Kelet-Magyarország, 1997. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-22 / 221. szám

1997. szeptember 22., hétfő NAGYVILÁG «geesesaeeeei8isaiB5aMeyaaasas5Meaii668í8SisiíBí5M6iRse<l8888il6B6568S!e!»M88HílSS668eíBí$S ■BäjSflSiii n Vándortanítóval jött a család Egy francia szakember mindennapjai Nyíregyházán • Ipart fejlesztenek Együtt a család Martyn Péter felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Bűbá­jos francia család. Vidámak, kedvesek; némi franciás könnyedség jellemzi őket. Denoyelle Paul a munkája mellett festeget és gitározik, felesége, Anne a magyaror­szági viszonyokban, bevá­sárlási szokásokban igyek­szik eligazodni, a 11 éves Pa­uline a magyar iskolát ízlel­geti. Leggondtalanabb az élete talán a négyéves Quen- tinnek, akit a két mozgékony macska és a kutya teljesen leköt. Mind a négyen egyéb­ként szorgalmasan tanulják a magyar nyelvet. Anne töredelmesen bevallja, hogy igencsak meglepődött, amikor a férje egy pár hónap­pal ezelőtt azzal állított haza, hogy Magyarországra kell né­hány évre költözniük. Paul, ugyanis annak a Michelin gyárnak a munkaszervezője, amelyik a nyíregyházi Taurus Gumiabroncsgyár többségi tu­lajdonosa. Szóval a munkája szólította hazánkba. A család Magyarországról alig tudott valamit. Kellemes fogadtatás — Tudtuk, hogy Magyaror­szág valahol keleten van, de hogyan élnek ott az emberek, arról sejtelmünk sem volt — mondja Anne. — Franciaor­szágban sokan azt gondolják, hogy itt a boltok előtt még mindig sorba kell állni, ha va­lamit vásárolni akarunk. — Annál nagyobb volt a meglepetés — teszi hozzá a félje. Nem gondoltuk, hogy ilyen kellemes fogadtatásban lesz részünk, és hogy minden segítséget megkapunk. A Michelin cég három fran­cia családot költöztetett Nyír­egyházára annak érdekében, hogy a férfiak a gyárban folyó munkát segítsék. Ezenkívül még egy vándortanító házas­pár is érkezett velük, akik a francia gyerekeket okítják a francia és a magyar követel­ményeknek megfelelően. A vendégek egy kis kolóniát al­kotnak Jósaváros szélén. Udvarias szavak után kide­rül, hogy a beilleszkedés nem mindig könnyű dolog. Igen macerásak voltak például az egészségügyi követelmények, Anne alig tudja összeszámol­ni, hogy hány védőoltásra kö­telezték őket indulás előtt. Magyarországon újra egy sor vizsgálat. Nagyon „eredeti­nek” találták a magyar „kol­lektív” tüdőszűrést, ahol egy­szerre több pácienst szólítanak be levetkőzni, majd a röntgen- felvételre. Családi beszámoló — A magyarok viszont jobban megtartják a szabályokat, mint a franciák. Én például már a piros lámpánál indulnék, a magyarok pedig széfjén meg­várják a zöldet. A gyerekekre is rá kell szólni az élelmiszer- boltokban, nehog^ fizetés előtt bontogassák a csokoládét, mert különben baj lesz belőle a pénztárnál. ' A család élete egyébként többnyire ugyanúgy zajlik, ah­ogy más, magyar családoké. Kora reggel ébredés. Paul reg­gel fél nyolckor kezdi a mun­kát a gumigyárban, felesége nyolcra viszi a gyerekeket is­kolába, illetve óvodába, aztán ő is „iskolapadba” ül, a ma­gyar nyelv rejtelmeiben igyek­szik eligazodni. Ez nem túlságosan könnyű feladat. Délután találkozik a család, amikor a gyerekek be­számolnak a nap eseményei­ről. Ekkor időnként érdekes dolgok hangzanak el. Pauline például igen elége­dett az iskolai kosztjával. Már harminckilencig el tud szá­molni magyarul. Csak az a frá­nya h hang ne lenne, mert azt a franciáknak nehéz kiejteni. Barátnőkben sincs hiány, olyan kislány is akad, aki már jól beszél franciául. Csak az apuka késik néha, mert annyi a munka a gyárban. A cég egy szép házat bocsá­tott a Denoyele család rendel­kezésére. Ezt Paulák a saját bútoraikkal rendezték be. A falon levő festmények zömét Paul festette. Érdekes képek! De ott van egy gitár is. Paul nagyszerűen játszik rajta és énekel. Annyira, hogy a Ma- nadala Dalszínház is felfigyelt rá. A francia fiatalember a múlt héten a nyíregyházi Sza­badtéri Színpadon rendezett Mandala-gálán is bemutatko­zott, és igencsak elnyerte a kö­zönség tetszését. Csiga az asztalon Anne, ha ideje van rá, szívesen kötöget, és járja a magyar bol­tokat. Sok időt vesz igénybe a bevásárlás, az ismeretlen feli­ratok között nehéz eligazodnia az idegennek. Kezdetben meg­esett, hogy tejföl helyett tej­színt vitt haza, de hát a francia konyha leleményes. Beszélgetés közben készül a vacsora. A vendégekre való tekintettel szerencsére nem kerül elő a már hetek óta ké­szülő csiga. Vacsora végén vi­szont nem marad el a francia bor és a sajt sem. A francia családnak egy kicsit hiányzik a sajtok bőséges választéka. Nyugalmukat inkább a kutyák zavaiják, mert olykor hango­sak. Talán gitározni, énekelni kellene néha nekik — javas­lom távozásképpen. Socratessel Európába Az Európai Unió iskolaprogramja • Határidő: november 1. ..... 11 1 ■' Eperjes 750 éve Eperjes (MTI) — Szlová­kia legkeletibb régiója, az egykori Sáros vármegye központja, a „Tarca menti Athén” a napokban ünne­pelte fennállásának 750. évfordulóját. Az ünnepsé­gen ott voltak a magyar testvérváros, Nyíregyháza önkormányzati vezetői is. Az alkalomra megszépí­tették a várost, felújították sétálóutcáját is. A Pozsony­ban akkreditált magyar nagykövet szép szavakkal szólt a jubileumról: a más­fél évszázada Eperjesre lá­togatott Petőfi Sándor Úti leveleiből idézve jellemez­te a várost. A város hajdan oly nagyhírű líceumának tanárai közül Comeniust, a diákok közül Kossuth La­jost, Pavol Országh Hviez- doslavot, Putszky Ferencet, Ludovíi Haánt és az aradi vértanút, Dessewffy Arisz- tidot említette. Arra is em­lékeztetett, hogy II. Rákó­czi Ferenc ezt a várost is otthonának tartotta. Eperjes a lisztes polgárainak, keres­kedőinek, kézműveseinek, tudós tanárainak köszön­hette, hogy lépést tudott tartani a világgal. Budapest (MTI) — Noha Magyarország hivatalosan még nem tagja az Európai Uniónak, szeptember 1-je óta teljes jogú tagként vehe­tünk részt a közoktatás fej­lesztését, az iskolák közötti együttműködést, a tanárok továbbképzését szolgáló Soc- rates-programjában. A Socrates Nemzeti Iroda vezetője, Horváth Béla sze­rint a számos programlehető­ség közül jelenleg háromra le­het pályázni november elsejé­ig­Külföldi gyakorlás A Comenius I. akció célja Eu­rópai Oktatási Projekt létreho­zása legalább három közokta­tási intézmény (egy magyar és két EU-tagállam) közreműkö­désével. Ez azt jelenti, hogy három iskola például azonos program szerint oktat valami­lyen tantárgyat, és az eredmé­nyeket beépíti a helyi tantervé­be. Ehhez a szervező iskola évente legfeljebb 3000 ECU, a partneriskola pedig 2000 ECU támogatást kaphat. A pedagó­gusok természetesen a prog­ram előkészítésével, alkalma­zásával kapcsolatos kiutazása­ikra is igényelhetnek pénzt az irodától. Legalább tizennégy éves ko­rú diákok — minimum tizen — idegen nyelvet gyakorol­hatnak valamelyik uniós tagál­lamban — köztük Norvégiá­ban, Izlandon, sőt Lichtenste- inben is! — ha a beszélt ide­gen nyelvet egy másik tan­tárgy területén is használják eszközként és ha a külföldi csoport viszonozza a látoga­tást. A kinttartózkodás ideje legfeljebb 14 nap. Hogy mit jelent az idegen nyelv eszköz­ként való használata? Például, azt, hogy a diákok környezet­védelmi ismeretekhez jutnak német, angol stb. nyelven. Előnyben részesülnek azok a csoportok, amelyek a kevésbé elterjedt nyelvek — dán, finn — alapismereteinek elsajátítá­sához is hozzájárulnak. Egyébként a csoportok költsé­geinek háromnegyedét téríti meg az iroda. Fizetett továbbképzés Egy másik idegennyelvi prog­ram nyelvtanároknak kínál pá­lyázati lehetőséget: a Lingua B akció keretében szakmai fel- készültségüket, nyelvismere­tüket gazdagíthatják, tökélete­síthetik. Ha például egy kősze­gi vagy kisvárdai nyelvtanár Franciaországba utazna nyelvi továbbképzésre, akkor a Lin­gua B révén hozzájuthat az utazási- és szállásdíjhoz, sőt a napidíjhoz és a tanfolyam díjá­hoz is. Horváth Béla elmondta, hogy a három program iránt érdeklődőknek nincs más dol­guk, mint felhívni az irodát, kitölteni az űrlapot, és meg­várni az értesítést: elfogadták a pályázatukat vagy sem. Egyébként a budapesti irodá­nak 14 kihelyezett informáci­ós szolgálata működik az or­szágban. Számítógépes kapcsolat Ezekben a felvilágosításon kí­vül űrlapok is beszerezhetők. Itt adnak segítséget azoknak is, akik szívesen lépnének kapcsolatba a tagországok is­koláinak, intézményeinek va­lamelyikével. A magyar iroda ugyanis számítógépes kapcso­latban van a tagországok nem­zeti irodáival, ilymódon pilla­natok alatt cserélnek informá­ciót. Az Európai Unió vala­mennyi tagországában novem­ber 1-je a jelentkezési határidő az ismertetett három program­ra. Ismét divat a diploma Az orosz ifjúság ráérzett a tudás ízére Moszkva (Novosztyi) — Még néhány orosz egyete­men és főiskolán folynak a felvételi vizsgák, de az már elmondható, hogy a fiatalság újra ráérzett a felsőfokú képzettség ízére. Vlagyimir Kinyelev, álta­lános és szakképzési mi­niszter szavai szerint eben az évben több elsőéves lesz, mint bármikor a képzés történetében. Ez évben az orosz felsőok­tatási intézményekbe 777,5 ezer főt vesznek fel. Ezt megelőzően a legtöbben — 635 ezren — 1985-ben vol­tak. A lényeg azonban nem a számokban van, hanem a jelentkezőknek az ország általános gazdasági és tár­sadalmi változásaihoz kap­csolódó érdekeltségi struk­túráinak változásában fe­dezhető fel. Az utóbbi évti­zedben egyharmadával csökkent a mérnökképzés­ben résztvevők száma, ami szemmel láthatóan a hadii­pari komplexum presztízsé­nek csökkenésére, a gazda­ságtalan termelésű üzemek széleskörű bezárására ve­zethető vissza. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy eb­ben az évben némileg nőtt a technikai fakultásokra je­lentkezettek száma, első­sorban a számítógép háló­zatok és a komputerek, az automatizált tervezés, a ro­bottechnika és a hűtő és szervizberendezések sza­kon. Az optimisták már azt mondják, nincs messze az az idő, amikor a mérnök szónak ismét tiszteletet éb­resztőjelentése lesz, sőt né- hányan úgy gondolják, hogy ez a növekedés a gaz­dasági stabilizáció bizonyí­téka. A prognózis szerint az idegennyelv tudással ren­delkező technikai specialis­ták iránti kereslet növeked­ni fog. Másrészt majdnem más- félszeresére nőtt a humán ágazatokra, és egyharmad- dal a közgazdászképzésre felvettek száma. Jelentkez­nek a piacgazdaság új kö­vetelményei. A moszkvai iskolák végzősei között végrehajtott közvélemény­kutatás szerint a megkérde­zettek 21 százaléka közgaz­dászt és a könyvelőt, 20 százalék a jogászt, továbbá a menedzsert és a marke­ting szakembert nevezte meg perspektívaként. Észrevehetően nő a fia­talság körében a nyelvtudás értéke. Például a Moszkvai Állami Egyetem filológiai fakultására a tavalyi 2,8-al szemben négyszeres volt a túljelentkezés, pedig a va­lódi érdekek csak ritkán kapcsolatosak a nyelvtudo­mánnyal. Sokkal vonzóbb­nak találják a turizmusban és a reklámügynökségeknél végezhető munka távlatait, a társadalmi kapcsolatok te­rén végezhető tevékenysé­get, vagy a tolmácsolást. Érdekes tendenciaként említhető meg a színiisko­lákba jelentkezők számá­nak növekedése, habár ez korábban is igen magas volt. Ma a fiatal művészeknek, nem a legnépszerűbbeké, fizetése elég alacsony. Ezért a legvalószínűbb, hogy a mostani felvételizők érzik azt, hogy ismét feltámadt az országban az érdeklődés a kultúra és a művészetek iránt és abban bíznak, hogy négy-öt év múlva találnak majd megfelelő munkát. Több információt Az ungvári magyar konzul interjúja főkonzulátus tevékenysége már hozott bizonyos ered­ményeket, hiszen Ukrajna és Magyarország között ki­épültek a gazdasági kapcso­latok, s velük együtt fejlő­dik a kulturális együttmű­ködés is. A kapcsolatépíté­sen és az általános konzuli teendőkön kívül a képvise­let feladatának tekinti a he­lyi magyar kisebbség támo­gatását. Viski János örvendetes­nek tartja, hogy jó az együttműködés a két ország rádiója és televíziója kö­zött, de sajnálatosnak véli, hogy az írott sajtó terén még nem sikerült szoro­sabbra fűzni az ukrán-ma­gyar kapcsolatokat. A kon­zul ezért egyik legfonto­sabb feladatának azt tekinti, hogy megszűnjön az az in­formációs vákuum, amely az egymás ügyeiről való tá­jékoztatás terén jelenleg ta­pasztalható a két ország saj­tójában. Ungvár (MTI) — Magyar- ország és Ukrajna kap­csolatai igen jók. A két szomszédos ország és nép együttműködésének széle­sítésében jelentős feladat hárul a Magyar Köztár­saság Ungvári Főkonzulá­tusára, amelynek konzuli kerületébe Kárpátalján kívül Lvov, Ivano-Fran- kovszk és Csernovci me­gyék tartoznak. Az ungvári magyar diplo­máciai kirendeltség külö­nösen nagy hangsúlyt fektet az ukrán-magyar gazdasági kapcsolatok kiépítésére, de az élet szinte minden terü­letén igyekszik megismer­tetni egymással a partnere­ket — nyilatkozta Viski Já­nos ungvári magyar konzul a kárpátaljai megyeszékhe­lyen kiadott Szribna Zemlja hetilapnak. A magyar diplomata, aki állomáshelyét egy évvel ez­előtt foglalta el, úgy véli, a Q3 Kárpátalja: jellegzetes munkácsi városkép Harasztosi Pál felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents