyiségét: egyszerűen cserkésszé lesz. Ez az új és vonzó életforma nyi­tottá teszi mindarra, ami építi a tes­tet és nemesíti a lelket. Magyarországon 1909-ben hallot­tunk először a cserkészetről, s több megszakítás után 1989-ben indult új­ra és terebélyesedett mozgalommá. Emiatt ma sok nehézséggel küzdünk. Nehéz újra megismertetni és megsze­rettetni a cserkészetet a gyermekek­kel. így minden évben szükség van toborzásra, ahol közösen beszélge­tünk és játszunk az érdeklődőkkel. Idén is tartottunk toborzást igen ke­vés sikerrel. Fájdalmas dolog, hogy sok gyermek értelemetlenül tölti nap­jait, vagy az iskola terheli le úgy, hogy kevés ideje marad a vidámság­ra, barátkozásra, az emberi értékek és a hazaszeretet értékeinek felisme­résére és közösségben való gyakorlá­sára. Mi ezt szeretnénk továbbadni minden gyermeknek, hiszen ők a jö­vő, s tőlük függ, milyen lesz a jövő társadalma. A közösségi élet kiemelkedő jelen­tőségű, ahol az elméletben elsajátí­tott ismereteket gyakorlattá válthat­juk. A 285. sz. Szent László Cser­készcsapat minden szombaton dél­után két órától tartja foglalkozásait a Kossuth tér 10. szám alatt, a volt ró­mai katolikus plébánia félemeleti te­temben, amire minden érdeklődőt szeretettel várunk. Álljon itt befejezésül az alapító né­hány gondolata: „A cserkészet a fia­talok fejlődését elősegítve arra törek­szik, hogy különféle próbák letételé­vel képességeiket, kézügyességüket előkészítse eljövendő életpályájukra. Felébreszti és megerősíti a fejlődésért és egészségért érzett személyes fele­lősséget, bízik a fiatalok becsületér­zésében és elvárja a napi jótettet. Ezért köszönünk így egymásnak: „Jó munkát! Hiszen az önnevelés feladat, mely nem könnyű, de ha bele nem fáradunk, gyümölcsözővé lesz az éle­tünk! Gégény Rita, cserkészvezető „A tiszteletre méltó és Istennek oly drága Erzsébet, előkelő család szülöttje, úgy ra­gyogott föl ennek a világnak ködhomálya közepette, mint a hajnalcsillag.” így kezdi a ciszterci szerzetes, Heisterba- chi Caesarius, Erzsébetnek, a szent őrgróf- nénak életrajzát. Erzsébet azok közé a szentek közé tartozik, akiknek kisugárzó ereje sohasem kevesbedett, akikhez min­den idők embere, kor- és állás-, sőt vallás­különbség nélkül vonzódott. A királyi gyermeket négyéves korában eljegyezték egy német gróf fiával. A szü­lők, András király és a később szomorú véget ért Gertrud királyné, valamint Thü- ringiai Hermann őrgróf és Zsófia grófné, gyermekeik kapcsolatától tekintélyük emelkedését remélték, valamint a békés egyetértés biztosítékát. A pompakedvelő Hermann őrgrófot amellett valószínűleg a magyar udvar gazdagsága is befolyásolta. Valóban: a kis hercegnőt pompás kíséret­tel és drága kincsek halmazával vitték új hazájába. Wartburgban német környezet­ben kellett felnövekednie és nevelkednie, hogy leendő társadalmi helyzetének szoká­sait és életformáját korán megismerje. Bája és idegenszerű temperamentuma hamarosan megnyerte a gyermek számára új családja és barátai vonzalmát. Lajossal, nálánál hét évvel idősebb vőlegényével szívélyes szeretet kapcsolja egybe. Zsófia őrgrófné mindazonáltal növekvő aggoda­lommal figyelte, milyen „más” a védence. Nemcsak az tűnt föl, hogy Erzsébet az élénk játékot közbe-közbe hirtelen meg­szakította — Isten kedvéért, mint mondot­ta —, vagy hogy magától értetődően jó volt az alacsony állású emberekhez és gyermekekhez. Ez mint a jámborság meg­nyilvánulását még lehetett volna hagyni. De mint növekvő nemes kisasszony nem tudott hozzászokni bizonyos dolgokhoz, amelyek egy jövendő őrgrófné számára szükségesnek látszottak. Pátyod (M. K.) — Szabolcs-Szatmár-Be- regben szinte egyedülálló, hogy egy közel hétszáz lelkes településen keresztény köny­vesbolt megnyitására szánja el magát egy pátyodi lakos. Mint Szimicsku Ferencné elmondta, egy kicsit a szükség vezette erre a döntésre. Ma a lakás bejáratánál egy kis figyelmeztető tábla hívja fel az elhaladók figyelmét a vásárlási lehetőségre. Ma már a térségbeli lelkészek tudnak a könyves­bolt létezéséről. Az egyházközség könyv­igényét is innen igyekeznek kielégíteni. Ma már szinte rendszeres, hogy egyházi ese­ményekre, rendezvényekre innen szerzik be a könyvet, és a különböző kegytárgya­kat is. A szakboltokkal és az egyházi kiadókkal Szegedtől Budapestig élő kapcsolatot tar­Például képtelen volt apró lépésekkel járni és halkan beszélni. Mindenféle tánc­nál jobban szerette a szilaj lovaglást. Rövi­den: hiányzott belőle a mázé, a mérték, a középkori nőiesség sokat dicsért erénye. Ez egy előkelő őrgróf udvarában szükség­képpen megütközésre adott alkalmat. Ha Lajos minden ellenségeskedés és gyanúsít- gatás ellen védelmébe nem veszi és egy ko­rai házassággal mellette nem dönt, Erzsé­betet bizonyára elküldték volna Thüringi­ából. Most azonban boldogsága teljes volt. Gyermeki boldogságában férjére hagyat­kozik, akivel több köti össze, mint a szü­lők akarata és a közösen eltöltött ifjúkor. tanak. Van lehetőség eleve meghatározott igényt benyújtani, illetve választani az ajánlatokból. Fontos szempontnak tekintik a hittan­oktatásban használatos tananyagok kíná­latát. Minden felekezet megtalálhatja, megrendelheti a hitoktatásban használatos tankönyveket, irodalmat. A térségben élők művei pl. Csűri Lajos szekeresi református lelkész hittankönyve ugyanúgy megtalál­hatók, mint a többi alkotóé. Áz eltelt hét év alatt a hívek is felfigyeltek a boltra, a határon túl is, ahol a bibliától a szépiroda­lomig minden könyv megvásárolható, mi­ként az énekeskönyvek is. A bolt mindig nyitva a vásárlók előtt, tartozzanak bár­melyik valláshoz, vagy legyenek materia­listák. Szerelme felszabadította az udvari etikett sok kényszerétől. Hazatérő férjének messzire eléje lovagolt, viharosan ujjongva üdvözölte. Férje a várba vezette, és az összes udvaroncokkal dacolva eltűrte, hogy Erzsébet vele egy asztalnál étkezzék. Három gyermeket szült neki ez a még ma­ga is szinte gyermekasszony. Lajos 1227-ben keresztes hadjáratba vo­nult. Mintha csak sejtette volna, ami nem­sokára valóság lett: Lajos útközben ragály áldozatául esett. Alig merték az őrgrófné- val a hírt közölni. „Uram, Istenem, szá­momra most már az egész világ meghalt” — ezzel a kiáltással bolyongott szinte za­varodottan a vár termeiben. Itt semmi sincs az átszellemülésből, itt csak a legmé­lyéig megsebzett szív zokog. Lajos védelme nélkül Erzsébet nem foly­tathatta a várban eddigi életmódját. így önként és észrevétlenül távozott — a nyo­morba. A későbbi kor, amelyik nem tudta meg­érteni, hogy egy fejedelmi nő ilyen kielé­gíthetetlenül vágyódjék a szegénység után, a menekülésből elűzést csinált. Erzsébet utolsó életéveit a legenda job­ban átszövi, mint a Wartburgban eltöltöt- teket. Őrgrófné, aki kitaszítottan, hideg­ben és ínségben él, csodákat művel, hogy környezete gonoszsága fölött úrrá legyen, jótéteményt jótéteményre halmoz, és köz­ben önmagát korai halálra sorvasztja. Er­zsébetnek ez a képe közelebb állt az embe­rekhez, mivel érthetőbb, mint azé az asszonyé, aki mindent magától, szabadon tett, és akinek radikalizmusa most már végképp felülmúlt minden emberi mérté­ket. Az 1231. év novemberében megbetege­dett. Élete utolsó napjait gyermeki derű sugározta be. Amije volt, elajándékozta, és megvigasztalta társnőit. Marburgban temették el, és halála után már négy év múlva szentté avatták. Tüntetés a hitért Október 27-én több mint tízezres tö­meg demonstrált a vallásszabadsá­gért Berlinben. A II. Vilmos császár emléktemplomtól a tömeg a Bran­denburgi Kapuhoz vonult, ahol Isaac Hayes, Elena Roggero és David Po- merantz adott nagysikerű koncertet. A rendezvényt ökumenikus gyertyás virrasztás zárta. A Vatikán ökumenikus ügyeinek igazgatója, aki II. János Páí pápa személyi tanácsadója is, felszólította a németországi római katolikus egy­házat, hogy tartsa magát a II. Vati­káni Zsinat iránymutatásaihoz, s el­fogadhatatlannak nevezte a szciento- lógusok elleni kormányzati diszkri­minációt. Az ENSZ, az amerikai külügymi­nisztérium és több mint egy tucat emberi jogi szervezet ítélte el azt, ahogyan a német politikusok gyűlö­letre uszító kampányokba hergelték a német embereket társaikkal szem­ben — nyilatkozta Alfonso pro­fesszor a másnapi vallástudományi konferencián, amelyen keresztények, muzulmánok, szcientológusok, buddhisták és neves vallásszocioló­gusok vettek részt. Az egyház elnöke, Jentzsch tiszte- letes arra szólította fel a német kor­mányzatot, hogy a vallásszabadság kivívásáért tartott rendezvény szabo- tálása helyett a kormány végre vegye észre, hogy a szcientológia jelen volt, jelen van és jelen is lesz Németor­szágban. Éppen most kaptuk kézhez az olasz legfelsőbb bíróság végzését, amely teljes mértékben vallásnak is­merte el a szcientológiát. Ez döntő jelentőségű győzelem húszéves huza­vona után. Németországnak meg kellene tanulnia Olaszországtól, hogy a vallásszabadság nem csupán politikai szlogen, hanem a demokrá­cia alapköve. Az egyházközség lakóinak könyvigényén kívül a környék lakóinak igényét is kielégítik Molnár Károly felvétele Könyvesbolt Pátyodon Bibliák, vallásos irodalom minden felekezetnek

Next

/
Thumbnails
Contents