Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-02 / 256. szám
ÍZ TÁRLAT Horváth János képei Nádas N em ismeretlen megyénkben Horváth János festőművész, hisz nemcsak a kiállító termekben találkozhatunk vele, hanem a megyeszékhely kulturális életének is aktív résztvevője. A képzőművészeti főiskolán Barcsay János növendéke volt. 1970 óta tanít a nyíregyházi tanárképző főiskolán. Kollektív külföldi tárlatok mellett Budapesten, Kisvárdán, Nyíregyházán, Vásárosnaményban és más helyeken is volt már önálló tárlata. A Művészeti Alap tagja. Festményein a tapasztalati világ színgazdag, emberi érzelmeit és benyomásait feltáró megjelenítésre törekszik. Nem szereti a harsányságot, inkább a gondolatot, és a mögöttes tartalmat. Képei előtt ezért hosszabb ideig kell szemlélődni. Műveiből most Nyíregyházán a KPVDSZ Művelődési Házban látható „Ég-Víz- Föld-Ember” címmel kiállítás. Kárpátalja Elek Emil reprodukciói Napkelet • A KM hétvégi melléklete Születés, vagy halál? Újsághír: „Életképes újszülött gyermekét a padláson a széna alá rejtette V. Vincéné 36 éves bedegkéri lakos, majd magára hagyta, s a csecsemő megfulladt. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság állampolgári bejelentést követően szombaton emberölés bűntette miatt rendelte el a nyomozást az ügyben.” Szinte hetente olvashatunk, hallhatunk efféle híreket. Az emberölésnek e fajtájára sokan nem találnak magyarázatot. Pedig a dolog egészen egyszerűen is indokolható: a nem kívánt terhességtől ily módon akarnak megszabadulni azok, akik szülés előtt ezt valamilyen ok miatt nem tették, nem tehették meg. Különbség legfeljebb csak az, — mondhatjuk cinikusan, hogy a gyilkosság a méhen belül, vagy méhen kívül történik meg. A gyilkosság egyik formája az abortusz, a művi terhességmegszakítás, melyeknek száma évről évre nő. Pedig az egészségügy, s benne a megyénké is, az életre „szakosodott”. Igazolja ezt, hogy csak az utóbbi fél évben is milyen komoly változásokon ment keresztül a szüléA gyilkosság egyik formája az abortusz, száma megyénkben is évről évre nő. szet-nőgyógyászat. Összevonták a vásáros- naményi és fehérgyarmati kórházat, amelyek az egy kórház két telephely elv alapján Szatmár-Beregi Kórház néven működnek tovább. A kormány közel hárommil- liárdjának segítségével egy korszerű, a legmagasabb színvonalú ellátás kezdődhet el. Másik hatalmas előrelépést a megyei Jósa András Kórház új szárnyának átadása jelenti, mely a napokban már fogadja a betegeket. — A szakmai, technikai feltételek folyamatos javulásáról kell tehát beszélnünk, s nyugodtan mondhatjuk, minden együtt van ahhoz, hogy a megyében mind jobb körülmények között, mind több kisbaba szülessen. — mondja dr. Mocsári Péter, a nyíregyházi kórház osztályvezető főorvosa, megyei szakfelügyelő, aki Szabolcs-Szatmár- Bereg szülészetének, nőgyógyászatának színvonaláért felelős. A nyíregyházi egyfajta szupernőgyógyászat lehet, ahol 180 ágy fogadja a betegeket. Kell is a hely — tehetjük hozzá rögvest —, hiszen az országban szinte a mi megyénkben születik a legtöbb gyermek. Az elmúlt évben például ezerrel több, mint a rangsorban rögtön utánunk következő megyében. Sajnos nem csak a szülések, az abortuszok száma is igen magas. Országosan kevesebb mint ötven százalék. Fogy a nem^ A beavatkozás mindkét fél számára komoly lelki konfliktust jelent, yy zet — vallják sokan, s állításukat sajnos a statisztika is igazolja. A tendencia megállítása, esetleg