Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-28 / 200. szám

1996. augusztus 28., szerda Ratkó József szellemében Nagykálló (KM) — A nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium, Nagykálló yá- rosa Ratkó József szellemi­ségének megőrzésére orszá­gos versmondó versenyt hirdet gimnáziumi és szak­középiskolai tanulók szá­mára. Nevezni négy kötelező Ratkó-verssel és egy szaba­don választott mai magyar költeménnyel lehet. Kötele­ző versek: Szégyentelenül, Halott halottaim. Tánc, il­letve István monológja, a Segítsd a királyt! című drá­mából. Nevezési határidő: 1996. december 15. A ver­seny döntőjének helyszíne a Korányi Gimnázium. Idő­pontja: 1997. április 12. A verseny első három he­lyezettje 20, 15, illetve 10 ezer forintot kap. A nevezé­seket az alábbi címre kérik: Korányi Frigyes Gimnázi­um, 4320 Nagykálló, Korá­nyi u. 23. A versennyel kapcsolatos információkat 06/42/263- 443-as telefonon Szabóné Cseh Ágnestől lehet kér­ni. Diák videoszemle Vetítés augusztus 28-31. között Budapest (MTI) — Immár harmadszor rendezik meg az Országos Diák Film- és Videoszemlét a Gazdagréti Közösségi Házban. Száz­harminc fiatal jelentkező al­kotását vetítik le augusztus 28-31. között. Láthatók lesznek külön­böző iskolai filmes stúdiók­ban, művészeti táborokban és klubokban készített mun­kák. Az általános és közép- iskolás korú alkotók filmjei 1-17 percesek. Az április­ban kiírt pályázat a művek témáját nem kötötte meg. Az öttagú zsűri — Csata Károly kritikus, Szőke And­rás filmrendező, Ganczer Sándor és Merza Gábor független filmes, valamint Pesty László producer — a záró nap délutánján hirdet eredményt. A díjakat több filmes szervezet, alapít­vány, közösségi ház ajánlot­ta fel. Hírcsolco A La Mancha... ...lovagja című musical lát­ható legközelebb, augusztus 30-án a nyíregyházi Sza­badtéri Színpadon. A Nyír­egyházán már korábban, a Móricz Zsigmond Színház által bemutatott produkciót most a komáromi színház társulata viszi színre. (KM) Beiskolázási... ...segélyben részesül min­den anarcsi tanuló tanév­kezdéskor. Az általános is­kolások ingyen tankönyvet, a középiskolások 2000 fo­rintot, a főiskolások 5000 forintot kapnak. (KM) Számítógépkezelöi... ...társastánc-, jazzbalett- és ritmikus sportgimnasztika- tanfolyam kezdődik Nyír­egyházán a városmajori Kö­zösség Házban. Ugyancsak balett-tanfolyamra várják a jelentkezőket a kisvárdai művészetek házában szep­tember 2-án 17 órakor. (KM) Falubulit... ...rendeznek Oroson az álta­lános iskola udvarán au­gusztus 31-én, szombaton. Az éjfélig tartó mulatság délután 4 órakor kezdődik. (KM) Égből pottyant mesék Rajzpályázatot hirdetnek kicsiknek Nyíregyháza (S. J.) — Az evangélikus általános iskola rajzpályázatot hirdet Égből pottyant mesék címmel óvodás és alsó tagozatos gyerekek számára. A téma szabadon választható és tet­szőleges technikával készít­hetőek a rajzok. A gyerekek legkedvesebb történeteiket, meséiket örökíthetik meg egy-egy A/4-es rajzlapon. Ä pályaműveket név, cím és életkor megjelölésével szeptember 4-ig várják a nyíregyházi evangélikus lelkészi hivatalba. A legjobb alkotások ké­szítőivel szeptember 7-én délután 3 órától a Sóstói Múzeumfaluban a televízi­óból jól ismert Levente Pé­ter fog mesét szőni. Az ez­zel kapcsolatos részletes felhívást, tájékoztatót a nyíregyházi iskolákban is megtekinthetik az érdeklő­dő gyerekek és szüleik. Krutilla József rajza Rajzfilm az égeti széleken A