Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

1997. február 3., hétfő MEGYEI PLUSZ Díjmentesség hatvanon felül Nyíregyháza (D. M.) — Az év eleji áremelésdömping- ben, szinte alig észrevehető­en egy kis pozitívum is „be­csúszott”, mégpedig a Tv- előfizetési díj kedvezmény. Vajon kikre vonatkozik ez a lehetőség? A kérdéssel Papp Lászlót, a nyíregyházi posta helyettes vezetőjét kerestük meg. Ma Magyarországon üzemben tartási díjat köteles fizetni, aki televízióműsor vételére alkal­mas készüléket üzemeltet — tudtuk meg a szakembertől. Van viszont néhány kivétel, így többek között az egy ház­tartásban üzemeltetett máso­dik ill. további készülékek díj­mentesek. Szintén ingyenes az egészségügyi és gyermekin­tézmények, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, szanató­riumok, óvodák, oktatási, köz- művelődési intézmények stb. tévéhasználata. A vendéglátó­ipari és kereskedelmi egysé­gekben vagy nyilvános terüle­ten üzemeltetett tv-kért a díj háromszorosát kérik. Mentesül a üzemben tartási díj fizetése alól az egyedül élő 70 éven felüli személy. S ami a rendeletben újként jelent meg: 1997. január 1-jétől már azok az önálló háztartásban élő házaspárok, illetve élettár­sak is mentesülnek, ahol az egyikük hetven, a másikuk hatvan éven felüli. Mentesül­nek továbbá azok a hatvan éven felüli személyek, akik önálló nyugdíjjal, keresettel, vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzá­tartozójukról gondoskodnak. (Közeli hozzátartozónak szá­mít házastárs, testvér, élettárs, gyermek, a testvér házastársa, illetve a házastárs testvére.) Mentességet élveznek még a hadirokkantak, a hadiözve­gyek, a súlyos látás- és hallás- sérültek, valamint az I. és II. csoportos rokkantak. A tulajdonos a jogosultságot követő hónap első napjától mentesül a fizetési kötelezett­ség alól. (Természetesen, akik a rendeletek alapján korábban is jogosultak voltak, azoknak nem kell újra igazolni ezt.) Ér­demes tudni, hogy a díjfizetési kötelezettség a televízió üze­meltetésének megkezdését kö­vető hónap első napján kezdő­dik, és az üzemeltetés megszű­nése hónapjának utolsó napjá­ig tart. Ha valaki a díjfizetési köte­lezettségének nem tesz eleget, az a tartozáson kívül díjjal azonos összegű pótdíjat köte­les leróni. Aki az új törvény alapján mentességre jogosult, az a megfelelő nyomtatvá­nyért a helyileg illetékes pos­tahivatalhoz forduljon. Laptár ITjTTl Fillér-bank. Két esztendeje elmúlt. KIIjI hogy ez az új pénzintézet Nyíregyházán létesült. A szervezkedés mozgalmát a közönség jó része közönnyel szemlélte, még a szegényebb polgár­ság körében is, pedig ez a bank az ő érdekükben ál­lott. Az elmúlt két esztendő azonban bizonyított és a kezdeti bizalmatlanság is feloldódott. Mert a filléres bank az önsegélyezés elvé­nek alkalmazását tűzte czélul. A kedvező hitelei­vel mozgásba lendítette a kis existentiákat, és eköz­ben a hitelezők sem jártak rosszul. A mustármag rö­vid két év alatt fává fejlő­dött. Ilyen mozgalom kel­len szerte a vármegyében, hogy,.,a ..kisexistentiák is lábra kaphassanak, erősöd­jenek. Nyírvidék, 1897. 6. sz. A Hangya nagy EaIJ lendülettel erősö- EuJE dik városunkban. A fiatal Hangya Szövetke­zet tegnap Nyíregyházán tartotta igazgatósági és fel­ügyelőbizottsági ülését bá­ró Buttler Sándor elnöklete alatt. A diadalmasan ter­jeszkedő országos mozga­lommal három üzlete van a megyeszékhelyen, egyike a Széchenyi téren, ma Or­szágzászló tér. E bolt telkén kívánja fel­építeni a szövetkezet azt a kétemeletes palotát, amely a vármegyei központ sze­repét fogja betölteni, illet­ve a földszinti utcai front egy szép Hangya boltot je­lent majd a lakosság­nak. Az igazgatóság döntött arról is, hogy a Kossuth Lajos ágh. h. ev. gimnázi­um szegény tanulóinak se­gélyezésére 2000 korona értékű árut felajánl. Nyírvidék, 1922. II. 3. 5 5 TG Kalucsni. Hirte- J len egyik napról a 2 másikra nagyará­nyú olvadás indult meg or­szágszerte. Városunkban is bokáig dagasztanak és cuppognak a járókelők a szotyogó hólében, ami minden kis rését felkutatja a cipőnek és eláztatja a fol­tos harisnyát... A megoldás a kalucsni lenne, de egy­két kereskedő tapasztalva a nagy keresletet 20-30 szá­zalékkal felemelte a ka­lucsni (sárvédő gumicipő) árát, így az már-már meg­fizethetetlen sokunk szá­mára... Magyar Nép, 1947. II. 2. Hiányolják a törvényt Eperjeske, Érpatak, Tisza­rád (KM) — Újabb három te­lepülésen tartottak évértékelő értekezletet polgárőr szerveze­tek. Az eperjeskeiek tavaly 126-szor teljesítettek szolgála­tot, munkájuk eredményekép­pen javult a közbiztonság a te­lepülésen. Az önkormányzat és Hegedűs Gyula vállalkozó adta a csoportnak a legtöbb se­gítséget — hangzott el a be­számoló során. Varga Béla polgárőr vezető az összejöve­telen vehette át a Polgárőr Szolgálatért érdemérmet, ti- zenketten ötéves munkájukért emléklapot kaptak, kilencen pénzjutalmat. Érpatakon 1992-től műkö­dik a polgárőr szervezet, ami érzékelhető a település köz- biztonságában, lakossági igény van tevékenységükre. A közösség munkájának elisme­réseként Tatai István polgárőr vezető megkapta a Polgárőr Szolgálatért Érdemérmet, nyolcán ötéves szolgálatukért emléklapot vehettek át, és pénzjutalmat. Tiszafádon jelenleg tizenö­ten vannak, 1994-ben alakult a helyi polgárőr szervezet, azóta kiemelt bűncselekmény nem történt a településen. Haté­kony a kapcsolatuk az önkor­mányzattal és a rendőrséggel, a polgármesteri hivatal a múlt évben 20 ezer forinttal támo­gatta őket. Juhász Kálmán őr­nagy, a kemecsei őrsparancs­nok elmondta: sokat segítenek a pogárőrök, szükség van jár­őrszolgálatukra, fokozni fog­ják a közös szolgálatot. A közgyűlésen nyolcán vehettek át áldozatkész tevékenységü­kért emléklapot és pénzjutal­mat, ketten (ifj. Stefán Sándor és Papp Endre) a megyei szer­vezet elnökétől, Gelsei Gábor­tól kaptak oklevelet és jutal­mat, míg Láda Sándor, a helyi szervezet elnöke a Polgárőr Szolgálatért Érdemrendet és tárgyjutalmat vehetett át. Szerényen, de működnek Lövőpetri, Kömörő, Gem- zse, Mátvus (KM - Gy. L.) — A kistelepülések önkormány-' zatainak olykor nem kis gon­dot okoz intézményeik mű­ködtetése, hiszen az állami normatíva a kisebb lélekszám miatt összességében kevesebb, még akkor is, ha egy személyre számítva több. Nem véletlen, hogy tavaly például Nyírjákón, Nyírkátán jelentkeztek műkö­dési zavarok, Bátorligetről nem is beszélve, ahol már csődbiztos „gazdálkodik”. Lövőpetriben Szőke Ferenc polgármester elmondta, hogy a településen önálló intéz­ményként csak az óvoda mű­ködik, az iskolát Nyírlövővel együtt tartják fenn. A óvoda önállóságához viszont ragasz­kodnak, mert így jó a falunak. és egyelőre fenntartása nem okoz gondot. Az egészségügyi alapellátást Pappal és Nyírlö­vővel együtt oldották meg. Heti két alkalommal rendel a háziorvos a faluban. Kömörőn önálló napköziott­honos óvoda, az általános is­kola alsó tagozata és idősek klubja működik. Juhász Fe- rencné polgármestertől meg­tudtuk, hogy az intézmények működésében zavar nem volt. Az önkormányzatnak saját fá­ja van, a szenet is beszerezték, nem kell szénszünetet elren­delni. Február 1-jétől június 30-áig a nevelési segélyből mód nyílik arra, hogy a gyer­mekétkeztetést teljes egészé­ben átvállalja az önkormány­zat, ezzel segítvén a nehéz helyzetben lévő családokat. Gemzsén önálló általános iskola működik mintegy száz tanulóval, az óvodába pedig negyvenkét gyermek jár. Kása Levente jegyző elmondta, va­lahogy kijöttek, azaz a korábbi takarékossági intézkedések