Kelet-Magyarország, 1996. december (53. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-24 / 300. szám
1996. december 24., kedd 8 Kelet-Magyaroiszág SPORT Szakmai elismerés Pikó doktor Dalmadi emléklapja Nyíregyháza (KM) — Dr. Pikó Károly, a megyei kórház sürgősségi osztályának vezető főorvosa, az atlétaválogatott és az olimpiai keret orvosa Dalmadi-em- léklapot vehetett át a Magyar Sportorvosi Társaság legutóbbi, ünnepi közgyűlésén. A sportorvosoknak adható legmagasabb elismerésből, a Dalmadi-díjat évente egy, míg a Dalmadi-emlék- lapot évente két sportorvosnak adják. Az idei díjat dr. Mohácsi János nyugdíjas sportorvos, korábban a labdarúgó-válogatott orvosa, az emléklapot dr. Lejkó Dezső, a Sportkórház főorvosa és dr. Pikó Károly vehette át dr. Frenkl Róberttól, a társaság elnökétől és dr. Já- kó Pétertől, a Sportkórház igazgató-főorvosától. A kitüntetést egyébként Dalmadi Jenőtől, a Sportkórház korábbi igazgatójáról nevezték el. Misi ajándékai Az év legjobbjáé a legszebb gól is Nyíregyháza (KM — B. T.) — Aligha kétséges, hogy ilyen fiatalon ebben a megyében még senki nem lett az év labdarúgója. Turóczi Mihály, a Nyíregyházi FC húszéves középpályása zsenge kora ellenére már elmondhatja magáról, hogy szűkebb pátriánkban — legalábbis a megyei szövetség döntése alapján — nincs nála különb futballista. Pedig az 1996-os esztendő sem úgy indult Misi számáTuróczi Mihály Nagy Tamás felvétele ra, hogy a végén a csúcsra érhet. Mint az utóbbi időben jó párszor, a nyíregyháziaknál alapozott, aztán a tavaszi rajtot már az NB lies klub fiókcsapatának tartott Rakamaznál élte meg. Májusban szóltak neki, hogy mégiscsak szükség lenne rá nevelőegyesületében, azóta pedig kihagyhatatlan. O Tizenhét éves volt, amikor már a nagycsapat kapuját döngette, mégis viszonylag sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy stabilizálja a helyét a Nyíregyházi FC-ben. — Valóban már Burcsa Győző edzősködése idején a „nagyokkal” edzettem, Buús Györgynél párszor már lehetőséghez jutottam bajnokin is, mégis ez volt az első idényem, amikor stabil tagnak vallhattam magam a csapatban — kezdte a hallgatag fiatalember. — Az alapozásokat rendre Nyíregyházán végeztem, a vezetők többször hitegettek, hogy végre helyem lesz a csapatban, aztán az első bajnokikon mindig Rakmazon találtam ma- gam. O Ezen az őszön aztán 180 fokos fordulat történt a pályafutásában, hiszen nemcsak hogy alapembere lett csapatának, de az év labdarúgójának is megválasztották a megyében. — Nagyon meglepődtem, amikor meghallottam, hogy engem választottak a megyében a legjobbnak. Úgy tudtam, hogy eredetileg még azon a listán sem voltam rajta, amely a jelöltek nevét tartalmazta, aztán mégis... Igazából én inkább amolyan megelőlegezett bizalomnak érzem a döntést. O Mekkora szerepe van az ősszel nyújtott teljesítményében, hogy Kiss Miklós személyében egy olyan edzővel dolgozott, akinek a „módszereit” már Raka- mazon is ismerte? — Nagyon jó edzőnek tartom Kiss Miklóst, és természetesen nagyon örültem, hogy a nyáron őt nevezték ki a csapat élére. Mindvégig éreztem a bizalmát, és így teljesen más volt játszani, mint tavasszal, amikor a beilleszkedés problémáival is küszködtem. O Úgy tudom, egy albérletben lakik Balázsy Zoltánnal... — Mindez azért érdekes, mert őt választották a megye legjobb utánpótláskorú labdarúgójává. Mondtuk is tréfásan egymás között, hogy egy fedél alatt él a két legjobb. Persze, azért ennyire egyikünk sem „száll el” ettől a címtől. O A szurkolóktól aztán kapott egy másik megtisztelő ajándékot is, hiszen a tévénézők a Kecskeméti SC ellen szerzett gólját választották az év legszebb nyíregyházi találatává. — Ez is kellemes meglepetést jelentett a számomra, és hozzájárult ahhoz, hogy ezt az esztendőt valóban elégedetten zárjam le magamban. O Az év vége a számvetések és a jövő tervezgetésé- nek az ideje. Egy év múlva ilyenkor mivel lenne elégedett? — Szeretnék mihamarabb NB I-ben játszani. Az lenne az igazi, ha nyíregyházi színekben léphetnék pályára a legjobbak között, amire most minden esélyünk megvan, hiszen másodikként várhatjuk a tavaszt. O Hogyan tölti majd az ünnepeket? — Családi körben, a szüleimmel Bujon. Este beko- csikázok Nyíregyházára a barátnőmhöz, akivel aztán az éjféli misére is elmegyünk. Utána pedig egészen az alapozásig többnyire pihenni fogok. Aranyra készülnek a magyarok Csík fontos szerepet szán Tóvizinek és Tóthnak a főiskolás világbajnokságon Nyíregyháza (KM — M. L.) — Szombaton az ünnepélyes megnyitóval kezdetét vesz a férfi főiskolás kézilabda-világbajnokság, tizennégy válogatott küzd majd az aranyéremért (képünkön). Együttesünk pénteken érkezik a megyébe, ekkor Tiszavasváriban játszik is egy edzőmeccset a hazaiakkal. A magyar csapatnak Csík János a kapitánya, a mieink a franciákkal és a lengyelekkel vannak egy csoportban. A világbajnoki esélyekről hétfőn váltottunk szót a kiváló szakemberrel, aki jelenleg a Vasas női együttesénél dolgozik. O Ismert, hogy a franciákkal és a lengyelekkel kerültünk egy csoportba, ahonnan az első két helyezett jut tovább. Milyennek tartja ezt a hármast? — Az az igazság, hogy a főiskolás válogatottaknál előre nem lehet felmérni a csapatok erejét. Ez sajátossága az ilyen válogatottnak, hiszen akár évről évre változhat az összetétel. Ami viszont egyértelműen hátrányos számunkra az, hogy a franciákkal és a lengyelekkel is mi játszunk elsőként, így e g y ilyen főis kolás váló gatottban? — Amint már említettem, ez nagyon váltó. Hat esztendeje a hollandiai világbajnokságon az akkori orosz együttesben öt nagy válogatott játszott. Tavaly férfi válogatottunk játszott egy meccset egy igen erős jugoszláv válogatottal. Akkor azt mondták, a - p o k - ban véget ért egyhetes _ edzőtáborozás? — Úgy gondolom jól. Két éve van együtt a csapat, havonta két napra mindig összejöttünk, de ilyen hosszú időszakot, egy hetet először edzettünk igazából együtt. Annyi szépséghibája volt a dolognak, hogy a múlt hétfői meccs miatt a veszprémiek nem tudjuk őket előre megfigyelni. O Mennyire tükröződhet egy felnőtt válogatott ereje, egy nemzet férfi ké- zilab- dáhogy a csapat a főiskolás világbajnokságra készül. Ha valóban ők érkeznek, akkor igen erős együttesük lesz. O Hogyan si- k e - rült egy nappal később csatlakoztak. O A megyénkbeliek számára két, külön figyelmet is érdemlő játékos van. A nyíregyházi színekben játszó Tóvizi Krisztián és az innen Győrbe igazolt Tóth Edmund. Milyen szerepet szán nekik? — Mindkettőjüknek fontos szerepe lesz. Krisztián a védekezésben is döntő lehet, hiszen nyitottabb védekezésnél ő a zavaró. Ő ráadásul nagyon jó csapatember is. Edmund az elsőszámú jobbátlövő, igaz ő inkább csak támadásban lehet főszereplő, de mindketten kezdőjátékosként jönnek számításba. O Mi a cél, figyelembe véve azt, hogy házigazda együttes a miénk? — A csapatunk fegyelmezett, egységes és mivel a hollandiai vébén is én voltam a kapitány, joggal mondhatom, hogy erősebb a hat évvel ezelőtti együttestől. Akkor az ötödik helyen végeztünk, most a dobogóra szeretnénk állni. Ha már ezt tűztük ki, és itthon játszunk, akkor nem lehet más a cél, csak az aranyérem. Ez a terv, ám ennek teljesítésébe az ellenfelek is beleszólnak. fut a szekere szereti a sört, imádja a túrós csuszát Akinek Állandóan bagóziK Nyíregyháza (KM - M. Cs.) — A sportnyelvben nagyszerű szójátékokat alkalmazunk akkor, ha egy csapatnak igazán megy, vagy éppen a fordítottja igaz, sorozatban veszít. Rámondjuk: nekik aztán fut a szekér vagy megállíthatatlanul megindult a szekér a lejtőn lefelé. Az alábbiakban szereplő Szekér nem négy keréken, hanem két lábon járó edző, a Hansa-Plastik Sportula női röplabdacsapatának szekér- rúdjánál áll, és egyébként László a / becsületes keresztneve. És rá most a következő érvényes: ennek a Szekérnek igazán fut a szekere. Manapság a csapatokkal együtt olyan sikeresen tolják a szekeret, hogy meg sem álltak az NB I első helyéig. A negyvenhat éves Tiszabez- dédről származó trénert nyugodtan nevezhetnénk bigámistának, hiszen egyik házassága szintén röplabdás edző feleségével a földön köttetett, a másik a röplabdával valahol röptében a háló fölött. Az utóbbira mondja: ha valahol röplabda szagút szellentenek, ő már megy is a szag irányába. Amikor egy team (feleségével és kollégáival együtt) a nyolcvanas évek végén a nyíregyházi 3-as iskolában elkezdte a kis röplabdások oktatását, úgy gondolta, majd néha besegít az edzői munkába, legalább nem szakad el a sportágtól, úgysem bírná. Akkor már több mint egy évtizedes edzősködést tudott maga mögött, hiszen előbb a Mező- gazdasági Főiskola férfi, majd a Tanárképző Főiskola női gárdáját vezette. Valahogy elég volt, határozta el az idegőrlő meccsek után. Még nevetve megfogadta, soha többé nem lesz női csapatnak az edzője és ugyanezt ajánlja szakmabeli kollégáinak is. Aztán ahogy kezdtek felcseperedni a fiatalok és sorra nyerték az országos bajnokságokat, kezdett érlelődni a gondolat, a megyeszékhelyen ismét lehetne első osztályú női röplabdacsapat. Egy lemondás után az edzői posztra az első számú kiemelt a női röplabdás lelkek tudója, Szekér László volt. Szekér László Martyn Péter felvétele Két éjszakán keresztül győzködték a Sportula vezetői, közben belsőleg vörös borral puhították. Végül megadta magát és felült a klub szekerére. Elfogadta az érveket, tudta, a játékosok zömét gyerekkora óta ismeri, a felesége keze alatt nőttek fel, saját ne- velésűek, a háttérbázis adott egy első osztályú gárdához. A lányok ismerik a trénert, tudják mikor lehet lazítani, vidul- ni, de azt is tudják, ha kemény munkáról van szó, akkor nincs pardon. Mindig büszke volt arra a hétéves kitérőre, amit a röplabda mellett az ülőröplab- dásokkal töltött. Játékrendszert vezetett be, valamint az egykaros labdaérintést, amivel egycsapásra ismertté vált a csapata, a Piremon SE és ő is. A nyíregyházi csapat vele kezdte el a bajnoki aranyak, az itthoni és a nemzetközi kupasikerek halmozását. A szöuli olimpia előtt az ülőröplabdaválogatott szövetségi kapitányává nevezték ki, a dél-koreai ötkarikás játékok után világ- és Európa-bajnoki ezüstérmet, a barcelonai olimpián pontszerző helyet szerzett az együttes. A magyar mezőnyben nincs még egy olyan tréner, aki meccs előtt még elszív két bűzrudat, sőt, ha úgy alakul a meccs, tehát hosszú és idegtépő, akkor mérkőzés közben is kiszalad egy slukközönre. Az elmúlt több mint két évtized alatt már többször megkapta a hülye jelzőt. Valahogy igazat is ad nekik, hiszen akik valamilyen vállalkozásba fogtak, azok jobban, normálisabb körülmények között élnek, mint ő, de ugye nincsenek közel a röplabdához, teszi hozzá nevetve. Hétvégeken ha kell tornát szervez, vagy gyerekeseményeket rendez, máskor pályát fest, a hálót szereli, kevés szabad idejében, miközben az edzéstervet állítja össze, újabb röplabdásfigurákon elmélkedik. És ha még ezen kívül is marad ideje, akkor fogja a malteroskanalat, vagy a festőecsetet és tovább reperálja sóstói házukat, amit több mint öt éve épít. Nem tagadja és nem is titkolja, esténként a sör a kedvenc itala, akkor nem szokott habozni, ha egy korsó habzó nedűt tesznek elé. Ezt az érzést egy vájling túróval vastagon megszórt és tejföllel locsogó tésztával lehet számára fokozni. A tepertőt is imádja, de sokszor azt nem bírja megvárni, míg a szalonna kisül. — Szerencsém van, hogy az életben azzal foglalkozhatom, amit szeretek, ráadásul olyan játékosok kerültek hozzám, akik számára előbb a röplabda létezett és csak utána következett a szórakozás. Második házasságom szerencsésnek bizonyult, nyugodt, kiegyensúlyozott életet élek, remélem Barbara lányom egyszer folytatja a családi hagyományt. AUTÓSPORT. Az időjárás egyre inkább szárnyai alá veszi a szombati, mári- apócsi hó-jég ralikroszver- senyt, amely a Boksz-Kőolaj Kupa nevet viseli. KÉZILABDA. Csütörtökön délután nemzetközi találkozót rendeznek Tiszavasváriban. A másodosztályban listavezető hazaiak a férfi főiskolás világbajnokságra érkező japán válogatott ellen játszanak edzőmérkőzést délután öt órától. RÖPLABDA. A hagyományoknak megfelelően karácsony második napján már közösen ünnepelnek a röplabda megyei szerelmesei. Az öregek és fiatalok találkozója csütörtökön kilenc órakor kezdődik a nyíregyházi Bem iskolában. TENISZ. Boris Becker lemondta a részvételét hazája február 7-9. között Mallorcán megrendezendő Spanyolország elleni Davis Kupa-mérkőzésén. A teniszező elmondása szerint még nem teljesen pihente ki korábbi sérüléseit. LABDARÚGÁS. Arccsonttörést szenvedett Paolo Maidini, a Milan játékosa. A hátvéd arcába a vasárnapi, Parma elleni bajnoki mérkőzésen könyököltek bele. Maidini várhatóan egy hónapig nem állhat csapata rendelkezésére. JÉGPÁLYA. Az időjárás segítségével ünnepi meglepetés várja a záhonyiakat. A VSC sporttelepén elkészült a jégpálya, amely minden nap reggel kilenctől este hatig lesz nyitva. Ma, szerdán és csütörtökön díjmentesen várják a korizni vágyókat, korlátozott számban korcsolyákat is lehet bérelni. , □
