Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-28 / 278. szám
1996. november 28., csütörtök NAGYVILÁG Kelet-Magyarofszág 15 □ A KM kérdés. Gyarmaty István válassol NATO: a biztonságos előszoba Nyíregyháza (KM — Sz. J.) — A közvélemény-kutatások adatai szerint a magyar lakosság 52 százaléka igenli Magyarország NATO-hoz csatlakozását (az ellenzők tábora 22 százalék, a megkérdezettek 26 százaléka pedig nem tudott dönteni). Az. hogy erre a nagy jelentőségű választásra a közvélemény még nincs jelentősen felkészítve, nemigen van tisztában azzal, mit is jelent majd számunkra a szövetségi lét, tény. Épp ezért sok a félreértés és talán az indokoltnál nagyobb a tartózkodás is. Ez érthető, hiszen néhány évvel ezelőtt még a Varsói Szerződéshez tartoztunk... Ezek e témák, a NATO-bő- vítés és az európai biztonsági rendszer, is felmerültek azon az értelmiségi körben folytatott beszélgetésen, melyet a napokban a nyíregyházi XXI. század Egyesület szervezett a Zrínyi gimnáziumban. A vendég Gyarmaty István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára volt. A kormányhivatalnokot nemrég még terepszínű ruhában az EBESZ megbízottjaként háborús körülmények közepette láthattuk a híradásokban Groznij romjainál. Jelenlegi beosztásában őt tartják Magyarországon az első számú NATO-IFOR-, és EBESZ- szakértőnek. Én is arról faggattam, amit a kötetlen eszmecsere résztvevői is firtattak, hogy miért van nekünk szükségünk a NATO-ra, s miért kellünk mi a nyugati katonaipolitikai tömörülésnek. Gyarmaty István úgy vélte, európai integrációs lehetőséGyarmaty István günk ma egyedülálló. Nem biztos, hogy ez máskor is ugyanígy meglesz. Amikor nem sikerült valami szorosabb szállal kötődnünk, akkor a történelemnek mindig nagyon sötét időszakai következtek. A csak most kínálkozó sanszot tehát ki kell használnunk. Csatlakozásunk a NATO-hoz az integrációs folyamat első állomása. Ez elengedhetetlen a folytatáshoz, ami egyértelműen az Európai Uniót jelenti. Visszavonhatatlan történelmi felelősségünk annak a lehetőségnek a megragadása, hogy Magyarország a fejlett európai demokráciák szövetségese és a jól működő piacgazdaságok része legyen. Természetesen ezzel nemcsak jogok, hanem kötelezettségek is járnak — A szerző felvétele tette hozzá. Az előnyök azonban messze meghaladják a tagságból adódó vállalandó kötelezettségeket. Ez egyben válasz arra, miért kell nekünk a NATO. no de miért kellünk mi a NATO- nak? — A NATO alapfeladata, hogy védjen egy értékrend- szert és azokat, akik ezt az értékrendszert vallják. Ha úgy ítélik meg, hogy Magyarország ehhez a csoporthoz tartozik, akkor ez a védelem nekünk is kijár. A NATO új — békefenntartó, béketámogató műveletek fémjelezte — feladatokat fogalmazott meg. Ezek végrehajtásában mi stratégiailag fontos helyet foglalunk el. Fontos országgá váltunk, hiszen közvetlenül határosak vagyunk az egyik válsággóccal, a Balkánnal és elég közel vagyunk a másik potenciális válsággóchoz, a volt Szovjetunió déli területeihez. Tehát politikailag és katonailag is nagy szüksége van ránk a NATO-nak. Sokan aggódnak, vajon mennyibe kerül az országnak mindez. Gyarmaty István válaszából kiderül, ezt nem tudjuk, nem tudhatjuk még összegszerűen. Egy azonban biztos: feleannyiba, mintha kívül maradnánk. Többe kerülne ugyanis, ha saját magunk akarnánk megteremteni a saját biztonságunkat és nemzeti alapon építenénk ki egy védelmi rendszert. Azt konkrét példák is bizonyítják, hogy olcsóbb egy demokratikus szövetségi rendszer tagjának lenni. A védelmüket komolyan vevő semleges országok mintegy kétszer annyit költenek védelmükre, mint a hasonló méretű NATO-tagországok. Szempontunkból teljesen nyilvánvaló, hogy egy ekkora méretű és ilyen geopolitikai helyzetű ország biztonságának valamilyen fokú garantálása óriási új ráfordításokat és erőfeszítéseket igényelne — ha ezt saját erőből kellene megtennünk. Nem beszélve arról, hogy ha az egész környezetünket tekintjük, mindegyik ország, köztük mi is, nemzeti alapon akarnánk megvalósítani a nyugalmunkat, akkor ezt a többiek fenyegetőnek éreznék, ezért válaszolnának... Egykönnyen elindulna egy desta- bilizálódási folyamat. Erre pedig a világon semmi szükség nincs. Képernyőn a katasztrófa Rablók a vonaton Bécs (MTI) — A 73 éves, magyar származású Farkas Ferenc, akinek a bécsi belvárosban van üzlete, nem az első utas volt, akit a napokban még a Keleti pályaudvaron kiraboltak a Budapest és Bécs között közlekedő Lehár Exp- resszen — írja szerdai számban a Neue Kronen Zeitung. Az osztrák bulvárlap állásfoglalást kért Wolfgang Urbanektől, az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) biztonsági szakemberétől, aki kijelentette: „a Leháron az utóbbi két hónapban összesen 15 lopás és rablótámadás történt. Mivel azonban a magyar hatóságok nem tesznek semmit, az utasoknak kell különösen óvatosnak lenniük”. Magyarországon más vasútvonalakról is gyakran kapunk hírt hasonló eseményekről. London (MTI) — Brit tévénézők milliói láthatták szerda reggel azokat a megdöbbentő képsorokat, amelyeket egy dél-afrikai turista készített az etióp légitársaság óriásgépének szombati katasztrófájáról. Dolf Gouws, aki feleségével üdült a Comore-szigeteken, házi videokamerájával vette fel a Boeing 767-es lezuhanásának jelenetét, s a szalagot — hírek szerint 60 ezer fontért (csaknem 16 millió forintért) — eladta a Worldwide Television News (WTN) nevű, lonBelgrád (MTI) — Arról tárgyaltunk, hogy eddig mit tettünk, s hogy a jövőben mit tehetünk az eltűnt személyekkel, illetve családtagjaikkal fennálló kötelezettségeink teljesítése érdekében — mondta szerdán Belgrádban Cyrus Vance, aki az eltűnt személyek sorsával foglalkozó nemzetközi bizottság elnökeként tárgyalt Slobodoni székhelyű kereskedelmi hírtévéhálózatnak. A felvételt — ismeretlen összegért — átvette a WTN-től a BBC tévé is, és szerda reggeli, milliók által nézett híradójában bemutatta a mintegy félperces drámai képsort. A film első másodpercei a nyaralókkal teli trópusi tengerpartot ábrázolják, majd hirtelen előbukkan a pálmafák mögül, a szárazföld irányából a féloldalra dőlt, igen alacsonyan repülő Boeing. A képsorból jól kivehető, hogy a pilóta küzdött a biztondan Milosevic szerb elnökkel. Újságírói kérdésekre válaszolva Vance közölte: a találkozón nem esett szó a szerbiai belpolitikai helyzetről, s így a hely- hatósági választások után létrejött feszültség ügye sem került napirendre. Comelio Som- maruga, a Nemzetközi Vörös- kereszt elnöke elmondta, hogy a szerb elnökkel folytatott ságos vízre szállásért, a repülőgép bal szárnyának vége azonban a vízhez ért, százszázötven méter hosszúságban végigszántotta az óceán felszínét, ezután szinte belerántotta az egész gépet az egyébként sekély tengerbe. A Boeing baloldali hajtóműve jól láthatóan azonnal leszakadt, a repülő megpördült, felborult és elveszett a magasra korbácsolt hullámokban, amelyek mögött a felvétel utolsó másodperceiben már csak a szétszóródó törmelék látszik. megbeszélés előtt a nemzetközi küldöttség találkozott az eltűntek családtagjaival is. „Átadtuk Milosevic elnöknek a menekültek családtagjainak üzenetét” — mondta a Vörös- kereszt elnöke, majd nagyon fontosnak nevezte, hogy a délszláv térség államai együttműködjenek az eltűntek sorsának kiderítésében. Tárgyalások az eltűntekről földvásárlások Rakéták Illegális Bécs (MTI) — Csak becslések vannak arról, hogy mennyi földet vásároltak illegálisan Magyarországon a külföldiek, elsősorban osztrákok, a számok 40 ezer és 200 ezer hektár között mozognak — írja szerdai számában a Kurier. Georg Berenyi, az osztrák bulvárlap munkatársa szerdán megjelent írásában hozzáteszi: egész Ausztriában körülbelül 900 ezer hektár termőföldet művelnek meg. „Senki nem vitatja, hogy a külföldiek egyre több termőföldet vesznek (Magyarországon), és azt sem, hogy ez nem törvényes, mivel az érvényes előírások szerint a külföldiek csak bérbe vehetnének földet” — írja a szerző. A Kurier úgy tudja: a magyar illetékesek szigorúbb fellépésre készülnek a külföldi gazdák ellen. A cikk beszámol arról, hogy a tilalmat Magyarországon a mezőgazdaság most folyó privatizációjával, a kárpótlással és azzal indokolják, hogy a termőföld ára rendkívül alacsony — körülbelül egytizede a nyugat-európai árnak. Washington (MTI) — Amerikai hírszerzési értesülések szerint Oroszország kétévi szünet után felújította az SA-12-es légvédelmi rakéták sorozat- gyártását, nagy valószínűséggel abból a célból, hogy külföldön értékesítse azokat. Az oroszok törekvései az újrafelfegyverkezés irányába mutatnak — mondják a nyugati elemzők. Uj alkotmány Belarusziában Minszk (MTI) — Jogilag életbe lépett szerdán Fehéroroszország új alkotmánya, ennek ellenére az Alkotmánybíróság változatlanul törvénytelennek tekinti a vasárnapi népszavazással elfogadott új alaptörvényt. Szerda reggeli ülésén a fehérorosz alkotmánybíróság megerősítette, hogy a népszavazás eredménye csak konzultatív érvényű, nem pedig kötelező érvényű, ahogy az államfő és támogatói minősítették. Az AFP Oleg Maszkalov szóvivő közlése alapján jelentette, hogy az Alkotmány- bíróság elnöke levélben értesítette Lukasenkót: megerősítették múlt heti döntésüket, s kizárólag konzultatív jellegűnek minősítik a referendumot. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint viszont a fehérorosz sajtóban szerdán közzétették a megváltozott alkotmány szövegét, s ezzel az jogilag kötelező érvényű lett. Mivel ezzel a korábbi alkotmány hatályát vesztette, az eddigi parlament is elveszítette jogát a törvényhozói tevékenység folytatására. Ennek ellenére reggel mintegy hatvan, a népszavazást, s Alekszandr Éuka- senko elnöki hatalmának kiterjesztését ellenző képviselő gyűlt össze az eddigi Legfelső Tanács üléstermében, az úgynevezett ovális teremben. Egyhangúlag megszavazták, hogy a testületből kivált képviselők nem szavazhatnak az új alaptörvényről, mivel a ratifikáció eszközei az eddigi parlament birtokában maradtak. Ugyanakkor egy másik teremben összegyűltek Lukasenko támogatói, a 199 parlamenti képviselő közül 114. Ők az új, kétkamarássá váló parlament alsó háza, a Képviselőház létrehozásával kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. A résztvevők megszavaztak egy törvényt, amely kötelező érvényűvé teszi a vasárnapi referendum nyomán született döntést. Hírmustra f'' . . Belgiumban... ...humanitárius és anyagi segítségben megtestesülő szolidaritás fogadta az 1956-ban oda menekült 6 ezer magyart — derült ki abból a dokumentumfilmből, amelyet kedden este vetítettek le a belga televízióban. Az október 23-i magyar forradalom 40. évfordulójára emlékező, helyi készítésű film a belga történelmet bemutató sorozatban, főműsoridőben került a képernyőkre. A dokumentumműsor korabeli filmrészletekkel, illetve Belgiumba menekült magyarok és jóakaróik megszólaltatásával tárta fel a tragikus eseményeket, objektív tényszerűséggel. (MTI) Az amerikai... ...kormányzat kedden éles hangon bírálta a zsidó településekkel kapcsolatos izraeli kormánypolitikát. A külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok megítélése szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek a nyugati parton lévő arieli zsidó közösségben tett látogatása „nem volt sem hasznos, sem építő jellegű”. Nicholas Bums megismételte Washington korábban is hangoztatott álláspontját, amely szerint újabb zsidó települések létrehozása hátráltatja a közel-keleti békekezdeményezéseket, és hozzájárulhat a rendezési folyamat megakadásához. (MTI) Az észak-koreai... ...hatóságok szerdán szabadon engedték azt az amerikai állampolgárt, akit három hónappal ezelőtt tartóztattak le kémkedés vádjával. A 26 esztendős Evan C. Hunziker egy amerikai katonai repülőgép fedélzetén érkezett meg Japánba, a jokotai amerikai légi támaszpontra. Bill Richardson republikánus képviselő kísérte őt, aki személyesen utazott Észak-Koreába az amerikai fiatalember ügyének intézésére. (MTI) Kim Dzsong II... ...észak-koreai kommunista vezető látogatást tett a de- militarizált övezetben lévő Panmindzson határfaluban — adták hírül szerdán az észak-koreai tömegtájékoztatási eszközök. A KCNA észak-koreai hírügynökség szerint a látogatásra vasárnap került sor, s célja az volt, hogy a vezető „fontos feladatokat adjon az északi katonáknak harckészségük fokozása érdekében.” (MTI) A Columbia űrrepülőgép robotkarja egy oxigénatomokkal kísérletező berendezést tart az űrben AP-felvétel
