Kelet-Magyarország, 1997. március (54. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-14 / 62. szám
16 Napkelet • A hit világa 1997. MÁRCIUS 14 PENTEK HITÉLET Ahogy közeledünk a keresztény világ legnagyobb ünnepéhez, a húsvéthoz, úgy szaporodnak az egyházi szertartások, hogy minden hívő ember lélekben felkészülve ünnepelhesse az oltári szentség alapítására, emlékezhessen Jézus Krisztus keresztre feszítésére és örvendezhessen a feltámadás ünnepének. Ezúttal a nagyböjti szertartások idejéről adunk szűk körképet. Nyíregyházán a római katolikus társszékesegyházban március 20-21-én este öt órakor kezdődik a lelkigyakorlat, ahol Oláh Miklós, a görög katolikus teológia rektora mond szentbeszédet. Március 22-én, szombaton egy órával később, hatkor kezdődik a lelkigyakorlat, mert délután két órától keresztúti áj- tatosság lesz, ezúttal nem a templomban idézik fel a hívek Jézus Krisztus szenvedésének történetét, hanem a város 12 pontján. A Szent Antal-kápol- na elől indul a keresztút és az északi temetőnél ér véget. Március 19-én az esti mise után a betegek kenetének feladására kerül sor a nyíregyházi nagytemplomban. A nyíregyházi káplánok közül Juhász Imre Rakamazon tartott lelki- gyakorlatot a héten. Nyírszőlősön közösen tartanak lelkigyakorlatot a római és a görög katolikusok március 17-18-19-én este, itt Takács Géza mond szentbeszédet. A görög katolikus püspöki templomban ma előszenteltek liturgiáját tart Szántai Miklós, a téma Fejhajtás és tanúságtétel. Lelkigyakorlatot március 21-én tartanak, a liturgiát Zuró József végzi, szentbeszédet győri vendég, Fekete András mond. A jósavárosi görög katolikus templomban ma délután fél hatkor dr. Pregun István püspöki helynök tart lelkigyakorlatot. Holnap, szombaton 17.30-tól és vasárnap reggel 8 órától Sóstóhegyen, 9.30-tól Jósavárosban hallhatják a hívek a püspökkari titkárság vezetőjének szentbeszédét. Pénteken, a templomi szertartás után a templom mögötti közösségi házban a Magyar Katolikus Püspökkari Titkárság munkáját mutatja be a nyíregyházi Görög Katolikus Teológia volt rektora. Nyírbátorban a minorita templomban tegnap kezdődött, s holnap ér véget a nagyböjti tri- duum, amelyet dr. Mosolygó Marcell máriapócsi görög katolikus esperes vezet. A nagyböjt idején minden pénteken fél hattól keresztút és körmenet nagykereszttel, a piaci napokon, csütörtökön és szombaton délelőtt 7 és 11 óra között gyónási lehetőség nyílik elsősorban a vidékről érkezők számára. Mátészalkán vasárnap délelőtt fél 11-kor Szent Jó- zsef-búcsú lesz a régi templomban. Az ünnepi szentmisét dr. Békési Sándor apát-plébános tartja, szentbeszédet P. Hegyi Bálint ferences szerzetes mond. A csütörtökön kezdődött háromnapos lelkigyakorlat holnap este ér véget. Kisvárdán március 15. a betegek napja, s azok számára, aki a kamilliánus szerzetesek látogatásakor nem vették fel a betegek szentségét, ezen a napon pótolhatják. TAIÁÚKOZÓ Második alkalommal ad otthont a nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola 1997. március 21- 22-én a Református Általános Iskolák Országos Találkozójának. Vers- és prózamondás, népdaléneklés, nyelvművelő játék kategóriákban mérik össze tudásukat a tanulók, illetve bibliai témájú rajzokkal, képzőművészeti alkotásokkal is pályázhattak a diákok. Kezdődnek a pécsi búcsúk A máriapócsi kegytemplom Elek Emil felvétele Bodnár István Máriapócs (KM) — Csöndes kisvároskának látszik ilyenkor tavasz elején Máriapócs. Nem is gondolná az ember, hogy itt olykor százezrek fordulnak meg a lélek épülését, gyógyulását keresve. Olykor azért már ilyenkor is befut egy-egy népes busz. Őszentsége látogatása és a tavalyi konferencia óta Európa-szerte ismert és híres város lett Pócs. így hát nemcsak kelet felől érkeznek vendégek, hanem egyre többen Nyugat- Európából is. Egy hét múlva pedig már népesebb hívőcsoportra is számítanak, hiszen virágvasárnap az idén Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára esik. A szép görög katolikus húsvét is sok látogatót vonz, hiszen a keleti szertartás csodálatosan szép. Mosolygó Marcell parókus atyával a lassacskán kezdődő búcsúkról beszélgetünk. — Április végefelé, 26-án és 27-én búcsúra várjuk a diákokat. A szertartások és bensőséges beszélgetések mellett igyekszünk mással is szolgálni. Neves előadókat szoktunk meghívni. Tavaly például itt járt Eperjes Károly és Czakó Gábor. A mostani találkozó témája és programja még most van kialakulóban. Fontosnak tartjuk, hogy a fiataloknak vallásos közösségi élményben is legyen részük. Ezért még a közös tánc sem szokatlan dolog itt. Persze elsősorban a pócsi Szűzanyát jönnek köszöntem, és misét szeretnének hallgatni. Folytatva a búcsúk sorát, Marcell atyával egy kis kitérőt teszünk. Az idén május 3-án Győrben lesz az egyházmegyék zarándoklata. Egy évvel a pócsi könnyezés után egy Írországból hozott kép könnyezett Győrben, ennek emlékére tartják ezt a búcsút. Ennek ellenére május 3-án a megtartják Máriapócson a gyermekbúcsút is. Az alapprogram: Jézus a példaképem. Májusban egyébként már minden vasárnap van valamilyen összejövetel. Az anyák napi búcsú május első vasárnapján szokott lenni. Aztán a családosok búcsúja követW kezik, amelyre elsősorban fiatal házaspárokat hívnak meg. A határon túlról érkezőknek május harmadik vasárnapján van a zarándoklatuk. Nyáron is több esemény várja a híveket. Külön egyházmegyei zarándoklatot rendeznek a római katolikusoknak július utolsó vasárnapján. Előző vasárnap pedig Illés-napi búcsút tartanak az adminisztra- turának. Tudvalevő, hogy a főbúcsú az augusztus 15-höz kapcsolódó vasárnap, Szűz Mária mennybe vétele, szeptember 8. pedig Szűz Mária születésének ünnepe. Ősszre is több zarándoklat esik. Október elsején Szűz Mária oltalmának ünnepe. A búcsúk sora november 21-vel zárul, Szűz Mária templomba való bevezetésével. A templom búcsút pedig Szent Mihály tiszteletére, november 9-én tartják. Évente mintegy félmillió zarándok keresi fel a kegyhelyet, érthető hát, hogy fogadásukra kellőképpen fel kell felkészülni. A szónokok kijelölése mellett az egyház egy olyan témát is választ, amelyre készülni is kell. Ebben az évben Jézus Krisztusról szólnak majd az elmélkedések a búcsúkon. A történetiségéről, az apostolokkal való kapcsolatáról és sok más dologról. A sok kedves vendéget persze másféleképpen is kell fogadni. Marcell atya örömmel számol be arról, hogy még ebben az évben változás történik. A vendég- fogadás feltételei javulni fognak. Minden esély megvan rá, hogy az idén a fővárosi önkormányzat a szerzetes otthonból elviszi a szociális otthon betegeit. A szerzetesek megkezdhetnék a rendi életüket, megfelelő térhez jutnának. Pillanatnyilag csak négy szobájuk van. Á felszabadult szobákban viszont akár zarándokokat is tudnának fogadni. Emellett a Hajdúdorogi Egyházmegye tavaly egy zarándokház építésébe kezdett, amelyet a korábbi alapozás után hamarosan tovább építenek. Ennek összterülete 1600 négyzetméter, és nyolcvan személy fogadására lesz alkalmas. A kétágyas szobák komfortosan lesznek kialakítva. Szállodai szinten tudják majd az ide érkezőket ellátni. Nagyon remélik, hogy az L alakú épület egyrésze már ősszel vendégeket fogadhat. Érdemes küzdeni Isten ügyéért Balogh József — Magamnak is kérdés, miért lettem lelkész, kezdi bemutatkozó beszélgetésünkkor válaszát Hadházy Antal, a nyíregyházi kertváros református papja, majd hozzáteszi: nyilvánvalóan azért, mert az Úristen így rendelte. Az is számít, hogy lelkész családban születtem, s megtapasztaltam a lelkészség sok örömét és nehézségét. Édesapámék a visszacsatolt Kárpátalján kezdték a közös életüket. 1949-ben települtünk haza, végigélve a háborút, a meneküléseket a hazátlan- ságot. Végül a debreceni református kollégiumba kerültem, s 17 évesen elhatároztam, hogy lekész leszek. Hadházy Antal szülei kérésére 18 éves korában mégis a nyíregyházi mezőgazda- sági főiskolára jelentkezett, mert ő a legidősebb a családban, ha valami történik a szülőkkel, a négy testvérnek legyen aki gondját viseli. Az iskola elvégzése után egy évig dolgozott a nyírmihálydi Új Élet Tsz- ben, utána beiratkozott a teológiára, azóta lelkész. Szolgálati területei érdekes, hasznos és nehéz területek voltak. — Párhuzamosan egy évig Debrecenben senior voltam, Svájcban meg ösztöndíjas. Ez volt a legszebb része az életemnek. Amikor hazajöttem, két hétig voltam Nyír- acsádon, két hónapig Mérken, két évig Toldon, utána kerültem Nyíradonyba. Ezek a változások tükrözik a korabeli egyházi viszonyokat is. Úgy kerültem Mérkre, hogy az esperes azt hitte, ott nincs lekész, de volt. Nyíracsádra odaköltöztem szerdán, csütötökön várt a pöspök távirata, hogy elhelyezett. Toldon azt hitték, hogy kell lelkész, de nem kellett, ez két év után ki is derült. Azt gondolták, hogy néz ki egy falu pap nélkül, de hogy elmenjenek a teplomba és meghallgassák, hogy mit mond, az már nem volt érdekes az emberek számára. — Amikor Nyíradonyba kerültem, a törvényes egyháztagok száma 45 volt, 54 lett mire eljöttem. írtam róla egy tanulmányt, mert nagyon érdekes, hogy tíz év alatt eltemettük több mint felét a negyvenötnek, többen elköltöztek, néhánvan nem tartottak további kapcsolatot az egyházzal, mégis többen lettünk. Ez egy olyan csoda, amire 1980-ban is oda kellett figyelni. Ez jelzi, hogy az egyház nem ott van, ahol mi gondolnánk. Ezek a hétköznapi csodák, amit észere sem vesz az ember, hogy ha nem figyel rá. — Mitől vált Nyíradony Európa-szerte ismert református községgé? Attól, hogy az ott töltött 15 évem alatt a cigánymisszió műhelye lett. Itt évente átlagosan 15 gyereket kereszteltünk, ebből 14 cigány volt. Úgy gondoltam, ha tisztességes vagyok, ezt a kérdést is fel kell vállalni. Elkezdtem tanulmányozni a cigányságot, elolvastam mindent, amit olvasni lehett róluk, és elkezdtem a megtanultakat a gyakorlatba is átvinni. így lett a cigányok közötti egyházi munka műhelyévé a nyírado- nyi református gyülekezet, nekem pedig olyan eredményt hozott, hogy a cigányok társadalmi integrálásának kérdésköréből írtam a doktori disszertációmat. Ráadásul olyan nemzetközi kapcsolatokra tettem szert, hogy a Nemzetközi Tanács a Cigányokért nevű katolikus szervezet engem választott alelnökévé a legutóbbi közgyűlésén, annak ellenére, hogy én vagyok az egyetlen református ebben a katolikus szervezetben. Arról beszélünk, mit tekint ma egy református lekész feladatának? Azt válaszolja Hadházy Antal, hogy bár nagyon sok területen kell egyszerre helytállni, ő mégis az emberekkel való személyes találkozást tartja a legfontosabbnak. Ott szerepel 1993-ban benyújtott kandidátusi dolgozatában — amit még nem volt ideje megvédeni — annak a felfedezése, hogy nem a szegénység félelmeink, pesszimizmusunk oka, amiről olyan sokat beszélünk mostanában, hanem azok a lelki terhek, amelyeket az embereknek viselniük kell. Hiába a nagyobb szabadság, félti az ember a munkahelyét, félti azt a színvonalat, amit eddig elért. Ott lebeg előttünk gyermekeink jövőtlenségének képe, s ez ránehezedik az emberekre. Fontos, hogy legyen aki szóba áll velük, aki megpróbálja megérteni őket, s valamilyen segítséget, megoldást kínál. — Ez a segítségadás, ez a megoldáskereDr. Hadházy Antal Martyn Péter felvétele sés a négyszemközti beszélgetésekben is előtérbe kerül, de erről szól a prédikáció is. Talán ennek is köszönhető, hogy nőtt templomunk látogatottsága. Mi reformátusok nagy előszeretettel hivatkozunk a bibliára. Ä biblia szemléletéhez meggyőződésem szerint hozzátartozik az, hogy hitünket megmutassuk a szeretetünkkel, a másik emberhez való odafordulással, a segítéssel. Az a nagy kérdés, hogy a mai egyháztagok mennyire mozgósíthatók, mennyire érzik át, hogy amit a misén, az istentiszteleten hallottak, azt tovább is kell vinni, azt meg kell mutatni, annak meg kell látszani. Ezeken múlik, lesz-e érdek nélkül gyakorolt szeretet, aminek egyik megvalósult példája a működő foglalkoztató a fogyatékosok számára, de már épül a szeretetotthon is. — így készülünk a húsvétra, ami számomra mindenféleképpen azt is jelenti, hogy érdemes érdek nélkül szeretni, érdemes sokszor eredménytelennek látszó küzdelmet a jóért, az Isten ügyéért tenni, mert előbb-utóbb az Isten megjutalmazza érte azokat, akik ezt tisztességgel, becsülettel, hittel végzik. Jézus Krisztus feltámadása számomra ezt jelenti.
