Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-17 / 114. szám
10 Életmód Regionális evangelizációs összejöveteleket tartanak május 22-én Miskolcon. Az amerikai FIRE (tűz)-csoport és a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás Országos Tanácsának Evangelizációs Bizottsága szervezi a találkozókat. A miskolci rendezvény egyik szervezője János testvér, a Szent Ferenc Kistestvérek szerzetes- rend tagja. — Azelőtt a nagycsalád szolgált közösségül, ma viszont, amikor a család atomjaira bomlott, mindenki máshol találja meg a szórakozását — kezdi magyarázni János testvér az evangelizációs rendezvény szükségességének okait. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mai embernek ne lenne szüksége közösségre. Nagyon sok olyan hatás van, amely elsodorhatja a magányos embert. A közösség azonban segít a talpon maradásban. Az egyház megújulásának útja a közösség, hiszen az egyház maga „Krisztus titokzatos teste”. A hit olyan életmód kialakításában segít, amely azt mutatja, hogy egy közösségnek a része vagyok, belekapcsolódom az életébe. A család válságban van, nagyon kellenek tehát azok az élmények, amelyeket egy-egy vallási közösséghez tartozás tapasztalata ad. II. János Pál pápa 1993-ban meghirdette az új evangelizációt, az igehirdetés új módját, Krisztus újrafelfedezését. Az amerikai FIRE (tűz)-cso- port tagjai már a ’80-as évektől járják a világot, hirdetik az evangélium igazságát, megerősítik hitükben a katolikus embereket, megszólítanak hitkeresőket. Magyarországra is az Amerikai Püspöki Kar ajánlásával érkeznek, és a helyi egyházi vezetőkkel felvéve a kapcsolatot szervezik az evangelizációt, utána pedig a helyiekre bízzák a folytatást. Az összejövetelek félnapos rendezvények: előadások a hitről és a bűnbánatról, többszörös imaszolgálat, sok éneklés, Isten dicsőítése szerepel a programban. A csoda A múlt év karácsonyát megelőző hét óta különös jelenség tartja izgalomban a floridai Clearwater városának és környékének lakosait — kaptuk az információt Kállai Sándor floridai amerikai magyartól. Történt, hogy a 19-es főútvonal várost átszelő szakaszának belvároshoz közeleső részén egy csupa üveg irodaépület oldalán hívők és nem hívők egyaránt felfedezni vélték a klasszikus Szűz Mária alakjának sziluettjeit. A hír hallatán a tampai-öböl nagyvárosainak lakossága megbolydult és estére már olyan tumultus támadt, hogy a rendőrségnek le kellett zárni a forgalmas főútvonalat. Eleteken belül nemzetközi üvegszakértői vizsgálóbizottság szemlélte meg a sokak által csodának tartott jelenséget, de elfogadható magyarázatot ők sem tudtak adni a Madonna alak eredetére. A sziluett az üvegpalotán Különös tűz a felső teremben Kinek mi jut eszébe a pünkösdről? Pünkösdi rózsa, pünkösdi ünnepkörhöz tartozó népszokások, pünkösdi királyság, vagy a hétfőn is tartó munkaszüneti nap? Mit ünnepelnek ezen a napon? Honnan maga a pünkösd elnevezés? Ennek megértéséhez vissza kell mennünk jó néhány évszázadot a történelem lapjain. Kicsiny csapat várakozott már napok óta Jeruzsálem egyik házának felső termében. Lehettek vagy százhúszan. Egyszerű emberek, némelyek közülük halászok vagy iparosok, van köztük vámszedő is. Alig néhány napja, hogy az életük új fordulatot vett. Találkoztak Mesterükkel, a Krisztussal, akit megfeszítettek, de most feltámadva látták Őt. Parancsot is kaptak tőle — Maradjanak Jeruzsálemben! Várjanak valakire, akit maga helyett küld, aki mindig velük marad. Azután minden olyan hirtelen történt, mintha csak egy pillanat alatt játszódott volna le. Előbb csak hatalmas zúgás, zaj hallatszott mint valami sebes szélviharé. Ám ez nem nyugat felől érkezett, nem is a keleti tájékról. Felülről, az égből töltötte be az egész házat, ahol ültek. A levegő mintha vibráló elektromossággal telt volna meg. Aztán ezek a különös tüzes nyelvek! Belsejüket is különös melegség járta át, ilyet még soha nem tapasztaltak. Abban a pillanatban elkezdtek