Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-31 / 125. szám
fO Napkelet • A hit világa 1997. MÁJUS 31., SZOMBAT Búcsú az orgonától Ritkaság számba menő esemény történt a napokban a nyíregyházi római katolikus főtemplomban: mielőtt hozzákezdtek az orgona szétszedéséhez, orgonabúcsúztató hangversenyt rendeztek. Művészi szinten szólaltatta meg az orgonát Várady Antal, a Debreceni Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatója. Hogy többször játszott már ezen az orgonán, azt elárulta: olyan szép volt az orgona hangzása, hogy az avatatlan hallgatóban felmerült, minek is kell ezt javítani. Az orgonista jól ismerte, mi az, ami megszólaltatható, mi az ami működésképtelen, vagy csak félig- meddig jó, s rontaná az egész hangzást, ezért olyan műveket választott, ahol a működésképtelen részeket elkerülhette. Az orgonát azóta szétszedték és a csak gyárban javítható részeit elszállították Dunakeszibe. Elvitték a pedálba beépíthető 4,5 méter hosszú basszus sípokat, a 16 lábas és azt a nyelvsípot, ami már évek óta a templom oldalhajójában becsomagolva várta, hogy elszállítsák. Az orgona új játszóasztalt kap, a sípok megszólaltatását szabályozó levegővezető ólomcsöveket elektromos vezérlésre állítják át. Remélhető, hogy decemberben már minden ízében ép és szépen szóló lesz a nyíregyházi főtemplom értékes hangszere. A felújítás, az elektronika eddig 2,6 millióba került, de még körülbelül 5 millió forint szükséges a teljes felújításhoz. A templomban a padok végénél és a plébánián található csekkeken vár adományt az egyház a Százéves templomért és orgonáért alapítványra befizetni, ezek az adóból leírhatók. RÖVIDEN Szentelés Papszentelés lesz június 21-én délelőtt 10 órától Nyíregyházán a római katolikus társszékesegyházban. Bo- sák Nándor, a Debrecen-Nyíregyhá- zi Egyházmegye püspöke ezen a napon három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből indult fiatalt szentel pappá. Az ünnepséget megelőzően június 10-ig várja az egyházmegye főpásztora azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akik papi hivatást éreznek maf ukban, s életüket a papi hivatásnak ívánják szentelni. Avatás Aki Nyíregyháza központjában megfordul, látja, hogy a római katolikus templom mögött felépült az új egyházmegyei lelkipásztori intézet. Ezekben a hetekben a beköltözés tart, felszentelésére június 28-án kerül sor. Virrasztás A nyíregyházi kertvárosi Fatima templomban októberig minden hónap 12-én este 6 órától egész éjjel szentségimádást, imavirrasztást tartanak. Zarándokút A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye zarándokutat szervez Medjugor- jebe 1997. június 23-26. között. Az út fő célja közösen imádkozni Magyarország békéjéért, felemelkedéséért a Szűzanya jelenéseinek helyén. Az itthon maradt hívek ezekben a napokban itthoni imádságukkal segíthetik e nemes cél elérését. A zarándokutat Takács András mándoki esperes-plébános vezeti. Virághintés az Úi napján Macip: Az utolsó vacsora A virághintő körmenet az egyik legszebb és leglátványosabb ünneppé emeli a katolikus emberek számára az Úr napját, Krisztus szent testének és vérének ünneE ét. Abban az időben, amikor a húsvét, a arácsony és pünkösd második napja mellett más hétköznapok is lehettek ünnepek, az Áldozócsütörtök mindig pünkösd előtt tíz nappal, az Úr napja mindig pünkösd után 10 nappal, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön volt. Áz utóbbi években a Szentháromság vasárnapját követő vasárnap az Úr napja. Az oltári szentség megalapításának tulajdonképpeni megemlékező napja a nagycsütörtök, de mert a nagyhéten lelkünk nem tudja eléggé kifejezni az oltári szentségbe vetett hit, remény és szeretet örömét, a katolikus egyház egy másik napot, az Úr napját szentelte az oltári szentség ünnepének. Krisztus megtestesülése nem ért véget földi életében, hanem mennybemenetele után is itt maradt az emberek között az oltári szentségben. Kezébe vette a kenyeret és a bort: „Ez az én testem, melyet értetek adok. Ezt csele- kedjétek emlékezetemre.” „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amit értetek ontok”. A kenyérbe és borba rejtette életét, keresztáldozatát és feltámadást, hogy örök emlék és tápláléka legyen híveinek. Ekkor alapította meg Jézus az eukarisztiát, az apostoloknak pedig utasítást adott: ezt cselekedjétek emlékezetemre. Vagyis megalapította a papi rendet, hogy halálának és feltámadásának gyümölcsét az egyházban a világ végéig megőrizze. Nyíregyházán a szokásos úrnapi virághintő körmenet ezúttal nem a megszokott időben, a nagymisét követően lesz, hanem háromnegyed 10-kor, a reggeli 9-es diákmise után. A hagyományoknak megfelelően a sátrakat ezúttal is a Kossuth tér plébánia előtti sarkán, a görög katolikus püspökség előtt, a Hősök terén, a bizományi áruház közeiében és a valamikori Csemege, a Takarékpalota előtt állítják fel. A nagymise háromnegyed 11-kor kezdődik. Szerzetességünkről A máriapócsi kegykép első könnyezésének 300. évfordulójára jelent meg Keresztes Sarolta Bazilia Szerzetességünkről című könyve, a Nagy Szent Bazil Rendi Nővérek kiadásában. Az egyetlen görög katolikus női szerzetesrend életéről szóló könyv szerzője írja bevezetőjében: A szerzetesség nemcsak mai korunk lelkileg kiéhezett embere, hanem minden kor embere számára titokzatos dolog, rejtett ismeretlen; a szerzetes maga pedig olyan valaki, akit körülleng valami titokzatosság, akit hallgatni és látni tud a környezete, de nem biztos, hogy megérteni is. Titokzatos az életforma és titok maga a szerzetes: Isten kedves, dédelgetett titka. Amikor aztán elolvasunk egy könyvet a szerzetességről, vagy közelebbről megismerünk egy szerzetest, a titokról ellebben a fátyol és egy egyáltalán nem titkos mondat cseng vissza a szívünkben: „Szeretet az Isten: aki szeretetben él, Istenben él, és Isten őbenne”1 Ez a szerzetesek titka: Istenben élni. Ezt a titkot, ezt a megállapítást egészíti ki az előszó szerzője, dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök. Azt írja: A gondviselő Isten, az emberi élet és a történelem Ura, azt a küldetést szánta nekünk, hogy a második évezred végén hazánkban az egyházi élet újjászületésének következő évtizedekben az egyházi intézmények szétzilálása, a szerzetesrendek feloszlatása, az ezzel járó tanácstalanság és tehetetlenség igen megnehezíti az újrakezdést. Eszményeket és hitet vesztett nemzedékkel kell szembenéznünk, és feléjük kell az evangélium örömhírét közvetítenünk. A felismerés, hogy egyedül Istenben van életünk értelme, az Istennek való teljes önátadás bátorsága és felszabadító ereje teljesedik ki abban a kegyelmi kincsben, amit a Keleti Egyház szerzetessége különösen megél és kifejez. A saját hivatás érlelő- dése és elmélyülése, a mások kérdéseivel, elsősorban a fiatalok vívódásaival való hosszú foglalkozás egyszerűsége és emberi közelsége olvasható ki ebből az írásból, amelyben egy Szent Bazil Rendi nővér beszél a szerzetességről. Tájékoztat és adatokat közöl, bátorít és vigasztal, eszményeket mutat, amelyek tisztán jelennek meg előttünk, mint az evangéliumi boldogságok mai szavakkal és tettekkel való bemutatása. És megérezteti velünk, hogy a tiszta és őszinte kereszténység, a szerzetesi gondolat minden ember számára elérhető lelkisége valóban az egyetlen erő, amely meggyógyíthat mindenkit. Akinek van hozzá bátorsága. Kirándulás Egynapos közös kiránduláson vettek részt 1997. május 17-én a mándoki és a filiális egyházközségek római és görög katolikus hittanos gyerekei mintegy 150-en. Az elsőtől nyolcadik osztályosos gyerekeket elkísérte a két atya, a hitoktatók és ott volt néhány szülő is. Jöttek a gyerekek Záhonyból, Tiszabezdédről, Tuzsérról, Újkenézből valamint Kálongáról a 7 órakor induló buszhoz. Útunk első állomása a történelmi város, Sárospatak volt. Megcsodálták a gyerekek a várat, a Rákóczi család eme fészkét, a nagyobbak már tanultak erről. A Károlyfalvi erdőben megebédeltünk, a nagy melegben jólesett az üdítő és a fagyi a gyerekeknek. Tovább mentünk a tengerszemhez, formális hegymászással gyalogos túrában. Még a sziklás hegycsúcsot is megmásztuk valamennyien óvodások és nagymamák is. Kis pihenő után a horgásztónál játék következett. Volt itt foci, versenyek, jutalmazások, óriási vidámság. Öröm volt látni vegyesen a római és görög katolikus gyerekeket, a két egyház jövendő tagjait szeretetben, egyetértésben. Kicsit elfáradva, de felejthetetlen élményekkel indultunk haza. A buszokban is igazi kirándulási hangulat volt. Hála istennek minden baj nélkül jártuk meg ezt a szép vidéket, reméljük, sokáig nem felejtik el a gyerekek. Mindenki elégedett volt és boldog. Éppen pünkösd vigíliája volt ez a nap, ami bizonnyal fokozta a szeretetteljes együttlétet. Éreztük, hogy a jó Isten is velünk volt, megóvott minden bajtól. Takács András esperes-plébános
