Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-17 / 165. szám

12 Kelet-Magyarorszag 1997. július 17., csütörtök KULTÚRA. G Folk-blues Tuzsér (KM - K. J.) — A Nemeztközi Tisza-túra „fo­lyamatához” kapcsolódva 1994 óta minden évben megrendezik a tuzséri Ló- nyay-kastély udvarán a folk-blues zene nagyszabá­sú találkozóját. A legilletékesebb szerve­zőtől megtudtuk: idén júli­us 30-án este nyolc órakor veszi kezdetét a tervek sze­rint másnap délig tartó monstre „blúzolás”. Hogy kiket láthat-hallhat a kö­zönség? Nos, egy-két már­kás név ízelítőként: ef Zám- bó Happy Dead Band, Long Step Jazz Trio (Török Ádám zenekarából alakult formáció), a chicagói bluest remekül játszó Paid Holi­day. A házigazda sem akár­ki: dr. Walter és társai (a drezdai jazz-fesztiválra Ma­gyarországról egyedül őket hívták meg). A nyíregyházi színeket a sokak számára jól ismert és kedvelt Hétfő Este Band képviseli. A közel tizenhat órás program — a kialakult ha­gyományoknak megfelelő­en — táncházzal zárul. A muzsikát szolgáltató Ko- lompos zenekar először koncerttel szórakoztatja az egybegyűlteket, majd húz­za a talpalávalót, amíg bír­ják szusszal a táncosok. A megyei... ...pedagógiai intézet tanáru­dája augusztus 9-ig zárva lesz; nyitás: augusztus 11- én. A taneszközbemutató termet a szünidő ideje alatt is látogathatják az érdeklő­dők. (KM) Száztizenöt... ...résztvevővel — magyar, továbbá európai, észak- és dél-amerikai, valamint ja­pán hallgatóval — megnyílt a 33. nyári művészeti egye­tem Esztergomban. A két­hetes kurzus célja: a gyer­mekek zenei írás-olvasás készségének fejlesztése, Kodály-módszerrel. (MTI) Nyírbátorban... ...az Alkotóház és Képző- művészeti Stúdió referenci­atermében az 1996-ban le­zajlott ifjúsági és gyermek zománctáborban készült művekből látható kiállítás. (KM) A Bereg... ...Alkotóegyesület elnöke. Kádas Katalin festő- és grafikusművész jbileumi kiállítása augusztus 31-ig látogatható a mátészalkai Szatmári Múzeumban. Nyírmihálydiban... ...zenekari hangversenyre várják az érdeklődőket júli­us 17-én este fél nyolctól. A koncerten közreműködik: a Nyírbátori Nemzetközi If­júsági Zenei Tábor kamara- zenekara. Hangszeres szó­listák: Andrássy Pál, Bern­hardt Antal, Kovács Dénes. Hangversenymester: Hegyi Ildikó. (KM) Kalózkiadványok Minya Károly Nyíregyháza — Nem is gondolná az ember, mi mindent érdemes hamisíta­ni, mert üzlet van benne. A pirospaprika, a bor, a vege- ta után nyelvészettel foglal­kozó könyvekre is elmond­ható ez. Az alábbiakban amolyan antirecenzió gya­nánt nem könyv elolvasásá­ra, illetőleg megvételére biztatom az olvasókat, ha­nem épp ellenkező tartalmú felhívásom: óvakodjunk a kalózkiadványoktól. Az első fecske az Idegen szavak szótára volt, amely még színében is hasonlít a Bakos-félére, de olcsósága ellenére remélhetőleg soka­kat elbizonytalanított, és el­tántorított a vásárlástól az, hogy silány minőségű papí­ron nagy kezdőbetűs cím­szók sorakoznak benne. Gyenge fordítás, fércmű valószínűleg. A következő könyv, amelyre „nem vásárlás és olvasás” okán szeretném felhívni a figyelmet: köz­mondások és szólások kézi­könyve (alcíme: Általános és középiskolások részére.) Már eleve gyanús az, hogy szerzője nincs, csak szer­kesztője a Tóth Könyvke­reskedés által kiadott kötet­nek. S ha jobban szemügyre vesszük, kiderül, hogy a tartalma 90 százalékban megegyezik Margalits Ede 1896-ban megjelent Ma­gyar közmondások és köz­mondásszerű szólások cí­mű művével. Még ponto­sabban ennek egy elrontott, másodkiadását koppintot­ták le, amely oktatásra használhatatlan. S a csattanó most követ­kezik. Megjelent a magyar helyesírás szabályai akadé­miai mű hibás kalózkiadvá­nya. Lehet, odajutunk, hogy hologramos zárjegyet kapnak a hiteles könyvek is, s a hamisítványokat egy megalakulandó anyanyelv- őrző, -védő kft. fogja be­gyűjteni? Nyíregyházi egyetem Nyíregyháza (MTI — letet az oktatást intézmény KM) — Megyeszékhe- számára. Keresztes Szilárd, | lyünk centrumában kapott a Hajdúdorogi Görögkato- telket egyetemi épület- likus Egyházmegye püspö- komplexumának kiépítésé- ke elmondta: a jövő év vé­hez a görögkatolikus egy- gén vagy 1999. elején kez- ház. A város képviselő-tes- dődhet az építkezés, miután tütete legutóbbi ülésén dón- a területet birtokba veszik, tött erről, megerősítve ko- Az épületegyüttest 2000- rábbi határozatát: térítés- ben szeretnék átadni és fel­mentesen bocsátanak terű- szentelni. A művész mint „szendvicsember" Mint munkanélküli, ötféle munkára jelentkezett, de hólapátolásra sem vették fel tek fel. Elhiheti, ilyen lelki ál- hogy most mint közmunkás, a lapotban mi mindenre gondol, városi szociális iroda jóvoltá- képes az ember. Akkor úgy ból a Családsegítő Szolgálat éreztem — bár szűkebb kör- jósavárosi Segítő-Társnál fes- nyezetem nem bízott a mód- tészeti stúdiót vezethetek. Györke László Nyíregyháza (KM) — Két éve karácsony táján Nyír­egyházán a belvárosban fel­feltűnt egy „szendvicsem­ber”, aki azonban nem rek­lámot hordozott, hanem eme sajátos eszközzel tiltakozott a Bokros-csomag évében az antiszociális és antihumánus nagypolitika ellen. Egyetemi diplomás tanár, képzőművé­szeti főiskolát végzett festő­művész munka, egzisztencia nélkül. Sziky Károly volt az, aki annak idején ki mert menni az utcára, hogy tiltakozzon. — Nyíregyházán születtem — kanyarodunk vissza az idő­ben —, a tanárképzőn bioló­gia-rajz szakon végeztem, majd a Magyar Képzőművé­szeti Főiskola következett. Ta­nítottam középiskolában, főis­kolán. A nyolcvanas évek ele­jétől számítom jelentősnek a művészeti tevékenységet, 1987-ben például egy nemzet­közi katalógus is közli egyik alkotásomat. Aztán jött a rend­szerváltás, a ’90-es évek köze­pére elfogyott körülöttem minden. Mint munkanélküli, ötféle munkára jelentkeztem, de még hólapátolásra sem vet­Mizser Lajos Nyíregyháza — 1816-ban született a Bereg megyei Des- kófalván. Számára nevezetes hely ez, mert szintén András nevű őse 1581-ben kenézséget kapott Munkács urától, Má- gócsy Gáspártó\. A Zsigó pa­tak mentén — Munkácstól délkeletre — meg is alapította a községet, melyet több mint egy évszázadon át irányítottak a Deskó nevezetűek. A mi Deskó Andrásnvk apja görögkatolikus lelkész volt a faluban. Hamar észrevette fia tehetségét, és anyagi erőihez képest támogatta fia tanulását, aki a gimnáziumot Márama- rosszigeten és Ungváron vé­gezte, aztán Kassán és Szat­márnémetiben a bölcseletet (filozófiát) tanulmányozta. Apja kérésére iratkozott be az ungvári papnevelőbe, de a hit­tudomány különösebben nem érdekelte. Irodalmi kísérletei erre az időszakra esnek. Színdarabot írt A munkácsi vár égése vagy az új tőr címmel. Ekkor a jo- gászsággal is próbálkozott: Pesten tanult, de mint az előb­bi tanulmányait, ezt sem fejez­te be. Kitérőként hadd említ­sem meg, hogy többször is megfordult — főként búcsú, Vésztő (MTI) — Óvodapeda­gógiai fejlesztő játékok gyűj­teménye címmel megjelent a vésztői napközi otthonos óvoda nevelőinek közös munkája. A Soros Alapítvány támogatá­sával közreadott szakmai ki­advány azokat a tapasztalato­kat veszi számba, amelyeket a legkisebbek alkotókészségé­nek játékos fejlesztése közben szereztek a kísérletezőkedvű, ám a kisgyermek személyisé­Sziky Károly festőművész szerben —, ki kell menni az utcára, mert valamiképpen tudtára kell adni az országnak - világnak, de legfőbbképp a ve­zetőknek, hogy baj van. Nagy baj. Jólesett, hogy felfigyeltek akciómra. Ezer aláírást gyűj­töttem össze, ami végül is el­jutott a megfelelő helyre, s részben ennek is köszönhető. illetőleg pesti útjai alkalmával — Máriapócson. A könnyező Madonna hírének elterjeszté­sében neki is volt némi része. 1845-ben ismerkedett meg a Zemplén megyei születésű Balugyánszky Mihállyal, I. Sándor és I. Miklós orosz cár szenátorával, aki az Oroszor­szágba vetődött hazánkfiait (pl. Reguly Antali is) szárnyai alá vette. így Deskó András sikeresen szigorlatozott a kijevi egyete­men, azután Podolszkban, Szimbirszkben, majd Pszkov- ban oktatta gimnáziumi tanár­ként a latin nyelvet. Innen ment nyugdíjba, és Szentpé­tervárra költözött. Hogy mennyire értékelték tehetségét és munkásságát, bizonyítja az, hogy orosz birodalmi nemes­séget, államtanácsosi címet kapott, sőt elnyerte a Szanisz- ló rend keresztjét is. 1874-ben bekövetkezett halála előtt még egy utazást tett szülőföldjén, nem feledkezve el a pócsi za­rándoklatról sem. Most lássuk azokat a mun­káit, amelyekkel beírta magát a magyar művelődéstörténet­be. 1857-ben, még szimbirszki tanárkodása idején jelent meg A kárpáti ruszinokról című könyvecskéje, mely talán az első híradás, részletesebb le­írás a ruszinokról (ne feledjük: gét tiszteletben tartó vésztői óvónők. Az óvodás gyermek elsődle­ges, alapvető tevékenységére, életelemére, a játékra összpon­tosító vésztői nevelők példák sorát nyújtják az óvónőknek és a szülőknek az anyanyelvi fej­lesztő játékokról, a környezeti nevelés lehetőségeiről, a báb­játékról, a szabadtéri elfoglalt­ságokról és a cigány gyerme­kek képességeit fejlesztő játé­kok alkalmazásáról. A kötet egyik érdekes feje­A szerző felvétele — Tudtommal az országban nincs még egy város, ahol a Családsegítő Szolgálat — te­hát lényegében az önkormány­zat — a tehetséges, ám anyagi­lag nehéz helyzetben lévő mű­vészpalántáknak ilyen luxus­körülményeket nyújtana. In­gyen. A műterem valóban kelle­Észak-Kelet-Magyarországon az orosz népnév ruszint jelen­tett, míg az ún. nagyoroszt muszkának nevezték). Legje­lentősebb munkája 1856-ban látott napvilágot Szentpétervá­ron. Címe magyarra fordítva: „Magyar nyelvtan orosz szö­veggel és a csuvas és a csere­misz nyelvekkel összehasonlí­tásban.” Deskó azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar nyelv nem finnugor nyelv, in­kább az altaji nyelvcsaládot részesítette előnyben, ami a magyar nemesség tudatának is jobban megfelelt. A magyar szavaknak a csuvassal való egyeztetései ma is többségük­ben helytállóak — csakhogy azóta már bebizonyították, hogy nem rokonságról, hanem kölcsönzésről van szó. Könyvének egyik érdekes­sége, hogy felfigyelt a csere­misz (mari) nyelvre (bár a csu­vassal rokonnak érezte), mivel éppen a cseremiszben van a magyarhoz hasonló magán­hangzó-illeszkedés. Még egy munkája jelent meg nem sok­kal halála előtt, amelyet a leg­utolsó hazai utazásáról írt — ugyancsak orosz nyelven. Szentpéterváron őrzött szelle­mi hagyatéka gazdag lehet, s egyelőre ott porosodik, míg egy kutató nem akad, aki köz­zéteszi. zete Az udvari játék naptára címet viseli, s évszakról év­szakra felsorolja és leírja és rendezi a természet nyújtotta játékos gyermeknevelő lehető­ségeket. Az úttörő szakmai kiad­ványt egyelőre csak a környék pedagógusai forgathatják ha­szonnal, ám Vésztőn úgy ter­vezik, hogy országos terjeszté­sű szakkönyvvel is jelentkez­nek — tájékoztatta az MTI munkatársát Csányi Istvánná, a vésztői óvoda vezetője. mes, hiszen tágas, világos. Sziky Károly egyszerre négy­öt, többnyire fiatal tehetséggel foglalkozik. Ám ez nem jelen­ti azt, hogy felnőttek ne jöhet­nének ide, ugyanis nincs „fel­vételi vizsga”, nincs próba. Alkotó munka van. Persze, az élet problémái egyik percről a másikra nem oldódnak meg. Sziky Károly- nak otthon legalább 300 képe van, kiállítani viszont csak úgy tudna, ha bekeretezteti őket. Egy keret „alsó hangon” is kétezer forint. Sajnos nincs annyi készpénze, ítogy leg­alább 30-40 képet bekeretez- tessen. — Mint harminc éve alkotó festőművész nagyon jól isme­rem a pálya nehézségeit. Ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy azok, akik hozzám jár­nak, megkapták ezt a lehetősé­get. Ha belegondolunk, hogy például Debrecenben egy órá­ért ezer forintot kell fizetni — és ebben nincs benne az anya­gok, eszközök ára —, akkor megérti, hogy miért tudok lel­kesedni. A stúdió egyébként ez év januárja óta működik. S ha továbbra is megkapja ezt a támogatást, el tudom képzelni, hogy rövid időn belül a művé­szeti nevelőmunka komoly műhelyévé, sőt, központjává válhat. Cirqsz Nyíregyháza (KM - K. J.) — Presser „Pici” Gábor vallomás-lemezei (a máso­dik volt a Rövid történe­tek) után logikusnak tűnt, hogy előbb-utóbb valaki kirukkol még a volt LGT zenészek közül önálló al­bummal. Nos, ez az év be­teljesítette a várakozók re­ményeit: megjelent Somló Tamás Semmi cirqsz című Somló Tamás CD-je és kazettája a BMG Ariola Hungary kiadásá­ban. Az LP tucatnyi nótája profi munka a javából, s amint a ravaszul ortografi- zált cím sejteti: egyszerre kapott bennük teret a férfi­as keménység, a nosztalgi­ázó csöndességek, a rea­lisztikus szókimondás, az irónia és az önirónia. Ilyen fogantatású Somló hála­nyilvánítása is: „Köszönet az artistáknak, akik életem kockáztatásával beköpött szemmel, a qpoldából dob­ták be magukat az attrakci­óba!” Hogy ők kik? Záwo- di Gábor, Madarász Madi Gábor, Demeter Gyuri, Czerovszky Heni, Presser Pycy (mint porondmester) és Demjén Ferencz Rózsy (mint istállómester). Szó­val, kitűnő az artistacsa­pat, miként remek mind a 12 dal. Szubjektív meg­jegyzés: a lírikus hangvé­telek — Altass el, Gon- dolsz-e rám, Eltévedt nyár, Léghajó — valamivel job­ban sikerültek. A két átdol­gozás — Azt mondta az anyukám, Boogie Woogie a zongorán — szintén na­gyot durrannak! Aki felfigyelt a mari nyelvre A munkácsi vár égése vagy az új tőr címmel színdarabot írt Óvodai játékgyűjtemény A kötet egyik érdekes fejezete az udvari játék naptára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents