Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-20 / 271. szám
í vVó. novemDer 20., szerűd MEGYEN INNEN, MEGYEN TÚL Lengyel tárgyalás Varsó (MTI) — Kétnapos hivatalos látogatásra kedden Varsóba érkezett Horn Gyula miniszterelnök. A magyar kormányfő a nap folyamán négyszemközti megbeszéléseket folytatott lengyel partnerével. Wlo- dzimierz Cimoszewicz- csel. valamint Aleksander Kwasniewski köztársasági elnökkel. A találkozókon a felek a megbeszélés során nagy hangsúlyt fektettek az euroatlanti integrációs folyamattal kapcsolatos nemzetközi fórumokon való közös fellépésre, valamint az új európai biztonsági rendszer létrehozására is. Látogatásának második napján Horn Gyula találkozik Józef Glemp lengyel katolikus egyházfővel, valamint a parlament alsó- és felsőházának vezetőivel. La Manche-csatorna alagutak a tengerfenék alatt 25-40 méterrel A vonatok két egyirányú alagúton át járműveket és utasokat szállítanak. Szolgálati alagút Az út a Csatagúton 35 percig tart. eközben az utasok akár jármüveikben is maradhatnak. ANGLIA FRANCIAO. La Manche-csatorna Az alagút teljes hossza 50 km. ebből 39 km vfz alatt tut. ALAGUTl Atlantióceán Északitenger EGYESÜLJ" KIRÁLYSÁG London © ANGLIA Folkestone • «jjiv |Coquelles vb FRANCIAO. A Csatagúton szállított egyik teherautón tűz ütött ki. az ekkor keletkezett mérgező füst miatt több embert kórházba kellett szállítani. AP/Wm. J. Caslello (A grafikához tartozó írásunk a 12. oldalon található.) Elősegíteni a demokráciát Lukasenko tárgyal az alkotmánybíróság elnökével • Közös nyilatkozat Moszkva, Varsó (MTI) — Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök kedden tanácskozást kezdett Valerij Tyihinyá- val, az alkotmánybíróság elnökével az ország helyzetéről. Ezt a minszki elnöki hivatal közölte. Maga az államfő a korábbi jelentésekkel ellentében csak ezután utazott a Minszktől mintegy 100 kilométerre fekvő Boriszovba, ahol egy nagygyűlésen támogatásáról biztosította az alkotmány módosításáról tartott népszavazást. Az alkotmánybíróság azután napolta el a népszavazásra vonatkozó elnöki rendeletek vizsgálatát, miután kiderült: Lukasenko tárgyalni kíván Tyihinyával. Emiatt megszakította az elnök a parlamenti képviselőkkel kezdett megbeszéléseit. A Legfelsőbb Tanács eközben folytatta rendkívüli ülését, de határozatképtelen volt, mivel kevesebb mint 100 képviselő volt jelen. Szemjon Sa- reckij parlamenti elnök közölte, hogy Lukasenko beleegyezett a vele való találkozóba. Előzőleg a parlament 75 képviselője aláírta a Lukasenko leváltását kezdeményező indítványt, ám a honatyák jelezték. hogy tárgyalni akarnak az elnökkel. Nem nézhetjük tétlenül a fehéroroszországi eseményeket. nem tehetünk úgy, mintha minket nem érintene, hogy mi történik a határainkon túl — jelentette ki kedden Aleksander Kwasniewski lengyel államfő. A köztársasági elnök a miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel közösen vitatta meg a minszki fejleményeket, és felhatalmazta a lengyel diplomáciát arra. hogy elemzés céljából gyűjtsön minél több információt a fehéroroszországi helyzetről. Kwasniewski szerint van esély arra. hogy nem a legrosszabb forgató- könyv jön be, vagyis nem alakul ki diktatúra Fehéroroszországban. A lengyel elnök közölte, folyamatosan konzultál a litván és az ukrán államfővel, s kezdeményezte. hogy közös nyilatkozatot terjesszenek elő arról, hogy készek támogatni minden olyan megoldást, amely elősegíti a fehérorosz demokráciát, a jogállamiságot és az ország gazdasági fejlődését. A szuverén és demokratikus Fehéroroszország egész Európa érdeke — hangsúlyozta Kwásniewski. A lengyel államfő reményét fejezte ki. hogy a közös nyilatkozatot Minszk nem fogja a belügyeibe való beavatkozásnak tekinteni, hanem megérti, hogy azt az ottani történések miatt érzett nyugtalanság motiválja. Jelcin munkatalálkozója Lezuhant Kijev (MTI) — Húsz nappal eltűnése után fény derült az ukrán légierő egyik MIG-29-es vadászbombázójának sorsára. A harci gép — amely október 31- én a Krím-félsziget közelében repülve rejtélyes módon eltűnt a radarok képernyőjéről — katasztrófát szenvedett: 50 kilométerre Jaltától a Fekete-tengerbe zuhant. A tengerbe esett repülőgép bal szárnyának egy darabját a térség halászai találták meg. A kutatások során később rábukkantak a gép jobb szárnyának egy darabjára is. Moszkva (MTI) — Borisz Jelcin orosz elnök és Viktor Csemomirgyin kormányfő aggódik a fehéroroszországi belpolitikai feszültség növekedése miatt, és remélik, hogy a józan ész és a politikai kompromisszum keresése kerekedik felül. Ezt Szergej Jasztr- zsembszkij elnöki szóvivő közölte keddi moszkvai sajtóértekezletén, miután Jelcin két héttel ezelőtti szívműtéte után először tartott munkatalálkozót a miniszterelnökkel. Jasztrzsembszkij az elhangzottak közül azt emelte ki. hogy Jelcin hangsúlyozta: a kormányzat tagjainak el kell számolni tevékenységükről. beleértve a hibákat és a tévedéseket is. A szóvivő ugyan nem mondta, de moszkvai megfigyelők szerint az elnök szavai közeli személyi változtatásokat jelezhetnek. A másfél órás találkozó után Csemomirgyin arról beszélt: rövidesen mindenki megérzi, hogy Jelcin a helyén van. — Az elnök gyógyul — mondta, és nyolc évvel ezelőtti saját szívműtétére utalva közölte: minden úgy megy. ahogy mennie kell. Csemomirgyin elmondta: az elnök mindenről érdeklődött, ami az országban történik, és főkértt a bérfizetésekről, illetve más szociális problémákról kérdezte őt. Szó volt a cse- csenföldi rendezésről is. Ezzel kapcsolatban Csemomirgyin hangsúlyozta, hogy a szepara- tistákkal tervezett találkozója, illetve a grozniji vezetéssel kötendő ideiglenes egyezmény további előkészületeket igényel. Azt nem említette, hogy pontosan mikor és hol kerülhet sor Aszlan Maszha- dowal. a koalíciós kormány vezetőjével tartandó találkozójára. Jelcinen két hete hajtottak végre szívkoszorúér-műtétet. Az elnök, akinek felgyógyulása a vártnál gyorsabb, a műtét óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Német politikusok érkeznek Sajtótájékoztatót tartottak kedden Budapesten, a Külügyminisztériumban Budapest (MTI) — A Külügyminisztérium kész együttműködni azzal a vizsgáíóbi- zottsággal, amelynek létrehozását ellenzéki képviselők kezdeményezik a júliusi budapesti magyar-magyar csúcstalálkozó zárónyilatkozatával kapcsolatos tájékoztatás területén történt esetleges mulasztások feltárására — mondta egy kérdésre válaszolva keddi sajtótájékoztatóján a külügyi szóvivő. Szentiványi Gábor szerint a Külügyminisztérium nem felelős amiatt, hogy a csúcstalálkozó zárónyilatkozata a magyar kormány hivatalos állás- foglalásának késése miatt kedvezőtlen visszhangot váltott ki. Ennek ellenére, az ügy mielőbbi megnyugtató lezárása érdekében Papp Sándor köz- igazgatási államtitkárt megbízták azzal, hogy a vizsgáló- bizottság rendelkezésére álljon. A szóvivő tájékoztatást adott arról, hogy Horn Gyula kormányfő meghívására november 20-21-22-én német tartományi politikusok érkeznek Magyarországra. A delegációt Hans Eichel, Hessen tartomány miniszterelnöke vezeti. Eichel meghívóján kívül találkozik Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegen- forgalmi, illetve Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel, valamint Surányi György MNB-elnökkel. November 21-én Magyarországra étkezik Rainer Brüderle, Raj- na-Pfalz tartomány miniszter-, elnök-helyettese, gazdasági, közlekedési, mezőgazdasági és borászati minisztere is. A Külügyminisztérium politikai államtitkára, Szent-Iványi István november 20-án Brüsszelbe utazik, ahol az EU-Magyarország Társulási Parlamenti Bizottság 6. ülésére kerül sor. A politikus ismerteti a magyar kormány integrációs stratégiáját és az EU-csatlakozásra történő felkészülés helyzetét. Az Integrációs Államtitkárság helyettes vezetője. Pataki István november 25. és 28. között Ottawában folytat eszmecserét a NATO-bőví- tés jelenlegi állásáról, majd Hollandiában a magyar euroatlanti csatlakozási, törekvésekről konzultál. Váltás az élen Dombrovszky Adám A : 1989-es forradalom után hét esztendővel Románia vasárnap talán végérvényesen a rendszerváltozás útjára lépett. Emil Constanti- nescu elnökké választása és a Demokrata Konvenció választási győzelme valódi mérföldkő a demokrácia megvalósulásának rögös útján. A hasonlatok persze mindig sántítanak, különösen ha két ország történelmi fejlődését próbáljuk egybevetni. Mégis, ha párhuzamokat keresünk Románia és Magyarország között, keleti szomszédunk talán most érkezett el ahhoz a pillanathoz. amit nálunk az 1990-es választás jelentett. Az elmúlt hét esztendő volt náluk lényegében az az időszak, ami Magyarországon a nyolcvanas évek közepének MSZMP-s reformtörekvéseinek idején valósulhatott meg, s az erjedés eredményeként — ha nem is fölényesen — de most végre sikerült leváltani az állampárti formációt. Hogy ez nem ment könnyedén, azt a választási százalékok is igazolják, s az a tény is, hogy az elnökválasztás során Constantinescu 55 százalékot kapott a Ceausescu- örökös Iliescu 45 százalékával szemben. Azaz. ha a mintegy 6-7 százalékot érő magyar kisebbség Constantinescu helyett Iliescura adja a voksát, akkor már fordított eredmény születik! Azt, hogy a romániai magyarok így tettek volna — már csak feltételezni is képtelenség. Iliescu a kampányidőszak végén teljesen leleplezte önmagát, s nyilvánvalóvá tette, hogy az alapszerződés megkötése körüli magyar-román megbékélés-szöveg pusztán képmutatás volt a részéről. Erdély elveszítésével riogatta a románságot, s magyarellenes kirohanásaival azt a magyart is maga ellen fordította, aki esetleg ezt megelőzően még habozott. Nem véletlen tehát, hogy Erdélyben, s főként a Székelyföldön megsemmisítő volt Constantinescu fölénye. Románia esetében bizonyos. hogy nem közhely az a megállapítás: november 17-én új korszak kezdődött. A demokratikus erők hatalomra jutásától mi magyarok különösen sokat remélünk. Még az sem vízválasztó. hogy a Románia Magyarok Demokratikus Szövetsége kormánytényező lesz- e, vagy sem. Nyilván látványosabb lenne, ha Constantinescu eredeti szándékait követve a kabinetben is építene rájuk, de külső támogatóként való közreműködésüknek is van számos előnye. S ami az alapszerződést. főleg annak időzítését illeti, annyi mindenesetre bizonyos: a most hatalomra kerülő román vezetéssel egészen más minőségű kompromisszumok lettek volna köthetők. Hiszen arra már igenis van esély, hogy a választásokon győztes Román Demokrata Konvenció és koalíciós partnere, Petre Roman Szociáldemokrata Uniója már valóban Európába kívánja vezetni országát. S talán végre lesz reális alapja annak az annyit emlegetett román-magyar megbékélésnek is. Tálib katona egy ágyú mellett halad el a kabuli frontvonal közelében. Nemzetközi megfigyelők szerint az elkövetkező tél — amelynek első jeleként az afgán fővárostól északra leesett a hó — próbára teheti a rosszul felszerelt tálib erőket AP-felvétel □ Ciorbea a jelölt Bukarest (MTI) — Victor Ciorbeát. Bukarest júniusban megválasztott főpolgármesterét jelölte Románia miniszterelnökévé a november 3-i választásokon győztes Román Demokratikus Konvenció vezető erejét alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt. A KDNPP vezető testületé. a Koordinációs, Irányító és Ellenőrzési Iroda kedden ötórás tanácskozás után egyhangúlag hozta meg döntését. Az ülésen jelen volt Emil Constantinescu. a konvenció elnöke, Románia vasárnap megválasztott új államfője, aki előreláthatólag a hónap végén teszi le az esküt. Victor Ciorbea 1954. október 26-án született Fehér megyében, a mócvidéki Ponor községben. A Kolozsvári Egyetem jogi fakultásának elvégzése után munkajogi és polgári jogi kérdésekre szakosodott, majd a bukaresti egyetemen kereskedelmi és polgári jogi doktorátust szerzett. 1992- ben pedig a clevelandi Casa Western egyetemen folytatott menedzsertanulmányokat. Bukarestben kerületi bíróságon volt előbb bíró, majd ügyész, 1988-tól pedig az egyetem jogi fakultásán is előadott.
