Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-30 / 25. szám
1997. január 30., csütörtök Egyetemi szint a főiskolán A DOTE szerves, fontos részévé vált a nyíregyházi intézmény • Igazodó oktatás Az oktatott szakok között szeptembertől az orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szak is szerepel Elek Emil felvétele Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — A kor követelményeihez igazodva orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus szakot indít szeptembertől a Debreceni Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara. A nyíregyházi főiskolán ez már a negyedik olyan szak, amely az itteni intézmény létesítése előtt az egészségügyi képzésben egyáltalán nem szerepelt. Nemcsak a szak új, országosan egyedülálló az is, hogy egy frissen indított szak vezetője akadémikus. Dr. Muszbek László, a DOTE rektora lett ugyanis a téma felelőse, ő az, aki vállalta az újfajta oktatás minden gondját és örömét. Laborosok — A DOTE Egészségügyi Főiskolája fennállása óta mind nagyobb sikereket ér el. Ily módon nemcsak a Debreceni Orvostudományi Egyetem része, de igen fontos alkotóeleme is — mondja az orvos- egyetem rektora. — Az egészségügyi képzés napjainkban átalakulóban van. Az orvos- fogorvosképzés lehetőségei behatároltak, s ezt elsősorban mennyiségileg kell érteni. Mára elértük, hogy hazánkban elegendő létszámú orvos tevékenykedik, bár a minőségen még akad javítanivaló. Több hallgatót tehát nem kívánunk az orvosegyetemre felvenni, mennyiségi képzésről kizárólag a dollárral fizető skandináv, illetve amerikai diákok esetében beszélhetünk. O Vagyis akkor elmondhatjuk, hogy a fejlesztés ezentúl elsősorban a főiskolai képzésre, a szakok számának gyarapítására irányul. — Igen, a most indított új szak már ugyancsak a kor igényeihez igazodik. Célja olyan elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező, felsőfokú végzettségű szakemberek képzése, akik képesek a különféle klinikai, kémiai vizsgálatok elvégzésére, a laboratóriumi munka szervezésére, kis laboratóriumok, illetve részlegek analitikai munkájának önálló irányítására és jártasak a számítógépek világában is. Olyan középvezetők, akik a laboratóriumi adatfeldolgozás korszerű módszereit és a gazdálkodás kérdéseit egyaránt jól ismerik. Mindezekből kitűnik, olyan szakemberek képzését vállaltuk magunkra, akik a gyógyítás nélkülözhetetlen részét képező laboratóriumi részlegek menedzselésében, vezetésében kamatoztathatják tudásukat. A középső réteg A nappali képzésben egy félév tizenöt oktatási hétből áll, egy oktatási hét általában harminc- órás. A félévek hathetes vizsgaidőszakkal zárulnak, az első négy félévben az alapozó tárgyak oktatása történik, az ötödik félévtől kezdődik az ismerkedés a szakmai tantárgyakkal is. Általános műveltséget hozhat a társadalomtudományi kiegészítő tantárgyak oktatása, mely természetesen szintén szerepel a programban. Az egészségügy mostanában zajló átalakulásához igazodik az oktatás is. Ennek legnagyobb haszna, hogy az orvosok és a szakdolgozók között lévő, ma még oly gyakran hiányzó középső réteg is mind teljesebb legyen. A nyíregyházi főiskola képzési struktúráját szándékosan tervezték úgy, hogy az adott terület, a keleti régió igényeit mindinkább szolgálja. Ezért is oktatják a szociális munkás szaktól az informatikán át mindazon tantárgyakat. melyek a mai egészségügynek leginkább hasznára lehetnek. Terveik között ezért is szerepel a mentős- , ús^képzés,,. az. eddigi ie.vele- ző helyett a diplomás ápolóképzés nappali tagozatos oktatása is. Szó van arról, hogy az általános szociális munkás szak oktatását egyetemi szintűvé fejlesztik. Ha ez megtörténik. örömmel mondhatjuk majd. hogy a nyíregyházi főiskola bizonyos szakokon egyetemi szintű diplomát képes adni. Az orvosdiagnosztikai képzés terveik szerint negyven hallgatóval indul, s a későbbiekben azt szeretnénk, ha a megyében dolgozó szakasszisztensek átképzéssel szerezhessenek diplomát. Az új szakon rendkívül intenzív nyelvi képzés is elkezdődik, hiszen a laboratóriumi diagnosztika nyelve angol, megfelelő szintű munkát végezni e nyelv tudása nélkül ma már lehetetlen. Arra a kérdésre, hogy kik jelentkezhetnek a DOTE Egészségügyi főiskolája új karára. dr. Muszbek László elmondta: az egészségügyi szakközépiskolában. illetve más szakközépiskolákban végzettek jelentkezhetnek. illetve azok, akik egy-két évet már dolgoztak laboratóriumokban, de tudásukat szeretnék továbbfejleszteni. Számukra bizonyos kedvezményeket is tartogatnak, mint ahogyan kedvezményt kapnak a vegyi szakközépiskolákban végzett jelentkezők is. Díjazzák a nyelvvizsgákat, a középfokú angol öt, a felsőfokú hét pontot ér. A más nyelvből szerzett nyelvvizsgáért három pontot adnak. A felvételi formája a tesztírás. mely kémiából és biológiából áll. Szívesen várják azokat is, akik első helyen orvosnak vagy gyógyszerésznek jelentkeznek. de sikértékfliil. s második* óigíyc . harmadik helyre az új szakot írják be. Összefogás A nyíregyházi egészségügyi főiskola sikere az eddig végzett rengeteg munka eredménye. No meg azé az összefogásé. amelyet a megye és a megyeszékhely vezetői a főiskola érdekében tettek és tesznek, hiszen tudják, egy város, egy megye rangját a benne található intézmények színvonala is beszédesen jellemzi. M agas, erős testalkatú, jóképű, okos, illemtudó férfi volt. Nagyon tudott dolgozni. Imádta a családját, a gyerekekre soha rá nem ütött volna, kipucolta a cipőjüket. Megtörtént, ha haraggal váltunk el, másnap hazajött, hogy nem tud dolgozni, mert nem adott puszit. Hétvégeken ágyba hozta a kávét, nagyon szeretett és tudott is főzni, különösen húslevest és pörköltöt — sorolja az asszony szinte megállíthatatlanul. Időnként elmereng, szeme sarkában könnycseppek jelzik a benne dúló feszültséget. S hogy miért beszél a fér jéről múlt időben? Az ember 1995. július 17-én elment dolgozni a miskolci Lyukóbányába. s azóta eltűnt, nem látta senki. Minden nagyon szépen indult. Harminc évvel ezelőtt esküdtek egymásnak örök hűséget. Nem volt semmijük a szerelmükön kívül. De bíztak és sokat dolgoztak, így került el a férj a bányába is. Megszületett a három gyerek. akik hetente egy alkalommal láthatták apjukat. Egy ideig nem is volt baj, de Az eltűnt férj a cimborák addig nyúzták a szállón, míg ő is elment velük, először egy pohár., majd kettő, s végül szinte rabja lett az italnak. Hiába volt a veszekedés. a könyörgés, a biztatás. amikor hazajött. ígért minden szépet, de ha visszakerült a haverokhoz, elfelejtette fogadkozásait. Csendesen tűrte a: asszony szidalmait, csak nevetett. — Igazad van — hajtogatta. A gyerekeket is ugyanúgy szerette. Aztán elment... — Üdülni készültünk, azt mondta nem jön haza hosz- szabb ideig, pluszműszakot vállal, hogy legyen egy kis megtakarított pénze — gondolkodik el hosszan az asz- szony. —ígérte viszont, a hét közepén küldi a szénpénzt. Néhány nap után írtam neki, hogy elromlott a vízszivattyú, meg kellene javítani. Furcsa volt, hogy nem rohant haza. mint máskor, és nem is küldött egy sort sem. Mikor már a harmadik hete nem kaptam tőle hírt. elmentünk hozzá. Ott tudtuk meg. hogy már három hete nem dolgozik. Nem is látták megérkezni a szállóba. Pedig biztosan járt ott. mert a trikóját megtaláltam, amiben elutazott. Azonnal tudtam, hogy baj van... Annak rendje-módja szerint jelentették a rendőrségen. Bekerült a képe az újságokba és a televízióba. Eredmény semmi. Beszélték, nála volt a 30 ezer forint körüli szénpénz, látták ivócimboráival együtt, de hiába, a kutatás nem vezetett eredményre. — Kétségbeesésemben halottlátókhoz fordultam •— szabadkozik. — Felkerestünk egy Hajdú megyei jóst. Meglepetésemre. azonnal rátapintott a lényegre, hogy az eltűnt férjemet keresem. Leírta, hogy nézett ki, milyen ruhában volt, azt viszont nem tudta él-e, vagy már meghalt. Elmentünk Nyíregyházára is, az egyik helyen azt állította a jövendőmondó, él és züllik, a másik szerint valahol nagy beteg. Viszont amikor eltelt egy év a: eltűnése óta. mindhárom kijelentette, meghalt. A hajdúsági jóssal elmentünk a bánya környékére. ő ingával kereste a holttestet. Sok helyen ástunk a hegyoldalban. de eredmény nélkül. Ekkor hallottam, hogy a közeli faluban is tevékenykedik egy férfi, aki tud ilyen dolgokat. O is azt állította, halott a férjem. Sőt utalt rá. hogy leütötték és egy betonhídon húzták át, majd egy fahídhoz mentek vissza a gyilkosok. Csodák- csodájára mindkét hidat megtaláltuk, de az ásás ismét sikertelenül zárult. O azt ígérte, májusban ismét elmegyünk a helyszínre, akkor bizonyosan sikerrel járunk. Y j árok. bár tudom, saj- 1 / nos biztosan nem él \ már a férjem. Nem ment külföldre, s az üdülést is annyira várta, készült az egy év múlva esedékes nyugdíjazására is. Mégis szörnyű elviselni a bizonytalanságot, hátha segítségre szorul valahol... Egyedül maradtam, sokat gondolkodom, miért kellett ennek így történni. Az a piszok ital. rossz barátok... Azt gyanítom ők játszottak közre eltűnésében. Nyéki Zsolt y-y ét mód van arra, if hogy a vadgazdálX V kodásból hasznot húzzon valaki: az egyik lehetőség a szó igazi értelmében vett gazdálkodás, az értékes vadállomány etetése, megóvása és végül kilövetése. A másik eljárás az, amikor .rendszeresen bíróság elé citáljuk a vadásztársaságokat. hivatkozva a vadak okozta károkra. Hosszú évekig bevett gyakorlata volt. hogy a jog a legegyszerűbb megoldási választotta. s fizetésre kötelezte a vadászokat. Ezen kíván változtatni az elfogadás előtt álló vadásztörvény, mely igyekszik bevezetni a közös kárviselés elvét, megszüntetné a kártérítés evidenciáját. Az újító elképzelés szerint a káresemények és balesetek alaposabb kivizsgálást igényelnek, ahol először is azt kel! megállapítani. hogy hibázott-e valaki. Mert nem mindegy, hogy az autó azért nem tudott megállni egy kiugró őz előtt, mert a műszerfal órájának mutatója közelebb volt a kétszáz kilométerhez, mint a százhoz. Mint ahogy az sem mindegy, hogy egy rosszul megszervezett hajtás közben rohan ki a közútra a vaddisznó, s okoz ezzel balesetet. Amennyiben mindenki betartotta az előírásokat, akkor következne a kár közös viselése, vagyis az autós gondoskodna a járműve megjavíttatásáról, a vadászok pedig leírnák a veszteséget. A kár mindkét oldalon tetemes is lehet, hiszen nemcsak egy szép autó, hanem egy őzbak ötszáz grammos trófeája is képviselhet milliós értéket. Egy másik javaslat elképzelhetőnek tartja, hogy a vadász- társaságok kifizetik a vad által okozott kárt, ám vi- szontkártérítést követelnek. A szigorúbbá váló elképzeléssel lehet ugyan vitatkozni, de tény: sokan akarták már rákenni a vadállományra saját hibájukból okozott balesetet. Az elmúlt évek során megyénkben mindenesetre kevesebb vadkárt regisztráltak a szakemberek, de ennek leginkább az az oka, hogy a nagytestű vadállomány negyedére, ötödére csökkent. Vadas harag Hogy lehetsz ennyire hideg? Ferter János karikatúrája Titokzatoskodás Balogh József Ivasom a tegnapi t g lapban, hogy a V/ Metropol Üzlet ház építése ügyében végzett felelősségvizsgálatról feltett újságírói kérdésekre nem válaszoltak azok a városi közgyűlési vezetők, akik a sajtótájékoztatót tartották. Nem semmi. Napirendre tűzni egy témát, aztán lenyelni a válaszokat. A nyelésnél már csak a: indok volt meglepőbb: nem szeghetik meg az esküjükben vállalt titoktartási kötelezettséget. Milyen esküt tetszenének megszegni? Azt. amit az alakuló ülésen fogadalomként el tetszettek mondani? Azt. amelyik így szól: ...esküszöm, hogy hazámhoz. a Magyar Köztársasághoz. annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkokat megőrzőm, megbízatásomhoz híven, pártatlanul, leki- ismertesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel a település javát szolgálom. Mitől állami, vagy mitől szolgálati titok az, hogy néhányon kivettek a város zsebéből minimum százmilliót? Hol szerepel, hogy előlem, a választó elől kell eltitkolni: mit műveltek adóforintjaimmal felelőtlenül gazdálkodó, hozzá nem értő emberek? Hol szerepel az eskü szövegében, hogy a testület tagjainak ezt a disz- nóságot kell takargatni annak tudatában is, hogy abból soha egy fillér vissza nem kerül a város kasszájába? t Igaz, az is képviselet, hogy ne maradjon torzó a megyeszékhely központjában, ne jussanak koldusbotra azok a vállalkozók, akik közül talán sokan teljes vagyonukat befektették, hogy helyhez jussanak. De még mindig azok vannak, vagyunk többen, akik t ehe teleim! szemléltük kezdettől, hogyan pazarolják a város pénzét, s hiába szóltunk sokszor arról is: ne adjanak százmilliós ajándékot egy kereskedelmi vállalatnak, ne adják oda a város legértékesebb telkét, hanem versenyeztessenek, s az kapja meg, aki a legtöbbet adja a városnak. I'itokzatoskodás nélkül. wg^mm HÁTTÉR wmmmmmmm
