Kelet-Magyarország, 1997. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-11 / 9. szám

PROGRAMOK Fővárosi tél Színházi bemutatók. Mrozek: A szer­ződés című darabját viszi színre janu­ár 18-án a Komédium. Az ősbemuta­tó tíz esztendővel ezelőtt volt, s bár azóta lehullott a vasfüggöny, a szer­ződés kimenetele továbbra sem ér­dektelen. Sajnos, az előzetes tervek­kel ellentétben Mrozek mégsem tud eljönni a magyarországi bemutatóra. Rendező: Bodolay Géza, szereplők: Dörner György és Bán János. Premi­er lesz 19-én az Új Színházban is, ahol Beaumarchais: Egy őrült nap, avagy Figaro házassága című művét adják elő. Cserhalmi György, Széles László, Prókai Annamária és Maro­zsán Erika kapták a főbb szerepeket Novák Eszter rendezőtől. □ □□ Bársony László brácsaművész kapta a Ferencsik-emlékdíjat. A tíz eszten­deje alapított elismerést a páros években a Magyar Állami Operaház Zenekara, páratlan években — tehát idén is — a Magyar Állami Hang­versenyzenekar egy kiemelkedő mű­vészének adják át □ OO Katonai diktatúrák és puccsok he­lyett. A ’90-es években létrehozott chilei Modern Művészetek Múzeuma (VI. Nagymező u. 8.) mintegy 300 darabos gyűjteményének 60 alkotása látható január 10-től egy hónapon át az Ernst Múzeumban. 000 A Frankofónia ünnepe. Nem min­dennapi francia-magyar kulturális rendezvény színhelye lesz január 16- án a Nemzeti Sportcsarnok. Abból az alkalomból, hogy francia államfő először utazik a rendszerváltozás utáni demokratikus Magyarországra, az ország minden részéből érkeznek majd gimnazisták, franciául tanulók, s szórakoztató programok egész sora várja a meghívottakat. Sor kerül a Les Rita Mitsouko együttes koncertjére is. □ □□ Koncertmenű. Január 15-én az Orffo Zenekar és a Purcell Kórus ad hang­versenyt a Zeneakadémián. Purcell Szt. Cecília ódája mellett a program­ban szerepel Thomas Linley Shakes- peare-ódája, amely magyarországi bemutató. Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján ugyancsak a Zene- akadémia nagytermében kerül sor nagyszabású koncertre. Közreműkö­dik Lantos István orgonán és zongo­rán, a Magyar Állami Énekkar és a Honvéd Együttes Férfikara. A műsor­ban Liszt- és Bach-művek szerepelnek. □ □□ Talán épp ebből a szögből látszik a Belső-tó és a Balaton, na valaki ma megáll Szilvássy Pál sírjánál. Szőnyi István tanítványa 1920-ban Miskol­con született, egyik emlékezetes kiál­lítására 18 esztendővel ezelőtt Nyír­egyházán került sor. A művész az el­múlt év decemberében hunyt el. Fel­vételünk Szilvássy Pál egyik tihanyi tájképéről készült Napkelet • A KM hétvégi melléklete 1997• JANUÁR 11., SZOMBAT Kitárja kapuit a Goethe Intézet Az Európában zajló változásokat kívánja alkotó módon tükrözni Változtatási terveiről adott számot Wolf­gang Meissner, a budapesti Goethe Intézet közelmúltban munkába állt új igazgatója. A magyar fővárosban nyolc éve működő „Goethe-Institut” csütörtöki sajtótájékoz­tatóján hallhattunk arról is, hogy a kap­csolatok alakításában jelentős javulás vár­ható, hiszen új informatikai technikák is segíteni fogják az intézet tevékenységét. — Egy külföldön működő kulturális in­tézmény munkájának tükröznie kell a köz­vetlen környezetet érintő hatásokat épp­úgy, mint a világban zajló általános fo­lyamatokat — mondta Wolfgang