Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-05 / 155. szám

MAGÁNVÉLEMÉNY Árnyékban ß öviben vagyunk mostaná­ban az egyházi események­nek. Aki lapoz egyet, e jegy­zet hátoldalán a keleti kato­likus püspökök találkozójáról láthat képösszeállítást. A múlt hét végén a ró­mai katolikus lelkipásztori központot avatták, azelőtt héten papokat szentel­tek Nyíregyházán, s aláírták a Magyar Köztársaság és a Szent Szék közötti megállapodást. Jó hírek lennének mindezek a val­lásos emberek számára, ám sok min­den beárnyékolja az örömet. Mit ad Isten, véletlenül a vatikáni-magyar megállapodás idején 154 piliscsabai szülő tiltakozott nyílt levélben az el­len, hogy a község katolikus iskolája indokolatlan előnyöket élvez majd a szerződés aláírása után az önkor­mányzati általános iskolával szemben. Aztán kiderült: a két iskola azo­nos támogatást kap, illetve az idén egyik sem kapott egy fillért sem, mert nem volt pénze az önkormányzatnak. Állapotuk egyforma rossz, a jelentke­zések ugyanakkor egyértelműen jel­zik az igényeket: az idén 45 elsős vá­lasztotta az egyházi, s 15 az önkor­mányzati iskolát. Nemcsak a 154 piliscsabai szülő „aggódik” az egyházi iskola miatt. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője is azt mondta: az egyházak sem szak­mai, sem anyagi szempontból nem ké­szültek fel az iskolák átvételére. Ő biztosan tudja, mert — rövid ide­ig — volt kultuszminiszter, hogy ma mindössze 3,5-4 százalék az egyházi iskolák száma, s ha valamennyit visszakapják, akkor sem lesz több tíz százaléknál. És 2011-ig van még ti­zennégy esztendő, hogy kellő számú olyan pedagógust képezzenek, akik az egyházi iskolák szelleméhez alkalmas tanítók, tanárok legyenek. A mai ta­nárok között is sokan vannak, akik képesek arra, hogy vallásos szellem­ben oktassanak, neveljenek. Mert erre nagy szükség van. Emlé­kezzünk csak vissza arra a máriare- metei esetre, amikor a pünkösdi za­rándoklatot megelőző napon vandál kezek ledöntötték a kegyhely szob­rait. Vagy emlékezzünk az Úrnapi körmenetet megelőző éjszakára: em­beri ürülékkel kenték be az egyik fő­város környéki templom ajtaján a ki­lincseket. De sorolhatnám a zsidóte­metőket is, hányszor és hányszor hall­hattuk a hírekben, hogy sírokat gya- láztak meg, hogy síremlékeket dön­töttek le, törtek, zúztak. Vannak akik vallásellenességet lát­nak mögötte, a rendőrség azonban siet leszögezni: nem fedezhető fel sem politikai, sem vallási motiváció, a rombolási vágy a részegség terhére ír­ható. Megállapítják, mekkora az anyagi kár, ám az erkölcsiről szépen hallgatunk. Pedig legalább ilyenkor kellene szembenézni azzal, erkölcsileg mennyire széthullott országban élünk. Ha másért nem, emiatt érthetetlen, miért szeretnék néhányan meggátol­ni az egyházak támogatását, miért akarták megakadályozni a Vatikán és a Magyar Köztársaság közötti egyez­séget, mikor an­nak legfonto­sabb eleme épp az erkölcsi meg­újulást hirdető egyházi tevé­kenység segítése. AKTUÁLIS INTERJÚNK mmmmm Biztonságot a polgároknak Kuncze Gábor a köztisztviselőkről, az önkormányzatokról és a koalícióról Kuncze Gábor Elek Emil felvétele A köztisztviselők nyíregyházi tanácskozá­sán részt vett Kuncze Gábor belügyminisz­ter, aki az eseményt követően interjút adott a Kelet-Magyarországnak. □ Ön arról beszélt, olyan köztisztvise­lőket szeretne látni a magyar közigazgatás­ban, akiknek fontos, milyen érzésekkel ér­kezik az állampolgár a hivatalba, de ennél is fontosabb, hogy elégedetten, megnyu­godva távozzon onnan. A köztisztviselők mellett sok szó esik az önkormány­zatokról is. Többnyire olyankor, amikor azok ellehetetlenüléséről, csődjéről kapunk híradásokat... — Ezekről a csődökről én is gya­korta hallok, de változatlanul ál­lítom, hogy a magyar önkormány­zatok közül jelenleg is mindössze öt van csődben. Ez persze nem je­lenti azt, hogy a többieknek — s a bajbajutottaknak is — ne kelle­ne változatlanul szigorúan gazdál­kodniuk, takarékoskodniuk. Az el­következő évben a kormánydöntés értelmében negyven százalék lesz a személyi jövedelemből visszajut­tatott hányad, ebből húsz százalék a területi egyenlőtlenségek kiigazí­tását szolgálja majd, melyet a fel­adatokhoz arányosan osztanak ki. A területfejlesztési alap ugyancsak az ország különböző régiói közöt­ti különbségek kiegyenlítésére jut, pályázati rendszerét az önkor­mányzatok is jól ismerik. □ Belügyminiszterként az ország közbiztonságáért is felel. E felelős­ségnek különös nyomatékot ad, hogy mára e téren igencsak meg­romlott nemzetközi hírnevünk, egyes nyugati lapok szerint a bű­nözés Magyarországon a kritikus mértéket súrolja, a politikai szférába is be­fészkelte magát. — Ez az állítás így semmiképpen nem igaz, bár tény, hogy a közbiztonságnak, il­letve hiányának valóban vannak politikai vonatkozásai. Igaz az is, hogy a bűnözés terjedése ténylegesen veszélyezteti mind- annyiónk biztonságát. A statisztikák sze­rint azonban a hazai helyzet nem rosszabb a nyugat-európai átlagnál. Elismerem ugyanakkor, hogy az állampolgárok elvá­^ A hivatalos állásfoglalás szerint a Nyírfa-ügyben titoksértés nem történt. ^ rásai ennél jóval magasabbak, s nekünk ezeknek meg kell felelni. Az értékelést két irányból közelíteném meg. Egyik, hogy ki­áltjuk a próbát, megfelelünk az európai át­lagnak, nem lehet azt mondani, hogy rosz- szabbak vagyunk ennél az átlagnál. De ná­lunk a bűnözés a jelenlegi szintet sokkal rövidebb idő alatt érte el, mint az más or­szágokban történt. Ez a gyorsaság valóban sokkoló. Mindeközben tény, hogy a bűnö­zés növekedési hulláma mára megállt, vagy legalábbis stagnál. □ A politikai élet egyik legnagyobb bot­ránya volt a közelmúltban a Nyírfa akció néven elhíresült ügylet. A kezdeti buzgó- ság után most gyanúsan nagy a csend. Mi a véleménye a Nyírfa ügyről? — Véleményem az, hogy a témáról a tit­kosszolgálatért felelős tárca nélküli minisz­tert kellene inkább megkérdeznie. □ Ez kitérő válasz, vagy valóban nincs véleménye? ni, amely a szabaddemokraták céljaival összeegyeztethető. Én a mostani MSZP-t ebbe a kategóriába sorolom, de rajtuk kí­vül elképzelhető, hogy lesznek más pár­tok is, amelyek megfelelnek majd ezeknek a követelményeknek. □ Melyek azok a gazdasági és politikai elképzelések, melyeket a választási győze­lem érdekében az SZDSZ megfogalmaz? — Az SZDSZ eddig is és a továbbiak­ban is a gazdaság stabilizálását tartja szem előtt. Mi olyan elképzelésekkel állunk a nyilvánosság elé, amelyekről meggyőző­désünk, hogy az ország felemelke­dését szolgálják. Olyan kormány­zati programot kívánunk felmutat­ni, amely biztonságot nyújt a pol­gároknak, méltányos a rászorulók­kal és megteremti a boldogulás fel­tételeit a jövő generációja számá­ra. Ennek megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk a bűnözés nö­vekedésének megállítását a rendőr­ség további fejlesztésével, a polgár­barát rendőrség kialakításával. Lé­nyegesnek tekintjük a jogbiztonság garantálását a bíróságok és a föld­hivatalok reformjával. A választók biztonsága érdekében az SZDSZ átlátható és kiszámítható gazda­sági környezetet kíván teremteni, amelyben kiemelt támogatást kap­nak a kis- és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági terme­lők. Tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdaság rendbetétele érdekében a lakosság komoly áldozatokat ho­zott. Ezért az eredményekből el­sősorban azoknak a társadalmi csoportoknak kell részesülniük, amelyek a leginkább szenvedték a stabilizációt. A növekedéssel együttj áró életszínvonal-emelkedést ezért a bérből és fizetésből élők, a családok, valamint a nyugdíjasok számára kell érzékelhetővé tennünk. Mivel az önkormányzatok fontos szerepet tölte­nek be az oktatásban és a szociális ellá­tásban, megfelelő költségvetési forrásokat kell biztosítani számukra. Az SZDSZ meg­különböztetett figyelmet szentel az okta­tásnak, mivel ez az egyik legfontosabb esz­köze az esélyegyenlőség megteremtésének. Folytatni kell tehát a közoktatás reform­ját és informatikai fejlesztését, az egyete­mi hallgatók lakhatási támogatásának be­vezetését, a képzési normatívák emelését. □ A pártok — bevallva vagy bevallatla­nul — megkezdték kampányukat. Bízik a győzelemben? — Mivel nem vagyok jós, eredménye­ket nem tippelhetek, de szeretném, ha pár­tom megismételné legutóbbi választási eredményeit. Ennek érdekében legfonto­sabb feladatunknak tartom, hogy az SZDSZ véleménye és elképzelései eljussa­nak az állampolgárokhoz minden olyan kérdésben, amelyek az embereket foglal­koztatják. Mindez ráadásul történjen úgy, hogy kiváltsa a választópolgárok elégedett­ségét. Ehhez szerintem az kell, hogy az eddiginél többször találkozzunk az embe­rekkel, hogy megismertessük terveinket. □ Ebből az is következik, hogy koráb­ban ritkán találkoztak? — Ez azt jelenti, hogy a párt rosszul hangsúlyozott, s a kívántnál többet, mond­hatni túl sokat foglalkozott önmagával. — Természetesen van véleményem. De ha jól tudom, akkor mára a hivatalos ál­lásfoglalás az, hogy a Nyírfa-ügyben titok­sértés nem történt. □ Az SZDSZ mind gyakrabban mond nemet konkrét ügyekben koalíciós part­nerének. Úgy tűnik, mintha tudatosítani akarná a közvélemény előtt különállását. Erről van szó? — Az MSZP-SZDSZ-koalíciót az teszi működőképessé, hogy az alapkérdésekben egyetértünk. De mivel két különböző párt­ról van szó, vannak kérdések, amelyek­ben eltérőek a véleményeink. Az termé­szetes, hogy a sajtó ezeknek a kérdéseknek szentel nagyobb figyelmet. Az is igaz azon­ban: az elmúlt három évben nem figyel­tünk kellőképpen arra, hogy a társadalom előtt önálló arculattal jelenjünk meg. Ép­pen ezért fontosnak tartom, hogy azokat a kérdéseket, amelyekben az SZDSZ a ko­alíciós partnertől eltérő álláspontot kép­visel, markánsabban mutassuk meg a köz­vélemény számára. Ilyenek voltak például a társadalombiztosítás igazgatásával, a vá­lasztójogi törvény módosításával vagy leg­utóbb a kormánytagok jogállásával kap­csolatos kérdések. Az a célunk, hogy a tár­sadalom megismerje a szabaddemokraták véleményét és annak segítségével könnyeb­ben tudjon dönteni. □ El tudja-e képzelni 1998 után is a mai koalíciót? Ha igen, milyen feltételekkel, ha nem, miért nem? ^ Fontosnak tartjuk a bűnözés növekedésének megállítását a rendőrség további fejlesztésével, yy — A szabad demokraták az MSZP szá­mos elgondolásával közösséget tudnak vál­lalni. Az SZDSZ, mint a szabadság és a szolidaritás pártja maga is nagy hangsúlyt fektet bizonyos baloldali értékekre, mint például az esélyegyenlőség, a szegények tá­mogatása. Az SZDSZ már korábban több­ször megfogalmazta, hogy minden olyan politikai erővel hajlandó vállalni a közös kormányzást, amely felelősséget érez a par­lamenti demokráciáért, az ország jövőjéért és amelyik olyan programot tud felmutat­mm&t Kovács Éva 77 Szeretném, ha a pártom megismételné legutóbbi választási eredményeit. ••

Next

/
Thumbnails
Contents