Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-26 / 198. szám

KULTÚRA 1996. augusztus 26., hétfő Egyházzenei fesztivál Budapest (MTI) — A ma­gyar zenekultúra és a ke­resztény kultúra történetileg elválaszthatatlan, ezt szim­bolizálja a szeptember 1-jén kezdődő V. Egyházzenei Fesztivál — mondta László V. Gyula, a rendezvényso­rozat művészeti vezetője a Budavári Zeneművészeti Alapítvány sajtótájékozta­tóján. Kifejtette: az alapít­vány 1991-ben alakult azzal a céllal, hogy népszerűsítse az új magyar egyházi zenét, támogassa a tehetséges ze­neművészeket, és bekap­csolja a határon túl élő ma­gyar muzsikusokat az anya­ország kulturális életébe. Célkitűzéseinek legmaga­sabb fóruma az egyházzenei fesztivál, amelyet a honfog­lalás közelgő 1100. évfor­dulójának tiszteletére 1992- ben rendezték meg először Budapest-Eger-Esztergom- Székesfehérvár városok­ban. A magyarországi hely­színeken kívül 1994-ben Nagyvárad, 1995-ben Po­zsony adott otthont a ren­dezvénysorozatnak, ame­lyet 1996. szeptember 7-én budapesti és kolozsvári hangversenyek zárnak. A rendezvény előestéjén a budapesti Kapucinus templomban Terényi és Haydn művei szólalnak meg a kolozsvári Concordia Vonósnégyes előadásában. A nyitó hangverseny szep­tember 2-án a Zeneakadé­mián lesz. A fesztivál kü­lönlegessége Farkas Fe­renc Kölcsey Szózata című darabjának ősbemutatója, amelyet a zeneszerző a mil- lecentenárium tiszteletére írt. Farkas Ferenc a sajtótá­jékoztatón hangsúlyozta: Kölcsey lírája ma is meg­döbbentően aktuális, s a költő verse a zene által új alakot öltött. Az öt éve indult program a gregorián énekektől a XX. századi művekig vala­mennyi szakrális zenei stí­lust felöleli, ezáltal a ma­gyar egyházi zenetörténet keresztmetszetét adja. Gaz­dagságát mintegy 45 hang­verseny fémjelzi, világhírű énekművészek, zenekarok és kórusok fellépésével. A koncerteknek idén a Zene- akadémia, a budavári Má­tyás-templom, valamint a kolozsvári Szent Mihály- templom ad otthont.----------------------------------------------------------1 PTfipfWl yuyyyyy A negyedik... ...Nemzetközi Kézműves Találkozó kiállításait au­gusztus 31-én 11 órakor nyitják meg a nyíregyházi Városi Művelődési Köz­pont és Gyermekcentrum szabadidős terében. (KM) Ember és... ...természet címmel nyílt ju­bileumi tárlat Mezőtúron, a Városi Kiállítási Csarnok­ban. A Mezőtúri Képzőmű­vészeti Alkotótelep 15. év­fordulója alkalmából rende­zett tárlaton megyénk kép­zőművészei közül is többen — pl. Balogh Géza, Egri Erzsébet, Székhelyi Edit — szerepelnek alkotásaikkal. (KM) Legendás szigetek... ..., legendás történetek cím­mel Ausztráliát és Új-Zé- landot bemutató albumot je­lentetett meg a napokban a Dinasztia Kiadó. A könyv szerzői: Bokodi Béla újság­író és M. Soós György fotó­művész. (MTI) A Mentálhigiénés... ...Közalapítvány támogatá­sával három előadásból álló tájékoztató sorozatot szer­vezett a nyírbátori Éltes Má­tyás Általános Iskola, Diák­otthon és Speciális Szakis­kola. Az első összejövetelt augusztus 26-án 14 órától tartják. A téma: A mentálhi­giénés közgondolkodás. (KM) Világsztár búcsúzott Budapest (MTI) — A néhai Maria Callas híressé vált le­mondásai egyikének kö­szönhette a most 69 éves Le- onie Rysanek, hogy magas­ba ívelő énekesi karrierje el­indult. 1959-ben a New Yorki-i Metropolitan szín­padán beugrott Verdi Mac­beth című operájának Lady Macbeth szerepébe, és sike­rével megalapozta nemzet­közi énekesi hírnevét mint drámai szoprán. A bécsi születésű énekesnőt olyan operákban ünnepelhette a közönség, mint a Salome, vagy az Árnyék nélküli asz- szony, valamint Wagner operái. Leonie Rysanek au­gusztus 25-én lépett utoljá­ra operaszínpadra: a Salz­burgi Ünnepi Játékokon Klütaimnésztra szerepét énekelte Richard Strauss Elektra című operájában. A nyíregyházi Zeneiskolában tart mesterkurzust Zha- ni Ciko, (Albánia) a tiranai zeneakadémia tanára, az Albán Rádió és Televízió zenei igazgatója, karmester. A kurzuson a mester a Piccoli Archi zenekar fiatal mu­zsikusaival foglalkozik. A tanfolyamot záró nyilvános