Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-05 / 79. szám

10 HITÉLET Nyíregyházán A római katolikus társ-székesegyház­ban hétköznap 6.45-kor, 7.30-kor és délután 5 órakor, vasárnap 6.30-kor, 7.30- kor, 9.00, 10.30-kor és délután 18.00 órakor kezdődnek a szentmi­sék. A jósavárosi templomban dél­előtt 11 órakor kezdődik a római szertartású mise. A Szent Antal plébánia templomá­ban (Vasgyár-Széchenyi utca sarka) hétköznap reggel 7-kor és délután 6 órakor, vasárnap reggel 7-kor, 9-kor, fél 11-kor és délután 6-kor kezdőd­nek a szentmisék. A kertvárosi római katolikus templomban hétköznap délután 4- kor, vasárnap reggel 7.30-kor és dél­előtt 10.15-kor kezdődik a szertar­tás. A görög katolikus püspöki temp­lomban reggel 6-kor, 6.45-kor szent liturgia, 7.30-kor utrenye, 8.30-kor, délelőtt 10 órakor, déli 12 órakor és este 17.30-kor kezdődik a szent litur­gia, 18.15-kor vecsernye kezdődik. Jósavárosban szombaton 16.45- kor vecsernye, 17.30-kor liturgia kezdődik. Vasárnap 9.00-kor utre­nye, fél 10-kor szent liturgia, délután 16.45-kor vecsernye, 17.30-kor litur­gia kezdődik. A református nagytemplomban az istentiszteletek kezdési időpontja va­sárnap reggel 8.00, 10.30 és 18.00 óra. Délelőtt 10 órakor keresztelési istentisztelet kezdődik. 14.30-kor Borbányán, 17.30-kor a Széna téren kezdődik istentisztelet. Minden reg­gel 8 órától reggeli áhítat, hétfőn 16.30- tól énekkar, kedden 18 órától bibliaóra, csütörtökön 17 órától is­tentisztelet, szombaton 18 órától templomban istentisztelet, a gyüleke­zeti házban szintén 18 órától ifjúsági óra kezdődik. Szerdán 18 órától a női bibliatanulmányozó kör foglal­kozása. Az evangélikus nagytemplomban vasárnap 8 és 10 órakor, a gyüleke­zeti teremben (Luther tér 14.) 17 órakor kezdődik az istentisztelet. Mi­vel vasárnap a hónap első vasárnap­ja, 18 órától egyházzenei est lesz a nagytemplomban. A Széna téri kis- templomban vasárnaponként 11 és 18 óra az istentisztelet kezdési idő­pontja. Az Emmaus szeretetotthon­ban reggel 9-kor, a borbányai temp­lomban 9.30-kor, a rozsréti gyüleke­zeti házban 15 órakor, Felsősimán 9 órakor, Petőfitanyán 14 órakor kez­dik az istentisztelet. RÖVIDEN Pro Credo Keresztyén könyvesbolt nyílt Nyír­egyházán, a Tűzoltó utca 6. szám alatt. Most már két olyan bolt mű­ködik a szabolcsi megyeszékhelyen ahol vallásos témájú könyveket, kegytárgyakat árusítanak. Tábor A GeSheR-Híd Vallásközi Kapcsola­tok és Kutatások Központja 1997. július 21-28. között Egerben rendezi meg immáron ötödik nemzetközi vallásközi táborát. Programjában dé­lelőttönként a Kárpát-medence törté­nelmi vallásfelekezeteinek (orthodox, római katolikus, evangélikus, refor­mátus, zsidó és muzulmán) alkalmi, délutánonként a vallásfelekezetekhez kötődő nemzetiségek kulturális mű­sorai szerepelnek. A táborba elsősor­ban 14-24 év közötti fiatalok jelent­kezését várjuk, az ország jelenlegi ha­tárain túlról is. Jelentkezési határidő május 20. Részletesebb információ­kat és jelentkezési lapot a 06-22-368- 297 tel./fax számon vagy a követke­ző címen lehet kérni: GeSheR-Híd Kápolnásnyék Pf. 6., 2475. Napkelet • A hit világa 1997. ÁPRILIS 5 ., SZOMBAT A hit tartást ad az embernek Beszélgetés Bölcskei Gusztávval, a református egyház zsinati elnökével Szondi Erika Dr. Bölcskei Gusztáv püspök hirdetett igét az elmúlt héten az ököritófülpösi re­formátus templomban a tűzvész nyolcvan­hetedik évfordulóján. A szomorú megem­lékezés előtt beszélgettünk az egyházfővel. — Azt gondolom, a mai magyar társa­dalomnak szüksége van az olyan értékek­re, amelyeket a református egyház képvi­sel. Ehhez nyilvánvalóan a református egyháznak magának kell megerősödnie egy olyan korszak után, amelyik minden felekezetre és közösségre romboló hatással volt, és csak azután tudja újra azt a szere­pet vállalni, amit joggal elvárnak tőle. □ Gyakran hangoztatjuk, hit nélkül él­nek az emberek. Hogyan tudnánk