Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

Lesz nemzeti agrárprogramunk — ígéri az idei agrártámogatási rendszert értékelve a helyettes államtitkár AKTUÁLIS INTERJÚNK wmíKwA«wivwwXwXnwwwflCMmflw)M5wwmwXmvgíWC«Wí^^ Az év első napjaiban, heteiben az egész or­szágot bejárták a Földművelésügyi Minisz­térium képviselői, hogy főtanácsostól a mi­niszterig a közvetlenül érintett körnek mu­tassák be az 1997. évi agrártámogatási rendszert. Nyíregyházán három megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén agrárszakemberei előtt dr. Rednágel Jenő he­lyettes államtitkár ismertet­te a 101 milliárd forint el­nyerésének feltételrendsze­rét. A tájékoztatón elhang­zott adathalmazokat készsé­gesen egészítette ki saját gondolataival. □ Hogyan látja: ez a 101 milliárd forint elég lesz a nemzeti agrárprogram elin­dításához? — Mivel a parlament el­fogadta a költségvetést, a rendelkezésre álló kereten túl nyilvánvalóan nem szá­míthatunk további, jelentő­—acbb-külső forrásra-.-Er-ar összeg a nemzeti agrárprog­ram elindításához elégséges, persze jelen esetben az in­dulás inkább egy holtpont­ról elmozduló folyamat kez­detét jelenti. A kormány ál­tal már megtárgyalt és el­fogadott nemzeti agrárprog­ram beindítását mi 1998-ra tervezzük, de ez természete­sen nem jelenti azt, hogy egy csapásra megoldódik minden baj. Mindenesetre már az 1997- es céljaink és a támogatási rendszer is en­nek szellemét tükrözi. □ A jövő vázolásánál kötelező az egész­séges optimizmus, ugyanakkor a jelenben kell megoldani a temérdek problémát. — Tagadhatatlan, hogy a magyar mező- gazdaság még mindig válságos helyzetben van, de azért szektorsemleges nézőpontból biztató jelek is észrevehetők. A statiszti­kai adatok szerint az elmúlt évben a me­zőgazdasági termelés 4,5 százalékkal nö­vekedett 1995 eredményeihez képest, ezen belül az árutermelés 16-17 százalékos emelkedést produkált. Az állatállomány csökkenése megállt, s lassú gyarapodásról árulkodnak a kötelező adatszolgáltatásból származó számsorok. A magyar mezőgaz­daság büszke lehet arra, hogy a belföldi el­látásról mind mennyiségben, mind minő­ségben megfelelő szinten gondoskodott az elmúlt évben. Az import egészségtelen túl­súlya mérséklődött, s ebben a piaci sza­bályozás mellett a bővülő termelés is nagy szerepet játszott. Az is jelzésértékű, hogy az agrárexport több mint fele az Európai Unió országaiba irányul. Némileg javult az ágazat jövedelmezősége is, bár tény: a jö­vedelem elosztása még mindig aránytalan­ságokról árulkodik, erősen ingadozik az egyes szektorok között. □ Ha ilyen sok a biztató jel, akkor még­is mi az oka annak, hogy csupán az elmúlt évekhez képest javult a mezőgazdaság hely­zete, s a csúcsteljesítményektől még min­dig messze állunk? — Több dolog is komoly feszültséget MAGÁNVÉLEMÉNY Milliárdos* Háromszázmilli­ót takarítottak meg tízezer kór­házi ágy meg­szüntetésével. Kilencmiliiárdra számítottak, de hát ez lett a vé­ge. (Bár Kökény miniszter a 300 milliós megtaka­rítás többszörösére esküszik.) És köz­ben a kis- és nagyvárosok lakóinak, . betegeinek idegeit borzolták vele. A Bokros-csomag stabilizációs intézke­déseinek legalább fele hasonló ered­ményt hozott, de a kormány kitart a stabilizáció mellett. Nincs más választása. Mert a mil- liárdokat zsebre tevők tettenérhetet- lenek már évek óta. Nemrég a kép­ernyőn mondta a szemünkbe a Co- Nexus vezetője: hibáztam, de bűnt nem követtem