Kelet-Magyarország, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL 1997. február 3.. hétfő A T. Olvasó figyelmébe A hónap előfizetője Új akció a Kelet-Magyarországban Nyíregyháza (KM) — Kedves előfizetőink már megszokhatták, hogy ki­adónk és szerkesztőségünk újabb és újabb akciók indí­tásával igyekszik kedvükbe járni. Most olyan kezdemé­nyezést indítunk útjára, amelynek segítségével ha­vonta egy-egy régi és új előfizetőnket jutalmazzuk szerény ajándékkal. Ezentúl minden hétfőn, ugyanezen a helyen kis szelvényt találnak Tisztelt Olvasóink a Kelet-Magyar­országban, ahol közread­juk, adott hónapban melyik szponzor milyen díját nyer­heti el „A hónap előfizető­je”, majd a következő hó­napban természetesen azt is közöljük, hogy kik nyerték szponzoraink ajándékát. Az első felajánlás a Kelet Áru­háztól érkezett február hó­nap előfizetője számára. Régi előfizetőink közül egy szerencséset 3000.- Ft, egy új előfizetőnket pedig 2000.- Ft értékű ajándék­utalvánnyal jutalmaz a Ke­let Áruház. Az első sorsolást március 7-én tartjuk, s a két szeren­csés Kelet-Magyarország előfizető március 14-én, pénteken délután a Kelet Áruház csemege osztályán veheti át a vásárlási utal­ványt. Ők annál is inkább jól járnak, mivel utalványa­ikat már felhasználhatják a húsvéti vásárlás, ajándéko­zás kiadásainál... A játékkal kapcsolatban előfizetőinknek semmi ten­nivalójuk nincs a várakozá­son kívül, hiszen a nyerte­seket a rendelkezésünkre álló előfizetői lajtsromból választjuk, illetve sorsoljuk ki. Figyelje Ön is Kedves régi és új Előfizetőnk játé­kunkat, s a soronkövetkező márciusi sorsolást, amely­hez máris sok szerencsét kí­vánunk. Történelmi évfordulók Bál a Koronában Hatvan évvel ezelőtt — 1937 február 2-án — zajlott le az a diákbál a Korona Szálló nagytermében, ame­lyen először vettem részt. A diákbál hagyományosan kötődött a félévi bizonyít­vány osztásához. . A^diákbálra műsorral ké­szültünk. Énektanárunk és kántorunk Krecsák László az énekkarunk altszólamá­ba válogatott be. Erre az el­ső diákbálra a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyaror­szág kezdetű dalt tanultuk be. A Koronában zenekari kísérettel énekeltük. Zene­karunkat Kiss János hon- védkamagy tanította be és vezényelte, első hegedű szólamában az a Margócsy József húzta a vonót, akit ma az egész város szeretet­tel Jocó bácsinak szólít. A műsoros est után kö­vetkezett a táncmulatság. Nyitótáncot az elsőbálos, báliruhás lányokkal járták a fiúk. Majd az előre megha­tározott táncrend szerint folyt a mulatozás. Mi, alsó­sok csak éjfélig maradhat­tunk. Ez az első diákbál maradt számomra a legem­lékezetesebb, annak ellené­re, hogy 1941-ig minden februárban megrendezték a diákbált. Ettől kezdve meg­szűntek a diákbálok a Ko­ronában, mert a magyarok is részt vettek a háborúban, így nem volt illő bálozni akkor, amikor a honvéde- ink szenvedtek a nagy fagy­ban a fronton. Kitelepítések Ötven évvel ezelőtt — 1947 február 10-én — Pá­rizsban kellett aláírnia a bé­keszerződést Magyarország nevében dr. Gyöngyössy János külügyminiszterünk­nek. A párizsi béke feltéte­lei szerintem még kemé­nyebben voltak, mint a tria­noni békediktátumé. Benes Eduárd csehszlovák állam­elnök már 1945 áprilisában, amikor Kassára érkezett, alig pár méterre Rákóczi hamvaitól, a régi megyeház erkélyén meghirdette a programját. Ebben a ma­gyarokat és a németeket tet­te felelőssé a csehszlovák állam szétbomlásáért. Elér­te a nagyhatalmaknál, hogy a magyarokat és a némete­ket kitelepíthesse Csehszlo­vákiából. A háború után ek­kor jelent meg a Csehszlo­vák Hazatelepítő Bizottság Nyíregyházán is és a Koro­na Szálló déli erkélyén ki­tűzték a kék-fehér-piros csehszlovák zászlót. Nyír­egyházán többszáz embert sikerült rávenniük, hogy te­lepüljenek vissza Szlováki­ába, 200 év után. Szlovákiából pontosan ezekben a hónapokban — ötven évvel ezelőtt — An- dód, Magyardiószeg, Fel­sőszeli, Érsekújvár, Tak- sonyfalva magyar lakossá­gát telepítették át Nyíregy­házára és környékére. Áz eseményeket családi tragé­diák kisérték. Családok szakadtak szét. Apák hagy­ták el fiaikat és őseik sírjait. Utcánkbeli néni beteg férjé­vel érkezett Nyíregyházára, akit még abban az évben kí­sért ki a Morgóba, hogy majd odaát 16 éves korában meghalt kislányát hozassa át síremlékestől melléje. Most már együtt vannak mind a hárman az északi te­metőben. Ötven év után még most is elevenek a sebek. A múlt évben a jubileumi rendez­vényeken láttam a televízió közvetítésében, hogy a Du­nántúlról Németországba kitelepítettek jöttek haza szülőfalujukba és együtt, megbékélve emlékeztek az ötven évvel ezelőtti szomo­rú eseményekre. Nyíregy­házán nem rendeztek ilyen találkozásokat. A szeretet apostolainak kellene ebben segíteni, annál is inkább, mivel Nyíregyháza legfőbb egyházi méltósága is a kite­lepítettek közül szárma­zik. Reményi Mihály Sajnos, meglátta tegnap a medve a saját árnyékát a sóstói Vadaspark­ban. Ez pedig a ha­gyomány szerint hosszú telet jelent. Persze, azért lehet némi reményünk: a sóstói macik nem is aludták téli álmu­kat, vidáman kite­leltek. Mindeneset­re a trópusi mada­rak mellett ők vol­tak a vadaspark sztárjai, vasárnap több mint hatszá- zan tekintették meg az időjóslás gyanújába kevere­dett macipárt Elek Emil felvétel Hátrányos helyzetűek képzése Horányi Zsuzsa Nagykálló (KM) — A tankö­teles gyerekeknek ingyenes az oktatás hazánkban — mondják a szakemberek. A szülők azonban azt veszik észre, szeptemberben az is­kola kezdésekor mélyen kell a pénztárcájukba nyúlni, a tankönyvek mellett még sok egyéb mást is meg kell venni­ük a tanuláshoz, sőt tanév közben is igen gyakran kell különböző nagyságú össze­geket befizetniük. Azok a családok akik munka­nélküli-segélyből, jövedelem- pótló támogatásból élnek, örülnek, ha ennivaló jut az asztalra, nemhogy középisko­lába írassák be gyermekeiket. Azonban a jelenlegi törvények értelmében 16 éves korig tan­kötelesek a fiatalok. Sok tehet­séges gyerek kallódik el, akik szociális helyzetük miatt nem tudták vállalni azt, hogy kö­zépiskolában tanuljanak. A nagykállói Körösi Csorna Sándor Általános Zene és Szakiskolában a nehéz körül­mények között élőknek terem­tik meg a továbbtanulási lehe­tőséget. Nagy segítséget kap­nak a Kolping családtól és pá­lyázati pénzeszközök is ren­delkezésükre állnak, így a Igazolvány (Folytatás az 1. oldalról) — Nem az őstermelői iga­zolványhoz kötődik tehát a ha­vi 1800 forint fizetése, hanem ahhoz a törvényhez, amely ar­ról rendelkezik: minden fel­nőtt, személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampol­gár számára biztosítási vi­szonyt kell teremteni. Ennek hiányára rögtön fény derül mondjuk az első orvosi vagy kórházi kezelésnél, mert ott kérik a tb igazolását. Enékül ki kell fizetni a kezelés költsé­geit, ezenkívül január 1-ig visszamenőleg kötelező az előbb említett összeg megfize­tése, s még bírságra is kiszab­nak. Az agrárszakemberek ugyanakkor vitatják, hogy a tb jelenlegi terhe elviselhető-e a főállású mezőgazdasági ter­melők részére (függetlenül at­tól, hogy őstermelő vagy sem), s indítványukban szerepel: a tb-törvény hatását most tanul­mányozó bizottság külön fog­lalkozzon e területtel, s vizs­gálja felül a jelenlegi rendel­kezéseket. Lényeges eleme lenne az átütemezés, vagyis ha adott termelési struktúránál az árbevétel csak év végén reali­zálható, akkor ne kötelezzék arányos és havi befizetésre a gazdálkodót. gyerekeknek nem kell semmi­ért sem fizetniük, a tanköny­veket is az iskola adja. A speciális szakiskolai kép­zést ’93 szeptemberében indí­tották, kizárólag halmozottan hátrányos helyzetű, más to­vábbtanulási lehetőségekből kiszorult tanulók részére, akik nem képességeik miatt, hanem szociális helyzetük miatt nem tudtak továbbtanulni. Sajnos a gyermekek szülei zömében munkanélküli, több mint ki­lencven százalékuknál egyik szülő sem dolgozik. Jelenleg ápolási asszisztens, varrómun­kás, gépíró és szövegszerkesz­tő szakmákat tanulnak az isko­lában. Egy lényeges momen­tum, az iskola vezetősége vál­lalta, hogy a szakiskolában végző valamennyi diák a vég­zés után már másnap munka-'” hellyel rendelkezik. A mai munkahely ínséges világban kecsegtető szempont. A varró­munkások a Kálkontex-szel kötött megállapodásnak kö­szönhetően a varrodában he­lyezkednek el. Az első évben betanított munkásokat képeztek a szak­iskolában, segédápolók, beta­nított varrodai dolgozók lettek az itt tanulók. A jó képességű­ek gépíró- szövegszerkesztő szakmunkás bizonyítványt szereztek. Utóbbiak oktatásá­nál kiemelt helyet kap a közis­mereti tárgyak sorában a szo­cializáció, a kommunikáció, és az informatika. Vállalkozói ismereteket is tanulnak, kisebb magánvállalkozásokat tudnak vezetni. Az itt tanuló diákok működtetik az iskolai büfét. A gépíró és szövegszerkesztő szakképesítéssel rendelkezők munkájánál fontos, hogy jó helyesírási és kommunikációs képességgel rendelkezzenek. Erre a szakra olyan fiatalok is jelentkeztek, akik már érettsé­givel rendelkeztek, nekik 1 éves a képzés. Ma már a segédápolói kép­zés helyett ápolási assziszten­seket képeznek, akik szak­munkás vizsgát is tehetnek. A megváltozott egészségügyi rendszerben igény merült fel olyan egészségügyi szakem­berek képzéserei ak'ik'az ápoló segítőjeként vesznek részt az ápolási, gondozási feladatok végrehajtásában. A szakiskolai képzést to­vább akarják bővíteni, fejlesz­teni. még több hátrányos hely­zetű fiatalt szeretnének bevon­ni az oktatásba. Phare-pályá- zaton 30 ezer EKU-t nyertek cigánytanulók képzésére, ci­gány gazdaasszony-képzést terveznek. Új nyolctantermes iskolarész épül, amelyben dél­előtt a szakiskolások tanulnak, délután pedig a zeneiskolának ad otthont. Konzervatív készülődés Lakitelek (MTI) — A ke­resztény és konzervatív pártoknak Bulgáriától Lit­vániáig, Szlovéniától Len­gyelországig a volt szocia­lista országok mindegyiké­ben — akár kormányon vannak, akár kormányzásra készülnek — egyszerre kell küzdeniük a szocialista res- taurációs kísérletek ellen, és a gazdasági átalakulás nehézségeivel, a szociális feszültségekkel; ezért kez­deményezte életre hívni a Magyar Demokrata Fórum azt a közép-európai keresz­tény és konzervatív párto­kat összefogó tömörülést, amely áprilisban fog mega­lakulni. Mindezt a nemzet­közi., szervezet előkészítő, munkaértekezletén szom­baton Lezsák Sándor, az MDF elnöke hangoztatta. Ezen az első megbeszélé­sen, amelyet a továbbiak­ban különböző helyszínen még több követ majd — egyelőre öt ország küldöttei vettek részt — , de a térség országainak tizenhét pártja jelezte már csatlakozási szándékát. Az eszmecserén részt vett Giczy György, a Kereszténydemokrata Nép­párt elnöke és a Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke. Előfizetve olcsóbb a Kelet-Magyarország, MERT A HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ 132 FORINTTAL KEVESEBB, MINTHA PÉLDÁNYONKÉNT VÁSÁROLNÁ MEG.

Next

/
Thumbnails
Contents