megerő­síteni hitünket? — Az, hogy hit nélkül élnek, talán nem igaz, inkább hiszékenységben élnek az em­berek, tehát a hitek és álhitek kavarodnak. Az emberek ugyanolyan hiszékenyek, mint az állítólagos babonás korszakokban. A hit elsősorban egy olyan tartást adhat az embereknek, amely életük sok bizonyta­lansága során segíti őket megállni és meg­maradni, tehát tartást ad. Ehhez az szük­séges, hogy egy kicsit tudjanak az emberek a hétköznapi gondjaikon vagy a hétközna­pi kérdéseken túl az élet úgynevezett nagy kérdéseire is rácsodálkozni és tudják az életüket ne csak rövid távon élni, vagy ne csak egyik napról a másikra gondolkodni. Ezt adja meg a keresztyén hit és aki ebben meg tud erősödni, annak valóban meggyö­kerezik az élete. □ A történelem bizonyítja, hogy a legne­hezebb időkben egyre többen visszatértek a hitükhöz és megerősödött vallásuk. — Igen a történelem számos ilyen példát mutat. Amikor a külső körülmények nehe­zednek, akkor az emberek újra felfedezik a belülről jövő erőforrásokat, energiákat, a felülről érkező erőket, amelyeket Isten ad az embernek. Ezek mindig ott vannak az ember számára lehetőségként, csak nem mindig fordul feléjük, nem mindig veszi észre, hogy ebből lehet igazán élni. Nem gondolom, hogy az emberekbe bele kelle­ne súlykolni, hogy minél rosszabbul élnek, annál boldogabbak lesznek. Mert ez így hazugság, de egy olyan, kicsit összezava­rodott vagy felfordult értékrendű világ­ban, amelyik azt mondja az embereknek, hogy csak a külső növekedés, a külső emelkedés vagy gazdagodás a cél, amiért érdemes élni, akkor oda kell fordítani az Dr. Bölcskei Gusztáv Balogh Géza felvétele embereket a meglévő értékekhez, és azt mondani, hogy ezekre figyeljetek, ezek te­szik az életeteket boldogabbá, emberibbé, igazabbá. Ebben van igazán ma is jelentő­sége az evangéliumnak és az egyháznak. □ A Szatmárban élő emberek a legnehe­zebb időkben is megtartották hitüket. Ön is Szatmárból indult. — Igen. A szatmári környezet az én szá­momra azt hiszem, mind a mai napig meg­határozó. Egy olyan falusi közösségben él­hettem Szamoskéren, amelyik valóban összetartó erővel bírt, amelyikben nem voltak igazán nagy társadalmi különbsé­gek, amelyikben tudtak az emberek egy­másról, számon tartották egymást és ez se­gített a terheket hordozni, a terheket át­vállalni és nyilván ebben meghatározó erő volt a faluközösségét egyben tartó gyüleke­zet, az egyház, a lelkipásztor. Ezt a felada­tot ma is vállalni kell, akkor is, ha ezek a korábban egészséges közösségek felbom­lottak vagy szétrombolódtak. Ez egy na­gyon nehéz feladat, de én úgy gondolom, hogy azok, akik ma lelkipásztorként Szat­márban szolgálnak helyt tudnak állni. CJ Hitünk akkor él tovább, ha gyerme­keinknek is átadjuk ezt. Milyen lehetősé­geink vannak erre? — A hit továbbadása történhet a család­ban, ahol nem csupán szavakkal, hanem a példamutatással lehet megéreztetni gyer­mekeinkkel, hogy így érdemes élni és így lehet élni. Ezen túl pedig azokon az isko­lai, óvodai területeken, ahol hitoktatást végzünk. De a legfontosabbnak én azt gondolom, hogy a gyermekek egy olyan közösségbe tudjanak belenőni, amelyikre azt mondják, hogy a felnőttek világában mi azt látjuk, érdemes keresztyénnek len­ni, igaz embernek lenni és én ehhez a kö­zösséghez akarok tartozni. □ Mit jelent Önnek a püspöki hivatási — Emberként nagyon sok felelősséget, nagyon sok gondot, hiszen gyülekezetek­nek, intézményeknek olyan környezetben, olyan helyzetben kell ma élniük, amikor a külső feltételek beszűkülnek. Jelenti azt a szolgálatot is, amit szeretnék püspökként ugyanúgy végezni mint lelkipásztorként, teológiai tanárként, hogy Krisztust követ­ve, Krisztus követe lenni ebben a világban. Őhozzá tartozva, az ő üzenetét, az ő meg­váltó akaratát hirdetni és élni és olyan kö­zösségeket segíteni, amelyek ezt az életfor­mát követik. Mottóm is éppen ez a kettős kötődés. Az egyik, ahogy mondtam, Krisz­tus követésében járni és ugyanakkor Krisztusért követségben járni ebben a vi­lágban. Ez két bibliai mondatnak az össze- fűzése, amelyikben számomra benne van a teljes keresztyén életforma. □ Mi a véleménye arról, hogy egyes pár­tok a református egyházat szeretnék kisa­játítani maguknak? — A politika mindig is hajlott arra, hogy az egyházat a maga eszközévé tegye. Az én véleményem az, hogy az egyház so­ha nem lehet eszköz, tehát nem engedheti meg magának, hogy eszközzé legyen, mert egyetlen módon lehet csak eszköz, Isten akaratának a cselekvésében. Különöskép­pen veszedelmesnek gondolom azt, ha azok a jelszavak, amelyek meghatároznak egy-egy pártot, azok minden gondolkodás nélkül használhatók az egyházban, mert nekünk nem jelszavakból kell tájékozód­nunk, hanem az evangélium szavaiból. Ez nem jelenti azt, hogy az egyháznak vissza kell húzódnia vagy el kell vonulnia a tár­sadalomért, a nemzetért vállalt felelősség kérdései elől, sőt ezeket minden körülmé­nyek között vállalni kell, de nem enged­hetjük meg, hogy eszközzé váljunk a poli­tikai erők kezében. Az egyház azzal politi­zál a leginkább, ha egyház marad, tehát az, amire a küldetése szól. Hirdeti az evangéliumot, törődik a reá bízott embe­reknek gondjaival. Lslkipásztori intézet Nyílegyházán A lelkipásztori központ Elek Emil felvétele Amikor Nyíregyháza Debrecennel együtt római katolikus püspökség és egyik új egyházmegye székhelye lett, szóbeszéd tár­gya volt, hogy ehhez szükség van egy püs­pöki palotára. íme, most elkészült. Teg­nap megtörtént a műszaki átadás. — A közhiedelemmel ellentétben nem püspöki palota épült Nyíregyháza szívé­ben, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházme­gye a volt Autóker Üzletház és a fölötte lé­vő lakások kibővítésével egyházmegyei lel­kipásztori intézetet hozott létre — igazít helyre Gégény Béla, az intézet igazgatója —. Ez kimondottan pasztorális és oktatá­si-nevelési célokat szolgáló létesítmény. Itt kap helyet a plébánia több funkciója, a plébániai iroda, itt lesznek a káplánlaká­sok, a helynöki lakás, itt működnek majd a különböző egyházmegyei szervezetek, mint a karitász, az egyházmegyei középis­kolák felügyelő bizottsága, az egyházme­gyei ifjúsági iroda, stb. A földszinten egy haba-mama klubot szeretnénk létesíteni, ahol napközben felügyelnének azokra a kisgyermekekre, akiket szüleik magukkal hoztak bevásárló útjukra, de azoknak is felüdülésül szolgál, akik folyóiratok, könyvek olvasása mellett el szeretnének időzni ebben az épületben. Egy könyvtár­terem nyújt erre majd lehetőséget. Az intézmény oktatási centrum is — tudjuk meg Gégény Bélától, mégpedig öt­ven hallgató befogadására lesz alkalmas. Állandó helye lesz a cursillo lelkiségi moz­galomnak, a karitász családi kör népfőis­kola lelkigyakorlatainak, a kántorok, a sekrestyések, az egyházközösség képviselő­testülete továbbképzéseinek, de tervezik kántorképzés beindítását is. Áz egyházme­gyei lelkipásztori intézetben minden olyan technikai feltétel biztosítva lesz, amely se­gítheti az egyházközségekben folyó lelki­pásztori munkát, az azt kiegészítő civil kezdeményezéseket és bekapcsolódási le­hetőségeket ad az egyház munkájába. — Olyan körülményeket szeretnénk te­remteni, hogy aki ebben az egyházmegyei lelkipásztori intézetben a saját lelki ügyeit szeretné rendezni, temetést, házasságkö­tést, keresztelést szeretne bejelenteni, vagy mint lelkigyakorlatozó több napot kíván eltölteni, jól érezze magát. Erre szolgál egy szentségi kápolna, valamint egy nagyobb méretű kápolna, hogy a lelkigyakorlato- zók az épületen belül tudják a programjai­kat lebonyolítani. — Szeretnénk, ha az intézménynek nem csak külsejét, hanem szellemiségét is befo­gadná a város és bízunk abban, hogy ezzel az egyházmegyei lelkipásztori intézettel nemcsak az egyházmegye gazdagodott, hanem a megyeszékhely is. □

Next

/
Thumbnails
Contents