Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-08 / 57. szám

1997• MÁRCIUS 8., SZOMBAT Napkelet • A KM hétvégi melléklete PROGRAMOK Fővárosi tavasz Ismét tavaszi fesztivál. Március 14- én a Zeneakadémián a Budapesti Fesztiválzenekar programjával meg­kezdődik az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál. A bő két hét során március 31-ig a komolyzene, a táncművészet, a képző- és fotóművészet, a színház számos rangos programot nyújt az érdeklődőknek. A fesztivál két ki­emelkedő eseménye: a Wiener San- gerknaben március 22-i és a londoni Royal Philharmonic Orchestra már­cius 30-i koncertje. S még zárásként is jut egy csemege: március 31-én a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar lép fel a Budapest Kongresszusi Köz­pontban. .□□a Bluesfesztivál. Március 8-án már a hatodik Budapesti Rhythm and Blu­es Fesztiválra kerül sor a Budapesti Műszaki Egyetemen. Szombat dél­után a Horváth Tibor Project kezd, majd az M-bargo következik. A Traffics és a Pécsi Magasfiúk Dalár­dája után a Felkai Blues Brothers gi­tárpárbaját hallhatják az érdeklő­dők, mely Tátrai Tiborral és Szűcs Antal Gáborral kiegészülve nem mindennapi attrakciónak ígérke­zik. Fellép még Török Ádám és a RABB, a Tűzkerék Revival Band, a Deák Bill Blues Band, a Tengs- Lengs, a STexas és a Cik-Cakk Com­pany. □ □a Képciklusok. Március 13-án a Szép- művészeti Múzeumban nyitják Rune Milds német festőnő Képciklusok cí­mű kiállítását. A kölni művésznőt az alapvető kérdések foglalkoztatják. A világban meglévő rend, amelyet szá­mok és jelrendszerek, zenei és szféri­kus harmóniák segítségével jelenít meg, a keletkezés és elmúlás, az élet és halál kozmikus témái kötik le fi­gyelmét. □ □□ Csikicsukik a színházakban Arra ügyelnek, hogy az Erkel továbbra is drámai feladatokat lásson el Tapolcsányi Éva, a Népszava fotóri­E ortere „Maffia-háború” című képe apta az Escher Károly díjat, s lett ezáltal az év hírfotója. Ezt is, és a legjobb tavalyi sajtófotókat láthatják az érdeklődők azon a kiállításon, amelyet március 13-án nyitnak meg a Néprajzi Múzeumban. Ezzel egy időben ugyanott kiállítják a „World Press Photo” nemzetközi sajtófotó­anyagát is □ □□ Március 7-i bemutatóval Új betanu­lásban mutatja be a Magyar Állami Operaház Richard Strauss: A rózsa­lovag című vígoperáját. A darab be­lekerült a Budapesti Tavaszi Feszti­vál programjába is, március 14-én adják elő az Erkel Színházban. Fel­vételünkön Bokor Jutta (Octavi- an) és Szüle Tamás (Ochs báró) lát­ható Dinoszauruszaink a Városligetben Ez ideig a „befogadó színház” létrehozá­sának koncepciójával magyarázták a kon­zervatívabb színjátszást preferáló Thália Színház társulatának szélnek eresztését a főváros és a minisztérium vezetői. (Más kérdés, hogy a színház társulata Thália Társaság néven együtt maradt, s más uta­kon járva most új színházépület megszer­zésén fáradozik.) Ez ideig arról volt szó, hogy a fővárosnak a Nagymező utcai tér­ségben a „Broadway” közelében minden­képpen egy befogadó színházat kell létesí­tenie. A legfrissebb információk azonban már egy egészen új variáns jövőbeni megvaló­sulását készítik elő. Már megpendítették, hogy előfordulhat, miszerint a Thália Színház helyett majdan a Nemzeti Színház jelenlegi Hevesi Sándor téri épülete lesz az olyannyira fontos „befogadó színház”, a Thália épülete pedig — ha jól értjük — az Operaházhoz kerül. Ehhez persze még meg kell épülnie a Nemzeti Színház új épületének, s igen sok víznek le kell még folynia a Dunán. Á napokban mindenesetre aláírták az „együttműködési szándéknyilatkozatot” a Fővárosi Önkormányzat valamint a Mű­velődési- és Közoktatási Minisztérium kö­zött. A két prominens szabaddemokrata, Demszky Gábor főpolgármester és Ma­gyar Bálint miniszter nagy egyetértésben vázolták fel a sajtó képviselői számára a színházi struktúra és kulturális intézmény- rendszer terveik szerint alakuló átalakítá­sát. A Thália Színház épületéből sikerrel eltávolított társulat révén így már nem volt akadálya annak, hogy az ideiglenesen „befogadó színházzá” alakított Tháliában most egy újabb ötlet is megvalósuljon: a rekonstrukció során kamaraopera játszá­sára alkalmas épületet hoznak létre, ahol egy hónapból egyelőre minimum nyolc na­pon az Operaház kap lehetőséget arra, hojgy előadásokat tartson. így megvalósulhat az a koncepció is, ami nem is olyan régen szintén óriási ellen­állásba ütközött: az Operaházról levá­lasztják az Erkel Színház épületét. Erre most a Thália (változatlanul egyelőre kö­vetkezetesen befogadó színháznak mon­dott) épülete teremt alkalmat. A Thália Színház rekonstrukciója során most pótló­lag egy zenekari árok kialakítására is sor kerül, amelynek költségeit 5 millió forintig a minisztérium magára vállalja. Az 1998— 99-es évadban pedig a Thália Színház mi­nimum havi nyolc napot biztosít az Ope­raháznak. Az Erkel Színház épületének a jövője is rom kerekded ágyúgolyóra emlékeztető di­noszaurusztojás kora mintegy 67 millió év. Az erdélyi dinoszauruszemlékek közül a Hátszeg közelében előkerült dinoszau­rusztojások a kacsacsőrű Telmatosaurus Transsylvanicustól származnak. A kiállítá­son látható tojások az eredetiek tudomá­nyosan hiteles másolatai. Az erdélyi emlé­kek különös értéke, hogy a világon mind­össze három olyan helyet ismernek, ahol a dinoszaurusztojások embriócsontokkal együtt találhatók, így pontosan meghatá­rozhatók. A Góbi sivatag és az amerikai Montana mellett a harmadik a szintén mintegy 67 millió éves erdélyi lelet. A Pécs melleti bányákban talált „Kom- losaurus carbonis”-nak elkeresztelt dinosz­aurusz jura korú szenes, agyagos réte­gekből került elő, kora mintegy 190 millió év. Az első leleteket 1966-ban találták, s további száz nyomra akadtak 1988-ban. A felfeszegetett lábnyomos réteglapok leg­szebb darabjai a Magyar Természettudo­mányi Múzeumba kerültek. A Globe láto­gatói most egy eredeti lábnyomot tartal­mazó kőzetlapot, s egy, az őshüllő re­konstruált lépéseinek sorát bemutató ma­kettet tekinthetnek meg. Kiállították a Komlosaurus életnagyságú rajzát, amely azonban csak inkább amolyan „fantom­képnek” nevezhető, hiszen az állatról csak a lábnyomok révén rendelkeznek konkrét emlékkel. A megszüntetésre ítélt Erkel Színházban tavaly a Faust volt a legnagyobb siker lefutottnak látszik. Évtizedekkel ezelőtt egyesítették az Operaházat és az Erkelt, s most a kimutatások szerint az elmúlt év­ben 150-re mérséklődött az Erkel épületé­ben rendezett opera- és balettelőadások száma, a nézőszám is évi 300 000-ről 160 000-re csökkent. Az Erkel amúgy is felújításra szorul, így Demszky Gábor és Magyar Bálint nem látja akadályát annak, hogy leválasszák az Operáról, s aztán pri­vatizálják... Milyen jó, hogy így nem az ál­lamkasszát terheli az Erkel felújításához szükséges több milliárd forint. Azt a pénzt, amit a minisztérium az Erkel forgószínpa­dának kialakítására különített el, az Ope­raház raktározási gondjainak és a próbale­hetőségek javítására lehet majd fordítani. Egy dologra tettek csak ígéretet: arra ügyelni fognak, hogy az Erkel továbbra is színházi feladatokat lásson el. A minisztérium és a főváros 1999-ben dönt arról, hogy miként folytatódhat az operajátszás a Tháliában. Amit persze ma nehéz elgondolni: e számos ellenérzést ki­váltó struktúraátalakítási koncepcióhoz mit fog majd szólni az akkori főpolgár­mester és az akkori kulturális miniszter. S menynyi pénzt emészt fel már addig az átalakítás? Sajnálatos, ha ilyen átfogó, egy város életét hosszú távon meghatározó döntések nem kiérlelt konszenzus révén születnek, s a négyévenkénti hatalomváltá­sok át- és visszaalakításai rengeteg pénzt elvisznek. Mindenesetre ha a dolgok a tervek sze­rint alakulnak, akkor két esztendő múlva már látni lehet, miként áll az új Nemzeti Színház építkezése. A 2000-re tervezett át­adás után ugyanis újabb kérdések merül­hetnek fel. Egyrészt az, hogy mi lesz a Nemzeti mostani játékhelyével, a Hevesi Sándor téri épülettel, illetve a Várszínház­zal. Előbbivel kapcsolatban már megfogal­mazódtak azok a lehetőségek, hogy re­konstrukcióját követően „kiváltja” a Thá- lia-épület befogadó színház funkcióját. A Várszínház új szerepe is könnyen elképzel­hető, hiszen az új Nemzetiben lesz külön kamaraterem. A színházi struktúra átalakításának egyik oka a pesti Broadway-koncepció megvalósításának szándéka. Á jelenlegi el­képzelések szerint a Nagymező utcát végig sétálóutcává alakítják, de úgy, hogy a tro­libuszok továbbra is ott fognak közleked­ni. Mintegy 6-700 autó befogadására mélygarázsokat létesítenek. Az Andrássy úton viszont természetesen megmarad a közlekedés, így azon a szakaszon — akár csak a Váci utcát kettészelő Erzsébet híd­főnél — megszakad a Nagymező utca sé­táló jellege. A Mozsár utca és a Király utca közti ré­szen elindítja programjait a Tivoli Szín­házas eredeti funkciójában szeretnék mű­ködtetni az Arizona mulatót és a Moulin Rouge-t. A Londoni Természettudományi Múze­umból érkezett „Élő dinoszauruszok” cí­mű kiállítás újabb gyűjteménnyel egészül ki: a Magyar Természettudományi Múze­um paleontológiái kollekciójának magyar vonatkozású leletei ismét láthatóvá válnak a hazai nagyközönség számára. A kiállítás június 15-ig tart nyitva a városligeti Globe Színházban. Az ősmaradványok között eredeti, a Góbi sivatagból származó dinosz­aurusztojások megkövesedett formái is ta­lálhatók, amelyeket hajdani homokviha­rok vagy folyóvízi hordalék temetett be, megőrizve így az utókor számára. A há­Vajon a tojás volt előbb, vagy a dinoszaurusz? Nagy Gábor (ISB) felvételei Dombrovssky Ádám

Next

/
Thumbnails
Contents