Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-08 / 6. szám

1997. január 8., szerda KULTÚRA Matekból harminchatféle tétel A minisztérium és az önkormányzatok pénzével 44,5 millióba kerül az érettségi Budapest (MTI) — Magyar- országon évente átlagban 90 ezren érettségiznek. E fontos vizsga szakmai előkészítésé­vel az Országos Közoktatási Szolgáltató Irodát bízza meg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Az iroda 1992 óta évente 12 milliót fordíthat a tételek elké­szíttetésére, nyomdai kivitele­zésére, postázására. Varga Márta igazgató szerint nagyon kevés a négy éve megállapított összeg, hiszen ennyi idő alatt a nyomdai költségek jócskán emelkedtek, a tételkészítésben közreműködők díja pedig — egy tételsorért 8 ezer forintot fizetnek — szinte szégyellni- való. Tételkészítés Nem könnyű munka a tételké­szítés, ráadásul például mate­matikából 36 félét csinálnak, és az 5 érettségi tantárgy közül is külön tételek készülnek a nappali és esti tagozatosok­nak, a speciális osztályoknak, a szakképzési intézmények­nek, a kéttannyelvű iskolák­nak, a balettintézetnek. És ak­kor még nem szóltunk az ide­gen nyelvekről. Kínaiból, ja­pánból, portugálból hárman, négyen érettségiznek évente, és számukra is tételeket kell készíteni. Vagy azoknak a kül­földi állampolgároknak, akik hazai iskolában magyarból Partium Vásárosnamény (KM) — Páskándi Gézára és Ratkó Józsefre emlékezik a Parti­um legfrissebb száma. A kiadvány közli Sántha Fe­renc felszólalását, amelyet Tiszadobon, a Ratkó Jó­zsef Társaság alakuló ülé­sén mondott. A neves író — többek között — a köl­tőt így jellemezte: ...„vilá­gos és egyértelmű volt szá­mára, hogy a költészetnek — amellett, hogy szépsé­get ad és gyönyörködtet — mindig az emberi jóság és igazság szolgálatában a közösség fájdalmát, baját elkiáltó szolgálatot kell vé­geznie. Ennek a szolgálatá­ban állt Ratkó József. Ma­gatartásának ebben van a szépsége és nagysága, ami a magyar irodalomnak is hagyománya”. mint idegen nyelvből érettsé­giznek. Idén legalább tíz nyel­ven kell magyar érettségi tételt csinálni. A vizsgáztatók Az érettségi tételek „alapanya­gát” bizottság jelöli ki. Ezt kö­vetően megoldótáblákkal kie­gészített tételeket formálnak. A minisztérium márciusban választ közülük — minden té­telből több készül — tantár­gyanként hármat. Ebből egy lesz érettségi tétel májusban, egy az őszi pótérettségin kap Nyíregyháza (KM) — Nem panaszkodhatnak a könyv­barátok, könyvet ajándékoz­ni kívánók. A gazdag téli könyvvásárból kiemelkedik az Európa Könyvkiadó téli könyvvásárra megjelentetett 22 kiadványa. Arthur Koestler Alvajárók cí­mű olvasmányosan megírt modem tudománytörténeti munkája a csillagászat és a fi­zika kialakulását vizsgálja a görögöktől Newtonig. Karen Amstrong brit szerző hét évig apáca volt. Az István története című vallástörténeti műve sa­játos szemszögből mutatja be a judaizmust, a kereszténység és az iszlám történetét. Szegedy-Maszák Aladár diplomata emlékiratai Az em­ber ősszel visszanéz címmel jelent meg az Extra Hungari­szerepet, egy pedig tartalék­nak kell. A kiválasztás után kezdőd­het a bizalmas nyomdai mun­ka, ezt rendszerint egy ember végzi, és többnyire vasárnap. Ha minden kész, következhet a tételek csomagolása me­gyénként, iskolánként, illetve a postázás futárral. Mindez 12 milliójába kerül az államnak. Ehhez jön még az érettségi vizsgaköltsége, mely az iskolafenntartók pénztárcá­ját