szólni egy új nyelven, amit addig soha nem beszéltek még... Ezen a napon a Szent Lélek úgy érkezett meg a földre, ahogy még soha nem volt jelen a történelem során azelőtt. Ez a nap egyben az Egyház születésnapja lett. Milyen céllal gyűlt egybe az akkori jeru- zsálemi zarándoksereg? Ők nem a Szent Lélek eljövetelére várakoztak. Milyen pünkösdöt ünnepeltek ők? A pünkösd ószövetségi ünnep volt, az Úrnak ünnepe, része annak az ünnepkörnek, amit Isten Izrael fiai számára rendelt. A hét fő ünnepet egy különleges naptárban úgy helyezték el, hogy nagyobb része a földművelés időszakai köré épült. A pászkabárány ünHúsz éve szentelték pappá Mosolygó Tamást, a nyíregyházi görög katolikus püspöki templom parókusát. E rövid két évtized alatt megismerhették őt a Bodrog-köz lakói, hisz másfél évtizedet töltött azon a vidéken, de a nyíregyháziak is, hisz épp öt esztendeje iktatta be a megyeszékhely vezető lelkészi hivatalába Keresztes Szilárd püspök úr. Papi hivatása persze nem a teológián kezdődött. — Nyolcgyerekes család hatodik gyermekeként születtem Bátorligeten — akkor még Aporligetnek hívták —, a falu központjától két és fél kilométerre egy tanyán. Nagyon szép gyermekkorunk volt. A szüléink szerették egymást és ez mindig is biztonságot adott mindannyiunknak. Szerettek természetesen bennünket is, de egy családban mindig is az a meghatározó, hogy a szülők mennyire szeretik egymást. — Édesanyám tanítónő, édesapám görög katolikus lelkész volt. Már nyugdíjasok, de most is nagyon jó elmenni hozzájuk meg-megmelegedni a szeretetükben. Nem a gyermekeiket egyenként tartották fontosnak, hanem a családot, ahol mindenkinek meg volt a maga helye és feladata. A mi családunkban a legfontosabbak a szellemi és lelki dolgok voltak, az Istennel való kapcsolat, az imádság, a szent liturgián, az üdvösség, az örök élet elnyerésének útján való haladás. Ezek meg is határozták a későbbi életemet is, hiszen a legfontosabbat, a legértékesebbet akartam megvalósítani, az üdvösség szolgálatát az emberekben. — A két nagyapám görög katolikus pap volt, a középső bátyám is papi pályát választott, s gyermekkoromtól kezdve én is mindig pap szerettem volna lenni. A teológián töltött évek a papi életre készítettek fel bennünket. Az imádságnak és a tanulásnak szenteltük időnket, de sok más élmény is gazdagított bennünket: rendszeresen látogattuk a parókiákat, esztendőnként meglátogattunk egy másik szemináriumot. Jelentős események voltak minden esztendőben a máriapócsi búcsúk, ahol lelkipásztori gyakorlatokat végezhettünk. El Greco: A Szentlélek eljövetele Itt ismerkedtem meg feleségemmel, aki máriapócsi születésű, óvodapedagógusi és művészetoktatói képesítésével mindig jó társam a lelkipásztori munkában is. A lelkipásztori gyakorlat eltelte után kötöttünk házasságot. — Első állomáshelyünk Lácacséke, egy Bodrog-közi kis falu volt. Hogy mennyire megélték a keresztény életet, talán azzal lehetne illusztrálni, hogy amikor valakihez megérkezett a szén, akkor a fél falu félretette munkáját, kosarat ragadott, ment és segített berakni. Télen a fiatalabbak elseperték az idősebbek háza elől a havat, tehát egy jó közösséget találtam, ami jó is a lelkipásztori évek kezdetén, segítik a papot a gyakorlat megszerzésében. Öt év lácacsékei szolgálat után püspök úr Bodrogolasziba helyezte Mosolygó Tamást. Működési ideje alatt Sárazsadány- ban templom épült, Bodrogolasziban felújították a templomot és a parókiát. Végar- dón, a következő állomáson első feladatuk a parókia befejezése volt. Minden bizonnyal ez és a korábban felvállalt építkezések következménye volt, hogy a püspök úr Nyíregyházára helyezte, hiszen itt épülő félben volt a parókia. — így kerültem 1992-ben a nyíregyházi parókiára vezető lelkésznek, parókusnak, s két év múlva felszenteltük a parókiát. Nyíregyháza korábban egy egyházközség volt, ekkorra a jósavárosi egyházközség megszervezése elkezdődött. Sokkal könnyebb kisebb