el. Nem tudom hová lett az a négymilliárd... A Kordax-ügy se kutya. Ok olajat hoztak be a FÁK országokból, s bérfeldolgozásra to­vább szállították Szlovákiába, s sok­kal több feldolgozott olajat hoztak vissza. Adót egy fillért sem fizettek. A csúcs az Olajgét-ügy volt, de nem hagyhatjuk ki a botrányokbóFa ban­kokat sem. A volt Agrobank volt ve­zetői csak úgy adtak E-hitelt a kérel­mezőknek, ha azok a hitellel szerzett vagyonból a bank érdekeltségi szfé­rájába tartozó cégeknek is adnak. Most a volt vezetők nyugodtan nya­logathatják néhány napos letartózta­tásuk okozta sebeiket, mert — mivel a bankfelügyelet teljesen normálisnak ítélte amit tettek — nemcsak az eljá­rás szűnt meg, hanem például Kunos Péternek a bíróság első fokon negy­venmilliós végkielégítést is megítélt. Az Ybl Bank vezetői ehhez képest elég rosszul jártak, bár ha a közvéle­mény ítélkezhetett volna fölöttük, nem négy, hanem nyolc évet is ül­hetnének, hátha addig előkerülne az a kétmilliárd, amiről senki sem tud­ja hová lett. A Tocsik-ügyről ne is beszéljünk. A szálak most még magasra vezetnek, míg ki nem derül, hogy az nem bűn, esetleg még végkielégítés jár érte, mint Bokros Lajosnak, aki nemcsak az or­szág lakosságát vezette meg, hanem bankja konszolidációjával majd pri­vatizációjával, a titkos záradékkal a kormányt is lóvá tette. Hány milliárd tűnt el csak ezekben az ügyekben? Nem tudni. Csak azt, hogy azokból kitelt volna a tízezer kórházi ágy, a diákok tandíja, a gyes és a gyed, meg ki tudja mi minden. És nem fásult volna bele az ember, aki egy ideig igazságért kiált, ám mi­kor az eredményt látja, már bosszan­kodni sincs kedve, intelligensen elmo­solyodik. FJogy kell intelligensen mo­solyogni? Úgy, hogy az embernek arc­izma se ránduljon, csak a szeméből tükröződjön a bánat, amint azt a szo­morú arcú, már elhunyt tévébemon­dó fogalmazta. Balogh József okoz a mezőgazdaságban, ezek egyike a megfelelő eszközök hiánya. Míg a ’80-as évek közepén 5-6 év volt a lemaradásunk a fejlett országokhoz képest e téren, most 10-12 év választ el minket a korszerű tech­nikától. Másik probléma a gyenge finan­szírozó képesség, nehéz pótlólagos forrá­sokat bevonni a mezőgazdasági termelés­be. Hiányos az integráció, a kis- illetve ma­gángazdaságok magukra maradva csak vergődnek, de ez ellen éppen nekik kelle­ne tenni a legtöbbet. A piacszabályozás sem működik még megfelelően, annak el­lenére mondom ezt, hogy az importszabá­lyozás — a liberalizáció kezdeti túlzása­ihoz képest — most jobbnak mondható. A kormány az érintetteket összefogó ter­méktanácsokon keresztül szeretné szabá­lyozottabbá tenni a piacot, de a termékek többségénél nem sikerül megegyezni az irányárak kérdésében, a jövedelem megosz­tásában. Sokáig gondot okoz még a föld- tulajdon és a földhasználat elszakadása, a rövid időtartamra kötött földbérleti szer­ződések nem a fenntartható gazdálkodást ösztönzik. És bizony sok esetben a techno­lógiai fegyelemmel is baj van, szakszerűt­len növényvédelemmel, talajt kizsigerelő tápanyag-gazdálkodással, be nem tartott állategészségügyi előírásokkal, ad hoc mó­don végzett takarmányozással nem lehet tartósan jó, eladható minőséget és mennyi­séget produkálni. □ Meggyőzött. De hogyan vélekedik ar­ról a vádról, mely a mezőgazdaságot túl­szervezettnek tartja, s hogy ez megosztja az erőket? Az agrártámogatás a fejlesztésekre, a meglévő eszközök korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt, yy — Osztom abban a véleményét, hogy az erők nem egy irányba húznak, sajnos ezt valóban tapasztalni lehet, miután min­den szervezet, magángazdálkodói kör vagy szövetkezet rendelkezik saját politikai ér­dekképviselettel. De ez a világon minde­nütt így működik, ez önmagában még nem lenne baj, csak az erők összehangolását a közös cél, a mezőgazdaság fejlesztése érde­kében, ezt még nem sikerült maradéktala­nul elérni. □ Előadásából kitűnt, az idei támoga­tási rendszer egyes elemei éppen ezen kí­vánnak változtatni. — Az agrártámogatás elsősorban a fej­lesztésekre, a meglévő eszközök bővítésé­re, korszerűsítésére, a biológiai alapok mi­nőségi cseréjére helyezi a hangsúlyt. Erre az elmúlt évihez képest 25-30 százalékkal több pénz áll rendelkezésre idén. Az eddi­giekhez képest ugyancsak kiemelten támo­gatjuk az integrációt, ezek megvalósulása esetén külön forrásokhoz jut­hatnak a pályázók. Bár a pi­acra jutásra 42 milliárd fo­rintot különítettünk el, ezen belül az eddig megszokottnál kevesebb lesz a direkt export- támogatás. Ez egyébként szerte a nagyvilágban vissza­szoruló forma, s az eurokom- form rendszerhez igazodás is megköveteli a közvetett, inkább a termelést segítő konstrukciók alkalmazását. Itt említeném meg az elmara­dott térségek fejlesztésére irá­nyuló törekvéseinket is, mely- lyel szintén külön keretet biz­tosítunk-a-vidék-fejlesztési tö^ - rekvéseihez, az eltérő adott­ságok közötti termelés jöve­delmezőségi szintjének kie­gyenlítéséhez. □ Ez persze korántsem je­lenti azt, hogy számolatlanul hullanak majd a forintok a kérőkre. Éppen ellenkezőleg: a pénz felhasználásával kap­csolatban újabb bizottságok megalakulásával számolha­tunk. — Az idei támogatási rendszer egyik új eleme, hogy a pályázati rendszer végre­hajtását teljes egészében a megyék kezébe adjuk, vagyis a pályázat kiírásától az el­bíráláson át a pénz felhasználásának ellen­őrzéséig minden a helyi döntéshozók fel­adata és felelőssége lesz. A megyei földmű­velésügyi hivatalok vezetésével minden me­gyében fejlesztési bizottságokat alakítanak, amelyekben képviseltetik magukat az ér­dekképviseleti szervezetek, az agrárkama­rák, de egy tagot a területfejlesztési taná­csok is delegálnak. Ez amellett, hogy le­hetőséget teremt a rendelkezésre álló ke­ret ésszerűbb hasznosítására, a fejlesztési törekvések harmonizálására, segít a párhu­zamos beruházások megelőzésében is. □ A döntésjog átruházása az érintettek­re mindenképpen hasznos törekvés, ugyan­akkor nagyobb a csábítás is: nagy pénzek és személyes kapcsolatok találkoznak. Mi a garancia arra, hogy nem szűk cso­portok teszik rá a kezüket a támogatás­ra? — Éppen a fejlesztési bizottságok szemé­lyi összetétele zárja ki majd a szűk csopor­tok lobbyzásának lehetőségét, mivel a dön­tést az érdekképviseleti szervezetek, a ka­marák, a fejlesztési tanács tagjai hozzák meg. E széles körből verbuválódó bizott­ságok nyújtanak garanciát arra, hogy a tér­ség szempontjából is jelentős beruházások nyerjék el a rendelkezésre álló forrásokat. S természetesen a társadalmi nyilvánosság előtt zajló döntési mechanizmus a másik nagy kontroll, amelyet nem lehet megke­rülni. ^ Jelzésértékű, hogy az agrárexportnak több mint a fele az Európai Unió országaiba irányul. Nyéki Zsojlil1 * Dr. Rednágel Jenő Harasztosi Pál felvétele ^ A bizottságok összetétele kizárja a szűk csoportok lobbyzásának lehetőségét. mm

Next

/
Thumbnails
Contents