Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

1997. január 29., szerda NAGYVILÁG Viktor Kiima, Ausztria új kancellárja, Thomas Klestil államfő, valamint Wolfgang Schüssel kan­cellárhelyettes hagyja el a bécsi Hofburg épüle­tét, miután kedd délelőtt beiktatták hivatalába az új kormányt. Az ünnepélyes aktussal véget ért Franz Vranitzky, másfél hete lemondott kancellár tízéves kormányzása. Klíma, valamint az általa kijelölt szociáldemokrata miniszterek és államtitká­rok az eskütételt követő­en megtartották első ülésüket AP-felvétel Húzott-halasztott integráció Göncz Árpád magyar köztársasági elnök interjúja a Neue Zürcher Zeitungban Zürich, Bécs (MTI) — „A Kárpát-medence nyugati szé­léig, Bécsig törtek előre a tör­ténelem folyamán a keleti erők, a mongolok, a törökök és a szovjetek, és a mi térségünk olyan volt, mint egy ártér, amelyet ha valamelyik keleti hatalom megtöltött, akkor a nyugat-európai államok azon­nal megtalálták az összefogás formáját. Nem véletlen, hogy most, amikor már ebből az irányból nem fenyeget ve­szély, egyre kevesebbet be­szélnek az integráció szüksé­gességéről s egyre többet a költségeiről”. Ezt Göncz Ár­pád köztársasági elnök fejtette ki a Neue Zürcher Zeitung munkatársának. A lap keddi Atomlézer Washington (MTI) — Atomlézert fejlesztettek ki az Egyesült Államokban — számolt be róla az AFP Washingtonból. A Massa­chusetts Institute of Tech­nology (MIT) forradalmi vívmánya az alapkutatás­ban és az iparban hoz majd jelentős fejlődést. Az újfajta lézer fényré­szecskék, úgynevezett fo­tonok helyett atomokat bo­csát ki — tudatta a kutató- csoport vezetője, Wolf­gang Ketterle professzor. Ezzel az eljárással sokkal pontosabban tudják egy pontra Összpontosítani a sugarat, ezenkívül az ato­mok jóval hosszabb távol­ságra jutnak el, mint a fo­tonok, anélkül, hogy szét­szóródnának. Párizs (MTI) — Ha Magyar- ország az idén júliusi NATO- csúcson bekerül a NATO-bő- vítés első körébe, akkor a szer­vezet és a budapesti kormány­zat között kora ősszel kezdőd­hetnek meg a csatlakozási tár­gyalások — így nyilatkozott kedden Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára az MTI pá­rizsi tudósítójának. Gyarmati egy tudományos tanácskozá­son vett részt a francia fővá­rosban: a téma a NATO-bőví- tés volt. Gyarmati szerint té­ves az a nézet, hogy Magyar- ország és a többi kelet-közép- európai állam felvétele csak a jelentkezők érdekét szolgálja: ez magának a katonai szerve­zetnek is érdekében áll, hiszen mindez a jelenleginél jobb le­hetőséget biztosít az úi NA­számában megjelent nagy in­terjúban az elnök Magyaror­szág integrációs törekvéseiről, a magyar gazdasági és szociál­is helyzetről, a változások ha­tásairól beszél. „A magyaroknak a nyugati integrációs rendszerekbe való felvétele elsősorban azt jelen­tené, hogy végre sikerülne le- küzdenünk a Kárpát-medence nyugati szélén húzódó határt. Magyarország eddig gazdasá­gi szempontból nem tudta a saját fejlődési útját járni, ha­nem arra kényszerült, hogy al­kalmazkodjon a szovjet köve­telményekhez. A rendszervál­tozás és a piacvesztés aztán egyszerre lépett fel, s a térség minden államában a termelés Washington (MTI) — Az amerikai kormányzatot növek­vő aggodalom tölti el Borisz Jelcin orosz elnök egészségi állapota miatt, jóllehet a napi munkakapcsolatokban nincs fennakadás. Washingtonban attól félnek, hogy Borisz Jel­cin talán nem lesz képes idő­ben megfelelő döntést hozni olyan, az amerikai-orosz vi­szony stratégiai pontjait is érintő ügyekben, amelyek mindenképpen elnöki beavat­kozást igényelnek. Az utóbbiak között említik a NATO tervezett bővítésével kapcsolatos ellentétek feloldá­sát, az atlanti szövetség és Oroszország partneri viszo­nyának kiépítését, a START-II szerződés ratifikálását, újabb nukleáris leszerelési keret­megállapodás kidolgozását és az oroszországi reformfolya­mat továbbvitelét. TO-missziók, például a béke- fenntartó feladatok végrehaj­tásához, s ezzel fokozódik a stabilitás is térségünkben — ami szintén kölcsönös érdek. A magyar politikus cáfolta azt a gyakran elhangzó kité­telt, hogy az új NATO-tagok- nak szomszédosnak kellene lennie a szervezet tagországai­val. NATO-részről már régóta hangsúlyozzák, hogy nem ez, hanem a megközelíthetőség a fontos, márpedig Magyaror­szág a boszniai nemzetközi erők bázisának befogadásával, átvonulásuk biztosításával bi­zonyította, hogy ezen a téren nincsenek problémák. A keddi párizsi tanácskozá­son politikusok és katonai, külpolitikai szakértők vettek részt, hogy közösen vitassák me a: várhatóan miiven körül­30-40 százalékos visszaesésé­hez vezetett”. Göncz Árpád beszámolt arról is, hogy Ma­gyarország az utóbbi másfél évben jelentősen csökkentette adóságállomámyát, amelyet a Nyugat azzal ismert el, hogy az országot felvették az OECD-be, valamint hitelké­pesség szempontjából jobb be­sorolást kapott. Arra a kérdés­re, hogy a magyar lakosság mennyire támogatja a terve­zett NATO-csatlakozást, az el­nök úgy vélte: 1956-ban két­ségbeesett és eredménytelen kísérlet volt Magyarország semlegességének kikiáltása. A magyar szavazók kétharmada most támogatja a integrációs törekvéseket, a NATO eseté­Washingtoni kormány forrá­sokból kiszivárogtatták, hogy csalódást kelt bennük Borisz Jelcin gyógyulásának elhúzó­dása, és egyre nagyobb bi­zonytalanság tölti el őket, hogy mikortól tudja ismét ma­radéktalanul ellátni a hivatalát. Utalnak arra, hogy az orosz el­nök több fontos programját le­mondták már Moszkvában, és bizonytalanná vált az újabb amerikai-orosz csúcstalálko­zó időpontja is. (Mike McCur- ry fehér házi szóvivő megerő­sítette: elképzelhető, hogy az eredetileg márciusra tervezett esemény helyszínét és idő­pontját illetően változások lesznek.) Keddi sajtójelenté­sek szerint mind Washington­ban, mind Moszkvában ismét lábra kaptak olyan találgatá­sok, amelyek szerint az orosz elnök újra ivásra adta a fejét, és nem tartja magát a felépülé­mények között megy majd végbe a NATO-bővítés folya­mata. A francia szenátus épü­letében tartott rendezvényen felszólalt Gerhardt von Molt- ke, a NATO politikai kérdé­sekkel foglalkozó főtitkárhe­lyettese is, azt hangsúlyozva: a NATO kétségtelenül ki fog bővülni, de ezt úgy kell végre­hajtani, hogy közben megőriz­zék hatékonyságát. „Nincsenek előre kidolgo­zott felvételi követelmények: a NATO-tagokra tartozik, hogy eldöntsék, a jelentkező országok közül melyek képe­sek teljesíteni a tagságból fa­kadó kötelezettségeket” — szögezte le a politikus, hozzá­téve: a kibővítés első körének résztvevőiről csak júliusban, az akkori NATO-csúcson ha­tároznak. ben ez valamivel kevesebb, mert — az elnök véleménye szerint — az emberek félnek a bővítés várható költségeitől. „De Magyarországnak hét szomszédja van, és alig van természetes határa, az ország mindenfelé nyitott. Minden szomszédos országban élnek magyar kisebbségek, és ná­lunk is megtalálhatók a szom­szédos nemzetek kisebbségei. Ebben a közép-európai moza­ikban az együttes NATO-hoz való tartozás a stabilitás egyik záloga lenne. Különösen fon­tos számunkra, hogy a NATO figyelembe vegye Szlovéniát, amely összekötő láncszem Olaszország és Magyarország között.” séhez szükséges orvosi előírá­sokhoz. Kormánykörökben mindazonáltal beismerik, hogy az újonnan felbukkant gyanúkat nem tudják megerő­síteni, és tulajdonképpen az amerikai hírszerzésnek sincs pontos képe Borisz Jelcin fizi­kai állapotáról. — Egy azonban biztos: gyó­gyulásának üteme elmarad a remélttől — közölte egy nevé­nek elhallgatását kérő tisztség- viselő a The Washington Post keddi számában. Az új amerikai külügymi­niszter, Madeleine Albright az orosz elnök egészségi állapo­tát firtató kérdésekre válaszol­va a hét végén világossá tette, hogy noha Borisz Jelcin ki­emelkedő szerepet játszik a demokratikus reformok végre­hajtásában, az amerikai-orosz kapcsolatrendszer nem az ő személyétől függ. Merénylet Algír (MTI) — Merényletet követtek el kedden Algír bel­városában a legjelentősebb al­gériai szakszervezeti tömörü­lés, az Algériai Általános Munkásszövetség (UGTA) vezetője ellen. Abdelhak Benhamuda a kórházba szállítás után bele­halt