Kelet-Magyarország, 1997. július (54. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-12 / 161. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Ki-belépés M ost, hogy eldőlt: Csehország és Lengyelország mellett Magyarországot is meghívják a NATO- hoz való csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokra, úgy tűnik, van miről beszélni. Enyhe iróniával azt is lehetne mondani, a politikusok ezzel is elütnek néhány hónapot. Pedig hát jellegzetes módon ezt is sorskérdésként kezelik a belépés ellenzői közül sokan. Az-e vajon? A magyar történelemben a sorskérdés minősítés meglehetősen lejáratódott az elmúlt századokban. Az ország nagyjai minden megoldandó feladatra azt mondták, hogy az sorskérdés, a nemzet halála vagy életben maradása múlik a válaszon. Pedig elegendő lett volna valamelyest őszintén feltárni az okokat és a következményeket, s bizonyára sokkal könnyebben, nagyobb meggyőződéssel állhatott volna a döntés mellé az ország. A nemzethalállal való riogatás — a herderi jóslat megszületése óta — úgy jött ki a politikusok száján, ahogyan a köszönés. S mivel az ismeretek birtoklása jelentette az igazi hatalmat már évszázadokkal ezelőtt is, ezért mindig akadtak támogatók, akik komor fenségű képekben láttatták a magyar haza pusztulását. Sorskérdés-e vajon a NATO-hoz való csatlakozás? Az ellenzőknek mindenesetre jó alkalom arra, hogy elverjék a port a kimúlt Varsói Szerződésen, mondván, itt az alkalom a semlegességre, távolmaradásunk a katonai tömbön végre megvalósítható lehetőség. Ilyen értelemben a döntés valóban évtizedekre szólóan meghatározza az ország sorsát. A belépés mellett voksolók a biztonságra hivatkoznak, az ország védelmi erejének csekély voltára. Ebben az esetben jó, ha egy erősebb ernyője alatt megvárjuk, amíg elfújja a szél a viharfelhőket. Szívesebben hivatkoznék egy egyszerűbb érvre. Közép-Ke- let-Európában, ebben a tenyérnyi országban, lehetséges-e a semlegesség, ami után oly sokan sóvárognak. Elegendő egy világtérképet kiteríteni az asztalra, s megkeresni rajta Magyar- országot. Könnyen belátható, hogy nincs értelme a kurucos mentalitásnak, mert függetlenségünknek nem feltétlen záloga a semlegesség. Saját- arcúságunk, következetességünk, szívós szorgalmunk olyan értékek, amelyek inkább biztosítanak számunkra megelégedettséggel járó helyet Európában, mint nyakasságunk, amelynek az ősi mítoszon kívül aligha van igazi tartalma. A hamarosan bekövetkező népszavazást féltem egy kicsit. Nem gyakoroljuk olyan régóta az elkötelezetlen gondolkodást, sőt éppen annak vannak markáns jelei, hogy nagyon sokan pártelkötelezettségük alapján támogatnak vagy vetnek el valamit. Ez pedig igazi veszéllyel jár. Jobban szeretném, ha mindnyájan, akik majd az urnák elé járulunk, sok-sok konkrét ismeret birtokában, feloldva a kínzó kérdéseket, felelősséggel és tiszta lelkiismerettel döntenénk, mint akik valóban lényeges kérdésre adják meg a választ. AKTUÁLIS INTERJÚNK Csupa jó hírrel, megyénkre nézvést is kedvező, mondhatni biztató beszámolóval fogadta a minap az újságírókat T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium szabaddemokrata politikai államtitkára. A fő téma a négy megye alkotta kelet-magyarországi régió közelmúltbéli németországi bemutatkozása volt, de természetesen — ennek apropóján vagy önálló kérdésként — egyéb fontos, közérdeklődésre számot tartó kérdések is elhangzottak. A minisztériumnak van egy nagyon határozott, karakteres promóciós rendszere — derült ki rögtön az elején —, mely a négy kelet-magyarországi megye számára készült. — Még a nem túl éles, szakértő szem is észreveheti több jelből, s ezt kint verbálisán is megfogalmazzák: vége a kalandorságnak, a magányosságnak — a jövő a regionalitásé. Ezt a felfogást, mely ma az EU-t jellemzi, alkalmazkodásunkkor messzemenően figyelembe kell venni. Ez nemcsak a gondolkodást, hanem a támogatási szisztémákat is minősíti. Az erről való személyes tájékozódás, úgy vélem, az érintett szférák önkormányzati szakembereinek nagyon tanulságos lehetett. □ Nekünk az az információ is fontos, hogyan fogadták vezetőinket és mi volt a csomagjukban. — Az egyik legfontosabb benyomásunk az a nyitottság volt, mellyel bennünket vártak. Furcsa és szerencsés szituáció, hogy a magyar zene iránti őszinte csodálat — épp akkor tartott a Saarbrückeni Zenei Fesztivál, ahol hazánk volt a díszvendég — megadta az alaphangot, az érzelmi nyitányt a gazdasági témák elé. A megyék a projekteket kitűnően megfogalmazták, s a legutóbbi — pedig csak néhány hónap telt el — hasonló alkalom óta világszínvonalúvá fejlesztették (bár néhány megfontolandó dologra, finomítási teendőre felhívták figyelmünket a bajor befektetők). Ezek az események mindig hosszú távon hoznak eredményeCsatlakozásunkkal Magyarország lesz a keleti határ, Szabolcs pedig annak a legkeletibb szeglete, yy két, folyamat jellegűek. Felmutatni bizonyos értékeket és arra a másik félnek reagálni, hosszadalmas dolog. Bajorországban még biztatóbbak voltak a kilátásaink, mert tavasszal itt járt a környezetvédelmi miniszter. Szabolcsban is jártak akkor bajor tévések. A nagy médiahírverésnek köszönhetően a bejelentkező, érdeklődő cégek száma ott jóval nagyobb volt. Pótszékeket kellett a terembe vinni, s az előadásokon kívül komoly konkrét, kétoldalú tárgyalások zajlottak. □ Miért vagyunk mi olyan fontosak a fejlett nyugat-európai társulásoknak? — Tudnunk kell — s ebben megerősítettek bennünket a vendéglátók —, hogy az Európai Közösséghez csatlakozásunkkal Magyarország lesz a keleti határ, Szabolcs pedig annak a legkeletibb szeglete. Ez nagyon nagy lehetőség, kihívás valamennyiünk, de különösen az Önök térsége számára. Ráadásul az EU-nak is érdeke, hogy a saját leendő keleti határa megerősödve kerüljön be. Ebben az új dimenzióban óriási sanszot szerezhetnek ezek az eddig hátrányos helyzetben lévő területek. A régióban gondolkodó befektetői programoknak ez lesz a biztonságos kiindulópont a tényleg nagyon fontos és a szó legszorosabb értelmében vett nagy piacok számára... Az ő szemszögükből előny a biztonságos bank, T. Asztalos Ildikó: a bajor bankárok sorolták a mi előnyeinket Balázs Attila felvétele és a nagyon stabilnak ítélt politikai rendszerünk, az emberek munkakultúrája, magas szakképzettségi szintje és az alkalmazkodóképességünk. A hírünk is jobb annál, mint amit mi tartunk magunkról. Mindezek nem valami politikai nagygyűlésen hangzottak el propagandaképpen, hanem bankárok hangsúlyozták. Ők pedig nem arról híresek általában, hogy nagyon szeretnének hízelegni és dicsérni... Fontos tisztségviselők érveltek amellett, hogy miért jó, ha errefelé helyezkedik a német tőke. CJ Nemrégen még Ausztria számított a keleti csücsöknek. Ki is használta a helyzetéből származó előnyöket. — Helyettesítsük be magunkat Ausztriába! Valóban attól tudtak úgy feljönni, hogy ők voltak a keleti szeglet. Az összekell, a kontaktust, és azáltal az érdeklődést fenn kell tartani. Ez lényeges feladat és egyben ez az eredmény egyik záloga. A területfejlesztési törvény nagy teret ad a helyi kezdeményezéseknek, s felértékeli a területfejlesztési tanácsokat. De ezen szervezet mellé helyi erős akaratok, szándékok is kellenek. □ Mit jelent maga a beszállítói program? — Nagyon sok gépipari alaprészeket gyártó, és műszeripari, elektronikai cég van, mely szívesen kihelyezné a részmunkákat — ehhez keresnek partnereket. Az a filozófia, hogy ha három munkahelyet teremt valaki külföldön, az egyet tart meg otthon. Szeretnénk, ha Magyarország minél több német munkahelyet tarthatna meg... A globális versenyben — s ez világtendencia — csak az tud talpon maradni, aki minél alacsonyabbra szorítja a termelési költségeit. Ez vonatkozik például a szállítási árakra is. A Suzuki jó példa ennek érzékeltetésére. Esztergomban 1200 alkalmazottja van. 51 beszállítóval dolgoztatnak, melyek több mint tízezer munkahelyet tartanak fenn. Ezt a háromszintű rendszert fel kell építeni. A hazánkban lévő 16 milliárdnyi működő tőkének igénye a versenyképesség, így elemi érdeke többek között a logisztikai költségekkel spórolás. Ennek persze vannak feltételei. Ilyen például a minőség... Erre és a többi felmerülő követelményre is fel kell készülnünk. Szakmai-technológiai-fejlesztési-támo- gatási és marketing szempontból egyaránt. □ Mindez nagyon jól hangzik. De milyen állapotban van a másik oldal, a mai magyar ipar? — A friss mutatók egyre jobban hasonlítanak a fejlett piacgazdaságokéhoz. Exportunk nyolcvan százalékát ipari termékek adják. Mindennek több mint hetven százaléka az OECD-országok- ba irányul. A nyolcvan százalék fele a gépiparból származik. A kivitelnek pusztán 15 százaléka kerül a volt szocialista államokba. Ez nem jelent mást, mint teljes piac és Csak az tud talpon maradni, aki minél alacsonyabbra szorítja a termelési költségeit, ^ hasonlítással, persze, vigyázni kell, vannak jócskán gazdasági és kulturális különbségek, nem beszélve arról, hogy nekünk jóval kevesebb időnk van a folyamatra. □ Látható-e már, hogy a négy megye közül ki a nyerő? — Versenyeztetés lesz e téren is, sőt nagyon kemény küzdelemre kell majd számítaniuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell az együttműködéseket előtérbe helyezni és ne összefüggésekben kellene gondolkozni. A kommunikációt folytatni teljes szerkezetváltást. S ez az elmúlt egykét év erőfeszítéseinek köszönhető. □ Ugyan még az elején vagyunk az idegenforgalmi szezonnak, de aktuális az érdeklődés: milyenek lesznek várhatóan a jövő üzletágának bevételei? — Nagyon jók az esélyek. Az első négyhavi eredmények jobbak a vártnál, az emelkedés meghaladja a tíz százalékot. S ebben az a legbiztatóbb, hogy ez a terminus nem az igazi idegenforgalmi szezon. S ha már itt tartunk, hadd említsem meg: én a vendéglőbezárásokat csak pozitívumként tudom értékelni. Üzenetnek befelé és kifelé. Veszélyes az a magatartás, hogy azért, mert nincs igazán belföldi turizmus, mindenki a külföldire vár, hogy tőle majd az évre valót összeszedi... Meg kell teremtődnie a hazai, a belső mozgásnak, mert az hozza majd a minőséget magával. A kultúránkban, a tájainkban, a természeti kincseinkben rejlő lehetőségek óriásiak, de még mindig nem tudjuk elég profi módon, elég ügyesen kihasználni az adottságainkat. mmMmmmmmmmmmmmmmmmmmmMmMmMmmmmmmMMmmmmmmmmmMmmmmMMxmmsmmwmmmmMmtmmmmMmmmmMMmmmmmmmmmmMMmgmm Felértékelődött a keleti régié Szabolcs-Szatmár-Bereg biztonságos kiindulópont az igazán nagy üzletekhez $XQke Judit *7'7 Az idegenforgalom eddigi eredményei jobbak a vártnál, igazolják a várakozásokat. 44 .......................................... J :