rendelkezésre álló pénzből kb. negyven percnyi anyag készülhetne évente Nyíregyházán tartott nagysike­rű előadást Jankovics Marcell KM-reprodukció nek a figurák, a bábozás pedig térbeli műfaj. Amíg az ember megtanulja a figura mozgatá­sának trükkjeit, az nagyon ke­serves út. Am ettől kezdve lé­nyegesen kevesebb energiát igényel a dolog, hiszen a raj­zolt alak mindent tud, mindene mozog... A báb egészen más, önmagát fegyelmezi. Mivel mozgása korlátozott, sokkal több szor­galom, gondolat, munka szük­séges a végeredmény megérte­téséhez. A bábok arcának me­revsége túlvilági, misztikus, nem ritkán szimbolikus tartal­mat hordoz. Az előadásokat mindig valami titokzatos­ság lengi körül. Talán épp emiatt, a báb csak színház formájában érdekel, moz­góképen nem. □ Térjünk vissza rajz­filmhez! Milyen ma a szakma helyzete Magyar- országon? — Kiábrándító! Jelen­leg hat-nyolc cég foglal­kozik rajzfilmkészítéssel, s akiknek igazán „megy”, külföldi megrendelésre dolgoznak. Ez anyagi szempontból természete­sen jó a számukra, de az így létrejövő alkotások semmiképp sem értelmez­hetőek a magyar kultúra részeként. Mitől volt magyar termék annak idején egy VOR- öltöny? Mert holland anyag­ból, holland szabásminta alap­ján nálunk varrták össze? Az alkotás a gondolattal kez­dődik, s ha az nem magyar..? Ma a rajzfilmnek a Magyar Mozgókép Alapítvány 40 mil­liójából kellene léteznie?! Ez az összeg évente 40 percnyi anyag elkészítéséhez elég. Pe­dig valódi minőség csak a mennyiségből születhet. A rajzfilm időtállóbb ugyan a já­tékfilmnél, minden újabb nem­zedéknek el lehet adni, azon­ban a mai mentalitás csak az Veszélyben a Jókai Színház Nyíregyháza (KM — MOK) — Egy Jankovics Marcellt elcsípni, s lehozni Nyíregyhá­zára! Tudod, milyen óriási dolog ez...? — mondta lelke­sen az I. Tiszántúli Bábos Nyári Egyetem egyik szerve­zője. A Kossuth-díjas grafikusmű­vész, rajzfilmrendező, kultúr- történész a bábosok meghívá­sára látogatott el városunkba, az egyetem munkáját az alko­tásaiból létrehozott kiállítással és egy kultúrtörténeti előadás­sal indítva el. □ Önt elsősorban rajzfil­mesként ismeri a nagyvilág, a közelmúltban mégis bábelőa­dás rendezésére vállakozott Bábilóni Biblia címmel. — A Budapest Bábszínház igazgatója kért fel erre a mun­kára, s örömmel tettem eleget a kérésnek. Gyerekeknek szóló bibliafeldolgozásra gondol­tam, s az ötlet mindenkinek tet­szett. Az előadás tulajdonkép­pen már elkészült, azonban a bábszínház anyagi helyzete miatt csak január 20-án léphe­tünk a közönség elé. □ Rajzfilm-bábszínház, két külön világ... — Igen, mindkettő más-más szemléletmódot kíván. A rajz­asztalon két dimenzióban él­Komárom (MTI) — A komá­romi Jókai Színház dolgozói bíznak abban, hogy az intéz­mény jogalanyiságának elve­szítése nem a színház elsor­vasztását eredményezi. A tár­sulat vezetésével ideiglene­sen megbízott Mokos Attila el­mondta: elfogadhatatlannak tartják, hogy a színház úgy ke­rült a Duna Menti Kulturális Központ hatáskörébe, hogy tisztázatlan a működési sza­bályzat, a költségvetés és an­nak elosztása. A Jókai Színházat a szlovák kulturális tárca vezetője még június végén rendelettel csatol­ta az újonnan alakult kulturá­lis központhoz, a Duna Men­ti Múzeummal, a komáromi könyvtárral, a népművelési központtal és a komáromi ze­nei kabinettel egyetemben. Ezt a lépést azonban csak augusz­tus 23-án közölte a központ in­tendánsa a társulat vezetésével megbízott Mokos Attilával. „Etikátlannak tartjuk, hogy visszamenőleges hatállyal ve­szítettük el jogalanyiságunkat, valamint azt is, hogy ezt kerü­lő úton közölte velünk az eddi­gi fenntartó, a minisztérium” — mondta el Mokos Attila. A kulturális tárca immár négy jelentős magyar intéz­ményt fosztott meg jogalanyi­ságától. Júniusban az Ifjú Szí­vek Magyar Művészegyüttest csatolta az Országos Kulturális Központhoz, néhány nappal később erre a sorsra jutott a kassai Thália Színház, majd a Duna Menti Múzeum. A kultúra területén Szlováki­ában már egyetlen országos hatáskörű magyar kisebbségi intézmény sem működik önál­ló jogi személyként. Eddig tisztázatlan, milyen módon fognak a kulturális központok­ba integrált intézmények mű­ködni. újat értékeli. Mivel a külföldi és a hazai megjelenés is egyre csökken, a magyar rajzfilm re­noméja, sajnos kopik. □ Tehát megoldás: a pénz. De honnan? — Alapvetően hibásnak tar­tom az elosztás koncepcióját. Egy finom, töltött sütemény­hez hasonlíthatnám a helyze­tet; a „bulvárosabb” művésze­tek vannak a süti belsejében, a színház, az opera, s középen természetesen a televízió. — A rajzfilm? Valahol az égett széleken. A szlogen, mely szerint „a rajzfilm eltart­ja magát”, nem működik, mert a pénz előteremtése az ember morális tartását lerombolja, energiáit lemeríti, gondolatait elszívja. A kultúrára szánt összegek jelentős részét a televízió kap­ja, mintegy 31 milliárd forin­tot. Az Urgammák című för- medvény 280 milliós költségé­ből négy és fél órányi ma­gyart!) népmese, száz epizód Zodiákus színvonalú műsor születhetne. (Melyre a külföld is vevő.) De hol nyereséges ma a televízió? Hol adhatóak el a műsoraik? Ha pedig elfogad­juk, hogy a televízió a kultúra elsődleges közvetítője, megen- gedhetelennek tartom a szín- vonaltalanságot. mm** '** m m ** ** Hírős Hét Kecskemét (MTI) — A Hí­rős Hét Fesztivál — amely tegnap kezdődött—közép­pontjában ebben az eszten­dőben is a város és vonzás-. körzete termelési kultúrájá­nak bemutatása áll. Az Er­dei Ferenc Művelődési Központban fél&záznyi ter­melő, feldolgozó, forgal- mazó kiállítása reprezentál­ja a térség kertészeti, élel­miszeripari termelésének eredményeit. A fesztivál el­ső napján nyílt meg egye­bek mellett a virágkötészeti i kiállítás. Az „égig érő törmelék" alatt Karádi Zsolt Nyíregyháza — Aligha van ma Magyarországon olyan filmbarát, aki ne ismerné Bí­ró Yvett nevét. Azét a film­esztétáét, aki akkor vált hí­ressé, amikor a magyar moz­gókép felívelő korszakát élte, vagyis a hatvanas években. Bíró Yvett alapkönyveket írt ekkor: A film drámaisága szerteágazó anyagismeret birtokában született, remek­mívű esszé. Ő volt a legendás Filmkultúra című lap szerkesztője 1965— 1973 között. A folyóirat a ká­dári „konszolidáció” esztende­iben elsősorban a magyar alko­tásokra figyelt, de igyekezett mindarról tájékoztatni az olva­sót, amit fontosnak ítélt az eu­rópai-amerikai mozi világából. Egyszerre adott helyet az írók- kritikusok közül Hankiss Ele­mérnek, Konrád Györgynek, Heller Ágnesnek, Pilinszky Já­nosnak, Mészöly Miklósnak, Mérei Ferencnek, B. Nagy Lászlónak, Domokos Mátyás­nak, Horgas Bélának, Dohai Péternek stb. Elemezte Jancsó, Huszárik, Makk Károly, Sára Sándor, Gaál István, Szabó Ist­ván, Gazdag Gyula, Sidney Pollack, Zanussi, Schlöndorjf műveit. És aztán végleg elfogyott a hivatalossal szembehelyezke­dő műhely körül a levegő: az „antimarxistának” bélyegzett sajtóorgánum