Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-31 / 304. szám

Napkelet • A KM Év végi melléklete Móricz ingujjban Kő Pál első köztéri szobra, a Borortás is ezen a tájékon áll Jtot&di! István | i i t ? Nehéz volt beleszeretni Kő Pál nyíregyházi Móricz-szobrába. A kissé pocakos, köpcös figura, zsebredugott kézzel álldogál, a róla elnevezett könyvtár előtti gyepen. Zakója hátracsapva, „íróságának” semmi látvá­nyos jele, értelmiségi mivoltát legfeljebb laza tartása árulhatja el... A felállítás pilla­natában már csak a kevesek emlékeztek arra, hogy Kő Pál első köztéri szobra is ezen a tájon áll. A Boronást a leveleki mű­velődési ház előkertje rejti. A szó szoros értelmében elrejti, hiszen a lehető legsze­rencsétlenebb helyen — két jellegtelen ab­lak között, a kőporos fal előtt árválkodó Kodály-potré-variációk szobrot úgy körül­ültették tujával, hogy Kő Pál ezen korai remekműve alig járható körül, nincsen tere és tel­jesen fényképezhe- tetlen. Somogyi József tanítványa még fő­iskolás korában készítette e szobor első változatait, s a hegesztett rézle­mez is meg tudta őrizni a gipsz, fa, borzváltozatok le­tisztult szerkezetét, az arc kalap alá rejtett bensőséges és mégis karakte­res megfogalmazá­sát. A surcban — mindennapos munkához hasz­nált kék kötény­ben —, ingujjban, a boronát hegyével kifelé derekának támasztó kétméteres alak 1970-ben került valami csoda folytán éppen Levelekre. (A közelmúltban sajnos súlyosan megrongál­ták a magyar szobrászat ezen alapművét. A helyreállítás többszázezer forintját ki tudja ki állja majd...) A település és a megye igazi nevezetessé­gévé válhatna ez az alkotás, ha rendbeho­zatala és szerencsésebb helyre állítása után a művelődéstörténeti köztudatban is rög­zülne helye. (A község önkormányzatában hálistennek meg van a kézség a dolog mél­tó kezelésére.) Az ötvenöt esztendős mester a háború éveiben, még karonülő gyermekként elve­tődött Kenézlőre is, ahol apai nagybátyja — egy a Maczkyak közül — volt plébá­nos. A katonáskodó apa családja itt húz­hatta meg magát egy időre. Kő Pál születé­se szerint a Pataki Lajos nevet kapta a ke­Kő Pál portréja resztségben. Pataki Tériké és Maczky Bé­la szerelemgyermeke a legnagyobb sze­ténységben nőtt föl. desapja akkor fo­gadta örökbe, amikor ez a lehető leg­rosszabb ajánlólevél volt. Maczky Leven­teként csak nagy var­gabetűkkel sikerült a tanulás. Végül húszé­vesen, a választott név igazodott az áhí­tott szobrászmester­séghez is. Kő Pál szobrászatá- nak nemcsak a kezde­te kötődik az ország keleti feléhez. Sinka István és Hunyadi Já­nos szobra Békés me­gyében, Kölcseyje a hátáron túli Sződeme- teren, Kossuthja Kár­pátalján áll. A nyír­egyházi Móricz-szo- bor mégis inkább az induláshoz kötődik. A műelemzők korai címkéi szívesen sorolták Kő Pált a faszob­rászok, a naivitás által ihletett faragók, vagy a pop-artos kísérletezők közé. A Mó- ricz-szobor „kilóg” a sorból. A helyzethez igazodik a megfogalmazás. Jóllehet a váz­latok, s a tervek között szerepelt egy kisle­ányalakkal mintázott és egy ingujjban, lendülettel gyalogló Móricz-figura. Utób­bit — a talán legizgalmasabb variációt — bronzváltozatban a Petőfi Irodalmi Múze­um őrzi. A mendemondák szerint akkori­ban nagyon meghökkentő volt még ez a „hányaveti”, zakótlan Móricz-figura. így maradt a magányos merengő, ám nyak- kendős író alakja. A Képzőművészeti Főis­kola tanára a mintázás eszköztelen módját választotta. A portré és a figura megfogal­mazása a személyiségjegyek egészét szol­gálja. A nagyvonalúság talán még erőtelje­1996. DECEMBER 3h, KEDD A nyíregyházi Móricz-szobor egyik vázla­ta sebben érződik majd, ha a többször átala­kított könyvtár előtti terecske végre „be­áll”. Az architektúra és a növényzet „összeszokik” a szoborral. A megye országos rangú irodalmi díjá­nak plakettjét, a Ratkó József-díjat is Kő Pál mintázta, öntötte, s a költő iránti tisz­telet az átadásra is mindig elhozza a mes­tert is. Idén azonban kötetének ünnepe is közeli alkalom volt. Schrammel Imre kera­mikus, Szemadám György festőművész és Somogyi Győző grafikus után Kő Pál Bel­ső tárlat című könyvét adta ki a Kráter Könyvműheiy. A szobrász írásai, följegy­zései, naplójegyzetei utánozhatatlan egy­séggé állnak össze, miközben a pályakép részletei is fölvillannak. Hogy a könyvter­jesztés kiszámíthatatlan hullámai elsodor- ják-e Magyarország keleti végei felé ezt a kiadványt, az kérdéses. A színesedő piac a rikítóbb könyvborítók, a ponyvák, a lek­tűrök felé kapkodok. Ám ez sem tarthat örökké. Egy polgárosuló olvasóközönség hosszú távon egészen bizonyosan visszata­lál majd az értékekhez. S Kő Pál életművé­nek értéke immár megkérdőjelezhetetlen. KIKAPCSOLÓDÁS MAS SZEREPBEN Bárány Frigyes Balázs Attila felvétele Az önkiteljesedéshez néha kevés a hivatás. Az élet gyakran akkor lesz teljesebb, színe­sebb, ha mást is cselekszik az ember. A varrónő kertészkedik, a jogász régi pénzt gyűjt, az iskolaigazgató kaktuszokat ter­meszt, a szállodatulajdonos repülőt vezet, az újságíró pedig kórusban énekel. Néha ez is szükséges a boldogsághoz. Akad olyan, aki egészen magas színvonalon hó­dol szenvedélyének... Talán kevesen tudják Bárány Frigyes színművészről, hogy papnak készült. Olyannyira elszánta magát a papi hivatás­ra, hogy öt évet töltött az Esztergomi Hit- tudományi Akadémián. Több minden közrejátszott abban, hogy végül is nem re­verendában hirdeti az igét. Az akadémián töltött évek során szerzett élmények vi­szont élete során elkísérték. Az egyházi ze­ne is megérintette, annyira, hogy még ma is szívesen játszik orgonán, harmóniumon. — Gyermekkoromban kaptam egy he­gedűt, ám valahogy nem lopta magát a szívembe ez a hangszer. Az akadémián vi­szont meg kellett tanulnom orgonán ját­szani. A gregoriándallam, valamint az egy­házi zene nagy hatással volt rám, vallásos lelkületemre. Jó hangom is volt, Cantus magisternek, szólamvezetőnek is kijelöl­tek. Csodálatos volt hajnalonta énekelni a szép ősi dallamokat. Furcsa módon Bárány Frigyest kevés énekes darabban láthattuk. Az utóbbi idő­ben a Hyppolit, a lakáj című zenés bohó­zatban, a Kasszasiker című vígjátékban énekelt. Ám mostanában is gyakran zenél. Többnyire otthon, a maga örömére. (De az is előfordult, hogy egyházi szertartáson muzsikált). Ám tartózkodó ember lévén, leggyakrabban a környezetét sem szeretné zavarni, ezért az erősítő helyett fülhallgatót használ. Két elektromos orgonája van otthon, amelyeken gyak­ran játszik. A komoly zenét szereti. Jól olvassa a kottát, kedveli Bach és Liszt Ferenc szerzeményeit. (S ha már a kottáról esett szó, kérte írjuk meg, hogy sajnos a megyében alig találni olyan könyvesbol­tot, ahol kottákat árulnak). Bárány Frigyes most, kará­csony előtt sokszor ült ked­venc hangszere elé, bizonyára ez is hozzájárult a család ben­sőséges ünnepi hangulatához. Néhány érdekes kép fedezhető fel a nyíregyházi képcsarnokban. Sajátos, a montázsra emlékeztető technikával készült festmények rendkívül eredetiek, semilyen stílusra nem emlékeztetnek. A témakör is érdekes, történelmi eseményekről, emberi gesztusokról szólnak. Néhány a borsos ár ellenére már el is kelt belőlük legnagyobb örömömre. Az alkotó kilétéről faggatózva szintén meglepetés ér bennünket, ugyanis a képe­ket dr. Fábián Antal Nyíregyházán élő nő­gyógyász készítette. Igaz, más orvos festőt is ismerünk, dr. Vikár István és dr. Séra Gyula szintén tehetségesen fest. De Fábián doktor munkáit is szívesen látnánk mie­lőbb önálló tárlaton. — Lehet, hogy festőművész vált volna belőlem, ha a szüleim nem kardoskodtak volna amellett, hogy orvos legyek. így a Képzőművészeti Főiskola helyett — több tanár és ismerős biztatása ellenére — or­vosi egyetemre mentem. De a festészettel ezután sem hagytam fel. Ez persze némi féltékenykedéssel is jár, a doktor úr kislánya ugyanis gyakran nehez­ményezi apuka szorgalmas alkotókedvét. Ám bizonyára ő is vigasztalást kap az ecsettől, utánozza az apját. Fábián doktor viszont úgy találja, hogy az orvosi munka és az alkotás remekül ki­egészíti egymást. — Orvosként sokkal optimistábban fes­tek és másképp látom az alkotóművészet mellett a gyógyászatot is. Az orvosi köpenyt levéve, az ügyelet után tehát egy másik köpenyt vesz fel. Rengeteget fest. Technikáját nem árulja el, beszéljenek a képek maguk helyett — mondja. Fábián Antal festménye Elek Emil reprodukciója Bodnár István

Next

/
Thumbnails
Contents