Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-14 / 62. szám

1997■ MÁRCIUS 14., PÉNTEK

Napkelet • A KM ünnepi melléklete

Dombrovszky Ádám

Március 15 közeledtével kértük meg a Magyar írószövetség elnökét, hogy arról beszélgessünk: milyen közéleti szerepet vállalt fel irodalmunk a magyar történelemben. A diskurzust némiképp „megkönnyítette”, hogy az elnöki dolgozószobában Orlai Petrich Soma egyik híres Pe- tőfi-portréja tekintett ránk.

— 1848-ban a költészet, az irodalom a kezdeményezők közé tartozott — kezdte beszélgetésünket Pomogáts Béla irodalomtörténész-kritikus. — Köztudomású, hogy Petőfinek a Nemzeti dalával kezdődött meg igazából a 48-as magyar forradalom. Mindaz, ami előtte és utána történt, a magyar költőnek a politikai szerepét erőteljesen kidomborította. Hiszen a költő nem egyszerűen a versformának a mestere volt, hanem közéleti személyiség, aki a maga munkásságával a nemzetnek a politikai akaratát is képviselni tudta. Ezért beszéltek olyan sokat arról, hogy a magyar költő egyszersmind próféta és vátesz is. A költőnek ez a vátesz szerepe még Ady Endre idejében is érvényben volt.

□ Jellemző-e ugyanez a váteszszerep a későbbi, s a jelenkori magyar irodaimban?

— Már régen nem tartja magát a magyar költő vátesznek. Nagyon ritkán adódnak olyan történelmi pillanatok, amikor a költő úgy érzi, hogy ki kell vonulnia az utcára és jelen kell lennie a barikádokon.

□ Nem lettek volna a közelmúltban ilyen pillanatok?

— Utoljára ilyen pillanat 1956. október 23-án következett be. Illyés verse, az Egy mondat a zsarnokságról már korábban

megszületett, de tetten érhető annak a hatása, miként Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című versének is óriási tömegmozgósító szerep jutott. Azonban a forradalom utáni évtizedekben legfeljebb közvetve tudott és akart a költő vátesz-szere- pet vállalni. Azt hiszem, ez a jelenben is így van.

d És 1988 és 90 között?

— Ez az időszak egyfajta zavart jelentett a költészet identitásában. 1988 előtt az írószövetségi közgyűlések is megszólaltattak politikai követeléseket, sőt független politikai követelések csak az írószövetség révén szólalhattak meg.

□ Voltak is kísérletek az elhallgattatására...

— 1986-ban Aczél Györgynek az emberei megpróbálták megosztani az írószövetséget. Szerettek volna egy új, egy „kormányhű” írószövetséget létrehozni, de nem sikerült. 1988 után viszont az íróknak a döntő többsége úgy látta, hogy az irodalomnak ideje visszavonulni a könyvtárba, a műhelybe, a személyiség belső világába.

□ Azért voltak írók-költők, akik az irodalmat a politikával cserélték fel.

— Ezek az írók vagy nem írók tulajdonképpen, vagy pedig felhagytak a mesterséggel. Csurka István például régen írt már olyan művet, amit szépirodalmi igények alapján meg lehet Ítélni.

□ Csoóri Sándor?

— Neki jelentek meg versei. Szép versek De az ő helyzete egészen különleges. O nem egészen jó lelkiismerettel vállalta a politikus szerepét. A verseiből is azt olvasom ki, hogy ő jelen akar lenni a közéletben, politikában, de a saját szerepvállalásával elégedetlen.

□ Komád György?

— Ő 1989 után nem játszott közvetlen politikai szerepet, de kétségtelenül jelen volt a politikai döntéshozatali folyamatokban. Ritkán fordult elő, hogy a saját nevével, a saját személyével vállalt egy politikai döntést. Talán a Charta volt ilyen.