soványítja. Az érettségi el­nökök tanulónként 350-400 am-sorozat utolsó darabja­ként, amely 1989-ben indult, és külföldön élő magyarok memoárjait adta ki. Antonia Fraser történész VIII. Henrik hat felesége című történelmi esszéje a királynék sorsát, és az angol reneszánsz korát mu­tatja be. John Updike húsz novellát tartalmazó Az élet alkonyán című kötetében már ismert fi­guráit szerepelteti. Az ameri­kai szerző a végleges párkap­csolatok reménytelenségéről és a halálra készülődésről szól. Ingmar Bergman új regénye az Öt vallomás az anya házas­ságtörésének története öt négyszemközti beszélgetés­ben előadva. A kiadó „háziszerzőjének” tekinthető Milan Kundera leg­újabb műve, az Elárult testa­mentumok irodalmi esszé re­forintot kapnak, a vizsgáztató tanárok írásbeli és szóbeli ese­tén diákonként 200 forintot — ugyanennyi a tarifa az idegen nyelvek esetében, ha csak írás- beliztetnek vagy csak szóbe- liztetnek, akkor 150 forintot. Az igazgató — vagy a helyet­tese — ha részt vesz a vizsgán, tanulónként 100 forintot kasszírozhat. Mennyibe kerül Az ország mintegy ötszáz kö­zépfokú, érettségit adó intéz­ményével, 350 forintos elnöki díjjal számolva — és 90 ezer tanulóval — a fenntartók kifi­zetnek 31 milliót az érettségi elnököknek; 9 millió forintot az igazgatóknak, illetve a he­lyetteseiknek, és iskolánként öt vizsgáztató tanárral számol­va 4,5 millió forintot a peda­gógusoknak. Az iskolafenn­tartók — többségük önkor­mányzat — 32 milliónál is többet költenek az érettségire. Magyarországon a minisztéri­um 12, és az önkormányzatok 32 milliójával együtt 44,5 mil­lióba kerül az érettségi.Hogy a szülőnek és a diáknak mennyi­be kerül, arról nincs pontos adat. Becslések szerint a balla­gási ruhakölteményekre, az elegáns helyeken rendezett bankettekre, a tanárok megju- talmazására a minisztériumi költség háromszorosát is kiad­ják a szülők. Úgy látszik: ak­kor jó az érettségi, ha drága! géríyformában, amelyben az elmúlt századok és a modem kor nagy regényírói és muzsi­kusai elevenednek meg. A mű valóságos stílusbravúr. A vir­tuális regény kilenc fejezeté­ben újra és újra felbukkanó, egymás útját keresztező hősök kötik össze Sztravinszkij és Kafka, különös barátaik tár­saságában. Ám a kötet legfőbb valódi hőse maga a regény művészete a szellem és a hu­mor. (Európa Kiadó). Az utazók figyelmébe ajánl­juk Medvigy Mihály Rómát látni... című könyvét, ami nem egyszerűen útikönyv, hanem az utazó Rómában szerzett él­ményeinek elmélyítését szol­gálja. Serkentés arra is, hogy visszatérjen, vagy nyomozni kezdjen más, hasonló élmé­nyek lehetősége után. (Makró- világ Kiadó). Gazdag a téli könyvvásár Idén sem lehet okunk panaszra, akad olvasnivaló bőven Rainer Maria Rilke, az orfeuszi költő Maga választotta sírja is magányos, mint ő maga volt roppant hegyek közt Bakajsza András Kisvárda — „Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár. „... kóró lett a fényes laboda.” Őszutó szólít számadásra: be- érlelted-e őszi napjaid gyü­mölcseit. Csűrben, ami érett, tél takarhatja, ami fanyar? Két talányos vers kísér az őszben. A lángsugarú nyárban kísért több is, ám őket elha- gyogattam apránként (vagy ők maradtak el tőlem?). Vissza­térni nincs időm, hisz ritkulás­hoz értem: fölsejlik már a túl- nani rét, ahol Kikericsek virí­tanak kékek és lilák —- leg­alábbis egy Apollinaire-idé- zetben és zenében. Nem va­gyok hát egyedül. Jön velem két konokul