Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-17 / 165. szám

1997. július 17., csütörtök GAZDASÁG Keíet-Magyarország 13 Szolgáltató vágóhíd Erdőháton Hizlalás szociális programban, vágás az önkormányzati vágóhídon Rozsály (M. K.) — Napjaink­ban egy települési önkor­mányzat vállalkozásbarát programja mások támogatásán túl abban is megmutatkozik, hogy maga is igyekszik meg­ragadni a kínálkozó lehetősé­geket. Mint Ignácz Zoltán pol­gármester elmondta, a szükség késztette őket a vágóhíd üze­melésére. A rozsályi önkormányzat ipartelepe végében korszerű vágóhíd működik, az ÁNTSZ előírásainak megfelelő körül­ményeket alakítottak ki. Az önkormányzat a szociális program részeként malacokat helyeznek ki hizlalásra vállal­kozóknak. Első évben 62-en kaptak az induláshoz 12 ezer forint támogatást, most mint­egy félszázan. A vállalkozók 120-140 kilogramm súlyúra hizlalják fel a malacokat. Sztojka Gábor termelésirányí­tó közben rendszeresen ellen­őrzi az állományt, illetve üte­mezi a vágást. A levágott sertés az iskolai konyhán, a Start-boltban, illet­ve a túrricsei iskola és a tisz- tabereki napközi konyháján Tisztító vízen át az örök vadászmezőkre A szerző felvétele hasznosul. Azoktól is vásá­rolnak feldolgozásra sertést, akik nincsenek szerződéses vi­szonyban az önkormányzat­tal. A felvásárlás napi áron tör­ténik. Ám az árak azért nem változnak naponta. Előfor­dult, hogy aki a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, az önkormányzat­tól kapott egyéb juttatásából vonják le az összeget. így ráfi­zetés nem nagyon fordul elő. Jól járnak az állattartók, de az intézmények is, mert nagyon kedvező áron jutnak friss hús­hoz. Van olyan hét, amikor hat sertést is földolgoznak. Arra is lehetőséget nyújtanak, példa is volt már rá, hogy a rezsikölt­ség megfizetése után a helyi, vagy éppen a méhteleki, a zaj- tai lakosok otthoni hízóját is itt vágják le. A perzselést gázzal végzik, hideg-meleg víz, kor­szerű eszközök, hűtő-, és táro­lókapacitás áll rendelkezésre. Az előírt higiéniai körülmé­nyek eredményeként az Erdő- hát vágási igényeit ki tudja elégíteni a rozsályi önkor­mányzati vágóhíd. Támogatás takarmányvásárlásra Hajdúban is Debrecen (MTI) — Már Hajdú-Biharban is találtak az ottani növényegészség­ügyi és talajvédelmi állo­más szakemberei tűzelha- lással fertőzött gyümölcs­fákat. A tüneteket a megye déli részében észlelték Ba- konszegen a Remete-tó mellett, valamint Komádi- ban és a szomszédos Ma- gyarhomorogon birsalmán mutatkoztak az első, fertő­zésre utaló jelek, de naspo­lyán, körte- és almafákon egyaránt találtak betegség­gyanús hajtásokat. A min­ták laboratóriumi vizsgála­ta egyértelműsítette: tűzel- halásról van szó. Időköz­ben Hajdú-Bihar más déli településein, így Újirázon, Csökmőn, Körösszakái­ban, Körösszegapátiban, Berekböszörményben, Ár- tándon és Furtán, továbbá Debrecen külterületén bukkantak beteg fára a nö­vényegészségügyi szak­emberek. Nyíregyháza (KM) — A ta­karmányszükségletnek még a betakarítást követő kínálati pi­aci körülmények közötti meg­vásárlását igyekszik ösztönöz­ni az a pályázat, amelyet a Földművelésügyi Minisztéri­um hirdetett meg a Magyar Közlöny június 25-i számában az állattartók és az állatte­nyésztést integráló szerveze­tek részére. A pályázat benyújtására jo­gosultak az állattenyészést, vegyesgazdálkodást, halásza­ton belül tógazdálkodást, vala­mint a takarmánygyártást folytatók, továbbá e tevékeny­ségekhez kapcsolódó és a rá­juk vonatkozó rendeletben foglaltaknak is megfelelni tu­dó integrátorok. A pályázók­nak ahhoz, hogy a támogatást igénybe vehessék, legalább 6, de legföljebb 9 havi (a rende­letben megadott szorzószá­mokkal számolt) takarmány- szükségletüknek közvetlenül gabonatermelőtől történő megvásárlását kell igazolniuk, méghozzá pénzintézettől fel­vett, legfeljebb 1 éves lejáratú hitelből. A számított éves takarmány- szükségletet csökkenteni kell a készlettel és a saját termés­ből takarmányozásra felhasz­nált mennyiséggel. Az így fennmaradó szükséglet mini­mum 50 százalékának megvá­sárlásához igényelhető kamat- támogatás. A takarmányszük­séglet megállapításánál kalá­szosok esetében az 1997. júli­us 1-től 1998. június 30., ku­korica esetében az 1997. októ­ber 1-től 1998. szeptember 30- ig terjedő időszakot kell figye­lembe venni. A takarmány- szükséglet megvásárlására ki­jelölték azokat az időszakokat is, amikor a támogatás elnyer­hető. Takarmánykalászosok­nál ez a július 1. és szeptember 30. közötti, kukoricavásárlás esetében pedig az október 1. és a december 31. közötti termi­nus. A takarmánykalászos szükséglet kiszámításánál leg­feljebb 50 százalék erejéig ótermésű kukorica is figye­lembe vehető. Támogatásra csak terméktanácsi tagok jo­gosultak. A támogatásnak egyik mód­ja a kamattámogatás, amely a takarmányvásárlásra felvett hitel szerződéskötésekor érvé­nyes jegybanki alapkamat 30 százalékát teszi ki. Lényeges, hogy ez a 30 százalék a 3/1997. (I. 18.) FM- rendelet­ben foglalt 40 százalékos ka­mattámogatás mellett is igé­nyelhető, tehát együttese elér­heti (de nem haladhatja meg) a jegybanki alapkamat 70 száza­lékát. A másik módozat — amely viszont csak az előbbi­vel együtt érvényes — a táro­lási támogatás, amelyet az át­lagos tárolási időre utólag egy összegben lehet igénybe venni tonnánként és hetente 10 ezer forint összegben. A pályázato­kat ókukoricára és takarmány- kalászosokra július 1-től au­gusztus 31-ig, új kukoricára október 1-től november 30-ig lehet benyújtani a tájékoztatás­sal szolgáló megyei földműve­lésügyi hivatalhoz, ahol 30 na­pon belül elbírálják azokat. Kína látókörébe kerültünk Az élelmiszertermelés stratégiai kérdés a világ legnépesebb országában Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A világ legnépesebb or­szága az egész világot ámu­latba ejtő gazdasági fejlődést produkált az elmúlt évek so­rán. A beruházások, korsze­rűsítések időszakában Kína a megyénkben dolgozó szak­emberek együttműködésére is számít. Laikus számára rejtély, hogy mostoha körülmények köze­pette, egyre karcsúbb költség- vetés mellett miként tarthatja korábbi színvonalát a me­gyénkben folytatott tudomá­nyos kutatói munka. Talán olyan egyéni tulajdonságok segítenek átvészelni a szűk esztendők hosszúra nyúlt idő­szakát, mint a szakmai elhiva­tottság, megszállottság, kitar­tás. Csak ez lehet a magyará­zat az eredményekre, mert ezekből szerencsére nincs hi­ány. Ez keltette fel Kína befo­lyásos társadalmi, gazdasági személyiségeinek figyelmét, kiknek meghívására dr. Sinóros-Szabó Botond, a GA­TE Mezőgazdasági Főiskolai Karának korábbi főigazgatója a közelmúltban húsznapos szakmai tanulmányutat