Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-11 / 238. szám

Lendületbe jön a kultúra A színház, a film, a zene nem tartoznak a kulturális alapellátásba Nagy István Attila Ha minden a tervek szerint halad, márpe­dig ennek megvan az esélye — állítja Va­dász János, a Közgyűjteményi és Közmű­velődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke —, akkor októberben olyan új törvénnyel gyarapodunk, amelyik a kulturális alapellátás tartalmi és szerve­zeti kereteit hosszú időre meghatározhat­ja. Ezzel együtt új, valóságos len­dületet adhat ennek a területnek, amelyik — elsősorban a pénzszű­ke miatt — az elmúlt években az ellehetetlenülés közelébe, vagy minden erőfeszítés ellenére drámai helyzetbe került. □ Voltaképpen a kulturális ja­vak védelméről, a muzeális intéz­ményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről van szó. — Igen. A törvényjavaslat az ál­lami és önkormányzati feladatokat tisztázza, azok megvalósításának a módját, az intézmények helyzetét, a finanszírozási kérdéseket, illetve foglalkoztatási garanciákat ad. Az elmúlt években állandóan szó volt ezekről a dolgokról, szerepelt a kormányprogramokban is, még­sem történt jelentős előrelépés. Végül is 1996 márciusában a KKDSZ kezdeményezésére megál­lapodás született, hogy törvény szükséges ennek a területnek a sza­bályozásáról. Eredetileg négyről volt szó (könyvtári, múzeumi, köz- művelődési és a levéltári törvény módosításáról), aztán egyetlen „csomag” lett belőle. Kész voltak a szövegek, de a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gyakor­latilag halogatta a kormány elé ter­jesztését. 1997 tavaszán a KKDSZ a mi­niszterelnökhöz fordult azzal, hogy fel­mondja a hároméves közalkalmazotti meg­állapodást, ha a kormány nem tartja be azt. Ezután felgyorsult a törvényalkotás, s júniusban a kormány elfogadta a törvény- tervezetet. 99............................................................................. Az önkormányzat köteles gondoskodni az intézmények működtetéséről is. jy □ Hogyan lesz ebből törvény? — A törvénytervezet kivételes eljárásban került a parlament elé. Ez azt jelenti, hogy nincs általános politikai vita a javaslatról, sem részletes vita, nincs lehetőség az idő­húzásra. Ehelyett 21 nap állt rendelkezés­re, hogy a képviselők módosító indítványo­kat nyújtsanak be. Ez szeptember 30-án járt le. Kettőszázötvenöt módosító indít­vány érkezett, ebből kilencvenöt Takács Pétertől (MDF) származik. Jó esetben október 14-én, legfeljebb hú­szadika körül meg kell, hogy szülessen a törvény, melynek a szakmai jelentősége az elsődleges, és nem a politikai. Remél­jük, hogy a Kulturális Bizottság is a szak­mai szempontokat érvényesíti majd, ami­kor a módosító javaslatok sorsáról dönt. □ A KKDSZ huszonhét javaslatot fogal­mazott meg a törvénytervezettel kapcsolat­ban. Emeljen ki néhány fontosat! — A KKDSZ és 12 szakmai szervezet együttes javaslata, hogy a törvény címe tar­talmazza a „kulturális alapellátás” minő­sítést, mert nem szeretnénk, ha arról, hogy itt egy a közoktatáséval azonos súlyú alap­ellátásról van szó, a későbbiekben a vál­tozó kormányösszetételek esetén újra kel­lene kezdeni a vitát. Nagyon fontos, hogy a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége is aláírta a javaslatainkat, mert ezzel elfogad­ták, hogy a színház, a film, a zené és tár­sai nem tartoznak az alapellátásba. Ezt a szétválasztást előbb-utóbb meg kellett ten­ni. Ezzel a minisztérium nem ért egyet. A javaslatok között szerepel az is, hogy a városi és megyei könyvtárakat nem lehet összevonni más intézményekkel, mert ez lehetetlenné tenné a szolgáltatások megva­lósítását. Szintén a könytárterületet érinti az a javaslat, mely szerint amennyiben megállapodás alapján a megyei könyvtár székhelyén a települési könyvtári feladato­kat is a megyei könyvtár látja el, a szék­hely szerinti és a megyei önkormányzat kö­teles a könyvtár működtetéséhez szükséges támogatást megadni. A javaslatok egyik pontja kimondja, hogy a települési közművelődési ellátás e törvény szerinti feltételeinek a megterem­tése a helyi önkormányzat kötelező felada­ta. Ehhez kapcsolódik, hogy az önkor­mányzat köteles gondoskodni a közműve­lődési tevékenységek gyakorlásához szük­séges intézmények működtetéséről is. □ Hányán dolgoznak ezen a területen? — A magyar kulturális intézményekben huszonkétezer ember dolgozik. Hét és fél ezer intézmény található az országban. Ezek közül kétezer-négyszáz művelődési otthon, mintegy négyezer könyvtár, hét­száz múzeum, huszonkilenc levéltár; van­nak faluházak, szabadidőparkok, állat- és növénykertek és egyéb intézmények. Minél több pénzt kap a kultúra, annál nagyobb segítséget nyújt a költségvetés, yy □ Vannak, akik azt mondják, hogy a törvény lehet nagyon jó, de ha nem teszik hozzá a fokozottabb állami szerepvállalást, akkor nem sok valósul meg belőle. — Az állami költségvetés 1998-ban több mint a dupláját (24 milliárd forintot) ad­ja az idei költségvetés 10 milliárdjához vi­szonyítva. Ezek a számok már szerepel­nek a jövő évi költségvetési törvényterve­zetben. □ Ez azt jelenti, hogy a parlamenti vitá­ban csak tartalmi kérdések kerülnek szóba? — így van. A törvénytervezet azt is ki­mondja, hogy ennél kevesebb támogatás a következő években sem lehet. Sőt! Mi­nél több pénzt ad a helyi önkormányzat a kultúra finanszírozására, annál nagyobb összegre számíthat a központi költ­ségvetésből. □ Arra kérem, vázoljon fel egy megyei helyzetképet! — Jó két évvel ezelőtt jártam a megye valamennyi jelentősebb te­lepülésén. Akkor azt tapasztaltam, hogy jó néhány művelődési intéz­mény állt bezárás előtt. Ahogyan tájékozódtam, a helyzet azóta to­vább romlott. □ A törvény parlamenti elfo­gadása ad-e valamilyen vérátöm­lesztést a közművelődésnek? — Feltétlenül. Két oknál fogva. Először: tisztázza az állami és az ön- kormányzati szerepvállafásmérté- két a kulturális alapellátásban. Má­sodszor: az önkormányzatok szá­mára ehhez pénzt is ad. Ráadásul annyit, amennyit remélni se mertek. Közel nyolcszorosát annak az 1,6 milliárdnak, amit eddig kaptak. □ Sok szakember kényszerűség­ből elhagyta a pályát. Nehéz lesz őket pótolni. — Sajnos, ez igaz. Bízom abban, hogy a változások következménye az is lesz, hogy a szakemberek ja­va visszatér a területre. Olyan pót­lékrendszer szerepel a törvényi ja­vaslathoz benyújtott KKDSZ mó­dosító indítványokban, amely az eredményes munkát elismeri majd; a szakkönyvvásárláshoz támogatást kap­nak a kollégák; ingyenes belépést biztosít a kulturális intézményrendszerbe. Ha va­laki tudományos tevékenységet végez, ak­kor külön pótlékhoz jut. Ezért hiszek ab­ban, hogy sok jó szakember vissza fog tér­ni a területre. Remélhetőleg sor kerülhet a státusok számának a növelésére is, leg­alább két-két és fél ezerrel. ^ A források hiánya sok művelődési intézmény bezárásához vezet _______napjainkban. yy □ Ki ellenőrzi a fenntartókat, hogy ar­ra költötték-e a pénzt, amire kapták? — Őket eddig is a megyei közigazgatá­si hivatal ellenőrizte. Csakhogy nem volt igazán komoly törvényes alapjuk arra, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlatot vizs­gálják, hiszen nem voltak szaktörvények. A törvény elfogadása után azonban ez a helyzet megváltozik. De meg kell monda­ni, hogy az az önkormányzat, amelyik adott arra, hogy a településen lakók jól érezzék magukat, eddig is törődött a kul­túrával. Szerencsére ilyenekből nagyon sok van. 1997-ben mindössze 1,6 milliárd fo­rintot tett ki az állami támogatás, az ön- kormányzatok több mint tízszeresét köl­tötték az ilyen jellegű célokra. A pénz hi­ánya azonban sok önkormányzatot kény- szerített a művelődési intézmények bezárá­sára. Azzal, hogy jelentős pénz áramlik majd a következő esztendőkben e terület­re, remélhetőleg maga után vonja: ismét megélénkül, még sokszínűbbé válik a mű­velődés Magyarországon. Vadász János, a KKDSZ elnöke: A pénz hiánya sok önkor­mányzatot kényszerített a művelődési intézmények bezárá­sára Harasztosi Pál felvétele MAGÁNVÉLEMÉNY Átláthatóság A rendőrség biztosan számon tartja, én sajnos nem számol­tam, hányadik akcióját haj­totta végre a borkommandó szerdán, de az biztos, hogy évekig koc- cintgathatnánk, ha szeretnénk a cukor­ból, műtrágyából készült, s bornak ti­tulált kotyvalékot. Csak a mostani, soltvadkerti fogás 47 ezer liter volt, összeadva az eddig lefoglalt, s megsem­misített készleteket pedig több száz pin­cét megtölthetnénk a sok ezer hektó ha­misítvánnyal. A sors iróniája, hogy ugyanazon a napon, amikor megejtet­ték a kommandósok az akciót, egyik országos lapunkban napvilágot látott egy összeállítás, melyből megtudhat­tuk: kilenc évvel ezelőtt tört ki a bor­háború, akkor vonultak először a kis­kőrösiek a borászati vállalat elé a be­dugult a szőlőfelvásárlás miatt. Össze­számolni is nehéz lenne, azóta hányán és hányadszor tüntettek, szerveztek út­lezárásokat, forgalomlassító konvojo­kat éppen a szőlő, a bor felvásárlási árá­nak emelése, vagy eladhatatlansága mi­att, miközben a szőlőtermelőkkel szem­ben lakók pincékben, ólakban, fésze­rekben kis hordókban és hatalmas ká­dakban erjesztették a löttyöt. S nekik volt nagyobb szerencséjük, mert nem csak kevesebbe került, mint az igazi bor előállítása, tőlük vették a kereskedők, mert olcsóbban adták az igazinál. De ha csak a bort hamisítanák ná­lunk, az csak a kisebbik baj volna. Hogy a pénzről ne is beszéljünk, ha­misítják a vodkát, a zárjegyeket, ha­misították az üzemanyagot és a ház­tartási tüzelőolaj-jegyeket, a téliszalá­mit és buszbérleteket, a tulajdoni la­pokat és a nyelvvizsga-bizonyítványo­kat, az érettségi bizonyítványokat és a nejlonharisnyát, a horgászengedélye­ket és tejtermékeket, adócsalásra al­kalmas taxiórát fejlesztettek, de hami­sak a cégek is: tavaly egy ügyészségi ellenőrzés a megvizsgált gazdasági tár­saságok egy jelentős részét csak pa­píron találta meg. Százmilliókat sze­reztek áfa-visszaigényléssel, s ma is van olyan autósgazda, akinek négy Mercedese naponta többször fordul te- letankkal a határon, s mindezt olyan szemérmetlenül teszi, hogy mindenki felháborodik rajta, csak az nem veszi észre, akinek kellene. Kell-e csodálkozni ezek után, hogy a gazdaságnak okozott károk és a kor­rupció terjedése már a szakemberek szerint is komolyan veszélyezteti a gaz­daság stabilitását? Nem, de nem is ér­demes. A titkolt pénzszerzésekben ugyanis azok a pártok is ott vannak, amelyeknek az erkölcsökre is vigyáz­niuk kellene. Bihari Mihály szocialis­ta képviselő mondta a nyár elején: mindenütt létezik illegális kapcsolat- rendszer a pártok és a tőkeerős gaz­dálkodó szervezetek között, s nyilván­való, hogy a legális bevétel mellett leg­alább ugyanolyan nagyságrendű eltit­kolt bevételre kell szert tenniük. Ma­gyarországon, ahol a feketegazdaság­nak ilyen nagy a szerepe, ahol az adó­zási morál ilyen hihetetlenül alacsony, elképzelhetetlen a teljesen átlátható pénzfelhasználás. Nem vagyok pesszi­mista alkat, de hamarabb lesz futam­győztes a trójai faló az epsomi derbin, mint ahogy megta­lálnánk a tisztesség­telen pénzszerzés, a korrupció hatékony ellenszerét. A KM hétvégi melléklete ’97. X. 11. AKTUÁLIS INTERJÚNK

Next

/
Thumbnails
Contents