kitartó kísérőm: Rilke Herbsstagja, az Őszi nap, és Jeszenyin elégiája, a Bokraink között. Az ősz meg­hozza mindkettőjüket: opálos szóképeken fénylő titkok, tar­lóit mezőkön szőke szavak szépülnek. A Rilke-vers más­ként érint: arccal szemközt fordít a fénylő titkoknak mes­terével, megrendít mélyen, s soká otthagy, hol a zsoltáros is megütődik, mert mélység kiált mélységet. Ez a mélység a Cir- cumdederunté, ám de föloldó­dása a törvényszerű beteljese­désé. „Elég, Uram... A napórákon árnyadat terítsd el...” Jöjjön az ősz, a beteljesítő-beérlelő. Akárcsak a rügyfakadástól gyümölcsáttelelésig látó Nagy László versindításában: Nyár csak azért süt, hogy majd egy­szer / leszüreteljen vész vagy fegyver. Aki azonban elmu­lasztotta életét, fanyar gyü­mölcsöt kínál csak a kis halál­nak, s addig is magára marad, ürességbe kapkod, tétova fa­levél, az őszi fölszél játéksze­re. Remény és félelem oszto­zik az Őszi nap páros és párat­lan sorain: a nagy halál elérhe­tősége és a hiábavalóság sűrű keserűsége. Rainer Maria Rilke, az év­század legérzékenyebb embe­re hetven éve hunyt el, 1926. december 29-én. Maga válasz­totta sírja is magányos, mint ő maga volt roppant hegyek közt, a svájci Muzot magasla­tán. De hát lehet-e magányos az ég közeli lakótorony önkén­tes remetéje, aki bús-hazátlan bolyongás után itt Isten titkai­val társalog? A remetelak látó­terében, templom mellett te­mették el, fény és szél delejé­ben. íme, ő is meglelte hazáját. A végső haza: a magány, a te­remtő magány. És egy sír. Kö­vére kiválasztójuk saját vers­sorait vésték: Rózsa, merő el­lentét, mámor, / nincs, kinek álma / e pillák árnyán / szuny- nyad. Ezért sürgeti az idő Urát, ízesítse nehéz borrá ka- tartikus verseit. Hallgassuk hát Rilkét, s ne csak hallgassuk Rilkét, az or­feuszi költőt. Ki a holtak lige­tébe lenn dalolt egyszer leg­alább / az zengheti el csak a végtelen magasztalás dalát... S ha nem is dalolta föl tragikus titok fejtő kedvesét az Alvilág­ból, torzóvá vált világunkban is elérte a versértők és szere­tők teljesebb életre, teljesebb halálra törekednek, s megpró­bálják azt méltó alkotássá for­málni. Amint a Szonettek Or­pheuszhoz ciklusában vallja:... légy a múlás menedéke, tiszta üveg, mely cseng, bár maga összetörött. Orfeusz dalára az Alvilág föltárta kapuját. És mi megnyitjuk e résnyire mind­össze szívünk kapuját, csak egyetlen Rilke vers(sor) előtt? Kelet-Magyarorszag 13 Jubileumi filmvideo Nyíregyháza (KM) — Ju­bilálnak a filmesek, az idén 25. alkalommal rendezik meg a Kelet-Magyarorszá­gi Tájegységi Film és Vi­deo Szemlét Nyíregyházán. A Nyíri Amatőr Filmklub által szervezendő sereg­szemlére január 10-ig vár­ják az amatőr és videofil­mek készítőinek jelentke­zését a VMK-ban. A találkozónak a Hotel Titász ad otthont január 17-19. között. A zsűriben neves szakemberek foglal­nak helyet, és mód nyílik majd szakmai konzultáció­ra is. A legjobb alkotások az országos szemlére kerülnek tovább, amelyet várhatóan március végén, április ele­jén rendeznek meg. Az anarcsi disznó Mizser Lajos Nyíregyháza — Mindnyá­jan jól tudjuk, hogy szólá­saink egyik érdekes részét teszik ki azok, amelyekben helységneveket találunk. A kifejezés jelentését ismer­jük ugyan, de keletkezési módjuk nem egészen vilá­gos. Az nyilvánvaló, hogy egy-egy eseményt rögzíte­nek, akár megtörtént, akár utólag találták ki. S termé­szetesen nem zárhatjuk ki a szomszédos helységek gú­nyolódását