közösségben az emberekkel találkozni, az emberek sokkal jobban megnyílnak egymás felé, mint az óriási létszámú közösségekben. A falvakban az emberek mindannyian ismerték egymást és ezért könnyű volt közöttük élni, szeretettel, jó szóval, segítőkészséggel voltak egymás iránt. Nyíregyháza nagy város. Itt a templomban találkoznak olyanok is, akik nem, vagy alig ismerik egymást, ezért tartottuk fontosnak, hogy a megkezdett munkát folytassuk, s ne csak Jósavárosnak legyen külön közössége. így vált külön közösségé Borbánya, pillanatnyilag áll szervezés alatt Kertváros külön egyházközséggé alakítása, majd Örökösföld következik. Nemcsak a kisebb egyházközségek formálását tartjuk fontosnak, hanem a hasonló gondolkozású, hanepe például Krisztus kereszthalálának, az „Első kéve” vagy „Első zsenge” pedig Krisztus feltámadásának. Ahogyan a pászkabárány vére az ajtófélfára és a szemöldökfára kenve megvédte Egyiptomban a pusztítótól a zsidó otthonokat, ugyanúgy Jézus Krisztus kereszten kiontott vére is oltalom a benne hívők számára. A pünkösd az „Első kéve” ünnepéhez hasonlóan szintén aratási ünnep, hálaadó ünnep volt. Míg az utóbbi az aratás kezdetét jelentette — mikor az első kévét felvitték az Úr színe elé —, addig pünkösdkor már két új kovászos kenyeret vittek áldozati állatokkal együtt bemutatni. A pünkösd vagy más néven „Hetek ünnepe” szoros kapcsolatban állt a „Első kéve” ünnepével, az attól számított ötvenedik napra esett. Hét egész hetet számoltak (7x7=49), innen a „Hetek ünnepe” elnevezés. Ezt a terminust egyébként az eredeti elnevezés is magában foglalja. A magyarra fordított pünkösd szó ugyanis a görög „pentekosztész”-ből ered, amelynek jelentése: ötvenedik. Mert így szólt az utasítás: „Számlálj azután magadnak hét hetet; attól fogva kezdjed számlálni a hét hetet, hogy sarlódat a vetésbe bocsátód. És tarts hetek ünnepét az Úrnak a te Istenednek, a te kezednek szabad akaratja szerint való adományával..., és örvendezz az Úrnak a te Istenednek színe előtt...”. Egyfajta örömünnep is volt ez, amelybe a családtagokon, fiakon, lányokon kívül a társadalom szükségben lévő tagjait, elesettjeit, kitaszítottjait (jövevény, árva, özvegy stb.) is be kellett vonni. Mindezek az események árnyékként vetítették előre a Krisztusban teljességre jutó s követőinek gyakorlati beteljesedést nyújtó ünnepet: a Szentlélek kitöltését. Az árnyéknak megfelelően történt a valóságban is. Krisztus feltámadása utáni ötvenedik napra árad ki a Szent Lélek a tanítványokra. Virga Miklós lelkipásztor Hit Gyülekezete Mosolygó Tamás Harasztosi Pál felvétele sonló érdeklődésű emberek közösségbe szervezését is. így jött létre idősek és fiatalok közössége, karitász kezdte meg működését, majd 1990-től kezdődően egy szabadabb és a templomból kikerülő lelkipásztorkodásra nyílt lehetőség. Most is kb. 10-15 közösségben folyik a templomon kívüli, de az egyházközség keretén belül élet. — Természetesen fontos a következő generáció nevelése is. Szeretnénk a számunkra nagyon fontos erkölcsi értékeket már kicsi gyermekkortól átadni. E folyamat része, hogy az elmúlt esztendőben óvodát nyitottuk a visszakapott iskola- épületben, s szeptembertől újabb csoport indításával szeretnénk eleget tenni az egyre növekvő igényeknek. Vallásos értékeket átadó iskolára is igény van. Lehetőség szerint szeretnénk 1998 szeptemberétől általános iskolát is nyitni alsótagozatosok részére. — Holnap pünkösd, a Szentlélek eljövetelének az ünnepe van, amit nevezhetünk az egyház születésnapjának is. A mi egyházközösségünkben is nagyon fontos az, hogy emberi és természetfölötti értékekre nyitott közösségek szülessenek, hogy a Szentlélek eltöltsön bennünket, s az isteni erő segítse a mi mindennapjaink boldogulását. Segítsen úgy megélni az életünket, hogy a remélt célt elérhessük, hogy az Isten jelenlétében örökké boldogan élhessünk majd. ** /'■h ~ A főtemplom parókusa Napkelet • A hit világa 1997. május 17., szombat
