Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

KULTÚRA 1997. január 29., szerda Szervezettebb lesz a filmszemle Nyíregyháza (KM) — A magyar filmművészet je­lentős eseménye: február 7-én, pénteken megkezdő­dik a 28. Magyar Film­szemle. Szomjas György, a Film- és Televízióművé­szek Szövetségének elnö­ke mondta: ezúttal az ed­digieknél jobban szerve­zett filmszemlén vehetnek részt a szakemberek és az érdeklődők. A vetítések helyszíne a Corvin mozi lesz, ahol há­rom kategóriában — játék­film, kísérleti kisjátékfilm, illetve dokumentum — ver­senyezhetnek az alkotások a zsűri, a nézők és forgal­mazók kegyeiért. A szervezők ez évben igyekeznek a kisjátékfilmes kategóriára helyezni a hangsúlyt, ahol is a hetven nevezett moziból tizenki­lencet talált versenyképes­nek a háromtagú előzsűri, ami pontosan 557 perc vetí­tési időt jelent. Többek kö­zött Simó Sándor, Szász Já­nos és Tímár Péter neve fémjelzi a nagyjátékfilmek mezőnyét. Itt tizenhat alko­tás készül a versenyprog­rambeli megmérettetésre és öt film szerepel az informá­ciós vetítésben. A dokumentum kategória mezőnye a legszélesebb, itt százhatvan nevezett műből negyvenhármat talált indu­lásra méltónak a bíráló bi­zottság. Ebben a mezőnyben in­dul Jancsó Miklós, Ember Judit és Almási Tamás is. A hagyományok szerint ezen alkotásokat műsorra tűzi egy későbbi időpontban a Magyar Televízió illetve a Duna Televízió is. A dísze­lőadás helyszíne a Buda­pest Kongresszusi Központ iesz. CD-premier: A vakok Öt előadást tartanak a Vigadóban Budapest (MTI) — A Ma­gyar Zeneművészeti Tár­saság immár kilencedik alkalommal rendez Buda­pesten XX. századi műve­ket bemutató mini feszti­vált. A programja szerint péntektől vasárnapig öt előadást tartanak a Pesti Vigadóban. Az első est svájci és magyar . művészeké lesz: Rudolf Kelterborn, Roland Moser és Thüring Bra: svájci mű­vészek egy-egy darabját ad­ják elő, és bemutatják Hor­váth Barnabás, Balassa Sándor művét, valamint Farkas Ferenc hét dalát. Elhangzik Kocsár Miklós Hang-szín-játékok című két fuvolára komponált műve is. Február elsején délután Beat Furrer svájci szerző A vakok című operájának CD-bemutatója szerepel a programban. Aznap este német és ma­gyar szerzők műveiből ad­nak elő. Magyar szerzők elektroakusztikus zenei da­rabjait játsszák vasárnap, délután. A fesztivál záró- hangversenyén nyolc ma­gyar szerző műve szerepel. Bemutatóra... ...készül a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színház. A társulat február 1-jén 19 órától a Férj az ágy alatt cí­mű produkciót mutatja be. A komédiát Tasnádi Csaba rendezte. (KM) Gyógy testnevelés... ...bemutató foglalkozást tartanak Nyíregyházán a Bárczi Gusztáv Általá­nos Iskolában (Szarvas u. 10-12.) január 29-én 13 órától. Téma: tartáskorrek­ció. A foglalkozásra min­den érdeklődőt szeretettel várnak. (KM) Kárpátaljai... ...óvodák megsegítésére gyűjtést szervez a MOE. Könyveket, játékokat, ru­haneműt, tartós élelmiszert szívesen fogadnak. Január 29-én várják az adományo­kat. (Telefon: 318-492). Kiskocsord, Nagykocsord... Mizser Lajos A mai Kocsord évszáza­dokkal ezelőtt két község volt. Úgy. látszik, hogy Kis­kocsord volt a fontosabb, hiszen Hidas- előtaggal is emlegetik, mivel a kocsordi hidak vámos helyek voltak. Ám most másról akarunk szót ejteni. Mint írják, a két község sokat szenvedett a töröktől. E korból maradt fenn egy anekdota. Ennek az a lénye­ge, hogy a tiszteletes pün­kösdkor az Apostolok cse­lekedeteiből tartott prédiká­ciót, megemlítve a keresz­tyén tanok Kappadóciában, Pontusban, Pamfiliában és Efézusban való elterjedé­sét. A prédikációt — nem tudni, mi oknál fogva — végighallgatta egy török, aki az istentisztelet után ezt mondta: „Mind ezeknek hadj békét, mert azok a’ mi hatalmas Császárunké! Elé- gedj-meg te Kis- és Nagy- Kocsorddal, többet ne ké- vánj!” Hogy mindez így történt- e, még valószínűsíteni sem tudjuk. Az viszont igaz, hogy az anekdota ország­szerte elterjedt. 1862-ben Erdélyi János már szólás­ként így jegyzi fel. Az emlí­tett török félreértette a hely­nevek említését, és ez gú­nyos-ironikus értelmet adott az anekdotának. S ezt megtartotta a belőle szár­mazó szólás is, bár ez a je­lentése: ne kívánd azt, ami nem a tied. Svájci filmesek megyénkben Nyíregyháza (KM — B. I.) — Néhány hónappal ezelőtt egy svájci forgatócsoport felke­reste megyénk különböző helyeit. Egy dokumentum- és játékfilmhez kerestek helyszíneket. Az időközben elkészült film számunkra azért is érdekes, mert egy nyíregyházi zsidó család kál­váriáját és a nyíregyházi zsi­dó közösség gettósításának történetét meséli el. A Ganzfried család béké­sen élte életét Nyíregyházán mindaddig, amíg a harmincas évek vége felé a fajgyűlölet, a fasizmus utol nem érte. A film története 1943-ban kezdődik, amikor Ganzfried Agnes érett­ségizik. Az Angolkisasszo­nyok középiskolájának vi­A képen Raducziner Ágnes és Serena Wey Amatőr felvétel szonylag védett falai közül ki­kerül az életbe. A zsidóüldö­zés, a gettó kialakításának ide­je ez. A nyíregyházi zsidó csa­ládokat előbb a Kossuth utca eleji házakba terelik össze, majd néhány hetet Harango­don töltenek, s azután követ­kezik a félelmetes utazás Auschwitzba, a haláltáborba. A Kaddisch című filmben több nyíregyházi család kálvá­riája is szóba kerül, és bizo­nyára felismerjük majd me­gyénk több települését: példá­ul Sóstót, Tiszaeszlárt. Szere­pet kapott a filmben Raduczi­ner Ági (Ganzfried Ágnes) né­ni is. A főszerepet Serena Wey svájci színésznő és Bács Fe­renc alakítja. A film elkészült, be is mutatták. A svájci bel­ügyminiszter gratulált Ra- dicziner Ági néninek is. Az előzetes tájékoztatás szerint a Kaddisch című filmet Ma­gyarországon is bemutatják. Textilbe szőtt álmok Nyíregyháza (KM — M. Cs.) — Egykoron az informatika jelentette számára a munkát, az utóbbi években a szőnyeg­szövés, a hagyományőrzés. Először úgy gondolta, hobbi­ból megpróbálja, aztán rájött, ez sokkal többet jelent számá­ra. Évek óta családi házuk egyik szobájában helyezte el a szövőszéket, ahol ugyanazzal a technikával, mint nagyanyá­ink, készíti a szőnyegeket. A gyapjúkikészítést, a felvetést, a fonalfestést, tehát vala­mennyi műveletet egymaga végzi, felhasználva a népmű­vészet gazdag mintakincsét. A nyíregyházi Lakatos Ist­vánná keresztneve Magdolna, ebből alakult ki a Léna fantá- . zianév, a művészvilágban őt ezen a néven ismerik. Koráb­ban festeni is tanult, a művé­szetek számos ágát művelte. Régiesebbé, patinásabbá, érté­kesebbé tenni a használati tár­gyainkat, a bútorainkat, fogal­mazza meg tömören ezt a fajta munkát. A barátoknak, isme­rősöknek alakította át a búto­rait. ' Foglalkozott divatterve­zéssel is, az országos aranykö­tőtű pályázaton 1987-ben díjat nyert munkájával. — Mivel korábban is szeret­tem a művészettörténetet, a néprajzot, belefogtam a sző­nyegszövésbe, amit otthon is el lehet végezni, ezzel ugyanis egy nagy álmom teljesült. El­végeztem a szövő szakot és el­kezdtem dolgozni. Egy század- eleji mintára elkészített szövő­széket vásároltam, amelyen 100 százalékos gyapjúból ké­szítem a falikárpitokat és sző­Lakatos Istvánné Amatőr felvétel nyegeket. A minták elsősor­ban Erdélyből, Székelyföldről származnak, de emellett a to­rontálit és a francia kárpitmin­tákat is kedvelem — vallott Léna művészete titkairól. Amikor elkezdte a munkát, a Néprajzi Múzeumban apró­lékos gondossággal vizsgálta meg Visky Károly gyűjtemé­nyét. Erdélyben nagyon sok­szor járt, ahol nemcsak a ké­szítés módját, hanem a mintá­kat is figyelte, gyűjtötte. Első komoly bemutatkozása a nyír­egyházi Kelet-Nyugat Expón egy antik enteriőr volt, amely­re egy évig készült, öt szőnye­get mutatott be. Sokszor reg­gel hattól hajnal kettőig ült a szövőszék mellett. Az expo után sorra következtek a be­mutatkozások: a IV. Nemzet­közi Kézműves Találkozón a kategóriájában Mesterremek díjat nyert, a XII. Országos Népművészeti Kiállításon újabb díjat kapott a 2,5x1,7 méteres eredeti székely sző­nyegéért, amely a XIX. század mintavilágát idézte fel, bár a színösszeállítás egyedi volt. Októbertől egy hónapig Poznanban a Népművelési In­tézet felkérésére vett részt a Magyarország bemutatkozik kiállításon. — A következő kiállítás anyagán dolgozom — mondta. Készítek néhány szőnyeget. Az egyik alapja egy régi, XIX. századi bolgár szőnyegtöre­dék, amely székelyes térbe­osztással készül, leginkább a csángó szőnyeghez hasonlít. Szeretnék egy Léna Textilga­lériát alapítani, ahol a nagykö­zönség ízelítőt kaphatna textil­történetből, és emellett felvo­nultathatnám a műfaj repre­zentánsait. Operaest a VMK-ban Nyíregyháza (KM) — Különleges, páratlan zenei élményben lehet részük azoknak, akik a Nemzeti Filharmónia bérleti hang­versenysorozatának követ­kező koncertjét meghall­gatják. Operaestre invitál­ják február 5-én, szerdán este 7 órától a zene bará­tait. A nyíregyházi városi művelődési központban rendezendő esten Megyesi- Schwartz Lucia, Kórodi Anikó és Szvétek László áll pódiumra, hogy több opera keresztmetszetével örven­deztesse meg a közönsé­get. (Közreműködik a Sza­bolcsi Szimfonikus Zene­kar, Martos László ve­zényletével). A műsorban részletek hangzanak el Mozart Figa­ró házassága, Rossini Olasz nő Algírban, Ver­di Don Carlos, Puccini Giaani Schicchi, Mascagni Parasztbecsület, Offenbach Hoffman meséi Bizet Car­men című operájából. A koncertre jegyek — bérle­ten kívül — vásárolhatók, a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központban. Halló, Kajaani! Itt Nyíregyháza! Boros László Nyíregyháza — December utolsó napjaiban fedeztem fel az egyik ismerősöm aszta­lán a Révay Valéria főiskolai docens által szerkesztett könyvet. Kíváncsi voltam, mások hogyan látják test­vérvárosunkat, a baráti kap­csolatokat, hogyan élték meg az ott töltött napokat. Katona Béla ny. főiskolai ta­nár Utazások az álmok orszá­gában című visszaemlékezésé­nek már a címe is sokat elárul, hogyan, milyennek látja a ne­ves irodalmár északi barátain­kat. Felvázolja, hogy mikép­pen került kapcsolatba a finn nyelvvel és irodalommal, s meleg