hangversenyt augusztus 30-án 18 órától rendezik meg a Zeneiskolában Harasztosi Pál felvétele Családlátogatások „drótszamáron" A tanítványok értékelését a „teljes" megismeréssel lehet reálisan elvégezni Évnyitó ünnepség a „százhetes"-ben Harasztosi Pál felvétele (KM-archívum) Kállai János Nyíregyháza (KM) — Érde­kes, tanévkezdés előtt aktuá­lis témáról beszélgettem a napokban egy, „pedagógus kenyere javát” már elfo­gyasztott tanáremberrel. Rusznák Miklós Zoltán, a nyíregyházi 107. Számú Ipa­ri Szakközépiskola és Szak­munkásképző Iskola testne­velője, sokat próbált osztály­főnök, a hajdan nagy népsze­rűségnek örvendett, „fém­ről” igencsak szorgalmazott tevékenységről, a családláto­gatásról számolt be. — Pályám elején mint osztály­főnök igyekeztem a tanévek során minden problémás gye­rekhez ellátogatni. Ezek a láto­gatások — az esetek 80-90 százalékban — sokat segítet­tek, mind a gyerek, mind a szü­lők esetében. Sok diák e láto­gatásoknak köszönhetően fe­jezhette be eredményesen a ta­nulmányait. Új módszer — Tíz évvel ezelőtt arra gon­doltam, mi lenne, ha a hozzánk beiratkozott és az osztályomba került gyerekeket a tanév előtt, a nyári szünetben látogatnám meg? Az elgondolást tett kö­vette. Ezt az új módszert 1986 óta beépítettem az osztályfő­nöki munkába. — Pedagógiából azt tanul­tam, hogy a tanítványok érté­kelését csak a „teljes” megis­meréssel lehet reálisan elvé­gezni. A megismerés egyik alapja: tudjam, személyesen lássam az illető mikro- és makrokömyezetét. Lássam, milyen hatások érik a gyereket a szűkebb és tágabb környeze­tében. — Érezze a szülő: nekem fontos az ő gyermeke, s ennek érdekében mindent megteszek. A családi otthonban reálisabb a szülővel a beszélgetés, ugyan­is ő van „birtokon belül”. Álta­lában „meglepetésszerűen” megyek: ne tudjanak „felké­szülni” a fogadásomra, ne játsszanak szerepet, mint a szü­lői értekezleten szokásos. — Nem teszek fel kényes kérdéseket; csak beszéltetem az apát, az anyát, s közben tü­relmesen hallgatok. Mindig szóba kerül a gyermeket illető­en az óvodás, kisiskolás, felső­tagozatos idő. Aztán a pályavá­lasztás. — Míg eddig eljutunk, sok olyan információhoz jutok, amit talán még a gyóntató pap­nak sem árulnának el, vagy mondanának el. Hallgatok és feltűnés nélkül jegyzetelek. Többek között tájékozódom: a család összetételéről, a szoci­ális helyzetről, a rokonságról, összetartásáról, széthúzásáról, a munkahelyről, a vezetőkről, szakértelméről. A családtagok pozíciójáról a famíliában. A „ki viseli a kalapot” státusról, az általános iskola tantestületé­ről, a társadalmi igazságtalan­ságról. — Már szeptember előtt megtudom: milyen tantárgyak tanulása nem jelent nehézsé­get. Mely tantárgyakból kell- (ene) korrepetálásokat, vagy tanulószobát szervezni. Meggyőződöm arról, kik, mi­lyen mértékű anyagi támoga­tásra szorulnak. Tapintatosan Tudom, kik érdemlik meg a szociális támogatást. Az igény jogosságát reális, személyes tapasztalatok alapján tudom megítélni. Tudok vigyázni, hogy a juttatást kapók önérze­te ne sérüljön. — Látogatásaim során el­mondom az iskolában divatos szokásokat, az oktatás rendjét, a gyakorlati képzés helyét, for­máját, a követelményeket. A kapcsolattartás formáit, mód­ját. Elmondom: miért tartom több szempontból fölösleges­nek és eredménytelennek a szülői értekezleteket. Megké­rem a szülőket: gyermekük ér­dekében, a saját lelkűk meg­nyugtatására havonta egy alka­lommal személyesen keresse­nek fel az iskolában. — Hogyan jutok el leendő tanítványaimhoz? Ebben sincs semmi ördöngösség. Elővet­tem a térképet, a megadott ki­csinyítés alapján a körzővel le­mértem 30 km-t. Nyíregyháza köré rajzoltam egy 30 km-es kört. Ezen belül kerékpárral közlekedem. Még a körön kívül eső 4—5 km távolságba eső települé­seket is a „drótszamárral” ke­resem fel. Kerékpáros tú­ráim legtávolabbi helyei: Ib- rány, Rakamaz, Nyírbátor. Mondhatják: fárasztó! De ez nem igaz. Menet közben a sok élmény, érdekesség, látni­való feledteti a megpróbáltatá­sokat. Megtérülés — A távolabb eső helyekre a feleségemmel autóval me­gyünk, s ezeket az utakat „csa­ládi kirándulásként” regisztrál­juk a költségvetésünkben. A fáradságot, az anyagiakat nem számoljuk; a „kiadásokat” megtérülni látom a gyerekek viselkedésében, tanulmányi eredményeiben. Ékszer a világ kórusai között A fesztiválon a közös éneklés elősegítette egymás megértését, tiszteletét A záróünnepség egyik pillanata Elek Emil felvétele Nyíregyháza (KM) — Mire e sorok megjelennek, már rég otthon vannak az I. Cantemus Nemzetközi Kórustalálkozó hazai és külföldi résztvevői, s valószínűleg már új szereplé­sekre, versenyekre készülőd­nek, no meg a hamarosan kez­dődő tanévre. A mindennapi elfoglaltságok mellett minden bizonnyal eszükbe jutnak a nyíregyházi emlékek is, hiszen egy életre szóló élményt jelen­tett a több száz fiatal együtté- neklése, s a záróhangversenyt követő nemzetközi táncházat sem lehet oly könnyen elfelej­teni. A kórustalálkozó záróren­dezvénye után arra kértük a rendezőszervek képviselőit, értékeljék a zenei fesztivált. Csabai Lászlóné, Nyíregy­háza polgármestere: — Amikor másfél évvel ez­előtt először felvetődött a. kó­rustalálkozó ötlete, nagy kér­dés volt, felmerjük-e vállalni. Az atlétikai ifjúsági EB-vel együtt eldőlt, meg kell rendez­ni a kórusok találkozóját, hi­szen kellenek az ünnepek a mindennapi életünkbe. A ren­dezés mellett három érv is szólt. A Kodály Zoltán Általá­nos Iskola kórusai magas szín­vonalat képviselnek a nagyvi­lágban, s ezt az értéket nekünk meg kell becsülnünk. Említet­tem már, kellenek az ünnepek, ez a találkozó valóban ünnep volt, s ezért csak köszönet jár valamennyi szervezőnek, köz­reműködőnek, támogatónak. Komolyan gondolom azt is, hogy a kulturális események, ha nem is azonnal, de néhány év múlva gazdasági hasznot hoznak a városnak. Csoda szá­momra, hogy az ifi EB-t egy kis csapat szervezte, a nemzet­közi kórustalálkozót egy másik csapat hozta létre, a néptánc­fesztivált megint egy másik csapat szervezte meg, vagyis a város büszkélkedhet több pro­fi gárdával, nem kell idegen szervezőket hívni. Remélem, hogy két év múlva ismét lesz kórustalálkozó városunkban. Fukiko Gotoda, a Japán- Magyar Baráti Társaság egyik vezetője: — Nagyszerűen éreztem magam ezekben a napokban Nyíregyházán, úgy érzem, a város a második hazám. Ami­óta először hallottam a Cante­mus gyermekkórust énekelni, rabja vagyok az énekkarnak, s rajta keresztül ennek a szép vá­rosnak. Büszke lehet arra Nyíregyháza, hogy egy ilyen magas színvonalú énekkara van, mint a Cantemus, s ennek a színvonalnak megfelelt ez a nagyszabású és szép fesztivál. — A világ kórusai között van egy drága ékszer, s ez á Cantemus — teszi hozzá Su- mio Gotoda. — Nagy rajongó­ja vagyok ennek a gyermekkó­rusnak, s úgy gondolom, a fia­talok és a felnőttek csak gaz­dagabbak lesznek, ha hallják az együttest énekelni. Örülük a sok közös éneklésnek, hiszen elősegítette, hogy a különböző nemzetiségű kórustagok meg­értsék és tiszteljék egymást. Szimpatikus volt, hogy nem a Cantemus és a Pro Musica éne­kelt egyvégtében, hanem a töb­bi kórust tolták előtérbe. Bármi történi is, két év múlva itt le­szünk. Alexa László, a Kodály Zol­tán Általános Iskola igazgató­ja: — Akik hallgatták a koncer­teket, igazolhatják, nagyon sok szép élményt kaptunk a kórus- találkozótól. Számtalan feszti­válon részt vettem már én is, de amikor a Bem József iskolában egyszerre énekelt magyar nyelven több száz — köztük lengyel, német, szlovákjapán, német — fiatal, az fantasztikus zenei élmény volt. A takarítás­tól a kórusok kíséréséig a kol­légáim mindent ingyen végez­tek el, a lapon keresztül is hadd köszönjem meg e fáradságos és áldozatkész munkát. A kó­rusfesztivál arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy Nyíregyházá­nak nincs egy rendes koncert­terme. Egy ilyen zenei hagyo­mányokkal rendelkező város­nak szüksége lenne egy olyan koncertteremre, amely bármi­kor a muzsika rendelkezésére áll, s ahol megkötöttségek nél­kül szárnyalhatnak a szebbnél szebb dallamok. 112 KeieMnagyarorszag

Next

/
Thumbnails
Contents