sem. Miért ép­pen abból a helységből származik, miért éppen arra fogják? — többnyire rejtély marad. így vagyunk Szabolccsal is, hiszen itt is találunk olyan szólásokat, amelyek­nek az eredetét nem ismer­jük, legfeljebb találgatni tu­dunk. Gondolhatunk az alábbiakra. Kissé meghök­kentő a következő: „Bőg, mint az anarcsi disznó” — azaz vég nélkül ordibál, üvöltve követel valamit, vagy épp tiltakozik valami ellen. Ha valaki nem arra felel, amit kérdeznek tőle, akkor szokás mondani: „Beszélj vele, Bákán la­kik”. Mi úgy ismerjük: „Ki a legény a csárdában”, ez utóbbi szót Kisvárdával he­lyettesítik (népdalban is szerepel). Ha valaki keveset utazott és tapasztalt, akkor „Ő is járt Debrecenből Kisvárdá- ra (nyilvánvalóan a kis tá­volság miatt kapta a jelen­tést). „Heten vannak, mint a gelsei ördögök”. Mivel Za­la megyében is van Gelse nevű község, azt hiszem, ezt az „ördögi” dicsőséget célszerű volna átengedni nekik. Hírcsokor Fotókiállítás... ...nyílik a nyíregyházi mű­velődési központ galériájá­ban január 9-én. Nagy Ká­roly Zsolt alkotásai február 5-ig látható. (KM) Bábszínházi... ...előadás várja a kicsinye­ket a nyíregyházi Kölyök- várban január 12-én. Vasár­nap délelőtt tíz órától a mis­kolci Csodamalom Báb­színház a Két kicsi borz cí­mű mesejátékot mutatja be. (KM) Történelmi... ...konferenciát rendeztek a közelmúltban Nyíregyhá­zán a máriapócsi Istenszü- lő-ikon első könnyezésének 300. évfordulójára. A kon­ferencián elhangzott élő­adások szerkesztett anya­gát, a Görög Katolikus Hit- tudományi Főiskola most könyvben jelentetett meg. (KM) Pedagógiai... ...asszisztens, és dajkakép­ző tanfolyamot indít a Pen- zum-V Oktató Bt. A sóstó­hegyi, Attila u. 59. szám alatti oktatótermében pedig január 8-án testformáló, callenetics torna kezdődik. (Érdeklődni a 06-20/ 292- 727 telefonon lehet). (KM) Magyarosan Filozófusok kíméljenek! Minya Károly Nyíregyháza — Még mie­lőtt a filozófia tudomány művelői, oktatói jogos fel­háborodásuknak adnának hangot, sietek leszögezni már az elején, hogy nem ró­luk van szó. Egészen má­sokról. Ugyanis ha valaki nem tudná, máris tájékozta­tom, mint ahogy ezt tette az egyik jeles napilapunk, az autólopásnak is van filozó­fiája. Nos ezen „filozófus uraktól” óvakodom én. Ezúttal ne nézzünk e jelen­ség társadalmi tükrébe, vizsgáljuk meg a filozófia szó jelentésének színváltá­sát, pontosabban eme leg­újabb fonákát. A kifejezés­re sajnos ma már — ahogy Hatvani Dániel írja az Édes Anyanyelvűnk egyik szá­mában — nem a platóni, hegeli, heideggeri magassá­gokban kell gondolni, ha­nem jóval magasabb szin­ten. Valamikor csak életfi­lozófiáról beszélhettünk, ami a kifejezés jelentésbő­vülését mutatta, s a testre szabott életelvek összessé­gét kívánta jelölni, de nem akárkiét, csak szuverén egyéniségét, közismert sze­mélyiségét. Ma már azon­ban az ürgehalmi vigécek betéti társaságának is filo­zófiája van. Nem üzleti vagy működési irányelve, elgondolása. De nem ám! filozófiája van neki. Besorolhatjuk a jelensé­get a nyelvi túlzások köré­be, azonban nevezzük ne­vén a gyereket: illessük a nyelvi nagyképűséggel. Hasonlóképpen ne nevez­zünk mindenféle tanfolya­mot, oktatást, előadássoro­zatot akadémiának. Csak annak, ami. Ne jussunk el oda, hogy az autólopás filo­zófiáját az autótolvajok akadémiáján tanítsák. Az írásbeli elmélyült pillanata Balázs Attila felvétele (archív)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents