Kelet-Magyarország, 1996. november (53. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-16 / 268. szám

MAGÁNVÉLEMÉNY A két kén Az egészségügy­ről hallva két kép jelenik meg folyton a sze­mem előtt. Az egyik azokról a tüntetésekről ké­szült, amelyeken a kórházbezárá­sok, átszervezé­sek ellen tiltako­zó embereket látni, akik közül sokan betegen, nyomorékon, olykor levegő után kapkodva mondják véleményü­ket, panaszolják gondjaikat, sírnak vagy szitkozódnak. Szidják a kor­mányt, a rendszert, amely az ő ese­tükben nemhogy fejlődést, inkább visszalépést hozott: megszokott kór­házuk kapuja csukódik be végleg, ne­tán távolabbi intézménybe kell ezen­túl a gyógyulásért menniük. A másik kép azon a parlamenti ta­nácskozáson készült, ahol a társada­lombiztosítás helyzete, jövője volt a téma, s ahol — mint ország-világ lát­Ajándékozni nem mindig öröm A kereskedő cserére igen, a vételár visszafizetésére nem kötelezhető háttá — a tárca államtitkárát is be­lértve jegyzőstül, elnököstül és képvi­selőstül se igen voltak többen ötven­nél, az ürességtől szinte kongott a te­rem. A két kép, a két jelentés összefügg. A gondok nagyok. Amíg a vezetők, a témáért felelős szakemberek a té­nyeken, számokon vitatkoznak, ad­dig a leginkább érintettek, á betegek utcára mennek, tüntetnek. Sokszor ta­lán észre sem veszik, hogy kétes szán­dékú célok megvalósítására felhasz­nált eszközök. Nem kellene ennek így .lennie. A probléma megoldása nem a betegek, hanem a szakemberek feladata. Az egészségügy reformja régóta elhatá­rozott cél, megvalósítását azonban olykor nemcsak anyagi, de politikai szándékok is hátráltatják, akadályoz­zák. Talán ettől is látszik úgy, hogy a benne, érte ténykedők üres vödör­rel hordják a kútról a vizet. Pedig ren­geteg az a pénz, amit hazánkban az egészségügyre fordítanak. Ha igazak egyes megállapítások, az összjövede­lem negyvenöt százaléka megy erre a célra, s a végeredmény siralmas. A Világbank nemrég hazánkban járt szakértői kijelentették: a magyar egészségügybe csak akkor van értel­me további pénzeket pumpálni, ha az új beruházások már a megreformált intézményrendszert szolgálják. A szakértők szerint ez a reform a várt­nál lassabban halad, aminek okát a törvényi szabályozás hiányában, más­részt az érintett intézmények ellenál­lásában vélik felfedezni. A szakértők kijelentették: ha a változtatások to­vább késnek, csőd áll(hat) be. Ebben az összefüggésben rakhatók egymás mellé a tüntetésekről, s az üres parlamentről készült képek. Kovács Éva AKTUÁLIS INTERJÚNK Holló Jánosné Harasztosi Pál felvétele □ Jóval kecsegtetőbb áron kínálják a műszaki cikkeket a piacokon. Voltaképpen teljességgel érthető, hogy itt fogja megvá­sárolni a hőn áhított gépet, eszközt a kis­pénzű ember, hiszen meg tudja fizetni, míg a kereskedelemben forgalmazottat talán élete végéig csak a kirakatüvegen túlról bá­mulhatja. Ilyenkor nem fog arra gondolni, hogy az olcsóbb műszaki cikk akár agyon is csaphatja... — Villamossági termékek esetében na­gyon fontos, hogy a berendezések bizton­ságosak legyenek. Éppen emiatt MEEI (Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézet) Közeleg a karácsony. A legszebb, s egy­ben a legdrágább családi ünnep. Merthogy az elkövetkező egy hónap a nagy, összné­pi költekezések időszaka lesz. Éppen ezért talán nem árt, ha néhány hasznos tanáccsal szolgálunk a bevásárolni indulóknak. A megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ve­zetőjétől, Holló Jánosnétól érdeklődtünk, mire kell ügyelnünk. □ Kezdhetnénk