Kelet-Magyarország, 1997. április (54. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-30 / 100. szám
1997. április 30., szerda GAZDASAG Távoli, de kecsegtető piac Az már fél sikernek számít, ha van angol nyelvű ismertető és megfelelő ajánlat Sydney, Melbourne, Auckland (KM - MCS) — Ha valaki azt mondja Ausztráliában, hogy magyar származású, azzal az üzletkötés előtt már egy pluszpontot könyvelhet el magának, magyarázta a kéthetes ausztráliai és új-zélandi piacfeltáró üzleti útról hétfőn hazaérkezett szabolcsi menedzsereknek Ligeti János, hazánk Sydneyben lévő kereskedelmi tanácsosa. A kenguruországban lakó több mint 60 ezer magyar nagy része megbecsült üzletember, közöttük neves orvosok, jogászok, kutatók is megtalálhatók. Nem csoda, ha a honiak elsősorban a magyar származású cégvezetőkkel veszik fel a kapcsolatot akikben nem is csalódnak. Sydneyben találkozhattunk 1939-ben elszármazott magyar üzletemberrel, aki hatalmas raktárbázist üzemeltet. Kitűnően beszéli a magyar nyelvet, üzletfelei közül nagyon sokan szülőhazáját képviselik. Hatalmas raktárcsarnokában a világ szinte minden részéről érkezett áru megtalálható, de természetesen igen büszke arra, hogy a magyar konzervek is ott sorakoznak a polcokon. Az üzletmenete a szokásostól eltérő. Ő nem nyit akkreditívet, hanem akkor fizet, amikor az árut feladták és faxon megküldték számára a feladásról szóló értesítőt. — Ez nálam így működik, jelentette ki határozottan, amikor a fizetés biztosabb módját feszegettük. Eddig minden árut kifizettem - tette hozzá magabiztosan, majd mosolyogva még megtoldotta: — Sokszor kapok úgy Magyarországról árut, hogy meg sem rendeltem, de legyintek egyet és kifizetem. Talán idehaza is követendő példa lehet az ausztráliai, ahol egy üzemtelep felépítésekor kötelezik a tulajdonost: zöld területet is alakítson ki. Mivel egykori hazánkfia vizipólós, egy 25 méteres medencét épített a telep mellé, körülötte virágcserjékkel, s ezt mutatta meg a hatóságoknak. — Csak angol nyelvű ismertető, árlista és megfelelő ajánlat legyen — hangsúlyozta többször is Ligeti János. — A magyar export gyógyszeripari termékekből, konzervekből, műanyagokból, gumiipari termékekből áll, de lehet bővíteni. A szabolcsiak közül az EKO Kft., a Taurus Pálma Kft., a Taurus Agrotyre Kft., a nyírmihálydi konzervüzemet működtető Canex Kft., a Vár- da Drink Rt. már jelen van a távoli piacon. Hogy van azért jelentős rés ezen a piacon azt legjobban Ausztria, Dánia és Németország példázza. Előbbi kettő több százmillió dollár értékű árut exportál a távoli országba, az utóbbi idén megközelíti az egymilliárd dollárt. Sokan nagyon távolinak, megközelíthetetlennek ítélik az ausztrál piacot, de nem így van. Érdemes az „auszikkal” szerződést kötni, megbízható partnerek, a fizetéssel nincs gond. Elsősorban félkész és késztermékeket várnak az itteniek, ugyanis alapanyagból nincs hiány. Jó árat adnak a magyar termékekért az ausztrálok, erre eddig még nem panaszkodott egyetlen magyar üzletember sem. Melboume-ben Charles Kövess, a magyar-ausztrál kereskedelmi kamara elnöke először a negatívumokkal kezdte. Szerinte a magyarok többsége enni és inni, na meg kirándulni jön Ausztráliába, az üzletre minimális időt fordít. Aki viszont felkészülten, angol nyelvű projekttel érkezik, az soha nem megy vissza üres kézzel. Kövess úr szerint kecsegtető üzleti lehetőségek vannak ezen a földrészen, ahol megfelelő tőke áll rendelkezésre magyarországi, például a záhonyi gazdasági övezetbe történő befektetéshez. Ebben nemcsak ő, hanem a kamarához tartozó több száz tag is segítséget nyújt. Kövess úr édesapja 1948-ban érkezett Ausztráliába, fia, akit megtanított a magyar nyelvre, előbb ügyvédként dolgozott, majd felhagyott hivatásával és elvállalta a kamara elnöki posztját. A Déli-sarktól egy ugrásnyi- ra, Új-Zélandon már sokkal kevesebb a magyar áru, mint Ausztráliában. Pedig az ottaniak szerint egyedül az ár és a minőség határozza meg az importot. Ha ez a két tényező megfelelő, akkor nekik teljesen mindegy, hogy német, dán vagy éppen magyar áru kerül a polcokra. Az új-zélandiak is azt hangsúlyozták, feldolgozott termékeket, élelmiszereket, mezőgazdasági gépeket, berendezéseket várnak Magyarországról. A gejzírek országában kétezer magyar él, többségük nem a világháború előtt, vagy az ötvenhatos események miatt vándorolt ki, hanem az utóbbi két évtizedben. Érdekes a filozófiájuk: szeretnék a gyerekeiket az egyetlen atommentes övezetben felnevelni. Az ehhez szükséges anyagi hátteret részben Magyarországon teremtették meg, de Uj-Zélandon sem ülnek karba tett kézzel, hanem megpróbálnak szakmájukban elhelyezkedni. Talán a legkönnyebb a mezőgazdaságban dolgozóknak, a legnehezebb az orvosoknak, hiszen a honosításhoz akár egy évtized is szükséges. Üzleti lehetőség tehát bőven van, érdemes kihasználni és nem kell idegenkedni a távolságtól, összegezték a kéthetes üzleti utat a szabolcsiak. Azt azért Ligeti Jánostól jó tanácsként érdemes megfogadni: az induló lépéshez érdemes személyesen megismerkedni az ausztrál vagy új-zélandi partnerekkel, ennek a költségét pedig kezdeti befektetésként vállalni kell. Vásár a bika jegyében Állattartás Hódmezővásárhely (MTI) —- Továbbra sem növekszik az állattartási kedv. A magas költségekhez képest alacsony felvásárlási ár, a tenyésztők számára megmaradó eredmény hosszú ideje nem teszi lehetővé a fejlesztést. Az ágazat fellendüléséhez komolyabb állami támogatásra, a felvásárlási ár nagyobb összegű kiegészítésére lenne szükség — mondta az Alföldi Állattenyésztési Napok házigazdája Egyed Béla, a Hód- Mezőgazda Rt. vezérigazgatója. Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A lassan győzedelmeskedő tavasz csalhatatlan jelét produkálta az elmúlt héten a nyíregyházi állatvásár, ahol számottevő felhozatalról győződhettek meg az érdeklődők. A 130 választási malac közel felét adták el a gazdák átlagosan 4,4 ezer forintért. A 15-25 kilogrammos süldő (számukat négyszázötvenre becsülték a szakemberek) ára 5,7 ezer forint körül mozgott, míg a 25 kilogrammnál nagyobbakra 6,8 ezer forintot kellett szánni. A vágósertés felhozatala nem volt számottevő. A sertések mellett 31 borjúból válogathattak az érdeklődők, ezek harmadára átlagban 31 ezer forintnál jött létre üzlet. Növendék üszőből 44-et hoztak el a gazdák, ezekből 11 kelt el átlagban 37 ezer forintért. Drágább volt a növendék bika, mégis több kelt el belőle: 56- ból 26 került új gazdához, akik megadtak 48 ezer forintot érte. Egy- és kétéves csikóból négyet illetve hatot hoztak el a gazdálkodók, egy-egy kantárja került új kezekbe 90 illetve 115-120 ezer forintért. Nem volt sokkal nagyobbb mozgás az igás lovak piacán sem, a húszból mindössze háromnak sikerült vevőt találni alkutól függő áron, de 140 ezer forint fölött. A nyíregyházi állatvásár a meghosszabbított, ünnepi hétvégén is a szokásos rend szerint tart nyitva. A héten az állatvásárok rendje a következőképpen alakul megyénkben: szerda: Mátészalka (6.30 óra, sertés), Új- fehértó (6 óra, sertés); csütörtök: Nyírbátor (6 óra, szarvas- marha, sertés, ló), Kisvárda, Ibrány (6 óra, sertés); péntek: Nagykálló, Tiszavasvári (7 óra, sertés); szombat: Nyíregyháza (6 óra, szarvasmarha, sertés, ló). A gazdának se ünnepe, se vasárnapja Két traktor segíti a gazda munkáját A szerző felvétele Tiszacsécse (M. K.) — Tisza- csécsén (is) fogy a lakosság. Hat év alatt tizenhattal lettek kevesebben, ugyanis többen haltak meg, mint amennyien születtek. A Tisza menti település egyike azoknak a falvaknak, ahol jelentős a tehénállomány. Ma 316 lakója van a községnek, s 140 tehenet fejnek az itt élők. Jelenleg hat tehén, egy tinó és két borjú áll a közelmúltban épített istállóban Farkas Jenő- éknél. A tiszacsécsi gazda szívesen beszél a munkájáról: — Van területem a takarmánytermesztéshez. Vetettünk lóherét, meg lucernát is, meg itt a széna. Kétévente cserélem a földet. Kalászosunk is van, meg kukorica. Ilyenkor, amikor még nem jár ki a jószág a legelőre, abrakot adunk neki. Nem veszem a tápot, magam keverem a meglévő alapanyagokból. Két-három zsák terményt darálok meg. Egyébként az eladásra szánt magvakat a malomiparnak szállítom Kölesébe. A csöves kukorica a góréban szárad, s télidőben ennek lemorzsolása jelent programot. Közel 20 hektárnyi területen gazdálkodunk, így nem gond a megfelelő táplálék biztosítása a vemhes jószágok esetében sem. Az állatok szempontjából azért az igazi, amikor már kijárhatnak a legelőre. Nekünk állattartóknak is könnyebb ez az időszak. □ Látom van almásuk is. Hogy sikerült a múlt évben? — Igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy amit megtermelünk, azt lehetőleg el is tudjuk adni. Az almát magunk met- szük, permetezzük. A szedést is döntően a család végzi. Sajnos az értékesítést már nem tudjuk ilyen biztonságossá tenni. Ősszel minden igyekezetünk kevés volt ahhoz, hogy el tudjuk adni. Előbb jöttek a rokonok, az ismerősök, s ránk már nem került sor. Ittmaradt a nyakunkon az alma. A góréban tároltuk. Jól betakartuk. Ennek ellenére megfagyott egy része. Ezt megetettük a jószágokkal. A többit kis tételben, alkalmi vevőknek próbáltuk eladni. A jonatánért 25 forintot, az idaredért 35 forintot sikerült kapnom. □ Gépek segítik-e a gazda munkáját? — A teheneket géppel fejem, nem is tudok kézzel fejni. A talajművelést két MTZ 80- as segíti. Van kaszagépünk, rendsodrónk, bálázónk. Természetesen eke, tárcsa és borona járul a parkhoz. Én már nyugdíjas vagyok, korábban a Fehérgyarmat és Vidéke Áfésznál dolgoztam. □ Hogyan boldogulnak? — Ä parasztember soha nem számolta, hogy hajnali négytől tesz-vesz az állatok körül, s napközben dolgozik a határban. Régen is volt adóív, adózás. Én azt természetesnek tartom, hogy jövedelmünk után fizetni kell. Szerintem az aranykorona értéktől kellene függővé tenni az adót. Aki érti a gazdálkodást, dolgozik, és némi szerencséje is van, odafigyeléssel eredményes lehet. Termékbővítés Látványos módon formálják az új bútorlapokat A szerző felvétele Mátészalka (N. L.) — Az elmúlt napokban hatmillió forint értékű irodabútort szállítottak a mátészalkai Snadra Form Bútoripari Kft.-ből Hollandiába. Köszönhető ez annak, hogy az üzemben nemrég befejezték azt a 40 millió forintos beruházást, amelynek során furnérozott bútorlapokat előállító gépsort állítottak munkába. A beruházás átadásánál, az új gépsor beindításánál jelen volt Kertész István országgyűlési képviselő, aki hangsúlyozta: az új terméknek többes haszna van. A tetszetős bútorlapokból készült mutatós irodabútorok iránt nagy az érdeklődés Nyugat-Európában. Olyannyira divatossá váltak, hogy egy német cég is rendelt belőlük. A következő szállítmány május első napjaiban tehát Németországba indul. A termékbővítés létszámbővítéssel is járt: ez év elején tizenkét új dolgozót vett fel a kft. Ezeket az irodabútorokat fémlábakkal készítik. A vásá- rosnaményi vasipari üzem, a NAFÉM Kft. jó partnernek bizonyult. Határidőre gyártja a fémlábakat, amelynek révén folyamatos munkája lesz a naményi cégnél dolgozó beregi embereknek. A méhek napján Kisléta (KM - GB) — A virágban pompázó határt, a végre beköszöntött szép tavaszi.időt a háziméhek is ki tudják használni. A méhészek azt szeretnék, ha vigyáznának e szorgoskodó kis rovarokra a gazdálkodók. akiknek viszont a növényvédelem területén vannak halaszthatatlan tennivalóik — hívta fel a figyelmet a szakma egyik visszatérő gondjára a megyei Méhészek Egyesületének ma este Sóstón a Hotel Építőkben megyei Méhész Bált is megszervezett elnöke Hetei Miklós, akit az április 30-i méhek napja alkalmából kerestünk fel. — Sok az újdonsült, és így többnyire elégtelen növényvédelmi szakismerettel rendelkező gazda, aki nem ismeri a méhkímélő technológiákra vonatkozó szigorú szabályokat. Pedig a méhészeknek a legnagyobb kárt éppen a növény- kultúrák virágzása idején képesek a mezőgazdák okozni — vélekedik az elnök. —- E számunkra jeles napon figyelmébe ajánlom a növénytermesztőknek, gyümölcsöstulajdonosoknak: a méhészet is egyenrangú része a mezőgazdaságnak, amely a méhek áldásos megporzó tevékenysége miatt közvetlenül is hozzájárul a termelők hasznához. Már csak ezért sem lenne szabad virágzásban lévő fákat méhekre veszélyes szerekkel permetezni. Ám jogszabály is kimondja: azt a néhány méhkímélő szert lehet csak napszállta után alkalmazni —- ha már föltétien szükséges —, amely nem okozza a méhek pusztulását. A méhészeknek meggyőződése: közös érdek, hogy a gazdálkodókkal jó barátságban legyenek. A megye 1200 méhészét tömörítő egyesület elnöke szerint nagyobb támogatásra tartanának igényt ennek az értékes, keresett exportcikket előállító ágazatnak a résztvevői, akiket igazán nem segítenek a mezőgazdaság erre hivatott intézményei sem. Pedig Hetei Miklós szerint a megyei Méhész Egyesületnek erősödnie kell, a jelenleginél is több szakképzett méhészre van szükség, mert a piac korlátlanul igényli a jó minőségű termékeiket. Infó az autópiacról Nyíregyháza (KM) — Magyarországon kifejlesztett, Európában egyedülálló új, kalkulációs járműértékelő és alvázazonosító program- csomagját mutatta be kedden Nyíregyházán az Euro- tax Kiadó és Autópiaci Informatikai Kft. Az Eurotax közel négy évtizede autópiaci megfigyelésre alapuló könyv- és szoftverkiadást kezdett, amellyel az autópiaci informatika terén piacvezető lett Európában, mondta Szénási Zsolt kereskedelmi igazgató. A 20 országban rendszeresen megjelenő nyomtatott kiadványok (járműár-, alkatrészár-, műhelyadat-ka- talógusok, szakkönyvek) után a legújabb termékcsaládjuk az Euro-Kalk autófényezési és alkatrész kalkulációs, Autó-Érték járműértékelő (9000 autótípus adatait tartalmazza) és Autó- Ident alvázszámazonosító softwer egy közös CD- ROM-on. A márkakereskedők és a program alapján kiszámíthatják az adott jármű értékét,, a javítási költségeket, illetve az alvázszámok alapján azonosíthatják, hogy lopott az autó, vagy nem. ■iaáiJRjiiMIl
