Kelet-Magyarország, 1997. május (54. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-02 / 101. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Pénzhely Tessék mondani doktor úr! Kinő még ez? — kérdezi a beteg, s mutatja könyék- ben amputált karját, mikor megtudja, csak egy évre nyilvánítják rokkanttá, aztán újból meg kell jelenni neki a bizottság előtt. Az a vicces, hogy ez nem vicc, hanem megtörtént, s naponta történő eset, mert valakik valahol elhatározták: rendet kell tenni a társadalombiztosításban. Előírták, hogy csak olyanokat lehet leszázalékolni véglegesen, akik vakok, akiknek nincs lábuk, vagy visszafordíthatatlan betegek, áttétes rákjuk van. Egy orvos ismerősöm meséli, meghívták egy gyógyászati segédeszközbemutatóra, s amikor megkérdezték a népszerűsítőt: miért ebben a körben kínálja áruját, amikor azt csak főorvos írhatja fel, megnyugtatta: ne aggódjon, írja fel nyugodtan, az egészségbiztosító legfeljebb három hónap múlva ellenőrzi, addig ő felíratja az „illetékes” főorvossal, a tébé pedig fizet, ő — mármint a termékkínáló — a garancia. Hallom a rádióban, hogy a kórházi gyógyszerészek bejelentették, szeptemberre elfogy a pénz, aki ősszel lesz beteg, nem kap gyógyszert, esetleg elmaradnak a műtétek. Nem létezik, gondolom, aztán eszembe jutnak a népjóléti miniszter szavai: az idén nem ismétlődhet meg a tavalyi eset, hogy pótköltségvetést kell készíteni a tb-önkormányzatnak. Ez igen, ez aztán a szigor! — mondhatja magában az ember, miközben olvassa a miniszter szavait, mely szerint „túlzó az a megállapítás, hogy az egészségbiztosító kiérdemelné a Magyarország legkorruptabb intézménye címet”. Biztosan igaza van, de az is eléggé felháborító, hogy ha „csak egyszerűen” korrupt. És közben tart a civakodás az ön- kormányzat vezetői és a kormány által kinevezett főigazgató között, s míg a tébé saját magával foglalkozik, az egészségügyben ki tudja mi történik. Itt van például a mi megyénk. Miközben az egészségbiztosító megyei igazgatója előzetes letartóztatásban vall, vagy nem vall arról, hol tűntek el azok a pénzek, amelyeket egykor tb- tartozásként tartottak nyilván, meg tisztázásra vár a volt tébészékház ügye, addig egy hirdetés lát napvilágot: eladó a volt tb. irodaház. De még milyen feltételek között! Az irányár 147 800 000 forint, ám a pályázat kiírói fenntartják maguknak a jogot, hogy a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítják. Magyarul: annak adja el, akinek akarja. És akkor ki emlékszik már rá, hogy az eredetileg a tb-é volt, hová lettek az előző adás-vétel okmányai. Balogh József AKTUÁLIS INTERJÚNK Aggasztó elsőségünk A pályakezdők elhelyezkedési esélyei itt rosszabbak az országos átlagnál A KM j hétvégi i melléklete \ ’97. V. 3. Rusin József ' Elek Emil felvétele embert biztosítunk közhasznú foglalkoztatás keretében, hogy a cigányság körében szervezzék a közhasznú munkát, a képzést. Két partnert mindenképpen megemlítenék, amelyek e programban komoly eredményeket értek el: a Nyíregyházi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ valamint a Nyírdinamika Kft. Ezt minisztériumi szinten is elismerték. □ A közelmúltban Nyíregyházán tanácskoztak az amerikai Gyors Reagálás Program résztvevői, akik a Dunántúlon már harmadik éve gondoskodnak a Munkábahelyezést Elősegítő Bizottságok, a MEB-ek felállításáról. Megyénk is bekapcsolódik a munkába? — A Megyei Munkaügyi Központ eddig is foglalkoztatott térségi leépítési tanácsadó szakembert. Az amerikai módszer átvételénél megyénkben az okoz gondot, hogy itt a több száz ember elbocsátásával járó leépítési hullám ’92-’93-ban söpört végig. Amikor a Gyors Reagálás Programmal megjelentek a Dunántúlon, akkor már túljutottunk a komoly létszámfaragásokon, az amerikai módszert pedig éppen a nagyobb létszámú leépítésekre dolgozták ki. Az első tapasztalatokat már megszereztük a Hajdúsági Iparműveknél, mivel az ott elbocsátott alkalmazotti állomány felével megyénk is érintett volt. A módszer lényege: már az utcára kerülés előtt felkutatni minden lehetőséget az elhelyezkedésre, munkahelyet vagy valamilyen képzési lehetőséget felajánlva számukra. Ehhez azonban az kell, hogy az elbocsátás előtt álló elhelyezkedési szándéka őszinte legyen. □ Vagyis nem kapott minden érintett a kínálkozó lehetőségen? — Ahol a cég jó kondíciókkal bocsátotta el dolgozóit, ott sokan majd csak lesz valami alapon inkább felvették a járadékot. Tehát ha nincs elhelyezkedési szándék, ott minden kísérlet eredménytelen lesz. A program sikeréhez olyan munkáltató is szükséges, amely nem hirtelen megy tönkre, csupán valamilyen oknál fogva dönt a létszámcsökkentésről, de tovább folytatja tevékenységét. □ A Megyei Munkaügyi Tanács a közelmúltban delegálta képviselőjét a Megyei Területfejlesztési Tanácsba. — A területfejlesztési törvény értelmében a Munkaügyi Tanács'két embert küldhet a területfejlesztési tanácsba, a munkaadó és a munkavállalói oldal képviseletében. A Munkaügyi Tanács döntéseihez ismerni kell a Megyei Fejlesztési Tanács elképzeléseit, az induló fejlesztési programokat, mert ezekhez célszerű kapcsolódni a decentralizált foglalkoztatási alap felhasználásával. A Munkaügyi Tanács által delegált két tag gondoskodik a folyamatos kapcsolattartásról, a szervezet álláspontjának ismertetéséről és rendszeresen beszámolnak a Területfejlesztési Tanácsban zajló eseményekről, fejleményekről. tatáspolitikai eszközök hatékony működtetésének köszönhető. Ez utóbbiak alkalmasak arra, hogy ha nem is véglegesen, de átmenetileg hasznos elfoglaltságot biztosítsanak a munkanélküliek egy részének. □ Hatékonysági vizsgálat esetén a központi támogatást élvező programok közül milyen programokat emelne ki? — Egyre ismertebb és eredményesebb a közhasznú munkavégzés, a bértámogatás, ezen belül a pályakezdők elhelyezkedési programja, a vállalkozóvá válás támogatása, a képzés. A pályakezdők esetében módosították a támogatási rendszert, a korábbihoz képest kedvezőbb feltételek mellett alkalmazhatnak gyakorlattal még nem rendelkezőket a munkáltatók. Ha valaki 8 órás munkaidőben foglalkoztat pályakezdőt, a számára támogatásként kifizethető munkabér maximális mértéke a minimálbér másfélszerese lehet, középfokú végzettségű pályakezdőknél kétszerese, felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében két és félszerese lehet. Közhasznú társaságok, alapítványok és egyéb non profit szervezetek nemcsak bértámogatást igényelhetnek, hanem a bérrel kapcsolatos közterhek térítését is kérvényezhetik. □ Az első negyedévben fogadták a rehabilitációs alap forrásaira érkező pályázatokat. Milyen érdeklődést tapasztaltak? — A megyéből 34 pályázat érkezett be 166 millió forint igényelve összesen 731 fő foglalkoztatásához. Ebből 324 létszámbővítés, 407 pedig létszámmegtartást jelent. A beérkezett pályázatokat a Megyei Fejlesztési Ügynökségnél regisztrált szakértők megvizsgálták, helyszíni szemlék alapján értékelték. Úgy érzem, a Munkaügyi Tanács támogató javaslatával a pályázók jó eséllyel indulnak a támogatásért. □ Állandó napirendi téma a cigányok foglalkoztatása. Milyen eredményeket értünk ezen a téren? — A cigányok elhelyezkedési problémája alapvetően képzettségük hiányából adódik, ezért esetükben a különböző képzési programok különös jelentőséggel bírnak. Sok esetben kimondottan olyan tanfolyamokat kell indítanunk, amely a további képzéshez teremti meg a feltételeket, gondolok itt például a nyolc általános befejezése. A szándék a központi költségvetés szűkös keretei mellett is adott, de komoly társadalmi összefogás, a cigányság bevonása nélkül nem érhetünk el eredményt. Már csak azért is, mert megyénkben számos A* mmKmKmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm ■ A cigányok elhelyezkedési problémája képzettségük hiányából ____riágy _ gond jellemzi a foglalkoztatást, így nehéz egy-egy réteg problémáit kiragadva orvosolni. Viszont tény, ha nem tesszük meg az első lépéseket, soha nem érünk célba. □ Kisebbségi önkormányzatok mennyire partnerek? — Miután megyénkben több kisebbségi önkormányzat is működik, mi ezek megyei szövetségével állunk kapcsolatban. Együttműködési készségünket jelzi, hogy a kisebbségi önkormányzatok számára négy Nyéki Zsolt Aggasztó elsőségétől örömmel szabadulna megyénk, ugyanis a munkanélküliséget hűen mutató ráta tartósan az országos átlag kétszeresére rúg szűkebb hazánkban. S hogy ez akár még kedvező jelként is értékelhető, az kiderül a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Munkaügyi Központ igazgatójával, Rusin Józseffel folytatott beszélgetésből. Mint ahogy arra is fény derül: milyen hatékonysággal járnak a foglalkoztatás javítására tett kísérletek. □ Ha munkaügyről esik szó, megkerülhetetlen a pillanatnyi helyzet értékelése. — A regisztrált munkanélküliek száma ez elmúlt évek esése után megállapodni látszik, áprilisban pár százzal haladta meg a 45 ezret. Ez 20 százalékos rátának felel meg, ami az országos átlag közel duplája. A magas arányszám mellett megyénk három sajátossággal bír: sok a tartós munkanélküli, a többi megyéhez képest rosszabb a pályakezdők elhelyezkedési esélye és a megyén belül az egyes térségek mutatói jelentős eltérést mutatnak. A Nyíregyháza-Kis- várda-Záhony tengelytől nyugatra valamivel jobb a helyzet, átlagban 15 százalékos a ráta (bár ez még mindig jóval felülmúlja az országos 10 százalékos átlagot), ettől keletre eső körzetekben néhol megközelíti a 30 százalékot. Ilyen például Vásárosnamény, Csenger vagy Fehérgyarmat térsége. A statisztikai adatok mellett a munka- nélküliek létszámának stabilizálódása is jelzi: megyénkben egyelőre nem tapasztalható egy markánsan jelentkező, a munkaerő nagyobb keresletével járó gazdasági fejlődés. Másfelől a munkanélküliek állandósuló száma kedvező jelként is értékelhető, hiszen a ’91-’92-es képest csökkent e kör gyarapodása. Ez részben a gazdasági viszonyok letisztulásának, részben a foglalkoz55 Ha nincs elhelyezkedési szándék, minden kísérlet eredménytelen lesz. jj ^ A Munkaügyi Tanács javaslatával a pályázók jó eséllyel indulnak ______a támogatásért. yy