□ A dolog pikantériája, hogy Pomogáts Béla kritikus, irodalomtörténész előbb mintha a Csoóri Sándor-féle MDF-vonulathoz tartozott volna, utóbb pedig a Komád György-féle Pomogáts Béla Chartához.

— 87-ben valóban ott voltam az MDF alakulásánál. De aztán kiábrándultam a politikából, s így következett be, hogy 1991-ben aláírtam a Demokratikus Chartát.

□ Ahogy látom: azóta már ezt is megbánta.

— Én azt hittem, hogy az értelmiség lelkiismerete a Charta. Éppen ezért az MSZP-SZDSZ hatalomra jutás után is lettek volna bőven feladatok. De ezt csak én gondoltam úgy... Sajnos, a 89 utáni átalakulás politikai fejleményei nem egészen úgy alakultak, ahogy szerettük volna.

Ö A napi politika szinte naponta provokálja az írókat.

— Provokálja, de az íróknak erre nem napi politikai válaszokat kell adniuk. Hanem stratégiai válaszokat. Ami persze lefordítható a napi politika nyelvére is. Az országot járva igen sok felszólítást kapok

Nagy Gábor (ISB) felvétele

arra vonatkozóan, hogy az írók-költők, az írószövetség igenis hallassa jobban a hangját.

□ Nem pótcselekvés ez? Hiszen az íróknak, költőknek, irodalomtörténészeknek, művészeknek talán inkább saját dolgukat kellene végezni. Egy-egy mű igazi értéke csak az idők távlatában mérettetik igazán meg, mégis kérdezem: az írószövetség elnöke milyen jelentősebb művekre emlékszik a közeli évekből ?

— Tény: a hetvenes években nagyobb művek születtek, mint manapság. Ebben az is benne van, hogy ma Magyarországon a legrosszabbul a könyveket fizetik. Irodalomból nagyon nehéz megélni. A vers az „ráfizetés”. De mindezek mellett változatlanul azt gondolom, hogy a független magyar értelmiségnek szükséges legalább kommentálnia a politikai történéseket.

I • ,'W

A napi politika provokál

Beszélgetés Pomogáts Bélával, a Magyar írószövetség elnökével

ibadság színe kék

S

zabadság? Sok mindent jelent. Szabadságról álmodik a leigázott nemzet, szabadságra vágyik a bebörtönzött rab. Szólni szeretne a néma, és üvölteni az, aki saját testének fogja. Repülni vágyik a szárnyaszegett madár és szabadon gondolkodni a tudós. Március 15-e közeledtével a szabadságról Petőfi jut eszünkbe, róla pedig a fiatalok. Vajon ők ma hogyan gondolkodnak a szabadságról? Az alábbiakban a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium elsős és harmadikos növendékei vallanak erről.

Néha elgondolkodom, milyen jó is lenne egyedül élni a szabadban, ahol nincsenek korlátok, s a magam ura vagyok.

1*- ?*■

A tavaszt nagyon szeretem, mert akkor olyan szép idő van, hogy szabadabbnak érzem magam. Szeretnék szabad és független lenni, de csak egy bizonyos fokig.. Azért jó érzés tudni, hogy van, aki vigyáz rám.

;*■ &

Szerintem az embereknek egyre kevesebb a szabadságuk a társadalmi kötöttségek

miatt. Ha már valaki egy kicsit más, mint a többi, kiközösítik, vagy őrültnek nyilvánítják. Kevés olyan bátor ember van, aki szabad mer lenni. Ha jön a napsütés, a jó idő, szabadabbnak érzem magam. Ilyenkor úgy érzem, mintha szárnyalnék. Holott nem tehetem.

é* í*- í*A szabadság békét, függetlenséget jelent, s hogy nincsenek háborúk.

Szabad vagyok, mert oda megyek, ahová akarok, mindenről elmondhatom a véleményemet, ha nem tetszik valami, azt is.

Boldog vagyok, hogy szabadon, szabadságban élek. A szabadság számomra függetlenséget jelent: önállóan dönthetek, cselekedhetek.

é*. t*. t*A szabadság függetlenség. De azért szükség van egy országban és egy családban is vezetőre, aki számunkra elfogadható határokat szab.

1*.

Szabad szerintem az, akinek módjában áll saját álmait, vágyait valóra váltani, de csak úgy, hogy a többi embernek nem

okoz ezzel sérelmet. Valódi szabadság nincs. Érzelmileg szabadok lehetünk, de akadályt jelent a többi ember véleménye. Még saját világunk, a föld sem szabad, mert a nap kegyetlenül magához láncolta. í*- 1*Sokan jelképeket keresnek a szabadság fogalmára, de egyik sem lehet valódi, mert mindig akad, akinek nem tetszik. Az ember csak akkor lesz szabad, ha teljesen egyedül fog élni a világban.

í*- í#Még egy meghitt és szerető családban is vannak korlátái a szabadságnak, és vannak akadályok, amelyeket önmagunk állítunk fel saját magunknak.

í*.í*.

A szabadságuktól megfosztott emberek tudják igazából értékelni azt a megfoghatatlan dolgot, ami a mindennapi emberek számára természetes. A szabad ember maga dönt életéről, éppen ezért felelős tetteiért.

<*.

Szerintem a szabadság színe a kék.

í*- í*- {*■

A szabadság az, amikor az ember nem függ senkitől, nem mondják meg neki, mikor mit csináljon. Az embernek lehetnek saját elképzelései.

í*- í#Nekem a szabadság azt jelenti, hogy nincs háború, nem kell rettegni a lövésektől, a bombázástól, nem kell félni az éhezéstől, é*.

Ha az ország szabadságáról van szó, azt a mi korosztályunk már nem igazán érti meg, mivel természetes a függetlenségünk. í*. t*.

A szabadság számomra teljes anyagi függetlenséget jelent. (Ez csak egy álom.) í*. í*- í*Szerintem a szabadság az emberek közötti békét jelenti, amikor nem rettegnek semmitől, nyugodtan kimehetnek az utcára, é* í*-1«A szabadság az, amikor az emberek nem függnek más embertől vagy hatalomtól.

Nincs különbség ember és ember között, nincs fajgyűlölet. Nincsenek országhatárok, az emberek ott élhetnek, tanulhatnak és dolgozhatnak, ahol akarnak.

Néha jó lenne olyan dolgokat is csinálni, amire a szüleim azt mondják, hogy nem. Például videózni tanulás helyett, számító- gépezni takarítás helyett. De a szülők mindig a mi érdekünkben mondanak nemet azért, hogy többre vigyük mint ők. ta. t*. t*.

A szabadság azt jelenti, hogy az emberek nem függnek senkitől. De ez nem azt jelenti, hogy mindig a saját feje után menjen valaki, kell azért néha, aki megmondja, mi a helyes.

t*. t*.

A szabadságról nekem az 1848-as szabadságharc jut eszembe.

í*-1*-1*.

Amikor az ember szabad, bármit megvalósíthat. Olykor viszont kell, hogy elkötelezze magát (pl. iskola). Vannak olyan döntések, amelyeket az embernek saját magának kell meghoznia, és ennek ára a szabadság (pl. házasság). Sokan ezt az utat választják és boldogok — a szabadság nélkül is.

t*-1*.

A szellemi szabadság az, amikor nem szabják meg, miről és hogyan gondolkodjunk. A művész szabadon alkothat, korlátok nélkül. Nem mondják meg neki, mikor és kiről mintázzon szobrot, festményt.

t*

Ha bezárva tartanának, biztos nem bírnám ki öt percnél tovább!

**■}*■}*■

Szabad akkor vagyok, ha nem vagyok rab. A szabadság mosolyt jelent és szépet.

1*. t*.

A szabadság még azt is jelentheti, hogy egy iskolai évben van legalább egy téli és egy tavaszi szünet.

Összeállította: Cservenyák Katalin

□

I