Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-30 / 280. szám
Napkelet • A KM hétvégi melléklete 1996. NOVEMBER 30., SZOMBAT Tudjuk, honnan jöttünk Interjú Koltay Gáborral, a Honfoglalás című film rendezőjével Stúdiófelvétel PROGRAMOK Fővárosi tél Dzsesszgála a Tháliában. November 30-án a Kép-Világ Alapítvány a Thá- lia Színházzal közösen jótékonysági dzsesszkoncertet szervez. A gálára külföldi vendégeket is várnak Art Farmer és Stepko Gut személyében, és ott lesznek a hazai dzsesszélet olyan csillagai, mint Babos Gyula, Kőszegi Imre, Tomsits Rudolf és Pe- ge Aladár. Másnap pedig elkezdődik a színház épületének rekonstrukciója. A várható nyitás: 1998. március 15. □ □□ Táncrend. Bozsik Yvette és társulata december 10—12-ig három estén át a Petőfi Csarnokban lép fel. Egy romantikus történetet táncolnak el, melynek alapja egy inka ballada. A darabot a világon’egyedülálló hang- terjedelemmel bíró perui énekesnő, Yma Sumac zenéje inspirálta. A Táncfórum rendezvényei keretében december 3-án a Honvéd Táncszínház, december 8-án pedig a Győri Balett lép fel a Nemzeti Színházban, december 9-én pedig az Építők Vadrózsák Táncegyüttese a Budai Vigadóban adja elő műsorát. OOO Hangversenynaptár. Fischer Adám vezényletével ad koncertet december 5-én a Magyar Állami Hangverseny- zenekar. A Zeneakadémia Nagytermében Haydn- és Mozart-művek szerepelnek a programban. Két nappal később a kisteremben Faragó Laura „A magyar dal ezer éve” címmel ad estet Kapi-Horváth Ferenc zongoraművész kíséretével. December 8-án is a Zeneakdémia a helyszíne a Szent István Király Szimfonikus Zenekar koncertjének. December 10-én pedig a Magyar Állami Operaházban zárul a millecentenáriumi év hangverseny- sorozata. Az ÁHZ Bartók-program- ján Gilbert Varga vezényel. non A Bilbaói Művészeti Múzeum 31 spanyol mesterművéből nyílt kiállítás a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A XVI. századtól a XX. századig olyan világhírű festők alkotásai láthatók március 16-ig, mint Ri- balta, Ribera, Zubara, Murillo, Goya, Zuloaga, Velazquez. A kiállítással párhuzamosan a pesti múzeum spanyol anyagát viszont hiába keresnék, mert azt pedig Bilbao művészetet kedvelő közönsége csodálhatja meg ez idő alatt. □ □□ Sinkovits Imrének (képünkön) jutott az egyik főszerep a Nemzeti Színház Lumpáciusz Vagabundusz (vagy a három jómadár) című Nestroy-Hel- tai darabban, amelynek az elmúlt héten volt a bemutatója. (Rendező: Iglódi István, címszereplő: ifj. Jászai László). Lesz választék premierből az elkövetkező héten is. A Csárdáskirálynő — Horváth Péter rendezésében — például december 6-án kerül először az Operett Színház nagy- közönsége elé, 8-án vasárnap pedig Pinczés István a Svejket viszi színre a Vígszínházban Kern András címszereplésével Vérszerződés. Jelenet a filmből Dombrovszky Ádám Már az utolsó simításokat végzik a Honfoglalás című film készítői, s hamarosan a nagyközönség elé kerülhet a népünk történelmének egyik legjelentősebb mozzanatát felidéző alkotás. Koltay Gábort, a film rendezőjét azért kerestük meg, hogy műve mai üzenetéről, a film elkészültének körülményeiről kérdezzük. — A film a millecentenáriumi évforduló tiszteletére készült. Amikor Nemeskürty Istvánnal öt évvel ezelőtt első filmtervünket elkészítettük, még abban bíztunk, hogy lesz EXPO ’96 és fontos lesz a millecentenáriumi évforduló. Sajnos mindkét reményünk szertefoszlott. Mindenesetre úgy gondoljuk, hogy történelmi ismereteink bővítéséhez, nemzeti önbecsülésünk visszaszerzéséhez egy ilyen évforduló méltó megünneplése nagyon sokat adhatott volna. Dacolva a filmünk elkészítését mindvégig hátráltató ellenszéllel, tudomásul kell venni, hogy a Magyarországon egyre jobban kibontakozó szellemi zűrzavarban a magyar történelem legragyogóbb pillanatai, ezen belül a honfoglalás, sokak számára zavaró, értelmezhetetlen esemény, jelentésétől, üzenetétől félnek. □ Mitől félnek ? — Meggyőződéssel vallom, hogy csak egy lekiekben erős, történelmének legszebb pillanataira büszke, abból hitet és erőt merítő, öntudatod néppel lehet igazi hazát teremteni, működő gazdaságot létrehozni. Egy összezavart tudatú népet orránál fogva lehet vezetni. Ha egy népnek van történelmi ismerete, ebből erőt, hitet meríthet, s talán arra is rádöbben: önerejéből is tud változtatni a sorsán. □ István király és Atilla után most Önt Árpád fejedelem alakja foglalkoztatta. Bár műfajilag nem homogén alkotásokról van szó, összeállhat-e valamiféle trilógiává ez a hármas? — Az 1983-ban készített István, a király és az 1991-ben készült Juliánus barát című filmem gondolatiságának folytatása lehet a Honfoglalás film, bár trilógiának nem nevezném. Hangvételét, eszmeiségét tekintve a Kodolányi János csodálatos regényéből készült Juliánus barát áll legközelebb a Honfoglaláshoz. Annál is inkább igaz ez, hiszen míg az István, a király létrejöttében, tartalmának végleges kialakításában Nemeskürty Istvánnal együtt jelentős szerepem volt, addig az Atilláról ez nem mondható el. Ott elsősorban a margitszigeti ősbemutató és az előadás alapján készült videofilm rendezőjeként voltam jelen. □ Mítoszaink felidézésére törekedett, vagy történelmi hitelességű filmet kívánt készíteni? — Mindenekelőtt a mítoszok felidézésére, mintegy összefoglalására törekedtem, mivel nincs két történész, aki a honfoglalással összefüggő kérdésekben egyetértene. A forgatókönyv kialakításakor Nemeskürty István úgy döntött, hogy Anony- mushoz, Kézai Simonhoz és más középkori krónikákhoz nyúl vissza, hiszen a bennük fellelhető mítoszok évszázadok óta öröklődnek a magyar közgondolkodásban. Tetszik, nem tetszik, ezekkel a legendákkal ismerkedünk, mint gyerekek és ezek öröklődnek apáról fiúra nemzedékeken keresztül. Büszkének kell lennünk arra, hogy van hová visszanyúlnunk, van eredetmítoszunk. Tudnunk kell, hogy sokak állításával ellentétben nem valamiféle űzött hordaként menekültünk ide, hanem sok objektív és szubjektív ok miatt honfoglalásunk egy rendkívül tudatos hazakeresés, végső letelepedés befejező eseménysora volt. De a Vérszerződés jelentését sem éljük át igazán. Az Etelközben Álmos és Árpád irányításával létrejött egyezség, az egymástól sok száz kilométerre, különböző érdekviszonyokba tagozódott törzsek és vezérei között azt példázza, hogy igenis van esélye a karizmatikus vezetők által kezdeményezett nemzeti kiegyezésnek. Eleink félre tudták tenni személyes érdekeiket és a legfontosabb kérdésekben egyezségre tudtak jutni. Mi ez, ha nem egy szép üzenet a mának? □ A filmes szakma — s persze Magyarországon ma mi nem — pénzhiánnyal küszködik. Egy másik Honfoglalás-filmtervezet megvalósulásának például éppen ez az egyik akadálya. Monumentális szuperprodukció lesz-e Koltay Gábor Honfoglalása? Kik segítettek a létrehozásban? — Fél évtizede dolgozunk azon, hogy ez a film elkészülhessen, amelyben sajnos sem előző, sem mostani kormányzati vagy filmszakmai támogatás nincs. Azért mondom, hogy sajnos, mert nyugaton vagy Amerikában egy ilyen filmet a legnagyobb tőkés csoportok karolnának fel és Spielberg vagy más nagyágyú rendezésében már az egész világon bemutatták volna a hős amerikai nép honfoglalásának szívet-lelket melengető, öntudatot erősítő, nagyszerű történetét. Itt Magyarországon szégyenkezve, megaláztatások egész sorát vállalva kellett ka- nosszát járnunk, politikusok tucatjainál, pénzintézetek nemtörődöm vezetőinél, a legnagyobb magyar cégek cinikus, nagyképű, társasági rovatok fotóin szereplő irányítóinál, akik az ezredforduló'felé haladó Magyarországon terveink ismertetésekor megmosolyogtak. Már akihez egyáltalán bebocsátást nyertünk. Bizony, feje tetejére állított, összezavart tudatú Magyarország kér bebocsátást abba az Európába, ahová eleink 1100 évvel ezelőtt érkeztek, s amelynek az Árpád-ház vezetésével meghatározó tényezői voltunk évszázadokon keresztül. Mi vállaltuk ezt a gyötrelmesen megalázó kijárói feladatot, mert mélységesen hittünk abban, hogy fontos ennek a filmnek az elkészítése. Szerencsére volt néhány olyan szervezet, amely támogatott minket. Ilyen például a Postabank Rt. és a Szerencsejáték Rt. is, s még kiemelném a Magyar Televíziót, melynek — Horváth Adám elnöki korszakát kivéve — alapvető szerepe volt a film létrejöttében. □ Franco Nero — a képekből ítélve — hiteles „magyaros” Árpádnak tűnik. A főszereplő kiválasztása során kik jöhettek még számításba? Volt-e köztük magyar színész is? — Franco Nero karizmatikus, jelentős Árpádot formált meg a filmben. Meggyőződésem, hogy a bemutató után mindenki nekem fog igazat adni a szereplőválasztást illetően, hiszen hosszú időre ez az Árpád megszemélyesítés fog a magyar köztudatba kerülni. Ezért kiváltképp nagy volt a felelősségünk, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a nézők milyen Árpáddal fognak azonosulni. Ez a világhírű, rendkívül szerény, a szerepét mélyen átélő, nagy- formátumú színész a lelki szemeim előtt megjelenő Árpádot keltette életre. A film tervezésekor első pillanattól kezdve rá gondoltam. □ Miközben a filmről nem sokat tudtam, a zenei anyagot volt szerencsém már CD-n meghallgatni. Fivére, Koltay Gergely zenéje hangulatgazdag, korhű, kellemes hangzású. A zeneszerző kiválasztásakor szóba jött-e Szörényi Levente személye? — Mivel a filmzenét tartalmazó CD és kazetta már kapható és a rádió- állomások sűrűn játsszák a filmfőcím zenéjét és dalait, ezért azt hiszem sokak véleményével egyezik, ha azt mondom, hogy Koltay Gergely méltó munkatársam volt ebben a heroikus munkában. A népi motívumokat magas színvonalon feldolgozó, korszerű, dallamos, lírai, nemzetközileg is érthető, funkcionális zenét írt, ámely a filmtől független, önálló életet is él majd. Bár korábban a filmzene megírásánál Szörényi Levente neve is felvetődött, végül is sok oknál fogva, amelyek között főleg szemléleti, de anyagi természetű kérdések is voltak, ez az együttműködés ezúttal megfeneklett, □ Kalandfilm, művészfilm, közönségfilm? Lehet ezen terminológiákkal közelíteni az Ön filmjéhez? Milyen publikumnak szánta? — Soha sem törekedtünk amerikai típusú szuperprodukcióra, ellenben egy látványos, átélhető szép mesét szerettünk volna filmre álmodni a középkori krónikák szellemében. Filmünk kitalált mese, amely Álmos, Árpád és fia Levente köré szervezi a történéseket. Egy izgalmas, átélhető, érdekes filmballadát szerettem volna készíteni Emese álmától és a Vérszerződéstől kezdve a pusztákon, folyókon, hegyeken való átkelésen keresztül az al-dunai csatáig és a pusztaszeri megérkezésig. Olyan jellegzetesen magyar filmet, amely országhatáron belül és kívül is érthető és átélhető. A filmet 15 millió magyarnak készítettem, bízom abban, hogy egy kis nép végleges hazakeresésének története országhatáron kívül, más nyelvet beszélő, rólunk keveset tudó közönség számára is élvezetes lesz. Koltay Gábor Nagy Gábor (1SB) felvételei □ Q . ‘' 1