szavakkal ecseteli a Jyvaskylaban, Kajaaniban, Helsinkiben eltöltött kellemes napok élményeit. Bodnár István írása — Szentivánéj a csönd szigetén — lírai vallomás a messze északon töltött felejthetetlen napokról, a csodás világról, de ugyanakkor hiteles képet fest az olvasó elé a finn tájakról, amikor pl. ezt írja: „Távol a vi­lág forgalmától órára sincs szükség, a végtelen nyugalmat és csendet legfeljebb a halakra vadászó sirályok vijjogása za­varja meg.” Endreffy Zoltán a régi és az új Finnországot ha­sonlítja össze. Ő ugyanis 1936-ban már járt ott, s le tud­ja mérni azt a fejlődést, amit az ország kemény munkával, saját erőből megtett. Magyar Lászlóban gyermekkorától élt a vágy, hogy megismerje Finnországot. S hogy nem csa­lódott az ott látottakban, ta­pasztaltakban, azt írása bizo­nyítja. Nagy figyelemmel olvastam Balogh József „Autóbusszal az Északi-sarkkörre” című re­mek, színes útinaplóját, töb­bek között azért is, mert a 10 ezer kilométert egy autóbu­szon tettük meg. Sorai a hosszú út, a 2001 tó országá­nak földrajzi érdekességei mellett a finn iskolarendszer­ről és az egykori finn gazdasá­gi csodáról is széles körű tájé­koztatást nyújt az olvasónak. Felbermann Endre „A finnek nyitottak és őszinték” című írása a nép lelkivilágát tükrö­zi. A napi megélhetési gondok­kal viaskodó magyar olvasó igen tanulságos gondolatokkal találkozhat Angyal Sándor és Lányi Botond „Á finn példa — közelről” című élvezetes, szí­nes tanulmányában. A szerzők nagyszerű érzékkel tárják fel Finnország felemelkedésének törvényszerűségeit, a finn cso­da mozgató rugóit. Bemutatják a kétezer em­bert foglalkoztató modem ka- jaani-i papírgyárat, amely pél­daértékű arra, hogyan segíti az állam azokat, akik új üzeme­ket alakítanak ki, s akik fej­leszteni kívánják a technológi­ai (ipari) parkokat. Megismer­kedhetünk egy 150 hektár er­dőn és 19 hektár szántóföldön gazdálkodó család minden­napjával és lehetőségeivel, va­lamint a közel egymilliárd márka költségvetéssel dolgozó lap, a Kainuun Sanomat mun­kájával. Schmidt Márta tízéves finn­országi tapasztalatairól számol be, s megismertet az ottani tél­lel és nyárral, amely nagyon különbözik a miénktől. Pályi Zoltán lelkes másodéves föld­rajz-finn szakos egyetemi hallgató fiatal kora ellenére máris finn szakértőnek nevez­hető. Megható érzelmi fűtött­séggel szól finn és észt baráta­iról, azok életéről, szokásairól, a finn tájak szépségeiről, föld­rajzi nevezetességeiről, a ta­vakról, lápokról, erdeiről, nö­vény- és állatvilágáról. Hasznos segítséget nyújt Finnország, a finn nép megis­meréséhez, a magyar-finn ba­rátság elmélyítésében Mátyás Sándorné, Endreffy Ildikó, Münzberg Mihály, Pintér Mik­lós, Loós Tibor, Minya Ká­roly, Szabó Dénes és a többi magyar és finn szerző írása. A kötethez az előszót Csa­bai Lászlóné Nyíregyházán és Pentti Hakulinen Kajaani pol­gármestere írta. A kötetben többek között Matti Vaisanem, Esko Piippo, Salli Putkonen, Maile Rattya és Petra Kopo- nen gondolatait olvashatjuk. A könyvet Tóth Sándor szob­rászművész alkotásai díszí­tik. Van mit tanulni finn baráta­inktól, s a Révay Valéria által szerkesztett könyvből is, ezért jó szívvel tudom ajánlani nem­csak a nyíregyháziaknak, ha­nem minden magyar olvasó­nak, fiatalnak és idősebbeknek egyaránt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents