Kelet-Magyarország, 1997. október (54. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-11 / 238. szám
Lendületbe jön a kultúra A színház, a film, a zene nem tartoznak a kulturális alapellátásba Nagy István Attila Ha minden a tervek szerint halad, márpedig ennek megvan az esélye — állítja Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke —, akkor októberben olyan új törvénnyel gyarapodunk, amelyik a kulturális alapellátás tartalmi és szervezeti kereteit hosszú időre meghatározhatja. Ezzel együtt új, valóságos lendületet adhat ennek a területnek, amelyik — elsősorban a pénzszűke miatt — az elmúlt években az ellehetetlenülés közelébe, vagy minden erőfeszítés ellenére drámai helyzetbe került. □ Voltaképpen a kulturális javak védelméről, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről van szó. — Igen. A törvényjavaslat az állami és önkormányzati feladatokat tisztázza, azok megvalósításának a módját, az intézmények helyzetét, a finanszírozási kérdéseket, illetve foglalkoztatási garanciákat ad. Az elmúlt években állandóan szó volt ezekről a dolgokról, szerepelt a kormányprogramokban is, mégsem történt jelentős előrelépés. Végül is 1996 márciusában a KKDSZ kezdeményezésére megállapodás született, hogy törvény szükséges ennek a területnek a szabályozásáról. Eredetileg négyről volt szó (könyvtári, múzeumi, köz- művelődési és a levéltári törvény módosításáról), aztán egyetlen „csomag” lett belőle. Kész voltak a szövegek, de a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gyakorlatilag halogatta a kormány elé terjesztését. 1997 tavaszán a KKDSZ a miniszterelnökhöz fordult azzal, hogy felmondja a hároméves közalkalmazotti megállapodást, ha a kormány nem tartja be azt. Ezután felgyorsult a törvényalkotás, s júniusban a kormány elfogadta a törvény- tervezetet. 99............................................................................. Az önkormányzat köteles gondoskodni az intézmények működtetéséről is. jy □ Hogyan lesz ebből törvény? — A törvénytervezet kivételes eljárásban került a parlament elé. Ez azt jelenti, hogy nincs általános politikai vita a javaslatról, sem részletes vita, nincs lehetőség az időhúzásra. Ehelyett 21 nap állt rendelkezésre, hogy a képviselők módosító indítványokat nyújtsanak be. Ez szeptember 30-án járt le. Kettőszázötvenöt módosító indítvány érkezett, ebből kilencvenöt Takács Pétertől (MDF) származik. Jó esetben október 14-én, legfeljebb húszadika körül meg kell, hogy szülessen a törvény, melynek a szakmai jelentősége az elsődleges, és nem a politikai. Reméljük, hogy a Kulturális Bizottság is a szakmai szempontokat érvényesíti majd, amikor a módosító javaslatok sorsáról dönt. □ A KKDSZ huszonhét javaslatot fogalmazott meg a törvénytervezettel kapcsolatban. Emeljen ki néhány fontosat! — A KKDSZ és 12 szakmai szervezet együttes javaslata, hogy a törvény címe tartalmazza a „kulturális alapellátás” minősítést, mert nem szeretnénk, ha arról, hogy itt egy a közoktatáséval azonos súlyú alapellátásról van szó, a későbbiekben a változó kormányösszetételek esetén újra kellene kezdeni a vitát. Nagyon fontos, hogy a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége is aláírta a javaslatainkat, mert ezzel elfogadták, hogy a színház, a film, a zené és társai nem tartoznak az alapellátásba. Ezt a szétválasztást előbb-utóbb meg kellett tenni. Ezzel a minisztérium nem ért egyet. A javaslatok között szerepel az is, hogy a városi és megyei könyvtárakat nem lehet összevonni más intézményekkel, mert ez lehetetlenné tenné a szolgáltatások megvalósítását. Szintén a könytárterületet érinti az a javaslat, mely szerint amennyiben megállapodás alapján a megyei könyvtár székhelyén a települési könyvtári feladatokat is a megyei könyvtár látja el, a székhely szerinti és a megyei önkormányzat köteles a könyvtár működtetéséhez szükséges támogatást megadni. A javaslatok egyik pontja kimondja, hogy a települési közművelődési ellátás e törvény szerinti feltételeinek a megteremtése a helyi önkormányzat kötelező feladata. Ehhez kapcsolódik, hogy az önkormányzat köteles gondoskodni a közművelődési tevékenységek gyakorlásához szükséges intézmények működtetéséről is. □ Hányán dolgoznak ezen a területen? — A magyar kulturális intézményekben huszonkétezer ember dolgozik. Hét és fél ezer intézmény található az országban. Ezek közül kétezer-négyszáz művelődési otthon, mintegy négyezer könyvtár, hétszáz múzeum, huszonkilenc levéltár; vannak faluházak, szabadidőparkok, állat- és növénykertek és egyéb intézmények. Minél több pénzt kap a kultúra, annál nagyobb segítséget nyújt a költségvetés, yy □ Vannak, akik azt mondják, hogy a törvény lehet nagyon jó, de ha nem teszik hozzá a fokozottabb állami szerepvállalást, akkor nem sok valósul meg belőle. — Az állami költségvetés 1998-ban több mint a dupláját (24 milliárd forintot) adja az idei költségvetés 10 milliárdjához viszonyítva. Ezek a számok már szerepelnek a jövő évi költségvetési törvénytervezetben. □ Ez azt jelenti, hogy a parlamenti vitában csak tartalmi kérdések kerülnek szóba? — így van. A törvénytervezet azt is kimondja, hogy ennél kevesebb támogatás a következő években sem lehet. Sőt! Minél több pénzt ad a helyi önkormányzat a kultúra finanszírozására, annál nagyobb összegre számíthat a központi költségvetésből. □ Arra kérem, vázoljon fel egy megyei helyzetképet! — Jó két évvel ezelőtt jártam a megye valamennyi jelentősebb településén. Akkor azt tapasztaltam, hogy jó néhány művelődési intézmény állt bezárás előtt. Ahogyan tájékozódtam, a helyzet azóta tovább romlott. □ A törvény parlamenti elfogadása ad-e valamilyen vérátömlesztést a közművelődésnek? — Feltétlenül. Két oknál fogva. Először: tisztázza az állami és az ön- kormányzati szerepvállafásmérté- két a kulturális alapellátásban. Másodszor: az önkormányzatok számára ehhez pénzt is ad. Ráadásul annyit, amennyit remélni se mertek. Közel nyolcszorosát annak az 1,6 milliárdnak, amit eddig kaptak. □ Sok szakember kényszerűségből elhagyta a pályát. Nehéz lesz őket pótolni. — Sajnos, ez igaz. Bízom abban, hogy a változások következménye az is lesz, hogy a szakemberek java visszatér a területre. Olyan pótlékrendszer szerepel a törvényi javaslathoz benyújtott KKDSZ módosító indítványokban, amely az eredményes munkát elismeri majd; a szakkönyvvásárláshoz támogatást kapnak a kollégák; ingyenes belépést biztosít a kulturális intézményrendszerbe. Ha valaki tudományos tevékenységet végez, akkor külön pótlékhoz jut. Ezért hiszek abban, hogy sok jó szakember vissza fog térni a területre. Remélhetőleg sor kerülhet a státusok számának a növelésére is, legalább két-két és fél ezerrel. ^ A források hiánya sok művelődési intézmény bezárásához vezet _______napjainkban. yy □ Ki ellenőrzi a fenntartókat, hogy arra költötték-e a pénzt, amire kapták? — Őket eddig is a megyei közigazgatási hivatal ellenőrizte. Csakhogy nem volt igazán komoly törvényes alapjuk arra, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlatot vizsgálják, hiszen nem voltak szaktörvények. A törvény elfogadása után azonban ez a helyzet megváltozik. De meg kell mondani, hogy az az önkormányzat, amelyik adott arra, hogy a településen lakók jól érezzék magukat, eddig is törődött a kultúrával. Szerencsére ilyenekből nagyon sok van. 1997-ben mindössze 1,6 milliárd forintot tett ki az állami támogatás, az ön- kormányzatok több mint tízszeresét költötték az ilyen jellegű célokra. A pénz hiánya azonban sok önkormányzatot kény- szerített a művelődési intézmények bezárására. Azzal, hogy jelentős pénz áramlik majd a következő esztendőkben e területre, remélhetőleg maga után vonja: ismét megélénkül, még sokszínűbbé válik a művelődés Magyarországon. Vadász János, a KKDSZ elnöke: A pénz hiánya sok önkormányzatot kényszerített a művelődési intézmények bezárására Harasztosi Pál felvétele MAGÁNVÉLEMÉNY Átláthatóság A rendőrség biztosan számon tartja, én sajnos nem számoltam, hányadik akcióját hajtotta végre a borkommandó szerdán, de az biztos, hogy évekig koc- cintgathatnánk, ha szeretnénk a cukorból, műtrágyából készült, s bornak titulált kotyvalékot. Csak a mostani, soltvadkerti fogás 47 ezer liter volt, összeadva az eddig lefoglalt, s megsemmisített készleteket pedig több száz pincét megtölthetnénk a sok ezer hektó hamisítvánnyal. A sors iróniája, hogy ugyanazon a napon, amikor megejtették a kommandósok az akciót, egyik országos lapunkban napvilágot látott egy összeállítás, melyből megtudhattuk: kilenc évvel ezelőtt tört ki a borháború, akkor vonultak először a kiskőrösiek a borászati vállalat elé a bedugult a szőlőfelvásárlás miatt. Összeszámolni is nehéz lenne, azóta hányán és hányadszor tüntettek, szerveztek útlezárásokat, forgalomlassító konvojokat éppen a szőlő, a bor felvásárlási árának emelése, vagy eladhatatlansága miatt, miközben a szőlőtermelőkkel szemben lakók pincékben, ólakban, fészerekben kis hordókban és hatalmas kádakban erjesztették a löttyöt. S nekik volt nagyobb szerencséjük, mert nem csak kevesebbe került, mint az igazi bor előállítása, tőlük vették a kereskedők, mert olcsóbban adták az igazinál. De ha csak a bort hamisítanák nálunk, az csak a kisebbik baj volna. Hogy a pénzről ne is beszéljünk, hamisítják a vodkát, a zárjegyeket, hamisították az üzemanyagot és a háztartási tüzelőolaj-jegyeket, a téliszalámit és buszbérleteket, a tulajdoni lapokat és a nyelvvizsga-bizonyítványokat, az érettségi bizonyítványokat és a nejlonharisnyát, a horgászengedélyeket és tejtermékeket, adócsalásra alkalmas taxiórát fejlesztettek, de hamisak a cégek is: tavaly egy ügyészségi ellenőrzés a megvizsgált gazdasági társaságok egy jelentős részét csak papíron találta meg. Százmilliókat szereztek áfa-visszaigényléssel, s ma is van olyan autósgazda, akinek négy Mercedese naponta többször fordul te- letankkal a határon, s mindezt olyan szemérmetlenül teszi, hogy mindenki felháborodik rajta, csak az nem veszi észre, akinek kellene. Kell-e csodálkozni ezek után, hogy a gazdaságnak okozott károk és a korrupció terjedése már a szakemberek szerint is komolyan veszélyezteti a gazdaság stabilitását? Nem, de nem is érdemes. A titkolt pénzszerzésekben ugyanis azok a pártok is ott vannak, amelyeknek az erkölcsökre is vigyázniuk kellene. Bihari Mihály szocialista képviselő mondta a nyár elején: mindenütt létezik illegális kapcsolat- rendszer a pártok és a tőkeerős gazdálkodó szervezetek között, s nyilvánvaló, hogy a legális bevétel mellett legalább ugyanolyan nagyságrendű eltitkolt bevételre kell szert tenniük. Magyarországon, ahol a feketegazdaságnak ilyen nagy a szerepe, ahol az adózási morál ilyen hihetetlenül alacsony, elképzelhetetlen a teljesen átlátható pénzfelhasználás. Nem vagyok pesszimista alkat, de hamarabb lesz futamgyőztes a trójai faló az epsomi derbin, mint ahogy megtalálnánk a tisztességtelen pénzszerzés, a korrupció hatékony ellenszerét. A KM hétvégi melléklete ’97. X. 11. AKTUÁLIS INTERJÚNK