szerkesztője ma a New York University tanára. Bíró Yvett új könyvében, A rendetlenség rendjében válo­gatott tanulmányait adta közre. A bevezető után három na­gyobb fejezetbe gyűjtötte esszéit; a legrégebbi szöveg 1978-ból való, a legfrissebb dátuma 1995. Bíró csaknem harminc írását gondolati gazdagság, elfogu­latlan tárgyszeretet, s minde- nekfelett ragyogó stílus jellem­zi. A rövid, néhány lapos re­cenziók (Szökés az időből, Az idő hálójában, Illik a történe­lem Elektrának) éppoly ma­gukkal ragadók, mint a pálya­képvázlatok (Az idő kariatidái, A rajongó teoretikus). Sajátos helyzeténél fogva egyaránt ott­honosan mozog New Yorkban, Párizsban és Budapesten. Ér­deklődése így nem pusztán a filmre terjed ki, hanem a szín­házra, a képzőművészetre, s a vizuális kultúra számos egyéb válfajára is: érzékletes cikkben érkezik Bob Wilson színházát (A történés ideje), a fotográfia természetrajzát (A kép: ez a ti­tokzatos tárgy) és Ilya Kaba­kov, a New Yorkban élő orosz festő párizsi kiállítását (Ásatá­sok az utópia romjai körül). Bíró Yvett szemléletének, műértő képességének leg­összetettebb példáit elemzései, illetve a kelet-európai film utóbbi évtizedeinek jellegze­tességeit tárgyaló terjedelme­sebb szövegei adják. (A könyv több olyan mozidarabról be­szél, amely nem jelent meg Magyarországon: Sophie Cal­le: Velencei szvitt, Robert Kramer: Az egyes számú út/USA, John Cassavetes: Minnie és Moskowitz, Chris Marker: La jetée, Nap nélkül, Theo Angelopoulos: Utazás Kytherára, Vándorszínészek). A rendetlenség rendje gyűj­temény áttekintő esszéit az el­ső fejezet tartalmazza. A Volt egyszer egy kelet-európai filmművészet című, 1991-ben keletkezett írás az „égig érő törmelék”, a negyvenéves „szocialista kaland” hatalmi hatásmechanizmusáról és az ebben a periódusban született mégis-értékes jelenségekről érkezik, míg a Tájkép csata után Wajda, Kieslowski, Chyti- lová, Gothár Péter, Erdős Pál munkásságáról tesz megszív­lelendő kijelentéseket. Az em­lített rendezőknél szereplő táj­jal kapcsolatban írja Bíró Yvett: „Az elmúlt negyven év alatt a lengyel, magyar, cseh és jugoszláv filmek e lélektelenné vált terek egyedülálló hangula­tát sugározták, megragadó ké­pekben fejezve ki az emberte­len elidegenedés emberi tartal­mát”. A Pátosz és irónia a ke­let-európai filmben az ötvenes évek hamisan patétikus stílus­fordulatainak szemlézése után Jancsó és Wajda kapcsán állít­ja: a „kifogyhatatlan jeremiá- dokban” fogalmazó alkotók mindketten „kérlelhetetlen megtestesítőik országaik tragi­kus sorsának”. A tanulmány második fele az „irónia — a gyengéd rombolás” jelenlétét keresi Forman, Menzel, Chyti- lová, Makavejev munkásságá­ban, kimondva: „a filmkészítő, ahelyett, hogy az emberi sorsot démoni erő által vezéreltnek festené, s ahelyett, hogy min­dentudó isten szerepében tet­szelegne, akinek igazságot kell osztani, inkább meghív ben­nünket egy szelíd művészi gesztussal, hogy osztozzunk vele életének labirintusi bo­nyolultságában”. Bíró nemcsak a múltat vizs­gálja, hanem a jelent is; a posztmodemről, amely a „sze­mét, a lom, a pop” felhasználá­sával az elektronikus média ural, kevés jót tud mondani. A korszak fontos filmjeiként jelöli meg David Lynch Kék bársonyát, Léos Caraxtól A Pont-Neuf szerelmeseit, Bert­rand Bliertől a Kösz, megva- gyunkat, s Altman „nagyszerű” Rövidre vágva című munkáját. A _________KULTÚRA _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents