Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
Lesz nemzeti agrárprogramunk — ígéri az idei agrártámogatási rendszert értékelve a helyettes államtitkár AKTUÁLIS INTERJÚNK wmíKwA«wivwwXwXnwwwflCMmflw)M5wwmwXmvgíWC«Wí^^ Az év első napjaiban, heteiben az egész országot bejárták a Földművelésügyi Minisztérium képviselői, hogy főtanácsostól a miniszterig a közvetlenül érintett körnek mutassák be az 1997. évi agrártámogatási rendszert. Nyíregyházán három megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén agrárszakemberei előtt dr. Rednágel Jenő helyettes államtitkár ismertette a 101 milliárd forint elnyerésének feltételrendszerét. A tájékoztatón elhangzott adathalmazokat készségesen egészítette ki saját gondolataival. □ Hogyan látja: ez a 101 milliárd forint elég lesz a nemzeti agrárprogram elindításához? — Mivel a parlament elfogadta a költségvetést, a rendelkezésre álló kereten túl nyilvánvalóan nem számíthatunk további, jelentő—acbb-külső forrásra-.-Er-ar összeg a nemzeti agrárprogram elindításához elégséges, persze jelen esetben az indulás inkább egy holtpontról elmozduló folyamat kezdetét jelenti. A kormány által már megtárgyalt és elfogadott nemzeti agrárprogram beindítását mi 1998-ra tervezzük, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy csapásra megoldódik minden baj. Mindenesetre már az 1997- es céljaink és a támogatási rendszer is ennek szellemét tükrözi. □ A jövő vázolásánál kötelező az egészséges optimizmus, ugyanakkor a jelenben kell megoldani a temérdek problémát. — Tagadhatatlan, hogy a magyar mező- gazdaság még mindig válságos helyzetben van, de azért szektorsemleges nézőpontból biztató jelek is észrevehetők. A statisztikai adatok szerint az elmúlt évben a mezőgazdasági termelés 4,5 százalékkal növekedett 1995 eredményeihez képest, ezen belül az árutermelés 16-17 százalékos emelkedést produkált. Az állatállomány csökkenése megállt, s lassú gyarapodásról árulkodnak a kötelező adatszolgáltatásból származó számsorok. A magyar mezőgazdaság büszke lehet arra, hogy a belföldi ellátásról mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő szinten gondoskodott az elmúlt évben. Az import egészségtelen túlsúlya mérséklődött, s ebben a piaci szabályozás mellett a bővülő termelés is nagy szerepet játszott. Az is jelzésértékű, hogy az agrárexport több mint fele az Európai Unió országaiba irányul. Némileg javult az ágazat jövedelmezősége is, bár tény: a jövedelem elosztása még mindig aránytalanságokról árulkodik, erősen ingadozik az egyes szektorok között. □ Ha ilyen sok a biztató jel, akkor mégis mi az oka annak, hogy csupán az elmúlt évekhez képest javult a mezőgazdaság helyzete, s a csúcsteljesítményektől még mindig messze állunk? — Több dolog is komoly feszültséget MAGÁNVÉLEMÉNY Milliárdos* Háromszázmilliót takarítottak meg tízezer kórházi ágy megszüntetésével. Kilencmiliiárdra számítottak, de hát ez lett a vége. (Bár Kökény miniszter a 300 milliós megtakarítás többszörösére esküszik.) És közben a kis- és nagyvárosok lakóinak, . betegeinek idegeit borzolták vele. A Bokros-csomag stabilizációs intézkedéseinek legalább fele hasonló eredményt hozott, de a kormány kitart a stabilizáció mellett. Nincs más választása. Mert a mil- liárdokat zsebre tevők tettenérhetet- lenek már évek óta. Nemrég a képernyőn mondta a szemünkbe a Co- Nexus vezetője: hibáztam, de bűnt nem követtem el. Nem tudom hová lett az a négymilliárd... A Kordax-ügy se kutya. Ok olajat hoztak be a FÁK országokból, s bérfeldolgozásra tovább szállították Szlovákiába, s sokkal több feldolgozott olajat hoztak vissza. Adót egy fillért sem fizettek. A csúcs az Olajgét-ügy volt, de nem hagyhatjuk ki a botrányokbóFa bankokat sem. A volt Agrobank volt vezetői csak úgy adtak E-hitelt a kérelmezőknek, ha azok a hitellel szerzett vagyonból a bank érdekeltségi szférájába tartozó cégeknek is adnak. Most a volt vezetők nyugodtan nyalogathatják néhány napos letartóztatásuk okozta sebeiket, mert — mivel a bankfelügyelet teljesen normálisnak ítélte amit tettek — nemcsak az eljárás szűnt meg, hanem például Kunos Péternek a bíróság első fokon negyvenmilliós végkielégítést is megítélt. Az Ybl Bank vezetői ehhez képest elég rosszul jártak, bár ha a közvélemény ítélkezhetett volna fölöttük, nem négy, hanem nyolc évet is ülhetnének, hátha addig előkerülne az a kétmilliárd, amiről senki sem tudja hová lett. A Tocsik-ügyről ne is beszéljünk. A szálak most még magasra vezetnek, míg ki nem derül, hogy az nem bűn, esetleg még végkielégítés jár érte, mint Bokros Lajosnak, aki nemcsak az ország lakosságát vezette meg, hanem bankja konszolidációjával majd privatizációjával, a titkos záradékkal a kormányt is lóvá tette. Hány milliárd tűnt el csak ezekben az ügyekben? Nem tudni. Csak azt, hogy azokból kitelt volna a tízezer kórházi ágy, a diákok tandíja, a gyes és a gyed, meg ki tudja mi minden. És nem fásult volna bele az ember, aki egy ideig igazságért kiált, ám mikor az eredményt látja, már bosszankodni sincs kedve, intelligensen elmosolyodik. FJogy kell intelligensen mosolyogni? Úgy, hogy az embernek arcizma se ránduljon, csak a szeméből tükröződjön a bánat, amint azt a szomorú arcú, már elhunyt tévébemondó fogalmazta. Balogh József okoz a mezőgazdaságban, ezek egyike a megfelelő eszközök hiánya. Míg a ’80-as évek közepén 5-6 év volt a lemaradásunk a fejlett országokhoz képest e téren, most 10-12 év választ el minket a korszerű technikától. Másik probléma a gyenge finanszírozó képesség, nehéz pótlólagos forrásokat bevonni a mezőgazdasági termelésbe. Hiányos az integráció, a kis- illetve magángazdaságok magukra maradva csak vergődnek, de ez ellen éppen nekik kellene tenni a legtöbbet. A piacszabályozás sem működik még megfelelően, annak ellenére mondom ezt, hogy az importszabályozás — a liberalizáció kezdeti túlzásaihoz képest — most jobbnak mondható. A kormány az érintetteket összefogó terméktanácsokon keresztül szeretné szabályozottabbá tenni a piacot, de a termékek többségénél nem sikerül megegyezni az irányárak kérdésében, a jövedelem megosztásában. Sokáig gondot okoz még a föld- tulajdon és a földhasználat elszakadása, a rövid időtartamra kötött földbérleti szerződések nem a fenntartható gazdálkodást ösztönzik. És bizony sok esetben a technológiai fegyelemmel is baj van, szakszerűtlen növényvédelemmel, talajt kizsigerelő tápanyag-gazdálkodással, be nem tartott állategészségügyi előírásokkal, ad hoc módon végzett takarmányozással nem lehet tartósan jó, eladható minőséget és mennyiséget produkálni. □ Meggyőzött. De hogyan vélekedik arról a vádról, mely a mezőgazdaságot túlszervezettnek tartja, s hogy ez megosztja az erőket? Az agrártámogatás a fejlesztésekre, a meglévő eszközök korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt, yy — Osztom abban a véleményét, hogy az erők nem egy irányba húznak, sajnos ezt valóban tapasztalni lehet, miután minden szervezet, magángazdálkodói kör vagy szövetkezet rendelkezik saját politikai érdekképviselettel. De ez a világon mindenütt így működik, ez önmagában még nem lenne baj, csak az erők összehangolását a közös cél, a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, ezt még nem sikerült maradéktalanul elérni. □ Előadásából kitűnt, az idei támogatási rendszer egyes elemei éppen ezen kívánnak változtatni. — Az agrártámogatás elsősorban a fejlesztésekre, a meglévő eszközök bővítésére, korszerűsítésére, a biológiai alapok minőségi cseréjére helyezi a hangsúlyt. Erre az elmúlt évihez képest 25-30 százalékkal több pénz áll rendelkezésre idén. Az eddigiekhez képest ugyancsak kiemelten támogatjuk az integrációt, ezek megvalósulása esetén külön forrásokhoz juthatnak a pályázók. Bár a piacra jutásra 42 milliárd forintot különítettünk el, ezen belül az eddig megszokottnál kevesebb lesz a direkt export- támogatás. Ez egyébként szerte a nagyvilágban visszaszoruló forma, s az eurokom- form rendszerhez igazodás is megköveteli a közvetett, inkább a termelést segítő konstrukciók alkalmazását. Itt említeném meg az elmaradott térségek fejlesztésére irányuló törekvéseinket is, mely- lyel szintén külön keretet biztosítunk-a-vidék-fejlesztési tö^ - rekvéseihez, az eltérő adottságok közötti termelés jövedelmezőségi szintjének kiegyenlítéséhez. □ Ez persze korántsem jelenti azt, hogy számolatlanul hullanak majd a forintok a kérőkre. Éppen ellenkezőleg: a pénz felhasználásával kapcsolatban újabb bizottságok megalakulásával számolhatunk. — Az idei támogatási rendszer egyik új eleme, hogy a pályázati rendszer végrehajtását teljes egészében a megyék kezébe adjuk, vagyis a pályázat kiírásától az elbíráláson át a pénz felhasználásának ellenőrzéséig minden a helyi döntéshozók feladata és felelőssége lesz. A megyei földművelésügyi hivatalok vezetésével minden megyében fejlesztési bizottságokat alakítanak, amelyekben képviseltetik magukat az érdekképviseleti szervezetek, az agrárkamarák, de egy tagot a területfejlesztési tanácsok is delegálnak. Ez amellett, hogy lehetőséget teremt a rendelkezésre álló keret ésszerűbb hasznosítására, a fejlesztési törekvések harmonizálására, segít a párhuzamos beruházások megelőzésében is. □ A döntésjog átruházása az érintettekre mindenképpen hasznos törekvés, ugyanakkor nagyobb a csábítás is: nagy pénzek és személyes kapcsolatok találkoznak. Mi a garancia arra, hogy nem szűk csoportok teszik rá a kezüket a támogatásra? — Éppen a fejlesztési bizottságok személyi összetétele zárja ki majd a szűk csoportok lobbyzásának lehetőségét, mivel a döntést az érdekképviseleti szervezetek, a kamarák, a fejlesztési tanács tagjai hozzák meg. E széles körből verbuválódó bizottságok nyújtanak garanciát arra, hogy a térség szempontjából is jelentős beruházások nyerjék el a rendelkezésre álló forrásokat. S természetesen a társadalmi nyilvánosság előtt zajló döntési mechanizmus a másik nagy kontroll, amelyet nem lehet megkerülni. ^ Jelzésértékű, hogy az agrárexportnak több mint a fele az Európai Unió országaiba irányul. Nyéki Zsojlil1 * Dr. Rednágel Jenő Harasztosi Pál felvétele ^ A bizottságok összetétele kizárja a szűk csoportok lobbyzásának lehetőségét. mm