Meiss­ner. — Ezért a Goethe Intézet Budapesten kitüntetett figyelmet szentel annak, hogy tevékenységét a magyar kulturális, tudo­mányos és művészeti élet szereplőivel együttműködve, a helyi igényeket figye­lembe véve alakítsa ki. A „Goethe-Insti- tut” eddigi munkáját is megpróbálta a párbeszéd és az együttműködés szellemé­ben végezni, s a jövőben ezt erősíteni kí­vánja. Az intézet elsőrendű feladatának tekinti, hogy felismerje és elfogadja azokat az új Egy régi kúriát újítanak fel Budapesten a Cinege utcában. A ter­vek már elkészültek (képünkön a makett); impozáns környezetben jó körülmények között működhet majd a német iskola A Goethe Intézet könyvtára lítása éppúgy, mint az Epreskert című in­stalláció és videó. Ez utóbbi már az új tech­nológiák bemutatá­sához is átvezet. Márciusban az in­tézet rendezi a 6. Nemzetközi Vilém Flusser Szimpóziu­mot, amely folytat­ja a nagy filozófus és médiateoretikus munkásságáról szó­ló vitát. A Goethe Intézet hangsúlyt fektet ar­ra, hogy program­jait a sokoldalúság, a komplexitás je­gyében szervezze, így például a Né* metországban élő Chris Newman bu­dapesti tartózkodá­sa alatt kiállítja ké­peit, koncertet ad és bemutat egy perfor­mances is. Nagy Gábor (ISB) felvételei Az újdonságok mellett a „Goethe-Insti­tut Budapest” programja és egész tevé­kenysége a folytonosság jegyében zajlik. A Flusser-Szimpozium például a tavalyi foly­tatása, a művész házaspárok kiállítása vagy az irodalmi felolvasó estek egy már megkezdett sorozat részét képezik. Ugyan­így folytatódik az új német filmet bemuta­tó összeállítás is. S természetesen továbbra is működnek a nagy hagyományokra visszatekintő nyelvi kurzusok és a pedagó­gusképzés. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a „Goethe-Institut” a többi budapesti kultu­rális intézettel szoros együttműködésben nemzetközi jellegű rendezvényeket szer­vez, ..... 1 Napjainkban, amikor az országhatárok egyre inkább virtualizálódnak és a nemzet­államok egykori szerepét egyre erőtelje­sebben a régiók veszik át, a „Goethe-Insti­tut Budapest” a folytonosság és a megúju­lás szellemét szem előtt tartva valóban a napjaink Európájában zajló változásokat kívánja tevékenységében alkotó módon tükrözni — hangsúlyozta Wolfgang Me­issner. kihívásokat, amelyek az informatika rob­banásszerű fejlődése révén átalakították a kommunikáció és a kapcsolatok jellegét és minőségét. Éppen ezért december vége óta megjelent az Interneten a „Goethe-Institut Budapest home page”, melyen a rendezvé­nyekről, a nyelvi osztályról, illetve a könyv- és médiatárról kaphatnak napra kész információt az érdeklődők. A változások azonban nemcsak a Goe­the Intézetben folyó munkát érintik. A ter­vek között szerepel az Andrássy úti épület (közvetlenül az Operaház mellett van) bel­ső tereinek és külső arculatának is bizo­nyos átalakítása. Már 1997-ben meg sze­retnék valósítani egy közösségi tér, egy ta­lálkozási pont kialakítását, ahol a látoga­tók nemcsak egymással, illetve az intézet dolgozóival találkozhatnak majd, hanem hozzáférhetnek az új kommunikációs és információs forrásokhoz. Megkezdődött az épület homlokzati átalakításának a ter­vezése is. Ennek elsődleges célja, hogy a „Goethe-Institut” nyitottsága a nagykö­zönség számára az épület külső jegyeiben is láthatóvá és érezhetővé váljék. Az 1997-es rendezvények — a korábbi hagyományokat folytatva — bizonyos té­mák köré szerveződnek. Most elsőnek a „Nők a művészetben és a társadalomban” kérdéskört tették az intézet programjának egyik súlyponti témájává, s ez az egész esztendőben végigkísér majd. Ennek jegyében indul rögtön az év ele­jén a Marlene Dietrich retrospektív soro­zat. Dietrich filmjeit egy képi metafora történetének is tekinthetjük, amely a „fémmé fatale” hollywoodi mítoszának alakulását kíséri végig a ’20-as évektől a ’60-as évek végéig. Februárban magyar költőnők verseit is­merheti meg a közönség német fordítás­ban, márciusban pedig Rune Mields kölni festőnőnek nyílik kiállítása a Szépművé­szeti Múzeumban. A „férfi és női művé­szet” összevetésére adhat alkalmat a Kö­ves Éva-Weber Imre házaspár közös kiál­Sydney után Budapesten Wolfgang Meissner 48 éves, 15 éve dol­gozik a ,,Goethe-Institut”-nál. 1996 szeptembere óta a budapesti Andrássy úti intézet igazgatója. Az azt megelőző három évben Ausztráliában a Sydney­ben lévő Goethe Intézetet vezette. — Most egy teljesen új klímába, tár­sa ságba, kultúrába csöppentem — mondja, amikor beszélgetni kezdünk. □ Miért éppen Magyarországra ke­rült — kérdeztem. Vissza szerettem volna kerülni Eu­rópa szívébe. Fontos volt nekem, hogy ismét európai módra élhessek, gondol­kozzak. így költöztünk az egész család­dal Budapestre. Három gyermekünk van. Ebből kettő itt jár iskolába, a nagy pedig Münchenben tanul. □ Milyen a szakirányú végzettségei Mit csinált korábban? — Irodalomtudománnyal foglalkoz­tam Angliában és Franciaországban, De egész életemet a költözések jellemzik, hiszen eredetileg osztráknak születtem, Franciaországban nőttem fel. □ Érdekes, egyáltalán nem érződik a beszédén az osztrák dialektus. — Nyolcéves koromig éltem Ausztri­ában. Felsőosztrák dialektus volt az anyanyelvem. Sör, anyám francia, a franciának is egy dialektusát beszéltem. Én a németet már idősebb koromban mint idegen nyelvet tanultam. Ezért va­lóban nem érezhető osztrák akcentus. O S mit tudott Magyarországról mie­lőtt idejött volnál ~~ Nyolcéves koromig Ausztriában: nőttem fel, így jócskán voltak fogalma­im. Operettekről, operákról, a magyar konyháról... Ö És például irodalomról> művészet- roll >' — Gyerekként azzal nemigen foglal­koztam. Később persze már annál in­kább. Fordításban olvastam Konrad György, Nádas Péter műveir. Sokat fog­lalkoztam a magyar történelemmel, fő­ként persze az olyan sorsfordulókkal, mim 1848 és 1956. Tudom, mit jelent Trianon a magyaroknak, S most termé­szetesen, amikor eldőlt, hogy Budapes­ten fogok dolgozni, komolyabban is utánaofvastam a magyar történelem­nek. Hiszen — amennyire csak teher — szeretném Önöket'megérteni. Igyek­szem alkalmazkodni az új környezethez Budapesten Ö 5 mit állapított meg? — Az Önök országa a szó igen sok értelmében változásban, úton van. Ma­gyarország történelme során ismét egy döntő ponthoz érkezett. Most alakítja ki az új struktúrát, a keretfeltételeker egy új jövőhöz. S az is bizonyos: Ma­gyarország ebben az európai átalaku­lásban igen fontos szerepet kaphat. En­nek teljesítéséhez a magunk részéről mi is meg szeretnénk adni a segítséget. ;4_ ' ^ i . m > * ^ -"i Dombrovszky Adam

Next

/
Thumbnails
Contents