Kelet-Magyarország, 1996. október (53. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-16 / 242. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1996. október 16., szerda Irodalmi találka Kisvárda (V. P.) — Sike­res volt Kisvárdán az Iro­dalmi Kávéház első össze­jövetele. A találkozónak helyet biztosító Parish Bull vendégházban megrende­zett találkozón, melyen je­len volt Pomogáts Béla, irodalomtörténész, kritikus, a Magyar írók Szövetségé­nek elnöke és Serfőző Si­mon költő, mintegy hatva- nan vettek részt. A Kisvárdai Irodalmi Ká­véház ötletét adó és elindító tulajdonos, vállalkozó Ho­moki Attiláné itt jelentette be egy alapítvány létreho­zását. Az alapítvány neve: Várday István Irodalmi és Művészeti Alapítvány. Cél­jaként jelölte meg a Felső- Szaboicsban élő művészek anyagi megsegítését, a rét­közi irodalmi és művészeti élet összefogását. Pomogáts Béla a Magyar írószövetség elnöke így összegezte a találkozó vé­gén a kezdeményezés érde­meit és értelmét. — Nagyon jó kezdemé­nyezésnek tartom, ugyanis a magyar irodalom és a ma­gyar kultúra csak akkor lesz országos méretekben erős, hogyha a közönségének ál­dozatkészségével, a kezde­ményezésével, az olvasók­nak a szeretetével és a vál­lalkozó kedvével találko­zik. — Nagyon fontos, hogy egy vidéki városban, mint amilyen Kisvárda, lépjenek fel emberek, akik saját fele­lősségükre saját erőből, ter­mészetesen kibővítve kö­zös összefogással, létrehoz­nak egy irodalmi otthont, a találkozásoknak egy helyét, egy klubot, vagy egy kávé­házat. Én ezt nagyon üd­vösnek és üdvözlendő kez­deményezésnek tartom, s remélem, sikere lesz ebben a városban. Ezúton is sok sikert kívánok a kezdemé­nyezőknek és nagyon remé­lem, hogy más városokban is majd követőkre talál ez a gondolat. Az október végén rende­zendő találkozón a tervek szerint megemlékeznek Ratkó József születésének 60. évfordulójáról, melyen Serfőző Simon költő is je­len lesz más írók és költők társaságában. Pomogáts Béla az írószövetség elnöke és az ala­pítványt létrehozó Homoki Attiláné A szerző felvétele Színházi előadások a végeken Sok jó produkció között válogathatnak a szalkaiak • Alakuló programok Nagy sikere volt a kisvárdai Várszínházban Goldoni A hazug című komédiájának Elek Emil felvétele (archív) Bodnár István Mátészalka, Kisvárda, Vásá- rosnamény (KM) — Hama­rosan megkezdődik a szín­házi évad néhány olyan sza­bolcsi városban is, ahol ugyan nincs önálló társulat, de hagyománya van a szín­házi bemutatóknak. Tíz bemutató A lelkes szervezőknek kö­szönhetően, sok olyan részese lehet a színház röptető vará­zsának, akik egyébként talán sohasem juthatnának el Thalia csarnokába. Három városban néztünk utána: mi szerepel a kínálatban, hogy áll a közön­ségszervezés. Sok jó produkció között vá­logathatnak azok, akik a máté­szalkai művelődési központ előadásira váltanak bérletet. Három bérletben 13 nívós elő­adás kerül majd színre, min­den korosztályra gondolva. Ezenkívül még további 10 bemutató lesz. A társulatok között éppenúgy számítanak a neves fővárosi színészeket fel­vonultatokra, csakúgy mint a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatára, vagy a ha­táron túli magyar színházakra. A Fazekas-bérlet négy be­mutatót kínál: A Ludas Matyi, az István, a király és a Szépek szépe című és a Móricz Zsig­mond Színház társulata által bemutatandó Heltai-darab sze­repel a színlapon. Számítanak a helyi Ifjúsági Színkörre is, mely a Fiatalság bolondság cí­mű zenés vígjátékot viszi szín­re. A Tamási-bérlet szintén négy előadást kínál. Két „mandalás” darab mellett a szatmárnémeti társulat a Csa­lóka szivárvánnyal, a kassai Thalia pedig a Don Juan című vígjátékkal örvendezteti majd meg a nagyérdeműt. A szerződéses biztonság ér­dekében 8 jó kvalitású elő­adásról tárgyalnak az Extra­bérlet érdekében, amelyből végül 5 kerül színre. A Bál a Savoyban, a Madách Kamara által bemutatandó Páratlan pá­ros, a Pesti vigadó New York, New York, a Liliomfi és egy Moldova-darab szerepelne a tervek szerint. A végső műsor hamarosan elkészül. Mátészalkán egyébként no­vember 6-án kezdődik meg az új évad a Csalóka szivárvány bemutatójával, de már október 22-én is lesz egy előadás, a ta­valyi Csortos-bérlet elmaradt előadásaként a Gyertyafény- keringőt láthatják majd neves művészek előadásában. A fő­szerepet Oszter Sándor alakít­ja­Mátészalka sok környékbe­li iskolást vár majd Fehérgyar­mattól Nyírbátorig. A kisvár­dai Várszínház és Művészetek Háza óvodai, általános iskolai és középiskolai bérletsoroza­tot indít a színházkedvelő gye­rekek számára. Minden bérlet­ben négy előadás szerepel, hármat év közben, a negyedi­ket a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválon láthat­ják az óvodások és diákok. A műsortervben mesejátékok, zenés darabok, musicalek, vígjátékok. Holló és Pitypang A legkisebbek elsőként októ­ber 16—17-én láthatják egy bu­dapesti társulat Varjú doktor című előadását. Novemberben a közkedvelt szekszárdi Holló együttes, majd januárban a Pitypang Színpad lép fel Kis­várdán. A fesztiválon megte­kinthető produkció címe egyelőre még meglepetés. A sorozat előadásaira jegyeket is válthatnak az érdeklődők. A középiskolások részére a Mó­ricz Zsigmond Színház, a Mandala Dalszínház, valamint a beregszászi Illyés Gyula Ma­gyar Színház egy-egy darabját tervezik. Szatmárnémetiek Indítani szeretnének egy há­rom darabból álló, felnőttek­nek szóló bérletsorozatot. A műsorban könnyed hangvételű darabok, vígjátékok, bohóza­tok bemutatása szerepel. Vásárosnaményban sem mondanak le a színházi elő­adásokról, noha a kisebb vá­rosban kevesebb a néző. Mint Sántha Miklós, a művelődési központ igazgatója elmondta, 6-8 előadást terveznek, főleg a szatmárnémeti és a nyíregy­házi társulatra számítva. A végső program még nem ké­szült el, de az már biztos, hogy az első bemutató a Csalóka szivárvány lesz, amely no­vember 5-én látható. Hírcsokor Amatőr... ...képzőművészek országos kiállítása tekinthető meg a budapesti Újpesti Galériá­ban október 30-ig. A tárla­ton megyeszékhelyünket Takácsné Bartha Éva tanár és Lakatos Tibor vállalkozó amatőr festők alkotásai képviselik. (KM) Barangolás... ...régmúlt iskolákban cím­mel nyílik kiállítás október 17-én 11 órakor a Sóstói Múzeumfalu barabási isko­lájában. Délután, a megyei pedagógiai intézetben fél kettőkor kezdődik az a tu­dományos emlékülés, mel­lyel a résztvevők az 1000 éves magyar iskola előtt tisztelegnek. A tanácskozás másnap Beregszászon foly­tatódik. (KM) Társadalom... ...és mentálhigiéné címmel rendeznek konferenciát ok­tóber 18-án a nyíregyházi KPVDSZ Művelődési Ház­ban. Az egynapos előadás- sorozat 10.30-kor kezdő­dik. (KM) Optikai... ...érdekességek címmel rendeznek kísérleti délutánt október 18-án 15 órától a nyíregyházi tanárképző fő­iskolán. Az esemény az Őszi Fizikus Napok része. Videofilmek szemléje Nyíregyháza (KM — K. J.) — A nyíregyházi Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum, valamint a Nyíri amatőr film és vide- oklub 1996. november 16- án megrendezi Nyíregyhá­zán (először) a saját készí­tésű videofilmek szemléjét. A szemlére bárki beküld­heti egyénileg vagy közös­ségében készített videó- filmjét műfaji megkötött­ség nélkül. A rendezők vál­lalják, hogy tanácsokkal se­gítik a jelentkező alkotókat. Az előzsűri után a filmeket nyilvánosan levetítik — a szemle napján. Az igénye­sen felvett anyagok elisme­résben részesülnek, a leg­jobbak pedig szerepelhet­nek decemberben, Csenger- ben a megyei filmszemlén. Beküldési határidő: 1996. november 12. Beküldési cím: Váci Mi­hály Művelődési Központ Nyíregyháza, Szabadság tér 9. 4400. Informácó: Dede Zoltán. Tel.:411-822. Konzultáció: Minden kedden a művelődési köz­pont 17. sz. szobájában 17 órától. Bővebb felvilágosítás: Szi t ha Miklós 420-630 munkahely, 431-373 lakás. A hetvenöt éves Jancsó Miklós Ma már ritkán jut kamera mögé, mégsem pihen Karádi Zsolt Nyíregyháza — Oldás és kö­tés, Szegénylegények, így jöt­tem, Csillagosok, katonák. Fé­nyes szelek, Csend és kiáltás, Égi bárány, Szerelmem, Elekt­ra, Még kér a nép, Allegro bar- baro, Magyar rapszódia, A zsarnok szíve, Szörnyek évad­ja, Jézus Krisztus horoszkóp­ja, Kék Duna keringő, s végül a Szeressük egymást, gyere­kek betétfilmjének fiaskója: Jancsó Miklós pályájának előbb dicsőséges, később csak érdekes, majd egyre halová- nyabb darabjai: az utóbbi há­rom és fél évtized honi film­gyártásának jellegadó munkái, ugyanakkor folytonosan fel­fellángoló viták tárgyai. Mert­hogy a most hetvenöt eszten­dős Jancsó szokatlan életműve mindig is provokálta a befoga­dást: paraboláinak politikai utalásmezői, s az általa kidol­gozott vizuális nyelv gyakran állt viták középpontjában. Állhatott is, hiszen az úgy­nevezett „hosszú beállításai”, a tágas puszta képe, a lovak, a gyertyák, a női meztelenség, majd a nyolcvanas évektől a tér és idő felbontására, illetve megsokszorozására alkalmas videotechnika, s az eseménye­ket egyszerre több időben lát­tató, a legkülönbözőbb hely­színeken felállított monitorok, s a közöttük bolyongó kamera kétségtelenül olyan jelensé­gek, amelyeknek gyakori használata az önismétlés ve­szélyét rejtette magában. Az általa teremtett vizualitás (amelynek legfontosabb ele­mét, a hosszú snitteket Antoni­oni nyomán alakította ki) egyedivé, lezárttá, utánozha­tatlanná vált; nemigen lehet nyomdokaiba szegődni. Munkásságának központi kérdése a hatalom mibenléte. E tematika analízisét a Sze­génylegényekben indította el, hogy aztán számtalan variáci­óban visszatérjen hozzá. (A Jancsó-oeuvre kevésbé ismert és méltányolt termése a hetve­nes évtized elején Olaszor­szágban forgatott Technika és rítus, A pacifista, Róma új cé­zárt akar, s a Magánbűnök közerkölcsök. Közülük ez utóbbinak, a pornográfia vád­jával betiltott műnek volt a legnagyobb legendája. 1982- ben, amikor zárt körben levetí­tették a nyíregyházi főiskolán, furcsa módon az épület min­den sarkába jutott egy-két rendőr. Jancsó akkor azt mondta mosolyogva, hogy ezt a filmet, amíg Berecz János hatalmon van, nem fogják be­mutatni nyilvánosan, mert benne a felesége, Sáfár Anikó meztelenül látható. A rendszer azóta összeomlott, a Magán­bűnöket pedig levetítette a te­levízió...) Jancsó egész művészi pályá­ja szinte szétválaszthatatlanui összefonódott Hernádi Gyulá­val, forgatókönyveinek írójá­val. A rendező mindig azt vallot­ta, hogy a filmcsinálás közös­ségi tevékenység, így Hernádi jelenléte a föntebb felsorolt absztrakt parabolákban nem korlátozódott a szövegkönyv létrehozására. Az író általában jelen volt a képrögzítés vala­mennyi helyszínén. A közös munkálkodás kiter­jedt a színházra is: 1983-84- ben például Kecskeméten, a Katona József Színházban próbálták elképzeléseiket megvalósítani. Előtte megfor­dultak Nyíregyházán is: Jan­csó a Móricz Zsigmond Szín­házban állította színre Hernádi darabját, a Szép magyar tragé­diát. (A bemutató körül pezs- gett a légkör: formabontása, a szexualitás durvább formáit imitáló jelenetek, s a pár pilla­natra megjelenő meztelen női szereplő miatt kitört a botrány. Fölmerült a kérdés: szabad-e egyáltalán a játékot diák kö­zönség számára műsorra tűz­ni; némelyik iskola megtiltotta a fiataloknak, hogy jegyet váltsanak az előadásra...) Jancsó Miklós hetvenöt éves. Ma már ritkán jut kame­ra mögé. Mégsem pihen. Já­tékfilmet nem nagyon készít, ám dokumentum jellegű pro­dukciói időnként föl-föltűnnek a tévé képernyőjén. Munkás­sága, ellentmondásoktól sem mentes kifejezésmódja nem­zedékek élménye volt. A kül­föld az ő eredményei nyomán figyelt fel 1963 után a magyar filmre. A kifürkészhetetlen hatalom természetrajzáról szóló láto­másai a Kádár-korban gyöke­reznek: legjobb pillanatai azonban az egyetemes kultúrát gazdagítják. Sting '45 Budapest (MTI) — Van­nak rockzenészek, akiket a rajongók nem egy daluk, vagy albumuk, hanem egész pályájukért, emberi tevékenységükért bálvá­nyoznak. Slágerei ellenére az utóbbiak közé sorolható a kitűnő basszusgitáros. Sting — „rendes nevén” Gordon Sumners, aki a na­pokban ünnepelhette 45. születésnapját. Az élvonal­beli rockzenészek átlagát tekintve is eseménydús, gazdag pályafutás az övé. Alig múlt tizenhat éves, s már dzsesszzenekarokban bőgőzött — pályájának el­ső állomása Newcastle, a Last Exit klub. A viszonylag hosszúra nyúlt első szakaszt követte előbb a No Exit együttes, majd 1977-től nyolc szép esztendő a Police együttes­sel. Ezek az évek nem vol­tak mentesek az ellent­mondásoktól, a kitűnő trió tagjai majd’ szétrobbantak a tettvágytól: a közös le­mezek mellett mindegyi­kük saját külön zenészéle­tét élte. Sting basszusgitá­rosként, énekesként és szerzőként kilógott a fiúk közül, akik közül az ugyancsak menő Andy Summerst, az egykori Ani- mals-gitárost szokták em­legetni. A Police 1985-re kifutotta magát. Sting ad­digra már megjelentette el­ső önálló lemezét, a Dream of Blue Turtlest.

Next

/
Thumbnails
Contents