visszaszorítása jó ideje szándék és feladat, melyet egyre kevesebb siker övez. Az 1993-ban elfogadott magzatvédelmi törvény megfogalmazói bizonyára szomorúak, ha azt kénytelenek megtapasztalni, hogy szándékaikkal szinte szögesen ellentétes folyamatot indítottak el. Nem hogy csökkent, inkább nőtt az esetek száma. Megszűntek a hagyományos bizottságok, melyek sokszor hozták megalázó, szégyenletes helyzetbe a nőket. Önbizalmuk ettől azonban nem lett nagyobb, anyagi helyzetük se jobb. Á családvédelmi szolgálatnál szakképzett védőnők beszélgetnek el az abortuszra jelentkezőkkel, s nemcsak arra próbálják rávenni őket, változtassák meg elhatározásukat, szüljék meg gyermeküket, hanem a művi megszakítás esetleges káros következményeiről is felvilágosítják a lányokat, asszonyokat. Adj esélyt! — foglalható össze egyetlen mondatba a szolgálatok szándéka, hiszen a beszélgetés után három nap kötelező várakozás ad módot arra, hogy az illető gondolkodjon, netán meggondolja magát. Ha mégis az abortusz mellett dönt, a törvény értelmében kórházat is, orvost is szabadon választhat. A döntés a nők, a műtét a szakemberek dolga. Más kérdés, hogy a terhességmegszakítás mindkét fél számára komoly lelki konfliktust jelent. Van rá példa — a mi megyénkben is —, hogy az orvos nem vállalja a művi terhességmegszakítást. Megteheti ezt, sem erkölcsi sem anyagi kár nem érheti gondolkodásmódja miatt. Az abortusz a legrosszabb módja a családtervezésnek — mondja dr. Mocsári Péter osztályvezető főorvos. Az igazi eljárás a megelőzés lenne, s nemcsak a gyermek, hanem az anyánál előforduló szövődmények miatt. A megyében évente közel kétezer beavatkozás történik, s a magzatvédelmi törvény, bár szándéka nem ez volt, csak az első évben hozott némi javulást. Azóta évről évre többen jelentkeznek, melynek oka elsősorban a szociális helyzet. Beszédes tény, de igaz, hogy a gazdag nyugaton a legolcsóbb a védekezés, a legfejlettebb a felvilágosítás. A legrosszabb az, hogy az összes abortuszok számát tekintve 15-20 százalékban első terhességüket szüntetik meg a nők. Ez pedig azért rendkívül szomorú tény, mert ők azok is, akik majdan anyák szeretnének lenni. Legalább ilyen sok a többszörösen második, harmadik, negyedik alkalommal jelentkezők száma, azoké, akik saját kárukon is képtelenek tanulni, pedig az ő esetükben a lehető legnagyobb a beavatkozás kockázata. A művi terhességmegszakítás az 1993- ban életbe lépett törvény szerint elsősorban krízisállapotban kérhető. Krízisnek nevezi a törvény a rossz szociális körülményeket, vagy azt az állapotot, ha egyedülálló, elvált, netán özvegy nő kerül ebbe a helyzetbe. Orvosi javaslat alapján indokolt akkor, ha az anyának olyan súlyos betegsége van, ami a terhesség alatt bizonyítottan tovább romlana, vagy veszélyeztetné életét. A különféle szív- és érrendszeri betegségek, a tüdő és a vese betegségei tartoznak elsősorban ebbe a csoportba. IndoSzociológiai tanulmány, korrajz is olykor egy-egy beszélgetés. yy költ az abortusz akkor is, ha a terhesség bizonyos időszakában felfedezhető olyan súlyos magzati rendellenesség, amely a magzat életben maradásával összeegyeztethetetlen. A beavatkozás azonban nem csak a testet, a lelket is alaposan megviseli. Pszichológusok bizonyították, hogy milyen kedvezőtlenül befolyásolja magát a párkapcsolatot is. A nők többsége problémájával GION NÁNDOR: Nem baleset lesz * Barátságtalan téli éjszakán egy koszos nemzetközi gyorsvonat módfelett nedves fülkéjében kissé nehéz a régi szép nyarakról és a zöldellő szőlődombokról társalogni, még akkor is, ha szép színes és napsütéses fényképeket raknak az ember elé, Bozóky Sándor azonban szelíd buzgósággal szedegette elő feneketlennek tetsző aktatáskájából a baranyai fényképeket, amelyeken éppen akkor érett a szőlő, gazdag szüret ígérkezett, és amint elmondta, tényleg gazdagon szüreteltek azon az őszön, fiatal lányok szedték a szőlőfürtöket, és esténként gyönyörűen énekeltek. Aztán persze oda is elért a háború, Bozóky Sándor elmenekült a Drávaszögből, mert vérdíjat tűztek ki a fejére, talán azért, mert jámbor könyvtárosként nem a legmegfelelőbb könyveket osztogatta az olvasóknak, vagy csak a nagy kőháza és hűvös borospincéje miatt, elég az hozzá, hogy sürgősen távoznia kellett. A debreceni vasútállomáson futottunk össze, teljesen véletlenül, felszálltunk az első gyorsvonatra, amely Budapestre tartott, Bozóky Sándor ragaszkodott hozzá, hogy a büfé mellett első dohányzó fülkébe ül* Gion Nándor tárcája I. díjat nyert az MTI-Press 1996. évi tárcapályázatán, melyet a Magyar Hitelbank Művészeti Alapítványa támogatott. jünk, mivel mindketten erős dohányosok vagyunk. A dohányzó fülkében azonban nem voltak hamutartók, garázda emberek letördelték valamennyit. Bozóky Sándort, az edzett utazót ez egyáltalán nem zavarta, kinagyított szőlőfürtöt nézegetett és mosolyogva azt mondta: — Abban az esztendőben hosszú volt a nyár, és megteltek édességgel a szőlőszemek. — Honnan jön ez a mocskos vonat? — kérdeztem idegesen. — Még sohasem láttam ennyire leromlott nemzetközi gyorsvonatot. — Nem tudom pontosan, hogy honnan jön, de minden bizonnyal elég messziről — mondta Bozóky Sándor szórakozottan, és újabb fényképet vett elő a táskájából. — Itt van a nagy diófa a borospincém előtt. Egyszer te is üldögéltél alatta, jó bort ittunk egy sikeres író-olvasó találkozó után. Kár, hogy csak egyszer látogattál hozzánk. — Bozóky Sándor, megmutatta a következő fényképet, amelyen három férfi állt a szőlőtőkék között: ő, a bátyja és egy számomra ismeretlen ember, mindhárman mosolyogtak. — Egy csoportképből nagyít- tattam ki. Emlékszel még Lajosra, a bátyámra? — Igen. — O otthon maradt vigyázni a házra, a szőlőre, és a pincékre. Lelőtték. — Kik? A számomra ismeretlen emberre mutatott. — Miodrag. Takaros kis háza volt a falu mögötti dombon, és jól gondozott kis szőlőskertje. Jó barátságban éltünk akkoriban. — Miért ölte meg Lajost? Bozóky Sándor a vállát vonogatta. — Talán nagy házra és nagy szőlőskertre vágyott. Most megvan neki. Csakhogy én már összegyűjtöttem a pénzt. A kétezer dollárt. Ennyi kell egy látogatáshoz. — Haza akarsz látogatni? A fejét rázta, lehúzta az ablakot, kinézett a havas földekre, cigarettára gyújtott. — Én már nem megyek vissza. Majd valaki másnak megfizetem az utat. Eddig arra gyűjtöttem. — Tüntesd el a fényképeket — mondtam —, és menjünk egy tisztább fülkébe. A fényképeket gondosan visszarakta a táskába, az órájára nézett. — Fél óra múlva ebben a fülkében kell találkoznom egy emberrel. Még sohasem láttam az illetőt, csak annyit tudok róla, hogy Leonyidnak hívják és nyakkendőkkel házal. Égy égővörös nyakkendőt akarok venni tőle. De addig átmehetünk a büfébe, és fizethetsz egy pohár bort, bizonyára kaptál honoráriumot irodalmi hencegéseidért. Kaptam honoráriumot, és örültem, hogy legalább fél órára kimehettem a koszos fül□
