Kelet-Magyarország, 1997. június (54. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-28 / 149. szám
Napkelet • A hit világa 1997. JÚNIUS 28., SZOMBAT Úton az önazonosság felé Te Deum Június 22-én vasárnap, az 1996/97 iskolai év végén hálaadó misét tartottak a római katolikus templomokban. Papok, szülők és gyermekek mondtak köszönetét a jóistennek, akinek segítségével sikerült befejezni a tanévet. — Igyekeztünk a hittanórán a gyermekek leikével is törődni. Felhívtuk a hittanosok figyelmét isten parancsainak megtartására, isten és embertársaink szeretetére a templomba- járásra. A kedves szülők figyelmét pedig arra, hogy a szünidő alatt ne hagyják a gyermekeiket hit, ima és templombajárás nélkül. Imádkoztunk a mindenhatóhoz, hogy óvja meg gyermekeinket minden bajtól, hogy szeptember elsején kezdődő új tanévben találkozhassunk. Mise végén hálatelt szívvel énekeltük a Te Deumot — írta levelében Takács András mándoki eperes, plébános. Jehovakongresszus Isten szavába vetett hit címmel nagyszabású nyilvános összejövetelt tartanak Jehova Tanúi Nyíregyházán az NYVSC Városi Stadionjában a Sóstói út 24/a alatt július 4-6 között. A szomszédos megyékből ide várják az egyház tagjait, így a háromnapos bibliaoktatási programon közel hétezer résztvevőre számítanak. A program minden reggel 9.30-kor kezdődik zenével. A pénteki nap kiemelkedő része lesz, amikor olyan emberekkel készítenek interjúk, akiknek életére nagy hatással volt az Isten szavába vetett hitük. Az első ülésszak a Hitben járjunk, ne látásban című előadásai zárul. A nap délutáni szakaszában a háromrészes szimpózium a keresztények beszédével, modorával és személyes megjelenésével kapcsolatos bibliai alapelveket tárgyalja. E gondolatokhoz társul az Óvakodj a hit hiányától és az Isten szava élő című előadások, melyek a Zsidókhoz írt levél 3. és 4. fejezetére épülnek. A szombat reggelt A hit cselekedetek nélkül hatott címmel elhangzó előadás nyitja. Az ezt követő előadás elmondja, hogyan lehet elérni, hogy hitünkben szellemi növekedés legyen tapasztalható, Gyökeresedj meg és légy szilárd az igazságban címmel hangzik el. A délelőtti ülésszak a vízben történő keresztelkedéssel fejeződik be, amikor azok a személyek, akik komoly bibliatanulmányozást folytattak, ily módon szimbolizálják önátadásukat Isten szolgálatára. Délután a Júdás bibliai könyvének a figyelmeztetésével foglalkozik a Vívjatok kemény harcot a hitért című előadás. A keresztény összejövetelek áldásos hatásáról a Menjünk Jehova házához című programban hallhatunk majd. Ez a nap a Hited minősége most kerül próba alá címet viselő előadással zárul. Vasárnap a Jód biblia könyvét tárgyalja az a háromrészes szimpózium, mely rámutat a könyv gyakorlati értékére napjainkban. Mindig sok érdeklődőt vonz a bibliai dráma bemutatása, amely most az Őrizd meg a szemed egyszerűnek címmel kerül bemutatásra. Vajon tényleg meg lehet tudni a jövőt? Tehetünk valamit annak érdekében, hogy megállapításunk milyen lesz? E kérdésekre ad választ a kongresszus fénypontja, a nyilvános előadás, melynek címe A hited és a jövőd. Világszerte több millióan lesznek jelen a több száz helyszínen megtartott kongresszusokon. Miért ne jönne el Ön is? Sok szeretettel várják minden ülésszakon a felsorolt témák iránt érdeklődőket. Kelet-Európábán a kommunizmus alatti Keleti Katolikus Egyházak többségét politikai erőszakkal megszüntették, és beolvasztották az ortodox egyházakba. A templomokat, egyházi épületeket elkobozták, és bebörtönözték azokat a püspököket és papokat, akik ezt nem fogadták el. A görög katolikus egyházak több mint negyven éven át föld alatti életet éltek, titokban végezték a szertartásokat, szenteltek papokat és püspököket. Igen hosszú idő kell ahhoz, amíg ennek az igazságtalan és rettenetes korszaknak a káros hatása és emléke elmúlik. E múlás jele és a szabadság visszaszerzésének fontos állomása az az összejövetel, amely hétfőn kezdődik Nyíregyházán, s egy hétig tart, s amelyen — mint szerdán írtuk, negyven püspök, tizenkét szerzetes elöljáró, tíz szemináriumi rektor, a püspökök számos munkatársa, összesen mintegy száz vendég vesz részt. A helyzet már nem annyira rossz, mint az elmúlt évtizedekben, mert — mint azt dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök elmondta: az 1989. évi politikai változásokkal a görög katolikus egyházak is visszakapták szabadságukat, de a legtöbb országban máig sem rendeződött a templomok és az egyházi épületek sorsa, így ezek a közösségek nem tudják megfelelően ellátni feladataikat. A korábban elnyomott egyházak nyilvános működésének újrakezdését olyan akaA nyíregyházi római katolikus társszékesegyház és a megyei könyvtár között felépült egy impozáns épület, szinte palota, amely pompásan beleillik a város főterének épületegyüttesébe. Főleg ha a megelőző, pusztuló romépület lehangoló látványát idézzük emlékezetünkbe. A mai nap, a megszentelés napja. Dr. Várady József püspöki helynökkel az intézménynek szánt feladatokról, az építkezés anyagi és egyéb kürülményeiről beszélgettünk. □ Nyíregyháza plébániája évszázadon át kielégítette a megye papságának igényeit. Mi indokolta az építkezést? — Ez az új épület plébánia is, és egyház- megyei lelkipásztori központ is az új deb- recen-nyíregyházi római katolikus egyházmegyében. A rövidesen megérkező új évezred sürgette ennek a háznak a felépítését, és az intézet létrehozását. Az elmúlt évtizedek hatására és a kialakult sikerközpontú életérzés következtében mindennapi életükben a keresztények és családjaik is el- pogányosodott módon élnek. Úgy mint bárki más a társadalomban. A pápa az új évezredre ezért hirdette meg Európa újra- evangelizálásának programját, és különösen kihangsúlyozta ezt nekünk, magyar katolikusoknak két látogatása idején. Enélkül is éreztük azonban a lelkipásztori lépésváltás, a megújulás szükségességét, a vallásos kultúra újjáélesztését a családokban. Ez az újraevangelizáció. — Olvastunk már e lap hasábjain arról, hogy olyan hitéleti közösségek keletkeztek a hívek körében, mint a kurzillósok közösségei, a Szentlélek Szemináriumok közösségei és a Kamilliánus Családok szere- tetben szolgáló közösségei és mások. Ezek a keresztény közösségek már előjelei voltak egy átfogó család hitéleti újjáéledésének, amelyet most indít el majd egyház- községünk és egyházmegyénk Szabolcsban, Szatmárban, Beregben és Hajdú-Bi- harban is. Ahogy alulról növekszik a fű az erdőkben, úgy fog az egyház alulról növekedni a családokból kiindulva, és hatásával szeretné átjárni az iskolát, a munkahelyeket, a kórházakat, az egész magyar életet. A lelkipásztori intézet negyven bentlakó számára többnapos kurzusokat, továbbképzéseket, lelki elmélyülő gyakorlatokat fog szervezni az egész kelet-magyarországi régió számára. A hitélet tűzhelye lesz az új épület, melyben együtt él szimbiózisban az egyházközség és a lelkipásztori intézet. □ Olyan prózai kérdések is felvetődnek az emberben, mint a pénz. Mi lesz a plébániával? — Valóban, ilyenkor mondják az embedálynak tekintették az ortodox egyházak, amely jelentősen visszavetette a katolikusok és ortodoxok közötti párbeszédet. Igen élesen jelentkezett ez a probléma 1991-ben a Püspöki Szinódus Európával foglalkozó ülésén Rómában. Ezekben a napokban is hallottunk erről: a pápa és a moszkvai pátriárka találkozójának ismételt meghiúsítása indokolásaként ortodox részről megint hivatkoztak a görög katolikus egyházak nem kívánatos működésére. Az elnyomott egyházak igen nehéz helyzetben kezdték meg szabad működésüket, évtizedeken át nem volt módszeres hitoktatás és papképzés. Titokban, személyes beszélgetésekben készítették fel azokat, akiket pappá szenteltek. Hősiesen megtettek mindent egyházuk túléléséért, és ezt igazolta a történelem is, de a szabadság teljesen felkészületlenül érte őket. Most kell megküzdeniük a nyilvános és rendszeres egyházi élet, a hitoktatás és a papképzés nehézségeivel. A földalatti életben a hívek többsége a római katolikus templomokba járt, a papok is sokszor azzal fejezik ki katolikus mivoltokat, hogy szükségesnél nagyobb mértékben alkalmazkodnak a latin szertartás szokásaihoz. Igen hosszú folyamatban lehet csak remélni, hogy negyven esztendő félelmei, sérelmei és az ezekből kialakult elferdülések maradéktalanul begyógyuljanak. — Az összejövetelnek különös jelentősérek, sok pénze van az egyháznak, hogy így építkezik. Nos, ez az építkezés az új egyházmegye vállalkozása, ebben nincs része és pénze a nyíregyházi katolikus egyház- községnek. Annál több a Nyugat-Európai Katolikus Szeretet Segélyszolgálatok adományának, mert kizárólag ezek fedezték az építési költségeket. □ Miért költözik papjaival, hivatalaival az új házba a katolikus plébánia? Nem fáj a szívük az ősök örökségéért? — Bárhogy fáj, erre kényszerít a lelkipásztori szükség, a hitet megújító munka. Az előbb felsorolt lelkiéleti képzéseket nem lehetett az ősi gyönyörű és kedvelt plébánia épületében megvalósítani. Bentlakásos képzésre nem volt alkalmas a régi ház. És a kényszerítő eszközök közé sorolom a pénzhiányt is. A plébánia épülete ugyan az egyházközösségé marad, de nyolcvan százalékát bérbe adjuk olyan egyszerű oknál fogva, hogy az új épület fűtését, világítását, vizét, rezsijét nem képes előállítani az egyház. Sem úgy, mint egyházmegye, sem úgy, mint az egyházmegyei hívek pénztárcája. A bérleti díjakból fedezzük majd ezeket a rezsiköltségeket. Az igazi lelkipásztori ok, amiért az ősi plébániát elhagyják eddigi lakói és az eddigi hivatalok: diktál a hitélet mai követelménye. r“l Mi marad az ősi plébániában? get ad az — mondta a megyéspüspök —, hogy első alkalommal találkoznak majd nálunk Európa összes keleti rítusú katolikus püspökei. A meghívott püspökök már most rendkívüli eredménynek tartják, hogy egy héten át együtt lehetünk testvéri közösségben. Igen örülünk annak, hogy a keleti kongregáció felkérésére mi lehetünk a nagyon jelentős esemény házigazdái. — Ebből a helyzetelemzésből és a megjelent római dokumentumokból érthető, hogy az összejövetel átfogó témája a keleti katolikus egyházak önazonosságának a kérdése. Az egyházi iránymutatások szellemében meg kell találnunk az utat saját hagyományaink felelevenítéséhez. Egyházaink belső megújulásának ez a munkaértekezlete jelentős lépés lesz az ortodox egyházakhoz való közeledésben is. Alkalmunk lesz arra, hogy az ökumené mai helyzetét elemezzük, és ebben megkeressük a magunk feladatait. A hagyományokhoz való visszatérés munkálásával azok a nehézségek és fenntartások is tompulnak, amelyeket az ortodox testvérek hangoztatnak velünk szemben. Biztos vagyok benne, hogy az itt összegyűlt püspökök nyilvános formában is meg fogják erősíteni elkötelezettségüket a keresztények egységének, elsősorban az ortodoxokkal való megbékélésnek az előmozdítására — mondta Keresztes Szilárd görög katolikus püspök, az összejövetel házigazdája. — Itt marad a városi Katolikus Karitász Központ megbővítve. Ide költözik és itt fog élni egy kis női kolostor, magyar és külföldi nővéreket várunk, akik jártak már itt helyszíni szemlén. A rendi vezetőséggel együtt jöttek és szíves fogadtatásban részesültek. Ők pedig szívesen készülnek ide. Ugyancsak kedvező döntést remélünk a Kamilliánus rend női kolostorának létrehozásához is. így két kis női kolostor létesül a közeli hónapokban városunkban. Nem alszik az Isten szentlelke a mi városunkban sem. A távlatban még egy katolikus óvodát tervezünk, mert erre jelentős lakossági igény mutatkozik és a városi ön- kormányzat humán irodája is örömmel fogadja a kezdeményezést. Cl Miért ezen a napon szentelik fel a lelkipásztori központot, amikor jelentős ünnepek voltak az elmúlt hetekben? — Mert az új egyházmegye védőszentje Szent László magyar király — tegnap volt László-nap —, s az ő ünnepén minden évben találkozót rendez az új egyházmegye papsága. Az idén épp ezen a szombaton tartjuk meg az egyházmegye papjainak találkozóját. Délelőtt 10 órakor szentmise kezdődik a társszékesegyházban, 11 órakor pedig a püspök úr megszenteli, s Isten áldását kéri az új intézményre, hogy betölthesse azt a hivatását, amit szántunk neki. Házszentelő a templom mellett Elkészült az egyházmegyei lelkipásztori intézet • Mi lesz a plébániával? Az új, impozáns lelkipásztori központ Kálmán József felvétele