következtében működési za­varok nem jelentkeztek. Mátyuson gyakorlatilag ön­álló önkormányzati intézmény nincs: az iskolások és az óvo­dások részben Tiszakere- csenybe, részben Lónyára jár­nak. Varga Gyula polgármes­tertől megtudtuk, hogy hama­rosan pályázatot nyújtanak be, ugyanis a korábbi művelődési házból szeretnének idősek napközi otthonát kialakítani, mely mintegy 12 millió forint­ba kerül. Az intézmény szep­temberben nyílna meg. Gyógyító borbélyorvosok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei orvostörténeti mozaikok (9.) Fazekas Árpád Nyíregyháza — A betegek gyógyítását igen jelentős rész­ben borbélyorvosok (borbély, barbél, borbélysebész, bor- bélychirurgus, chirurgus) lát­ták el hazánkban is. Magyar- országon a nagyszombati egyetemen 1770-ben indult be a rendszeres orvos- és gyógy­szerészképzés, azonban a bor­bélyorvosok szerepe még hosszú évtizedeken át sem csökkent. A borbélyok gyógyító tevé­kenysége: érvágás, köpülyö- zés, sebkezelés, és foghúzás volt leggyakrabban. Ősi jelvé­nyük: a réztányér (medence, tál, vérlebocsátó edény), mely ma már alig ismert. Veszp­rémben a sebészek céhlevelé­ben megmaradt 1760-ból egy erre vonatkozó adat: „Senki a mesterek közül a sátoros ün­nepnapokon, úgymint, kará­csony, húsvét, nagyboldog­asszony és Űrnapján a meden­céjét ki ne tegye, egyéb iránt érdeme szerint megbüntes­sék.” Megmaradt Gaál Antal (1838-1900) nagykállói bor­bélynak a Szegedi Sebész Céh által 1864-ben kiállított díszes tanulólevele, amelyből idé­zünk: „a tanulási három évet becsületesen kitöltötte, s ezen idő alatt magát a borbély ipar­ban annyira kiképezte, hogy mint borbélysegéd hivatásá­nak megfelelhet, őt mai napon tartott egyleti gyűlésünkben, a felsőbbségileg helybenhagyott egyleti szabályaink értelmé­ben, borbélysegéddé felszaba­dítottuk s a segédek közé beje­gyeztük...” Az önálló gyógyító tevé­kenység megkezdése feltétele­ként a felszabadított borbély- segédnek még háromévi ván­dorútra, tapasztalatszerzésre kellett mennie. Az ehhez rend­szeresített magyar és német nyelvű Vándorkönyv (Wan- derbuch) egyben utazási ok­mány illetve külföldi viszony­latban útlevél is volt, amelyet munkába álláskor át kellett ad­ni az őt alkalmazó borbély- mesternek. Kilépéskor pedig a mester köteles volt vándorle­gényével együtt a községi elöljáróságon megjelenni, ahol hatóságilag beiktatták az eltöltött időt és a minősítést. A borbélymesterek céhekbe tömörültek, s a lakosság is szí­vesen fordult hozzájuk. Voltak azonban jelentős számban a céhen kívüli, ún. kontár borbé­lyok (vásári kuruzslók, vásári sebészek, himpellérek), akik bizony kuruzslásukkal sok kárt okoztak. Tény tehát, hogy miként az ókori és középkori füveskönyvek (herbáriumok) az orvostudomány törzséből „hajtottak ki” (Szabó T. Attila, 1978), ugyanúgy a borbély­mesterség is az orvoslásból vette eredetét. Az orvostörté­nelem szerint ez nem deho- nesztáló sem az orvosdokto­rokra, sem az orvostudomány­ra, sőt illik ismerni a fejlődés menetét. Aranygyűrű a minisztertől Nyíregyháza (KM — K. D.) — Közel negyedszáza­da rendőr, a napokban töl­tötte be ötvenedik életévét. A születésnap apropóján, kiemelkedő munkája elis­meréseként a Magyar Köz­társaság címerével ékesített aranygyűrűt kapott a bel­ügyminisztertől Vattamány András őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság (köz­lekedési) forgalomellenőr­ző alosztályának vezetője, aki a jó csapatmunka ered­ményének tulajdonítja az elismerést. Ő irányítja a megye köz­útjaira kiterjedő szolgála­tot, az alosztály egyik fő feladata a sebességellenőr­zés. Pesze nemcsak szerve­zi a traffipaxosok szolgála­tának helyét és idejét, de alapvető feladata a műkö­dési feltételek megteremté­se is. Ebbe beletartozik a személyzet kiképzésétől kezdve a szükséges eszkö­zök. anyagok megléte épp­úgy, mint a „traffisok” által készített felvételek kiérté­kelésének felülvizsgálata. Nem véletlen, hogy irodája asztalán a számítógéptől a videóig számos műszer, ké­szülék sorakozik. — Közbiztonsági járőr­ként kezdtem a rendőri munkát — idézte a kezde­tet, 1973 augusztusát —, folyamatosan képeztem magam, elvégeztem a Rendőrtiszti Főiskolát is. Hatévi szolgálat után ke­rültem először parancsnoki beosztásba, a nyíregyházi kapitányságon a közrend- védelmi vezetői munka a mélyvizet jelentette. Akkor százötven rendőrt számlált a járőr alosztály. Később személyzeti munkát végez­tem, majd a megyén lettem közrendvédelmi alosztály- vezető. 1991-ben, amikora közekedési „vonalat” át­szervezték, kineveztek for­galomellenőrző alosztály- vezetőnek. Vattamány András úgy Vattamány András Balázs Attila felvétele véli, minden területen bizo­nyítani kellett, ez a tény pe­dig természetszerűleg je­lent mindenkinek kihívást és felelősséget. Mindegyik beosztásának megvoltak a szépségei, így nehéz eldön­teni, melyik a szívéhez kö­zelebb álló. A mostani talán azért, mert éppen ez a mun­kája. — Ez olyan munkahely, hivatás, ahol parancsok vannak. De azt vallom: a beosztotti állományt érző embereknek kell tekinteni, gondjaikkal és örömeikkel, s ha így viszonyul hozzájuk a parancsnok, akkor vissza­adják mindezt munkában és eredményességben. A mi dolgunk a törvé­nyek és szabályok betarta­tása, így előfordulnak konf­liktusok az állampolgárok és a rendőrök között. Sze­rencsére nem sok panasz érkezik hozzánk emiatt. Az esetek többségét kivizsgál­va az a tapasztalatom, hogy a bejelentések többnyire alaptalanok, olykor bosszú­ból jelenti fel a megbírsá­golt a rendőrt. Az alosztályvezető sza­bad idejét leginkább család­ja körében tölti, szeret bar­kácsolni, kertes házukban a javítások, karbantartások zömét is maga végzi. Fele­sége anyaggazdálkodóként dolgozik a gumigyárban, nagyobbik fia történelem szakos egyetemista, a ki­sebbik nyolcadikos. Képzett döntőbíró Nyíregyháza (KM) — A Munkaügyi Világszervezet Képző Központjában, Tori­nóban elvégzett egy tanfo­lyamot Rusin József, a Me­gyei Munkaügyi Központ igazgatója. Ő is tagja a ma­gyar közvetítői és döntőbí­rói testületnek. A döntőbí­rók a munkaadók és a mun­kavállalók közti konfliktus­helyzetben, nagyobb viták­ban döntenek — országos hatáskörük van. Az olasz városban amerikai szakem­berek amerikai és más or­szágbeli tapasztalatok alap­ján oktatták a hallgatókat. A gyakorlati példák a ma­gyar viszonyokat tükrözték. A tanfolyam után a hallga­tók bizonyítványt kaptak. Ez várható HÉTFŐ: — Földárverés a nyírmadai művelődési ház­ban. — Közmeghallgatás Ibrányban. — Műhelymeg­beszélés Vasútra épülő tu­rizmus címmel Nyíregyhá­zán, a megyeházán. — Saj­tótájékoztató Nyíregyháza piacvezető kereskedelmi láncáról a Szent István ut­cai Erzsébet ABC-ben. KEDD: — Szakmai fó­rum az önkormányzatok 1997. évi gazdálkodási fel­adatairól Kisvárdán. SZERDA: — Szakmai fórum az önkormányzatok 1997. évi gazdálkodási fel­adatairól Nyíregyházán, a Megyei Oktatási Központ­ban. — Sajtótájékoztató a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Köz­pontban Nyíregyházán. CSÜTÖRTÖK: — Szak­mai fórum az önkormány­zatok 1997. évi gazdálko­dási feladatairól Mátészal­kán, a Kölcsey Ferenc tér 1. alatt. — Előadás az igaz­ságügyi reformról Hack Pé­ter, az Országgyűlés Alkot­mány- és Igazságügyi Bi­zottságának elnöke részvé­telével a művelődési köz­pontban Nyíregyházán. — — A Levéltári esték követ­kező előadása Szabolcs me­gye 1848-1920 között cím­mel Nyíregyházán. SZOMBAT: — A Ma­gyar Orvosi Kamara nyír­egyházi szervezetének bál­ja a Hotel koronában.

Next

/
Thumbnails
Contents