akár azzal, hogy lehe­tőség szerint üzletben vásároljunk, csak­hogy sajnos egyre többen van­nak, akik képtelenek megfizet­ni a bolti kereskedelem árait, így piacon, kéztől vagy turká­lókban vásárolnak. Helyből olyan kockázatot vállalnak, amelyből a legkisebb eséllyel kerülhetnek ki győztesen. — A piacokon nemrégiben végzett vizsgálat alapján állít­hatom, elég sok a gond, főleg Nyíregyházán. A relatíve olcsó használt ruhaneműk árait a kereslet alakította ki. A vásár­ló joga eldönteni: összhangban van-e az ár a minőségi és egyéb követelményekkel. Nyil­vánvaló, ez egy kényszerhely­zet. Nem árt azonban tudni, hogy a használt cikkekre is van szavatossági jog, bár ezek­kel szemben más az elvárás, mint az újakkal. Ruházati cik­keknél nem valószínű, hogy olyan hiba merülne fel a ké­sőbbiekben, amit vásárláskor ne vett volha észre a fogyasztó. Hisz ta­lán a szokásosnál is alaposabban megte­kinti, felpróbálja. Ebben az esetben nem­igen élhet minőségi kifogással. Tartós fo­gyasztási cikknél változatlanul alapvető elvárás, hogy rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen, a termék ismert hibáit pe­dig a kereskedő ne hallgassa el. □ Karácsonykor fogy a legtöbb játék, ezzel szerezhetjük a legnagyobb örömet. — Fokozott óvatosságra van szükség a játékok kiválasztásánál. Nem véletlen, hogy a gyerekjátékok biztonságát az euró­pai szabványsorozattal teljesen azonos nemzeti szabványkövetelmények határoz­zák meg. Szigorú biztonsági előírásai van­7 Ezek a játékok nem estek át a kötelező, vizsgálaton a forgalomba hozatal előtt. ^ nak a forgalomba hozatalnak, elmarad­hatatlan kellékei az értékesítésnek a hasz­nálati és kezelési útmutatók. Az utóbbi években megjelentek a megyei piacon a fej­lettebb országokban felvásárolt irregulá- ris (nem szabályos) áruk, sajnálatos mó­don használtként vámkezelve, viszont új­ként csillogva az üzletekben. Amennyiben nincsen a játékhoz magyar nyelvű hasz­nálati, kezelési útmutató, nincsen feltün­tetve a csomagoláson a gyártó és impor­táló neve, akkor a vevő bizalmatlansága nyilvánvaló. Azért lényeges kérdés ez, mert ezek a játékok nem estek át a kötelező, elő­zetes vizsgálaton a forgalomba hozatal előtt. így fordulhatott elő például az, hogy az originál csomagolású dobozban a fes­tékkészlet eleve használhatatlan volt, mert beszáradt. Lehet, olcsóbban jutott hozzá a vevő, de nem szerzett örömet vele a gyer­meknek. Sértett csomagolású játékot se ve­gyünk, mert azt nem is cserélik vissza. □ Ejtsünk néhány szót az élelmiszerek­ről is! A versenyhelyzetből adódóan egyre több üzlet kínálja akciós áron portékáit. Ami önmagában nagyon jó dolog, csak ép­pen előfordult már, hogy a lelkes vásárló otthon vette észre mert elfelejtették tájé­koztatni róla: az olcsóbban vett termék sza­vatossága lejárt. — Az új élelmiszertörvény nem teszi le­hetővé, hogy a fogyasztható felirattal je­lölt minőségmegőrzési idejű termékeket, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereket a szavatosság lejár­ta után forgalomba hozzák. A minőség­megőrzési időtartam lejárta után csak az Élelmiszer Ellen­őrző Állomás engedélyével, az abban rögzített feltétellel és időpontig forgalmazhatók. Mindezt fel kell tüntetni a ter­méken is. Sajnos a kereslet ar­ra ösztönzi a kereskedőket, gyártókat, hogy a kínálatot is e szempont szerint alakítsák, így fordulhat elő, hogy a ké­miai vizsgálatok után derül ki az élelmiszerről, hogy nem fe­lel meg a csomagoláson dek­larált összetételnek. Mondjuk — a száraztésztában kevesebb a tojás. Azt viszont nagyon re­mélem, hogy az idén nem lesz szaloncukorügy! □ Mennyire tudatosult a köztudatban, hogy a problé­mák rendezésében segítséget kér­hetnek a fogyasztóvédelemtől? — Évek óta stagnál a tele­fonon, írásban vagy személye­sen bejelentett panaszok szá­ma, ugyanakkor mind többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy információt, tanácso­kat kérhetnek. A felvilágosítást kérőknek csupán néhány százaléka válik ezután pa­naszossá. Vannak notórius jelentgetők, többnyire névtelenül, ilyenkor a felügyelő­ségvezető joga mérlegelni: kivizsgáltatja az ügyet, vagy nem foglalkozik vele. Előfor­dult már, hogy ugyanarról a településről ugyanazzal a kézírással három napon be­lül három levél érkezett névtelenül... □ Óhatatlan, hogy a karácsonyi megle­petés a végén rosszul sül el, s mert az em­berek többsége nem szokta az utolsó na­pokra hagyni a bevásárlást, a cserére ren­delkezésre álló nyolcnapos határidőből jócskán kicsúszik. — A kereskedők általában rugalmasak, eltekintenek a határidőtől. Az árut minő­ségi kifogás nélkül is kötelesek kicserélni, amennyiben az áru hibátlan, a fogyasztó még nem használta. A kereskedő cserére igen, a vételár visszafizetésére nem köte­lezhető. Tilos kicserélni az egészségügyi, kozmetikai, alsóruházati cikkeket, gyer­mekjátékokat — sértetlen csomagolásúak kivételével — és élelmiszert. Nagyon fon­tos, hogy a vásárlásról, szolgáltatásról ka­pott számlát, nyugtát megőrizzük, mert mi­nőségi kifogást csak ezzel tehetünk. Külö­nösen a szolgáltatások körében terjedt el, hogy a megrendelő abban bízik, mert az­zal kecsegtetik, hogy számla nélkül olcsóbb a szolgáltatás. Ezzel a vevő a szolgáltató cinkosává válik, s fennáll a veszély, hogy panasz esetén a vállalkozó még azt is letagadja, hogy valaha látta volna ügyfe­lét. ^ Nagyon fontos, hogy a vásárlásról, szolgáltatásról kapott ___s^miát megőrizzük. „ minősítésre, vizsgálatra kötelezettek. Fo­lyamatos ellenőrzéseket végzünk, és sajnos az a tapasztalat, hogy több olyan, Közel- Keletről származó imoportáru került for­galomba, amely nem felel meg a szabvány előírásainak. Vizsgálatokat végeztünk, amelyek során kiderült: például a LA-SO- NA 2000 és a típusjel nélküli olajsütők, a JD 2001 típusú húsdaráló, az MT-1704 tí­pusú szendvicssütő, a DIANA MT-1602 tí­pusú hajszárító nem felel meg az előírások­nak, közvetlenül áramütés és tűzveszélyes. Ezeket a termékeket a piacokon, a nyíregy­házi Tokaji úti piac környékén lévő üzle­tekben forgalmazzák. Általában alacsony áruk, elfogadható formatervezésük elle­nére rendkívül alacsony gyártói technoló­giai kultúrával készülnek. Cl Az ünnepi asztal kellékei az italok, amiket szintén sokan a zugárusoktól sze­reznek be. Vizsgálta-e egyáltalán már va­laki, mi van ezekben az üvegekben? — A piaci tömény italok teljesen ellen­őrizetlenek, mivel illegális úton kerülnek az országba, így a fogyasztó saját kocká­zatára vásárol belőlük. Ezt a problémát egyébként a piacon már nem is lehet ke­zelni, csak az előállítási helyen, vagy a 77 Száz hektoliter bor eredetét, forgalmazásának feltételeit ellenőriztük. nagytételű forgalmazónál. A közelmúltban huszonöt kereskedelmi és vendéglátó egy­ségben vizsgáltuk a műanyag kannás bo­rokat. Közel száz hektoliter bor eredetét, a forgalmazásra vonatkozó feltételek be­tartását ellenőriztük, tíz félét érzékszervi, laboratóriumi, mikrobiológiai vizsgálatnak vetettünk alá. A vizsgált borok hetven százaléka nem felelt meg az előírások­nak. Cservenyák Katalin □

Next

/
Thumbnails
Contents