Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-07 / 209. szám
199^. SZEPTEMBER 7„ SZOMBAT Napkelet • A KM hétvégi melléklete fővárosi ŐSZ Ratkó-est a Semmelweis utcában. „Ki hiányzik közülünk?” címmel emlékestre várják az érdeklődőket szeptember 7-én 15 órakor Ratkó József születésének 60. évfordulója alkalmából. A Magyarok Világszövetsége székházában közreműködik Ágh István, Fekete Gyula, G. Nagy llián, G.Nagyné Maczó Ágnes, Győri Béla, Mózsi Ferenc és Sinka Zoltán. □ 00 Liszt Ferenc Nemzetközi Zongora- verseny. Szeptember 9-24-ig a Zene- akadémia Nagytermében rendezik a 32. Nemzetközi Zenei Versenyt. A nyitókoncert szeptember 9-én lesz. Fischer Annie emléke jegyében Franki Péter és Vásáry Tamás ad zongorahangversenyt, melynek programján Mozart- és Schubert-darabok szerepelnek. A díjkiosztó gálakoncert szeptember 24-én este fél nyolckor kezdődik. □ □O Kern András és Koltai Róbert főszereplése garantálhatja a közönségsikert a József Attila Színház első szezon-bemutatóján. Ray Cooney: A miniszter félrelép című darabját szintén vendégként Szirtes Tamás rendezi. A komédia 1991-ben Angliában elnyerte az Oliver díjat, mint az Év Legjobb Vígjátéka. Az elmúlt magyar filmszemle két közönségdíjas rendező-főszereplője mindenesetre igencsak testhez álló szerepet kapott, s kedvére komédiázhat az angyalföldi színpadon. □ □□ Péntek este Budapesten. Október 11- én a Budapest Sportcsarnok lesz a helyszíne az év egyik legjelentősebb dzsesszrendezvényének. Ál Di Meo- la, John McLaughlin és Paco De Lucia 16 esztendő után ismét közös koncertet ad, s ezúttal Budapesten is. A Super Guitar Trio ennyi idő óta így együtt élőben nem volt hallható, de két lemezével örökre beírták nevüket a zenetörténelembe. Különösen a Friday Night In San Francisco volt sikeres, hiszen ez a legmagasabb példányban eladott lemez ebben a műfajban. □ □□ Vége a Nyári Színházi Fesztiválnak. Szeptember 11-én a Vidám Színpadon mutatják be Murray Schisgal: Második nekifutás című darabját Szilágyi Tibor rendezésében és főszereplésével. Ezzel a vígjátékkal véget ér az MTM Kommunikáció által szervezett Nyári Színházi Fesztivál, amelynek során 14 héten át minden szerdán egy-egy meghívott előadást, illetve új bemutatót láthatott a Vidám Színpad közönsége. 000 Magyar Borok Ünnepe. A hét vége Budapesten a borfesztiválé. A VII. Budapesti Pezsgő- és Borfesztivál keretében bor- és hangversenyekre, illetve gálaműsorra is sor kerül. A Vaj- dahunyadvárban és a Városligetben egész nap áll majd a bál. A Kós Károly sétányon felállított nagyszínpadon néptáncegyüttesek lépnek fel, történelmi borvidékek képviselői adnak műsort, borrendek mutatkoznak be. Szombaton 17 órakor lesz a nagy szüreti felvonulás. Magyarokról a nagyvilág A millecentenárium évében hosszan sorolhatók tudományos eredményeink Nobel-díjasok sora megkülönböztetett terjedelmet szentel a kiadvány. Akikről szó esik: Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede, Bay Zoltán és Neumann János. Nincs gyógymód „A fejlődés ellen nincs gyógymód” — állítja egyik idézett tanulmányában Neumann János. A Földgolyó gyorsan érlelődő válságban van, szükséges lesz, hogy új politikai formák és eljárások fejlődjenek ki. Recept nincs, csak a szükséges emberi tulajdonságok határozhatók meg, úgymint: tolerancia, rugalmasság, intelligencia. „A válságból csak úgy juthatunk ki” — vonja le mindebből következtetéseit a kiadvány —, „ha az a közigazgatás és az államélet korszerűsítésével, társadalmi-politikai haladással párosul. Ha kölcsönösen megértik egymást és együttműködnek tudósok, mérnökök és politikusok. Ezt értették meg már Bolyai, majd később Kármán, Neumann és nagy tudóstársaik, amikor segítették tanácsaikkal az államvezetést.” Hogy ezek a tanácsok milyen eredményre vezetnek a magyar diplomáciában, azt a kiadvány hazai olvasója nem tudja megítélni. Azt azonban igen, hogy az anyag címe félrevezető: a kultúra helyett indokoltabb lett volna a tudomány megjelölést használni, hiszen kizárólag a tudomány jeleseit veszi számba a dolgozat. Nehéz elképzelni bármilyen, „A magyarság hozzájárulása az egyetemes kultúrához” címet viselő áttekintést, amelyben nem történik említés a magyar művészet jeles képviselőiről, hogy csak Bartók Béla, Kodály Zoltán, Mo- holy-Nagy László vagy éppen Jancsó Miklós nevét említsük. A Külügyminisztérium amúgy alapos, átfogó ismereteket nyújtó kiadványa — amely sok külföldi intézmény, iskola, baráti kör vagy magánszemély elsődleges tájékozódási forrása — így inkább a magyar kultúra eredményeit bemutató több kötetes munka első fejezetének tekinthető. Mivel a kultúra Magyarország jelentős exportcikke lehet(ne) — elemi diplomáciai érdekünk a folytatás. Nagy Gábor (ISB) felvételei Oláh György tető 1996/5. kiadásában olvasható. A millecentenárium alkalmából megjelentetett hatoldalas leporelló bevezetőjében röviden áttekinti a honfoglalás eseményeit, és megállapítja, hogy gazdaságilag változatos kultúrájú, alkalmazkodókész népesség talált új hazát a Kárpát-medencében. A magyar betelepülők a békés egymás mellet élés és a kölcsönösen előnyös tolerancia, s nem a dominancia jegyében rendezkedtek be a Duna-Tisza közén — szögezi le a történeti kalauz. A soknyelvű és változatos szokásrendű ország sikerrel csatlakozott az európai kultúrához — olvashatjuk. Hatalmas ugrás következik az időben, s a Világra szóló alkotások — magyar származású alkotók fejezetcím alatt máris az új korban találjuk magunkat. A honfoglalás és a millennium közt eltelt évezred fejlődését annak a megállapításával érzékeltetik a szöveg megfogalmazói, hogy 1896- ban a Hősök terére Európa első földalattiján utazhattak a főváros lakói. A jelképes történeti út során sok olyan személlyel találkozhatunk, akik az utóbbi két évszázadban az egyetemes kultúrát gazdagították. És itt rövid életrajz-ismertetések következnek. A nevek: Körösi Csorna Sándor, Nobel-díjasaink névsora jól ismert: Lénárd Fülöp (fizika), Bárány Róbert (orvostudomány), Zsigmondy Ricbárd (kémia), Szent-Györgyi Albert (orvostudomány), He- vesy György (kémia), Békésy György (orvostudomány), Wigner Jenő (fizika), Gábor Dénes (fizika),John. C. Pola- nyi (kémia), Elie Wiesel (békedíj), Oláh György (kémia), Harsányi János (közgazdaságtan). Négy tudós, Wigner, Dénes, Harsányi, Oláh részletesen is vall az iskoláról, ahonnan indíttatásukat kapták. Vannak azonban olyan magyar származású tudósok is, akik ugyan nem kaptak Nobel-díjat, de a kiadvány készítői szerint a legnagyobbak között a helyük. Ők „az atomkorszak, az űrkorszak és az információ korának úttörői”. A Nobel-díjas Leo Lederman tréfásan így írta le a magyarok titkát: Neumann és a többiek a világűrből jött lények, akik bolygónkon első bázisukat Budapesten hozták létre, majd magukat magyar emigránsoknak álcázva innen raj- zottak szét, és a XX. század első felében beszivárogtak a világ legjobb egyetemeire és kutató- intézeteibe. Ötük pályafutásának ismertetésére Teller Ede Szent-Györgyi Albert Nobel-díja Túri Gábor A magyarok büszkék kultúrájuk értékeire. De mit tud teljesítményünkről a nagyvilág? A Külügyminisztérium több nyelven rendszeresen közzétett ismertető lapjai nagykövetségeink közvetítésével a föld számos országába jutnak el. A sorozat egyik utóbbi kiadványa azt vette számba, hogy mivel járult hozzá a magyarság az egyetemes kultúrához. Vajon mit mutat a kép, amit diplomáciánk kultúránkról a világ elé tár? „Az abszolút geometria, a tor-' ziós inga, a karburátor, a transzformátor, a volfrámszálas és kriptontöltésű villanyégő, az atomerőmű, a termonukleáris fúzió, a villanymozdony, a szuperszonikus repülés, a radarcsillagászat, a fényre alapozott új méterszabvány, a golyóstoll, a holográfia, a rádió, a televízió, az elektronikus számítógép, az első számítógépes köznyelv: a Basic, az ólommentes benzin, a C- vitamin — az egyetemes kultúra megannyi kiemelkedő alkotása. Ezek felfedezésében illetve kifejlesztésében döntő azon emberek hozzájárulása, akiknek Magyar- ország volt a szülőhazájuk, akik a magyar iskolában szerezték tudásuk és emberségük alapjait, vagy ez az ország adott nekik befogadó otthont és alkotásaiknak teret.” Kölcsönös tolerancia A felsorolás és a szóhasználat az angolul Fact Sheets on Hungary elnevezésű ismerJedlik Ányos, Irinyi János, Semmelweis Ignác, Mechwart András, Puskás Tivadar, Zipernowsky Károly, Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz, Bánki Donát, Csonka János, Kandó Kálmán, Fejér Lipót, Galamb József, Magyary Zoltán, Klebersberg Kuno, Bródy Imre, Mihály Dénes, Okolicsányi Ferenc, Tihanyi Kálmán, Bíró László József, Goldmark Péter Károly, Heller László, Forgó László, Kemény János György — többségük a műszaki felfedezésekhez járult hozzá. Két tudós hosszabb ismertetést érdemelt ki: a legnagyobb magyar tudósnak nevezett Bolyai János matematikus és a torziós ingát feltaláló Eötvös Loránd. A modern tudományban elérhető legjelentősebb nemzetközi elismerés a Nobel- díj. Kitüntetettjei között sok olyan személy nevét találjuk, akik „lazább vagy egészen szoros szálakkal, de egyaránt magyar származásúaknak (is)tekinthetők”, jóllehet a tudomány nemzetközi jellege miatt több országban dolgoztak, több nemzet érzi magáénak őket.