lőtt sebeibe — jélentette az AFP az UGTA egyik névte­lenségbe burkolózó illetékesé­re hivatkozva. Az algériai biztonsági szer­vek a merényletről korábban kiadott, szűkszavú közlemé­nyükben még csak arról szá­moltak be, hogy a szakszerve­zeti vezetőt súlyos sérülések­kel a központi kórházba szállí­tották. Abdelhak Benhamudát az UGTA székháza előtt, a Május 1-je téren támadták meg ismeretlen tettesek. Az USA aggódik Jelcinért Csatlakozási tárgyalások ősszel Milosevic menekül London (MTI) — Hóna­pok óta készíti elő a talajt saját önkéntes athéni szám­űzetéséhez a szerb elnök — írta helyi sajtóforrásokra hi­vatkozva kedden a The Gu­ardian. A vezető liberális londo­ni napilap szerint Slobodan Milosevic máris komoly beruházásokat eszközölt a görög fővárosban, ahol — valószínűleg a helyi hatósá­gok egyetértésével — egye­bek mellett villákat vásá­rolt, megvett egy 22 tonnás luxusjachtot, valamint „ér­deklődik” egy korfui nyara­ló iránt is. Az idézett görög források szerint Milosevic — aki el­len hetek óta tüntet szünte­lenül a belgrádi diákság — bankokon, de főleg terüle­ten kívüliséget élvező — offshore — pénzügyi intéz­ményeken keresztül mene­kíti folyamatosan a tőkét Görögországba, ahol hatal­ma elvesztése után akar él­ni. A The Guardian meg­jegyzi: Görögország a bal­káni háború alatt „mindvé­gig azon kormányok szerb­barát álláspontját vallotta, amelyek az ortodox testvé­riség jegyében igyekeztek segíteni Belgrád ügyét”. Lövöldözés Limában Lima (MTI) — A limai ja­pán nagykövet rezidenciá­ján 72 túszt fogva tartó szélsőbaloldali gerillák hét­főn délután automata fegy­verekkel több lövést adtak le, a jelek szerint azért, hogy távozásra kényszerít­sék az épület előtt nagy erőkkel felvonuló rendőri alakulatokat. A francia hírügynökség jelentése szerint a gerillák a levegőbe lőttek, a Reuter azonban rendőrségi forrá­sokat idézve arról számolt be. hogy a biztonsági erők­nek az épület előtt elhaladó egyik páncélozott járművét több találat érte. A lövöldö­zésben senki nem sebesült meg. Közvetlenül az incidens előtt több tucat rendőr vo­nult fel az épület közelében, majd három-négy páncélo­zott szállító harcjármű is el­haladt a rezidencia előtt, amely fölött eközben egy helikopter körözött. Hírügynökségi jelentések szerint a 41 napja tartó túszdráma során ez volt ed­dig a perui rendőrség leg­provokatívabb erődemonst­rációja, amely a hatóságok­nak a gerillák ellen folyta­tott lélektani hadviselését szolgálta. Miután a gerillák tüzet nyitottak, a rendőrök azon­nal a földre vetették magu­kat vagy fedezékbe vonul­tak. Néhányan célba vették az épületet, de nem viszo­nozták a tüzet. Percekkel később valamennyi rendőr elvonult a környékről, és a páncélozott járművek is to­vábbhaladtak. Hírmwstra A perui... ...püspöki konferencia hét­főn este felszólította a limai hatóságokat és a japán nagyköveti rezidencián 72 túszt fogva tartó szélsőbal- oldali lázadókat, hogy tárgyalással, békésen old­ják meg a túszválságot — jelentette az AFP. (MTI) A monzai... ...bíróság hétfőn összesen 61,5 millió líra kifizetésére kötelezte Umberto Bossit, az Északi Liga vezetőjét, miután úgy találta, hogy Bossi megsértette becsüle­tében Antonio Di Pietro volt milánói helyettes ál­lamügyészt, az olasz kor­rupció elleni harc legismer­tebb alakját. (MTI) Momir Bulatovic... ...montenegrói elnök hétfőn Belgrádban járt, és tárgya­lásokat folytatott Slobodan Milosevic elnökkel — írta keddi számában a Nasa Borba. A független napilap nevük mellőzését kérő ille­tékesekre hivatkozó jelen­tése szerint a két politikus a jugoszláv föderáció jövő­beli működéséről, valamint az új szövetségi kormány összetételéről tárgyalt. (MTI) Borisz Jelcin... ...orosz és Jacques Chirac francia elnök találkozója az eredeti terveknek megfele­lően, február 2-án lesz — jelentették be kedden Moszkvában. (MTI) A lassan emelkedő hőmérséklet ellenére jégréteg bo­rítja a Saalburg melletti Bleiloch víztározó, és Német­ország tavainak, folyóinak felszínét AP-felvétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents