Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-17 / 114. szám

10 Életmód Regionális evangelizációs összejöve­teleket tartanak május 22-én Miskol­con. Az amerikai FIRE (tűz)-csoport és a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás Országos Tanácsának Evangelizációs Bizottsága szervezi a találkozókat. A miskolci rendezvény egyik szervezője János testvér, a Szent Ferenc Kistestvérek szerzetes- rend tagja. — Azelőtt a nagycsalád szolgált közösségül, ma viszont, amikor a család atomjaira bomlott, mindenki máshol találja meg a szórakozását — kezdi magyarázni János testvér az evangelizációs rendezvény szükséges­ségének okait. — Ez azonban nem je­lenti azt, hogy a mai embernek ne lenne szüksége közösségre. Nagyon sok olyan hatás van, amely elsodor­hatja a magányos embert. A közös­ség azonban segít a talpon maradás­ban. Az egyház megújulásának útja a közösség, hiszen az egyház maga „Krisztus titokzatos teste”. A hit olyan életmód kialakításában segít, amely azt mutatja, hogy egy közös­ségnek a része vagyok, belekapcsoló­dom az életébe. A család válságban van, nagyon kellenek tehát azok az élmények, amelyeket egy-egy vallási közösséghez tartozás tapasztalata ad. II. János Pál pápa 1993-ban meg­hirdette az új evangelizációt, az ige­hirdetés új módját, Krisztus újrafelfe­dezését. Az amerikai FIRE (tűz)-cso- port tagjai már a ’80-as évektől jár­ják a világot, hirdetik az evangélium igazságát, megerősítik hitükben a ka­tolikus embereket, megszólítanak hitkeresőket. Magyarországra is az Amerikai Püspöki Kar ajánlásával ér­keznek, és a helyi egyházi vezetőkkel felvéve a kapcsolatot szervezik az evangelizációt, utána pedig a helyiek­re bízzák a folytatást. Az összejöve­telek félnapos rendezvények: előadá­sok a hitről és a bűnbánatról, több­szörös imaszolgálat, sok éneklés, Is­ten dicsőítése szerepel a programban. A csoda A múlt év karácsonyát megelőző hét óta különös jelenség tartja izgalom­ban a floridai Clearwater városának és környékének lakosait — kaptuk az információt Kállai Sándor floridai amerikai magyartól. Történt, hogy a 19-es főútvonal várost átszelő szaka­szának belvároshoz közeleső részén egy csupa üveg irodaépület oldalán hívők és nem hívők egyaránt felfe­dezni vélték a klasszikus Szűz Mária alakjának sziluettjeit. A hír hallatán a tampai-öböl nagy­városainak lakossága megbolydult és estére már olyan tumultus támadt, hogy a rendőrségnek le kellett zárni a forgalmas főútvonalat. Eleteken belül nemzetközi üvegszakértői vizsgálóbi­zottság szemlélte meg a sokak által csodának tartott jelenséget, de elfo­gadható magyarázatot ők sem tudtak adni a Madonna alak eredetére. A sziluett az üvegpalotán Különös tűz a felső teremben Kinek mi jut eszébe a pünkösdről? Pün­kösdi rózsa, pünkösdi ünnepkörhöz tarto­zó népszokások, pünkösdi királyság, vagy a hétfőn is tartó munkaszüneti nap? Mit ünnepelnek ezen a napon? Honnan maga a pünkösd elnevezés? Ennek megértéséhez vissza kell mennünk jó néhány évszázadot a történelem lapjain. Kicsiny csapat várakozott már napok óta Jeruzsálem egyik házának felső termé­ben. Lehettek vagy százhúszan. Egyszerű emberek, némelyek közülük halászok vagy iparosok, van köztük vámszedő is. Alig néhány napja, hogy az életük új fordulatot vett. Találkoztak Mesterükkel, a Krisztus­sal, akit megfeszítettek, de most feltámad­va látták Őt. Parancsot is kaptak tőle — Maradjanak Jeruzsálemben! Várjanak va­lakire, akit maga helyett küld, aki mindig velük marad. Azután minden olyan hirte­len történt, mintha csak egy pillanat alatt játszódott volna le. Előbb csak hatalmas zúgás, zaj hallatszott mint valami sebes szélviharé. Ám ez nem nyugat felől érke­zett, nem is a keleti tájékról. Felülről, az égből töltötte be az egész házat, ahol ül­tek. A levegő mintha vibráló elektromos­sággal telt volna meg. Aztán ezek a külö­nös tüzes nyelvek! Belsejüket is különös melegség járta át, ilyet még soha nem ta­pasztaltak. Abban a pillanatban elkezdtek szólni egy új nyelven, amit addig soha nem beszéltek még... Ezen a napon a Szent Lélek úgy érkezett meg a földre, ahogy még soha nem volt jelen a történelem so­rán azelőtt. Ez a nap egyben az Egyház születésnapja lett. Milyen céllal gyűlt egybe az akkori jeru- zsálemi zarándoksereg? Ők nem a Szent Lélek eljövetelére várakoztak. Milyen pünkösdöt ünnepeltek ők? A pünkösd ószövetségi ünnep volt, az Úrnak ünnepe, része annak az ünnepkörnek, amit Isten Izrael fiai számára rendelt. A hét fő ünne­pet egy különleges naptárban úgy helyez­ték el, hogy nagyobb része a földművelés időszakai köré épült. A pászkabárány ün­Húsz éve szentelték pappá Mosolygó Ta­mást, a nyíregyházi görög katolikus püs­pöki templom parókusát. E rövid két évti­zed alatt megismerhették őt a Bodrog-köz lakói, hisz másfél évtizedet töltött azon a vidéken, de a nyíregyháziak is, hisz épp öt esztendeje iktatta be a megyeszékhely ve­zető lelkészi hivatalába Keresztes Szilárd püspök úr. Papi hivatása persze nem a te­ológián kezdődött. — Nyolcgyerekes család hatodik gyer­mekeként születtem Bátorligeten — akkor még Aporligetnek hívták —, a falu köz­pontjától két és fél kilométerre egy ta­nyán. Nagyon szép gyermekkorunk volt. A szüléink szerették egymást és ez mindig is biztonságot adott mindannyiunknak. Szerettek természetesen bennünket is, de egy családban mindig is az a meghatáro­zó, hogy a szülők mennyire szeretik egy­mást. — Édesanyám tanítónő, édesapám gö­rög katolikus lelkész volt. Már nyugdíja­sok, de most is nagyon jó elmenni hozzá­juk meg-megmelegedni a szeretetükben. Nem a gyermekeiket egyenként tartották fontosnak, hanem a családot, ahol min­denkinek meg volt a maga helye és felada­ta. A mi családunkban a legfontosabbak a szellemi és lelki dolgok voltak, az Istennel való kapcsolat, az imádság, a szent liturgi­án, az üdvösség, az örök élet elnyerésének útján való haladás. Ezek meg is határoz­ták a későbbi életemet is, hiszen a legfon­tosabbat, a legértékesebbet akartam meg­valósítani, az üdvösség szolgálatát az em­berekben. — A két nagyapám görög katolikus pap volt, a középső bátyám is papi pályát vá­lasztott, s gyermekkoromtól kezdve én is mindig pap szerettem volna lenni. A teoló­gián töltött évek a papi életre készítettek fel bennünket. Az imádságnak és a tanu­lásnak szenteltük időnket, de sok más él­mény is gazdagított bennünket: rendszere­sen látogattuk a parókiákat, esztendőn­ként meglátogattunk egy másik szeminári­umot. Jelentős események voltak minden esztendőben a máriapócsi búcsúk, ahol lelkipásztori gyakorlatokat végezhettünk. El Greco: A Szentlélek eljövetele Itt ismerkedtem meg feleségemmel, aki máriapócsi születésű, óvodapedagógusi és művészetoktatói képesítésével mindig jó társam a lelkipásztori munkában is. A lel­kipásztori gyakorlat eltelte után kötöttünk házasságot. — Első állomáshelyünk Lácacséke, egy Bodrog-közi kis falu volt. Hogy mennyire megélték a keresztény életet, talán azzal lehetne illusztrálni, hogy amikor valakihez megérkezett a szén, akkor a fél falu félre­tette munkáját, kosarat ragadott, ment és segített berakni. Télen a fiatalabbak else­perték az idősebbek háza elől a havat, te­hát egy jó közösséget találtam, ami jó is a lelkipásztori évek kezdetén, segítik a pa­pot a gyakorlat megszerzésében. Öt év lácacsékei szolgálat után püspök úr Bodrogolasziba helyezte Mosolygó Ta­mást. Működési ideje alatt Sárazsadány- ban templom épült, Bodrogolasziban felú­jították a templomot és a parókiát. Végar- dón, a következő állomáson első felada­tuk a parókia befejezése volt. Minden bi­zonnyal ez és a korábban felvállalt építke­zések következménye volt, hogy a püspök úr Nyíregyházára helyezte, hiszen itt épü­lő félben volt a parókia. — így kerültem 1992-ben a nyíregyházi parókiára vezető lelkésznek, parókusnak, s két év múlva felszenteltük a parókiát. Nyíregyháza korábban egy egyházközség volt, ekkorra a jósavárosi egyházközség megszervezése elkezdődött. Sokkal könnyebb kisebb közösségben az embe­rekkel találkozni, az emberek sokkal job­ban megnyílnak egymás felé, mint az óriá­si létszámú közösségekben. A falvakban az emberek mindannyian ismerték egy­mást és ezért könnyű volt közöttük élni, szeretettel, jó szóval, segítőkészséggel vol­tak egymás iránt. Nyíregyháza nagy vá­ros. Itt a templomban találkoznak olya­nok is, akik nem, vagy alig ismerik egy­mást, ezért tartottuk fontosnak, hogy a megkezdett munkát folytassuk, s ne csak Jósavárosnak legyen külön közössége. így vált külön közösségé Borbánya, pillanat­nyilag áll szervezés alatt Kertváros külön egyházközséggé alakítása, majd Örökös­föld következik. Nemcsak a kisebb egy­házközségek formálását tartjuk fontos­nak, hanem a hasonló gondolkozású, ha­nepe például Krisztus kereszthalálának, az „Első kéve” vagy „Első zsenge” pedig Krisztus feltámadásának. Ahogyan a pász­kabárány vére az ajtófélfára és a szemöl­dökfára kenve megvédte Egyiptomban a pusztítótól a zsidó otthonokat, ugyanúgy Jézus Krisztus kereszten kiontott vére is oltalom a benne hívők számára. A pünkösd az „Első kéve” ünnepéhez hasonlóan szintén aratási ünnep, hálaadó ünnep volt. Míg az utóbbi az aratás kez­detét jelentette — mikor az első kévét fel­vitték az Úr színe elé —, addig pünkösd­kor már két új kovászos kenyeret vittek áldozati állatokkal együtt bemutatni. A pünkösd vagy más néven „Hetek ünnepe” szoros kapcsolatban állt a „Első kéve” ün­nepével, az attól számított ötvenedik napra esett. Hét egész hetet számoltak (7x7=49), innen a „Hetek ünnepe” elneve­zés. Ezt a terminust egyébként az eredeti elnevezés is magában foglalja. A magyarra fordított pünkösd szó ugyanis a görög „pentekosztész”-ből ered, amelynek jelen­tése: ötvenedik. Mert így szólt az utasítás: „Számlálj azután magadnak hét hetet; at­tól fogva kezdjed számlálni a hét hetet, hogy sarlódat a vetésbe bocsátód. És tarts hetek ünnepét az Úrnak a te Istenednek, a te kezednek szabad akaratja szerint való adományával..., és örvendezz az Úrnak a te Istenednek színe előtt...”. Egyfajta örömünnep is volt ez, amelybe a családta­gokon, fiakon, lányokon kívül a társada­lom szükségben lévő tagjait, elesettjeit, ki­taszítottjait (jövevény, árva, özvegy stb.) is be kellett vonni. Mindezek az események árnyékként ve­títették előre a Krisztusban teljességre jutó s követőinek gyakorlati beteljesedést nyúj­tó ünnepet: a Szentlélek kitöltését. Az ár­nyéknak megfelelően történt a valóságban is. Krisztus feltámadása utáni ötvenedik napra árad ki a Szent Lélek a tanítványokra. Virga Miklós lelkipásztor Hit Gyülekezete Mosolygó Tamás Harasztosi Pál felvétele sonló érdeklődésű emberek közösségbe szervezését is. így jött létre idősek és fiata­lok közössége, karitász kezdte meg műkö­dését, majd 1990-től kezdődően egy sza­badabb és a templomból kikerülő lelki­pásztorkodásra nyílt lehetőség. Most is kb. 10-15 közösségben folyik a templo­mon kívüli, de az egyházközség keretén belül élet. — Természetesen fontos a következő generáció nevelése is. Szeretnénk a szá­munkra nagyon fontos erkölcsi értékeket már kicsi gyermekkortól átadni. E folya­mat része, hogy az elmúlt esztendőben óvodát nyitottuk a visszakapott iskola- épületben, s szeptembertől újabb csoport indításával szeretnénk eleget tenni az egy­re növekvő igényeknek. Vallásos értékeket átadó iskolára is igény van. Lehetőség sze­rint szeretnénk 1998 szeptemberétől álta­lános iskolát is nyitni alsótagozatosok ré­szére. — Holnap pünkösd, a Szentlélek eljöve­telének az ünnepe van, amit nevezhetünk az egyház születésnapjának is. A mi egy­házközösségünkben is nagyon fontos az, hogy emberi és természetfölötti értékekre nyitott közösségek szülessenek, hogy a Szentlélek eltöltsön bennünket, s az isteni erő segítse a mi mindennapjaink boldogu­lását. Segítsen úgy megélni az életünket, hogy a remélt célt elérhessük, hogy az Is­ten jelenlétében örökké boldogan élhes­sünk majd. ** /'■h ~ A főtemplom parókusa Napkelet • A hit világa 1997. május 17., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents