Kelet-Magyarország, 1996. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

1996. szeptember 4., szerda Minszkben több ezren tilta­koztak Alekszandr Lukasen- ko fehérorosz államfő alkot­mánytervezete ellen. Az el­lenzéki tüntetők, valamint Szemjon Sareckij parlamenti elnök szerint — amennyiben az alaptörvény-tervezetet népszavazáson elfogadják — fennáll a veszélye annak, hogy az 1994 óta irányító Lukasenko hatalma tovább nő, s megszilárdul az egy­személyes diktatúra. A tervezet szerint az államfő — akinek megbízatása 2001-ig szólna — határoz­hatná meg a választások időpontját, összehívhatná, illetve feloszlathatná a parlamentet, valamint bírákat nevezhetne ki AP-felvétel Folytatódik a csecsen rendezés Moszkva (MTI) — Számos kérdést nyitva hagytak a szom­baton aláírt orosz-csecsen do­kumentumok. s egyelőre bi­zonytalan. milyen fordulatot vesznek az események — ál­lapítják meg egyöntetűen a keddi moszkvai lapok. Béke vagy csak tűzszünet? — teszi fel a kérdést az Izvesz­tyija, amely szerint erre majd Borisz Jelcin elnök ad választ. A Rosszijszkaja Gazeta szerint is kérdéses, hogy a dagesztáni Haszav-jurtban aláírt megálla­podások valóban véget vetnek- e a háborúnak. Egyelőre nehéz egyértelmű választ adni erre, valószínűleg ez csak akkor lesz lehetséges, ha már az átfogó megállapodásokat is aláírják, amelyek a legfontosabb prob­lémát, Csecsenföld státusát is rendezik. Mindenesetre a Rosszijszkaja Gazeta az Alek­szandr Lebegy által aláírt do­kumentumok érdemének te­kinti, hogy azok a politikai ren­dezés, kezdetét jelentették. A Rosszijszkije Vesztyi — az orosz államfő hivatalához közel álló orgánum — kom­mentárjában azt hangsúlyozza: egyelőre nem világos, hogy az elnök és a kormány felsorako­zott-e Lebegy mögött, ez pedig azt jelenti, hogy „még mindig kérdésesek” maguk a megálla­podások is. A lap szerint nyug­talanító a menekültek helyzete, és senki sem tudja, mi vár Cse- csenföldön a „nem kaukázusi” (vagyis elsősorban orosz) nemzetiségű polgárokra; a hadsereg gyakorlatilag már ki­vonult, de a polgári lakosság evakuálása tekintetében még nem történt semmi. Az orosz hadsereg lapja, a Krasznaja Zvezda „az áttörés első jelének” tekinti a csecsen- orosz megállapodásokat, an­nak ellenére, hogy még számos probléma vár megoldásra, s je­lenleg nincs realitása egy koa­líciós kormány felállításának a köztársaságban. A Trud ugyan­csak a hatalom kérdését bon­colgatja, azt emelve ki, hogy még egyáltalában nem világos, milyen lesz, illetve kinek a ke­zében lesz a csecsenföldi hata­lom. A lap által idézett orosz jogi szakértő szerint „Dudaje- vék elismerése Csecsenföld ál­lamhatalmi szerveiként egyet jelent Oroszország teljes kapi­tulációjával”. A jelenlegi hely­zet kettősségét emeli ki a Szov- jetszkaja Rosszija is, amely megállapítja: „a politikai hely­zet és annak igényei függvé­nyében a tárgyalások eredmé­nyét lehet a csecsenföldi béke megteremtéseként, de akár árulásként is beállítani”. Elkéstek a hrivnyával Járvány Ki jev (MTI) — Ukrajnában az új valuta, a hrivnya bevézetese a pénzügyi rendszer stabilizá­lásához elkerülhetetlen volt. a lépés azonban elkésett, ameny- nyiben a megelőző átmeneti pénz csakúgy, mint korábban a saját alkotmány hiánya, azt erősítette az emberek tudatá­ban, hogy átmeneti társada­lomban élnek — mondta Vja- cseszlav Csomovil, az Ukraj­nai Nép Mozgalom (RUH) ve­zetője keddi nyilatkozatában. Csornovil úgy látja, hogy gazdasági élénkülés nélkül a hrivnya nem maradhat stabil, bármekkora stabilizációs alap­pal támogatják is meg. A RUH-vezér szerint az új valuta akkor lesz erős, ha a kormány megváltoztatja az adópolitikát, adótörvényt fogad el, és sike­rül lefaragni a feketegazdaság méreteiből. Leonyid Kucsma elnök Csomovilhoz hasonlóan úgy nyilatkozott, hogy az adózási elvek átalakításától nagymér­ték bérffügg a Rrfvnyä érfSJcáT-" lósága. Kucsma egyúttal re­ményét fejezte ki, hogy nem csak egy csökkentett névértékű valuta bevezetésére került sor, és hogy a pénzreform bátorí­tást ad a külföldi beruházók­nak. Olekszandr Moroz házelnök véleménye szerint a pénzre­form nem mutatja a reform je­leit, csak pénzleértékelésről van szó. Bukarest (MTI-tud.) — Ked­den újabb 22 agyhártyagyulla­dásban szenvedő beteg került a járványos betegségek gyógyí­tására szakosodott bukaresti kórházakba, s így a betegek száma elérte 303-at — közölte az egészségügyi minisztérium. A Rompres által idézett ada­tok szerint további három 64 és 74 év között személy vesztette életét a betegség következté­ben, és ezzel 17-re emelkedett a Bukarestben és a környező megyékben terjedő járvány ha­lálos áldozatainak száma. Bírálják a legicsapast Az USA öböl-beli erői Kb. 20 000 amerikai katona tartózkodik a körzetben. Az amerikai harci és felderítő repülők Törökországban, Incirlikben állomá­soznak es 1991. óta ellenőrzésük alatt tartják az észak-iraki légteret. Az USA haditengerészete a Perzsa­öbölben kb. 15 000 fő. Nimitz osztályú repülőgép-anyahajó ÜSS Carl Vinson (CVN 70) Szállító repülőosztály: í 20 FA-18C: 18F-14D:12A-SE:4EA-6B;4E-2C: 6 S-38:15 helikopterek es tamogato egysegek Kétéltű lámadóhajók ÜSS Tarawa (LHA 1) 13. idegen földön állomásozó egység Tengerészeti erők riadókészüttsegben: Vállalkozási osztály: legiszállitas ÜSS Enterprise (CVN 65) Jelenleg Görögországban vannak. Az amerikai légierő az idegen földön állomásozó légierőből, és a gyors be­avatkozású erőkből (30-40 harcigép) all, amely felvonultatható a Közép-Keleten London (MTI) — Jevgenyij Primakov orosz külügyminisz­ter kedden bírálta az Egyesült Államok Irak elleni légicsapá­sait. Annak a véleményének adott hangot, hogy a légitáma­dásra az Egyesült Államokat a novemberi elnökválasztások fényében belpolitikai megfon­tolások késztették. A svájci fő­városban tartott sajtótájékozta­tón Primakov úgy vélte, hogy Irak elleni légicsapásokat „senki sem támogathatja, kivé­ve azokat, akik a belpolitikai, köztük választási megfonto­lásokat mindennek elébe he­lyeznek”. Az orosz külügyek vezetője lényegesnek nevezte „az erőszak alkalmazásának kizárását a nemzetközi ügyek­ben”. Tansu Ciller török külügy­miniszter bírálta Bagdad ag­resszióját a kurdok ellenőrzése alatt álló Észak-Irakban, amely kiváltotta az Egyesült Államok légicsapását az or­szág déli részén. „Sohasem tá­mogattuk Szaddam agresszió­ját, és soha sem fogjuk támo­gatni azt. Ezt az álláspontunkat mindig is tisztán kifejezésre juttattuk” —j hangoztatta a tö­rök külügyminiszter. Spanyolország megértéssel fogadta az amerikai légicsa­pást, noha Abel Matutes Juan külügyminiszter közölte, hogy Madridban azt szerették volna, ha később került volna sor a fegyveres beavatkozásra. Az olasz külügyminisztéri­um rámutatott: az amerikai ka­tonai lépés elkerülhetetlen vá­lasz volt Bagdad kurdisztáni támadására, és az ENSZ-hatá- rozatok iraki megsértésére. Benjamin Netanjahu izraeli külügyminiszter azt nyilatkoz­ta. hogy Izrael figyelemmel kí­séri az eseményeket, azonban az országban folytatódik a megszokott élet. Az izraeli kormányfő nem tartotta való­színűnek azt, hogy válaszul a légitámadásra Irak Izraelt vá­lasztja célpontjául. A kairói külügyi szóvivő kö­zölte, hogy Egyiptom „mély aggodalommal” figyeli az ira­ki eseményeket. Mint mondta: aggodalomra ad okot az egyre növekvő feszültség Irakban és a térségben. Kína mély aggodalmának és sajnálatának adott hangot a tör­téntek kapcsán, és visszafo­gottságra szólította fel Wa­shingtont valamint Bagdadot. „Reméljük, hogy a szemben ál­ló felek nem tesznek olyan lé­pést. amely súlyosbítja a hely­zetet a térségben, és az érintet­tek önmérsékletet tanúsítanak” — közölte pekingi sajtótájé­koztatóján Sen Kuo-fang kínai külügyi szóvivő. Látogatás Pozsony (MTI) — Pavol Ham- zík, a múlt héten kinevezett szlovák külügyminiszter Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Ausztriába utazik. Ez a pozso­nyi diplomácia vezetőjének el­ső külföldi útja. Hamzík mun­kajel legű tárgyalásokat folytat majd vendéglátójával. A hírt a szlovák sajtóiroda közölte. Kárpátvidéki tanácskozás Ungvár (MTI) — A Kárpátvi­dék etnikum- és felekezetközi viszonyai a témája annak a há­romnapos nemzetközi tudomá­nyos konferenciának, amely Ukrajna, Szlovákia, Jugoszlá­via és az USA nyolc tudomá­nyos intézetének közös kezde­ményezésére kezdődött ked­den Ungváron. A város egyetemén tartott ta­nácskozáson az említettekkel együtt tíz ország, köztük Ma­gyarország, Románia, Kanada, Ausztrália 50 tudósa vesz részt, akik a nemzetiségileg és vallásilag sokszínű Kárpát-ré­gió etnikai, politikai és kultu­rális fejlődésének különböző vonatkozásait kutatják. Egy hazátlan nép (MTI-Panoráma) — Sze­rencsétlen helyen élnek a kurdok: egy húszmilliós nép a világ bármely más tá­ján már évtizedek (ha nem századok) óta rendelkezne államisággal, nekik viszont ez már több ezer év óta nem adatott meg. Etnikai erede­tük máig vitatott, csak az biztos, hogy nyelvük az in­doeurópai nyelvcsalád iráni ágához tartozik. Az ország­határok által szétszakított kurdok mára már nem egy­ségesek: egy részük az isz­lám szunnita, más részük sí­ita ágát követi, az iraki és iráni kurdok arab. a törökor­szágiak és szífiaiak latin, a volt Szovjetunióban élők ci­rill betűs írást használnak, és jelentősek a nyelvjárások közti eltérések. Számukról is megoszlanak a vélemé­nyek, 16 milliótól 22 milli­óig terjednek a becslések. Mintegy 10-12 millióan él­nek Törökországban, 3-3,5 millióan Irakban. 5 millióan Iránban. 2-400 ezren Azer­bajdzsánban és Örményor­szágban. Valószínűleg ők lakják a legrégebben a Közép-Kele­tet: a helyiekkel vívott har­caikról már a sumér agyag­táblákon is szó esik, de háborúskodtak akkádokkal, perzsákkal, görögökkel, arabokkal, törökökkel is. A leghíresebb kurd Szaladdín szultán, aki visszafoglalta Jeruzsálemet a keresztesek­től, az ő uralkodására esik az arab birodalom fénykora. A kurdok önálló állami­ságának gondolata a múlt század végén merült fel, és e század elején foszlott szét. Az első világháborút lezáró Sévres-i szerződés még ren­delkezett autonóm kurd ál­lam létrehozásáról, de a Musztafa Kemál vezette tö­rök függetlenségi harc után 1923-ban kötött, a Sévres-it felülbíráló Lausanne-i béke már öt másik ország fennha­tósága alá rendelte a majd félmillió négyzetkilométer­nyi kurd területet. Az Irak... ...északi részén folyó ese­mények miatt Tansu Ciller török külügyminiszter elha­lasztotta tervezett jordániai látogatását — közölte ked­den reggel az Anadolu Ajansi török hírügynökség. Eszerint a politikus kedden hivatalában fogadja Marc Grossmant, az Egyesült Ál­lamok ankarai nagykövetét. A kolumbiai... ...lázadók kedden közölték, hogy 60 kormánykatonát még fogva tartanak — je­lentette az AFP Bogotából. Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szervezetük mintegy 400 fegyveressel pénteken éjjel megtámadta a kor­mányhadseregnek a fővá­rostól 600 kilométerre délre fekvő Las Delicias-i tá­maszpontját, és megölt 27 katonát. 19-et pedig megse­besített. (MTI) Rogyionov... ...tábornok, orosz védelmi miniszter is jelen lesz szep­tember végén a norvégiai Bergenben, és találkozik majd a NATO-tagországok védelmi minisztereivel — erősítették meg a szövetség brüsszeli központjában az orosz forrásokból jelzett ér­tesülést. (MTI) Pakisztán... ...nem készül háborúra In­dia ellen. Készek vagyunk aláírni a kölcsönös meg nem támadási egyezményt, ha Delhi megoldja a kasmíri problémát” — jelentette ki kedden Iszlámábádban Szárdar Aszef Ahmed Ali pakisztáni külügyminiszter. Mint elmondta, a pakisztáni vezetés kedvezően fogadta Inder Kumar Gudzsral indi­ai külügyminiszter javasla­tát az egymás elleni erőszak alkalmazásáról való lemon­dásról, s kész megvizsgálni egy ilyen egyezménnyel kapcsolatos részletes javas­latokat. (MTI) Tinea... ...román nemzetvédelmi miniszter hétfőn London­ban mintegy 1 milliárd dol­láros szerződést írt alá a Bell Helicopters Textron ameri­kai céggel, amelynek értel­mében a brassói IAR válla­lat AH-1F Huey Cobra típu­sú katonai helikoptereket fog gyártani, román illetve külföldi igények kielégíté­sére. (MTI) Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden hi­vatalában fogadta Volker Rühe német védelmi mi­nisztert AP-felvétel • *<*«?* MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TŰI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents