Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
Napkelet • A KM hétvégi melléklete 1997. FEBRUÁR L, SZOMBAT Liszt Ferencősbemutató Dombrovszky Ádám Nem mindennapi Liszt-kuriózummal ünnepelte a Magyar Kultúra Napját a Honvéd Együttes férfikara. Január 22-én a Zeneakadémián Liszt- és Bach-műveket adtak elő, köztük egy Liszt-ősbemutatót: „A négy elem” című darab Eckhardt Mária által rekonstruált változatát. (Az est sprán közreműködött még a Magyar Állami Énekkar Antal Mátyás karigazgatóval, s vezényel Makiári József is.) A Joseph Autran költeményeire írt férfikari ciklus első tételét Liszt 1844 nyarán komponálta, s augusztus 6- án Liszt és Darboville kétzongorás kíséretével mutatták be Marseilles- ben. Ibériai útja során megszületett a másik három tétel is. Liszt nyilvánvalóan eleve zenekari kíséretet képzelt el művéhez, mivel kézirataiban a zongora szólamát csak vázlatos kidolgozással, ugyanakkor bizonyos hangszerelési utalásokkal jegyezte le. A hangszereléssel weimari titkárát, August Conradit bízta meg. Ä négy elem Liszt utasításai nyomán készült Conradi-féle zenekaros partitúrája 1848. április 14-re datálódik. Liszt a kórusciklust zenekari nyitánnyal kívánta bevezetni, de az így komponált zenekari mű önálló szimfonikus költeménnyé fejlődött. (Les Préludes) A négy elem összes kéziratos forrása a Stiftung Weimarer Klassik, Goethe- und Schiller-Archiv gyűjteményében maradt fenn. Ennek az engedélyével kerülhetett sor a kiadatlan darabok zongorakíséretes verziójának rekonstrukciójára Eckhardt Mária által. A darab első komplett megszólaltatásának időpontja: 1993. Akkor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő-C‘H • iskola férfikara adta elő Lantos István zongorakíséretével, Párkai István vezényletével. Az igazi ősbemutatónak azonban a szerdai koncert volt tekinthető, hiszen a Honvéd Együttes férfikara révén most egy hivatásos kórus szólaltatta meg a művet, szintén Lantos István és Párkai István közreműködésével. Operasztár Bár Marton Éva betegsége miatt kénytelen volt lemondani januári budapesti vendégszereplését, azért a magyar operarajongók láthatják- hallhatják még az év első felében a világjáró szopránt. Az elmaradt előadás helyett ugyanis május 6-án lép fel a Gioconda címszerepében. Marton Éva reméli, hogy január végére már meggyógyul, ugyanis Bonnban, a Beethoven Halléban A kékszakállú herceg várának Juditját kell életre keltenie, Kováts Kolos partnereként. Néhány napra rá pedig operettszerepben lép színpadra, Kálmán Vera kérésére a Marica grófnőt énekli. A Bajor Rádió felveszi a produkciót, s a szereplők között van Németh Sándor is. A művésznőnek nem ez az első találkozása a műfajjal, hiszen pályája kezdetén számos Cigánybáró-előadásban alakította Szaffit, és Németország nagy dalszínházaiban is sikerrel szerepelt A denevér Rosalindája- ként. Most, az Operaház szilveszteri műsorában is énekelt operettet, az óévbúcsúztató esten (amelyet sugároz majd a televízió), többek között a Messze a nagy erdőt adta elő a Cigányszerelemből. A Kálmán Imre- produkció után irány a tengerentúl, hiszen Placido Domingo, aki ettől az évadtól a Washingtoni Opera zene- igazgatója, meghívta nyolc Elektra- előadásra. Az április ludwigshafeni esttel kezdődik, ahol Marton Éva Mahler, Wagner, Schuman és Bartók dalait énekli. A szecesszió által elbűvölve Címlap a Magyar Iparművészet című folyóirat számára — Pap Henrik, Bp. 1902 Kádár Márta Kívül-belül szecesszió. Színek és formák tobzódása. Zománcos fényben ragyogó tulipános cserepek, virágos üvegfedelű kupola, Zsolnay-féle pirogránit homlokzatborítás, csipkés boltívek, keleti és magyaros díszítmények az épületen. És benne kígyózó vonalú, hosszan elnyúló virágban, karcsú leány- vagy rejtélyes állatalakban kiteljesedő ornamentika által elbűvölt tárgyak. Művészi dekorációk és használati tárgyak. Bútorok, tükrök, díszdobozok, kisplasztikák, lámpák, faliszőnyegek, csipkék, vázák, kerámiaedények, üvegek, ékszerek, plakátok, könyvek, exlibrisek az Iparművészeti Múzeum Szecesszió a XX. század hajnala című kiállításon. Ez a befejező tárlata az európai iparművészet stílus- korszakait bemutató kiállítássorozatnak, amely az ezredfordulóig tart nyitva. Egy évig még'a'Histwiznrus-és eklektikáivá' szecessziót megelőző stíluskorszak kiállításával együtt látogatható. Méltán teszi fel a koronát ez a kiállítás a sorozatra, s az épület megnyitásának centenáriumi ünnepségeire is. Az európai és a hazai szecesszió a legjobban van képviselve a stílusok közül az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. S ez a modern művészeteket pártoló, biztos ítéletű Radisics Jenőnek az érdeme. Radisics 1881-ben került a múzeumba, 1885-től titkárként, 87- től igazgatóként és 97-től főigazgatóként Gazdag a magyar mesterek munkássága is gyarapította az Iparművészeti Múzeum gyűjteményét, s a nagy európai múzeumokkal egyenrangúvá fejlesztette azt. Műgyűjtők adományozták a múzeumnak féltett kincseiket, és nagyszabású vásárlásokkal is bővült a kollekció. Számos, a kortárs művészetet reprezentáló tárlatot hívott meg a főigazgató, helyet adott a magyar Iparművészeti Társulat által szervezett tárlatoknak, megannyi európai kortárs művészeti tárlatot rendezett maga is. Ezek anyagából, meg a londoni, párizsi világkiállításokról, külföldi galériáktól, cégektől, művészektől vásárolt. Ilyen lehetőségei azóta sem voltak a múzeumnak. S most a kincsekből nézhetünk meg nyolcszáz válogatott szépségű műtárgyat. Többek között a nemzetközi mezőnyben is párját ritkító bécsi bútor- vagy az amerikai Tiffany díszüveg-kollekciót, az angol William Morris bútorszöveteit, Walter Crane üvegablak-terveit, a francia Emil Gallé bútorait és díszedényeit, a Bigot és Cie cég építészeti kerámiát, René Jules Lalique ékszereit. Láthatók még a holland, az olasz, a skandináv, a német, az osztrák, a cseh szecesszió remekművei. És példátlan gazdagságban itt vannak a magyar mesterek. Olyanok, mint Rippl- Rónai, Vaszary János, Ferenczy Noémi, Kozma Lajos, Horti Pál, Jungfer Gyula, Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár, Róth Miksa, Thék Ede, Maróti Géza, Zsolnay Vilmos és a többiek. Legszívesebben mindegyikük nevét és munkáit felsorolnám! A kollekció országok, azon belül régiók, műhelyek (glasgow-i, nancy-i iskola), mesterek szerinti elrendezésében a hajdani kiállítások rendszerét követi. Külön kiemelik azokat a műhelyeket, üzleteket — L’Art Nouveau, La Maison Moderne amelyekben együtt szerepeltek a különbö- ző'nemzetiségű alkotók murrkái ,■ például a német Max Laueger kerámiai és a magyar Rapaport Jakab úgynevezett felhős zománccal borított, francia tervezésű fémfoglalatú díszedényei. Jól összevethető, hogy a latin szecesszió — kivonulás — szóval jelzett stílusirányzat országonként eltérő jegyeket hordoz, de stilizáló, ornamentális, növényi motívumokat felhasználó fő jellegzetességeiben közel áll egymáshoz. Mindez egy pazar gazdagságú, gyönyörű tárgyakat felsorakoztató kiállításon tanulmányozható. Bútorszövet — Terv: Lewis Foreman Day kivitelező: Turnbull és Stockdale Ltd. Anglia, 1901 Koós János, az életművész Reggel hétkor ébred, végigolvassa a Nép- szabadságot és a Nemzeti Sportot, majd a kiadós reggeli befejeztével nekikezd az ügyintézésnek, egészen ebédig. Utána ha vidéki fellépése van, máris indul, ha pedig valamelyik fővárosi színház várja este, akkor még jut ideje egy kis délutáni pihenésre. Az előadás után éjfél körül kerül ágyba, s másnap reggel minden kezdődik elölről. Koós János zsúfolt életet él, de eközben is szereti élvezni a mindennapok apró örömeit, szépségét. Ugyanolyan boldog tud lenni a Éradi győzelmétől, mint egy jó délutáni vitorlázástól, egy csöndes, vidéken töltött naptól, mint az új slágere sikerétől. Koós János névjegykártyáján is az szerepel, hogy életművész. □ Szereti kipróbálni magát több művészeti területen, hiszen nemcsak énekes és színész, hanem nemrégiben karmesterként is debütálhatott. — Régóta szerettem volna már vezényelni, Danny Kay komolyzenei műsora óta, s persze ezt most is rengeteg humorral tettem. A tervek szerint talán televíziós felvétel is születik erről a produkciómról. □ A tavalyi évad óta rendszeresen játszik az Operett Színházban is. — Felkértek A víg özvegy egyik szerepére, amelyben nagyon jól érzem magam. sőt a tervek szerint egy következő bemutatónak, Kálmán Imre Á cigányprímás című darabjának is én játszom a főszerepét. □ Ilyennek képzelte az életét az a fiatal fiú, aki jelentkezett a Zeneakadémiára? — Bár én elsősorban zenész akartam lenni, mindig minden érdekelt, szívesen kipróbáltam magam más területeken is, nem akartam csak egyetlen dologgal foglalkozni. S amikor 23-24 évesen az utcán felismertek, és odajöttek hozzám autogramot kérni, azt az érzést nem lehet elmondani... Azt sem bánom, ha halálom után öt perccel elfelejtenek, de amíg élek, legyek népszerű, élvezzem az emberek szeretetét. □ Nem panaszkodhat, vidéki turnéin táblás házak előtt játszik, s a nézők lelkesen kérik régi és új slágereit. — Nagyon szeretem ezeket a fellépéseket, s rengeteget utazunk a feleségemmel, Dékány Saroltával, járjuk az országot közös műsorunkkal. Csodás érzés, hogy a mai napig emlékeznek a Kislány a zongoránál, vagy a Kapitány című dalokra. Közben persze azért gyűjtögetem a számokat a Koós kabaré II. című új kazettára. Ideje, hogy készítsek egy új műsort a vidéki fellépésekhez is, úgyhogy valóban tele vagyok munkával. □ A Koós família valódi művészcsalád, énekes felesége mellett két gyermekük is a művészi pályát választotta. — Réka a wiesbadeni Musical Színházhoz szerződött egy évre, ami óriási lehetőséget jelent a számára. Nyolcvan jelentkező közül esett rá a választás, és a Sounset Boulevard-ban kapott szerepet. A fiam is színész akar lenni. Nyáron Réka játszott az új Bacsó-sorozatban, a Hello, Dokiban! és Gergő is kapott ebben egy pici szerepet. Annyira jól sikerült a filmes debütálása, hogy Bacsó Péter nagy játékfilmjében, a Balekok és banditákban már egy jelentősebb feladatott osztottak rá. Lelkes és boldog ettől, hát hadd csinálja. □ Ön soha sem érezte úgy, hogy valami kimaradt, egy-két szerep, siker hiányzik? — Aki olyan életet él, mint én, akinek ilyen családja, otthona van, az nem beszélhet erről. Az életemnek része Mozart, Beethoven, Bach, a mai napig boldogan hallgatok komolyzenét, különösen a prek- lasszikusokat, játszhattam filmben, rendszeresen szerepeltem a televízióban és a színpadon. Bejártam a világot, s az ország szinte összes települését is ismerem. Én mindenütt és mindenben boldog voltam és vagyok, s remélem ez így is marad a jövőben is! Koós János portréja MTI-Press-felvétel nr Várnai Zsuzsa
