Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-31 / 304. szám
Napkelet • A KM Év végi melléklete Móricz ingujjban Kő Pál első köztéri szobra, a Borortás is ezen a tájékon áll Jtot&di! István | i i t ? Nehéz volt beleszeretni Kő Pál nyíregyházi Móricz-szobrába. A kissé pocakos, köpcös figura, zsebredugott kézzel álldogál, a róla elnevezett könyvtár előtti gyepen. Zakója hátracsapva, „íróságának” semmi látványos jele, értelmiségi mivoltát legfeljebb laza tartása árulhatja el... A felállítás pillanatában már csak a kevesek emlékeztek arra, hogy Kő Pál első köztéri szobra is ezen a tájon áll. A Boronást a leveleki művelődési ház előkertje rejti. A szó szoros értelmében elrejti, hiszen a lehető legszerencsétlenebb helyen — két jellegtelen ablak között, a kőporos fal előtt árválkodó Kodály-potré-variációk szobrot úgy körülültették tujával, hogy Kő Pál ezen korai remekműve alig járható körül, nincsen tere és teljesen fényképezhe- tetlen. Somogyi József tanítványa még főiskolás korában készítette e szobor első változatait, s a hegesztett rézlemez is meg tudta őrizni a gipsz, fa, borzváltozatok letisztult szerkezetét, az arc kalap alá rejtett bensőséges és mégis karakteres megfogalmazását. A surcban — mindennapos munkához használt kék kötényben —, ingujjban, a boronát hegyével kifelé derekának támasztó kétméteres alak 1970-ben került valami csoda folytán éppen Levelekre. (A közelmúltban sajnos súlyosan megrongálták a magyar szobrászat ezen alapművét. A helyreállítás többszázezer forintját ki tudja ki állja majd...) A település és a megye igazi nevezetességévé válhatna ez az alkotás, ha rendbehozatala és szerencsésebb helyre állítása után a művelődéstörténeti köztudatban is rögzülne helye. (A község önkormányzatában hálistennek meg van a kézség a dolog méltó kezelésére.) Az ötvenöt esztendős mester a háború éveiben, még karonülő gyermekként elvetődött Kenézlőre is, ahol apai nagybátyja — egy a Maczkyak közül — volt plébános. A katonáskodó apa családja itt húzhatta meg magát egy időre. Kő Pál születése szerint a Pataki Lajos nevet kapta a keKő Pál portréja resztségben. Pataki Tériké és Maczky Béla szerelemgyermeke a legnagyobb szeténységben nőtt föl. desapja akkor fogadta örökbe, amikor ez a lehető legrosszabb ajánlólevél volt. Maczky Leventeként csak nagy vargabetűkkel sikerült a tanulás. Végül húszévesen, a választott név igazodott az áhított szobrászmesterséghez is. Kő Pál szobrászatá- nak nemcsak a kezdete kötődik az ország keleti feléhez. Sinka István és Hunyadi János szobra Békés megyében, Kölcseyje a hátáron túli Sződeme- teren, Kossuthja Kárpátalján áll. A nyíregyházi Móricz-szo- bor mégis inkább az induláshoz kötődik. A műelemzők korai címkéi szívesen sorolták Kő Pált a faszobrászok, a naivitás által ihletett faragók, vagy a pop-artos kísérletezők közé. A Mó- ricz-szobor „kilóg” a sorból. A helyzethez igazodik a megfogalmazás. Jóllehet a vázlatok, s a tervek között szerepelt egy kisleányalakkal mintázott és egy ingujjban, lendülettel gyalogló Móricz-figura. Utóbbit — a talán legizgalmasabb variációt — bronzváltozatban a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. A mendemondák szerint akkoriban nagyon meghökkentő volt még ez a „hányaveti”, zakótlan Móricz-figura. így maradt a magányos merengő, ám nyak- kendős író alakja. A Képzőművészeti Főiskola tanára a mintázás eszköztelen módját választotta. A portré és a figura megfogalmazása a személyiségjegyek egészét szolgálja. A nagyvonalúság talán még erőtelje1996. DECEMBER 3h, KEDD A nyíregyházi Móricz-szobor egyik vázlata sebben érződik majd, ha a többször átalakított könyvtár előtti terecske végre „beáll”. Az architektúra és a növényzet „összeszokik” a szoborral. A megye országos rangú irodalmi díjának plakettjét, a Ratkó József-díjat is Kő Pál mintázta, öntötte, s a költő iránti tisztelet az átadásra is mindig elhozza a mestert is. Idén azonban kötetének ünnepe is közeli alkalom volt. Schrammel Imre keramikus, Szemadám György festőművész és Somogyi Győző grafikus után Kő Pál Belső tárlat című könyvét adta ki a Kráter Könyvműheiy. A szobrász írásai, följegyzései, naplójegyzetei utánozhatatlan egységgé állnak össze, miközben a pályakép részletei is fölvillannak. Hogy a könyvterjesztés kiszámíthatatlan hullámai elsodor- ják-e Magyarország keleti végei felé ezt a kiadványt, az kérdéses. A színesedő piac a rikítóbb könyvborítók, a ponyvák, a lektűrök felé kapkodok. Ám ez sem tarthat örökké. Egy polgárosuló olvasóközönség hosszú távon egészen bizonyosan visszatalál majd az értékekhez. S Kő Pál életművének értéke immár megkérdőjelezhetetlen. KIKAPCSOLÓDÁS MAS SZEREPBEN Bárány Frigyes Balázs Attila felvétele Az önkiteljesedéshez néha kevés a hivatás. Az élet gyakran akkor lesz teljesebb, színesebb, ha mást is cselekszik az ember. A varrónő kertészkedik, a jogász régi pénzt gyűjt, az iskolaigazgató kaktuszokat termeszt, a szállodatulajdonos repülőt vezet, az újságíró pedig kórusban énekel. Néha ez is szükséges a boldogsághoz. Akad olyan, aki egészen magas színvonalon hódol szenvedélyének... Talán kevesen tudják Bárány Frigyes színművészről, hogy papnak készült. Olyannyira elszánta magát a papi hivatásra, hogy öt évet töltött az Esztergomi Hit- tudományi Akadémián. Több minden közrejátszott abban, hogy végül is nem reverendában hirdeti az igét. Az akadémián töltött évek során szerzett élmények viszont élete során elkísérték. Az egyházi zene is megérintette, annyira, hogy még ma is szívesen játszik orgonán, harmóniumon. — Gyermekkoromban kaptam egy hegedűt, ám valahogy nem lopta magát a szívembe ez a hangszer. Az akadémián viszont meg kellett tanulnom orgonán játszani. A gregoriándallam, valamint az egyházi zene nagy hatással volt rám, vallásos lelkületemre. Jó hangom is volt, Cantus magisternek, szólamvezetőnek is kijelöltek. Csodálatos volt hajnalonta énekelni a szép ősi dallamokat. Furcsa módon Bárány Frigyest kevés énekes darabban láthattuk. Az utóbbi időben a Hyppolit, a lakáj című zenés bohózatban, a Kasszasiker című vígjátékban énekelt. Ám mostanában is gyakran zenél. Többnyire otthon, a maga örömére. (De az is előfordult, hogy egyházi szertartáson muzsikált). Ám tartózkodó ember lévén, leggyakrabban a környezetét sem szeretné zavarni, ezért az erősítő helyett fülhallgatót használ. Két elektromos orgonája van otthon, amelyeken gyakran játszik. A komoly zenét szereti. Jól olvassa a kottát, kedveli Bach és Liszt Ferenc szerzeményeit. (S ha már a kottáról esett szó, kérte írjuk meg, hogy sajnos a megyében alig találni olyan könyvesboltot, ahol kottákat árulnak). Bárány Frigyes most, karácsony előtt sokszor ült kedvenc hangszere elé, bizonyára ez is hozzájárult a család bensőséges ünnepi hangulatához. Néhány érdekes kép fedezhető fel a nyíregyházi képcsarnokban. Sajátos, a montázsra emlékeztető technikával készült festmények rendkívül eredetiek, semilyen stílusra nem emlékeztetnek. A témakör is érdekes, történelmi eseményekről, emberi gesztusokról szólnak. Néhány a borsos ár ellenére már el is kelt belőlük legnagyobb örömömre. Az alkotó kilétéről faggatózva szintén meglepetés ér bennünket, ugyanis a képeket dr. Fábián Antal Nyíregyházán élő nőgyógyász készítette. Igaz, más orvos festőt is ismerünk, dr. Vikár István és dr. Séra Gyula szintén tehetségesen fest. De Fábián doktor munkáit is szívesen látnánk mielőbb önálló tárlaton. — Lehet, hogy festőművész vált volna belőlem, ha a szüleim nem kardoskodtak volna amellett, hogy orvos legyek. így a Képzőművészeti Főiskola helyett — több tanár és ismerős biztatása ellenére — orvosi egyetemre mentem. De a festészettel ezután sem hagytam fel. Ez persze némi féltékenykedéssel is jár, a doktor úr kislánya ugyanis gyakran nehezményezi apuka szorgalmas alkotókedvét. Ám bizonyára ő is vigasztalást kap az ecsettől, utánozza az apját. Fábián doktor viszont úgy találja, hogy az orvosi munka és az alkotás remekül kiegészíti egymást. — Orvosként sokkal optimistábban festek és másképp látom az alkotóművészet mellett a gyógyászatot is. Az orvosi köpenyt levéve, az ügyelet után tehát egy másik köpenyt vesz fel. Rengeteget fest. Technikáját nem árulja el, beszéljenek a képek maguk helyett — mondja. Fábián Antal festménye Elek Emil reprodukciója Bodnár István