tett az egzotikus országban. — Kutatási témáimra koráb­ban felfigyeltek a kínai nagy- követség munkatársai, a nagy­követ úrral folytatoU megbe­szélések után a kínai Űrkutatás és Technológiai Fejlesztési Bázis, az Aerospace China ve­zetőjének személyes invitálá­sára látogattam a távol-keleti országba — utal az ígértes együttműködés előzményeire dr. Sinóros-Szabó Botond. A két téma egyike a talajjal kap­csolatos: nedvességtartalom és deformációvizsgálatok, az ezekhez tartozó mérő és kiér­tékelő rendszerek és eljárások kidolgozása. A másik terület a hajtóanyagprogram, amely e régióhoz kötődik. — Az előadások, konzultá­ciók során nyilvánvalóvá vált: Kínában stratégiai kérdés az élelmiszertermelés hatékony­ságának növelése, hiszen az ország területének tíz százalé­ka mezőgazdaságilag művelt terület, s a túlnépesedés a leg­nagyobb igyekezet ellenére sem állt meg. Ha igaz a prog­nózis, 2030-ra több mint más­fél milliárd ember ellátását kell megoldaniuk — érezhet­jük akár egy másik számrend­szerben magunkat a főigazga­tó beszámolóját hallgatva. Az ázsiai ország minden gondja ellenére jelentős gaz­dasági fejlődést produkál, s a fellendülést kihasználva a leg­modernebb technológia adap­tációjára törekszik. Az egész országban hatalmas építkezé­sek indultak el, a régiek mel­lett sorra jönnek létre új kutató intézetek, fejlesztési közpon­tok. A jelek alapján elmondha­tó: Kína fejlődésre ítélt ország, mert kifogyhatatlan tartalé­kokkal rendelkezik kézimun­kaerőből, óriási fogyasztó pi­accal csábítja a befektetőket. A szakemberek magasan kép­zettek, akik a már sikeres gaz­daságok tapasztalatait felhasz­nálják ugyan, de sajátos ázsiai mentalitással valósítják meg terveiket. Nyitottak és elszán­tak, a legújabb technológiai el­járásokat keresve tudatosan térképezik fel az egész világot. Minden bizonnyal így kerül­tek képbe a megyénkben meg­kezdett kutatási témák is, hi­szen ha a talajban optimális feltételeket teremtünk, a ter­més, a hozam többszörösére növelhető. A növényi olajból előállított hajtóanyag prog­ramja azért érdekes, mert ez­zel az energiaforrás megter- melhetővé válik. Egy ilyen né­pességű országban ez nem el­hanyagolható lehetőség. Az együttműködésnek éppen ezért nincs vége, már elhang­zott a meghívás egy újabb, szeptemberi körútra — zárta a beszélgetést dr. Sinóros-Szabó Botond. Kérdés és válasz a tüzelhalásról Budapest (MTI) — Az or­szággyűlés keddi munka­napján az azonnali kérdé­sek órájában megyénk MDF-es képviselője, Ta­kács Péter azt tudakolta, hogy van-e a kormánynak hosszú távú terve az almá­sokat pusztító úgynevezett tűzelhalás betegség terjedé­sének megakadályozására. Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszter elmondta, hogy a kormányzat tervezi egy előrejelzési rendszer kiépítését, amelynek alap­ján kiszámítható, várhatóan hol és mikor bukkan fel a betegség. A kritikus szakaszokat vegyszerrel kell kezelni, a fertőzött növényeket elé­getni. Szükséges, hogy a termelők átálljanak az el- lenállóbb almafajtákra. Ezt kell elősegítenie az álla­mi támogatási rendszernek is. Végleges kárfelmérés Budapest (MTI) — Előre­láthatóan a hét végére ké­szül el a mezőgazdasági ká­rok felmérése és összegzé­se. Az országos helyzetet most mérik fel a gazdajegy­zők és a biztosítók szakem­berei. Néhány önkormány­zattól és az agrárkamara te­rületi szervezeteitől már ér­keztek jelentések a Magyar Agrárkamara budapesti központjába, ám azok még nem összegezhetők. Közöl­ték: az előzetes adatok alapján a legjelentősebbek a károk Békés, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Hajdú-Bi­har megyében, valamint Dél-Somogyban, ahol nem­csak a termésben okozott jelentős kárt a jég, hanem a mezőgazdasági épületek­ben is. Mint ismeretes, a rendkí­vüli időjárás ebben az év­ben már eddig is jelentősen károsította a a mezőgazda­sági termelőket. Az év első hat hónapjában országosan mintegy 100 ezer hektáron 9 milliárd forintnyi árbevé­tel-kiesést jeleztek a gaz­dák. Az ország szántóterü­letéből közel 75 ezer hektár károsodott, főként a leveze- tetlen belvizek, a vihar- és jégkárok miatt. Csupán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 15 ezer hektáron 1,3 milliárd forint a kár. A gyümölcsösökben 20 ezer hektárt sújtott a tavaszi fagy és a legnagyobb ter­méskiesést Bács-Kiskun megyében regisztrálták, ahol 12 ezer hektáron 2,3 milliárd forintra becsülték a kárt. Május végén Hajdú- Bihar megye bihari részén 13 községet ért katasztrofá­lis jégverés, a termőterüle­tek mellett az épületekben is károkat okozott. A szőlő- ültetvényekben 4500 hektá­ron pusztított ajég. _Árfolyamok Valuta- és devizaárfolyamok Érvényben: 1997. július 16. Vétel Eladás Középáré. ' 0 ■ " - ' 313.56 Vvi": 330.57 ”320.94 »V Angol font 313,80 328.90 321.$iH 312.25 329,91 321,08 m 135,65 146,19 140,57 Ausztrál dollár 136,89 144,70 140,81 136,43 144,87 140,65 ■ ' ‘ 502,32 . ’ 538,57 ** ”” ”517,86' • Séiáa frank* '503,51 533.55 518.531« ‘ ~ • 503,58 534,73 519.15 ” 27,14 29,24 28,12 Dán korona 27,15 29,15 28,15 27,29 28.97 28,13 , J" ' ‘ 35.03 - : '37,75' 36,30 :V: Finn márka ■ 35,06 37,54’ 36,30-1 35,20 37,37 36,28 — 30,76 32,98 31,71 Francia frank 30,82 32,64 31,73 30,90 32,55 31.73 < '92,31 “ -♦0 .... 98.98 * ' 95,17 Holland forint 92,50 98,00 95,25 ■ 92,72 97,67 95,20 159,97 172,40 165,77 Japán yen* 161,72 170,44 166,08 160.82 17077 165.79 — ... 134.89' - ‘ 145.37 * '139,78 7' Kanadai dollár 136,15 143.77 119,96 !- 135.65 -.............144.04 • - 139,84 V 104,71 110,39 107,17 Német márka 104,35 110,13 107,24 104,51 109,87 107.19 III?: ' - ' ' 24,69 P W " ' ' 26,61 2539 m Norvég korona 24.71 < 26,47 25.59, .= 24.82 26.35 25,38 106.83 114,54 110,13 Olasz líra** 107,17 113,17 110,17 107,29 113,02 110,15 14.82 ’ 15.63 15.17: I Osztrák schilling 14,83 ' 15,65 15.24 ít 14.80 15,56 > 15,18" ' 100,89 112,57 106,20 Portugál escudo 102,46 109,88 106,17 103,01 109.38 106,19 ‘ ” 1 • ' í 122,62. *• 132.15 127.07#! Spanvol peseta* 123.58 130.90 127.24 1 •• 12.3,32 130.95 127,13 ' 127,17 134,06 130,16 Svájci frank 126,69 133,79 130,24 126,79 133,56 130,18 " V ' 23,64 •; •-25,48- 7 ; rr 24250 Svéd korona ./ 23,68 25.32 24.50 : i- 23,76 - 25,23 24.50 187.25 197,41 191,66 USA dollár 187,41 196,41 191,91 186,96 196,54 191,75- ’♦ ' “ . 203.82 «. ; 219,66 ’.i 211.21 ‘ ECU 204,40 218,56 211,48 * < 204,97 ~ -217,65 - 211,21 ­A megadott számok egy egységben értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénznemenként az első sorban a Kereskedelmi és Hitelbank, a másodikban az OTP, a harmadikban a Postabank adatai olvashatók ____________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents