Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-21 / 194. szám

1996. augusztus 21., szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Kutyaharapást szőrével Kecskeméti nyugdíjasok kálváriája • A kákán is csomót kerestek • Utólag Parlagfű Parlagfüvet termel a nyíregy­házi híres kísérleti tangazda­ság. Városunk végén, a Tokaji útból nyílik egy Árvácska ne­vű hosszú földút, ahol magán­telkek is vannak. Az utca mindkét oldalán van kb. 100 hold földje, amit úgy neveznek a városiak, hogy a gazdaság kí­sérleti telepe. Ez évben vagy 50 holdat napraforgóval vetet­tek be. A napraforgótáblát egy­szer sem kapálta meg senki. Csak rá kell nézni, mindenki láthatja, hogy méteres a parlag­fű és a vadkender, magasan dí­szeleg a kísérleti gazdaság munkája nyomán. Nemcsak a kísérleti gazdaság területén, hanem sok magánterületen is fellelhető. Körülbelül három hete telefonon jelentettem a városi területi ellenőrzéssel foglalkozó irodának, ahol meg is ígérték, hogy intézkedni fog­nak. Három hétig nem történt semmi, utána jelentettem a vá­rosi környezetvédelmi hivatal­nak, ahol annyit megtettek, hogy telefonon értesítették azt az irodát, ahol előzőleg jártam. A biztonság kedvéért még el­mentem az ANTSZ-hez, ahol szinte szóba sem álltak velem, mondván hozzájuk nem tarto­zik ez az ügy, készítsek egy írá­sos beadványt és megpróbál­nak intézkedni. Közöltem ve­lük, így hosszadalmas és bi­zonytalan is az ügyintézés. Ar­ra kértem őket, inkább szólja­nak át telefonon az illetékes hi­vatalnak, úgy gyorsabban megy az ügyintézés, de nem tettek semmit. Kérem, ez Nyíregyháza in­tézkedése a parlagfűvel kap­csolatban! A minap is jártam arra, de semmi nyoma, hogy valamit is tettek volna ez ügy­ben. A parlagfű továbbra is fü­tyül a kísérleti gazdaságra. Ha ez a kerékpár még magától menne is... csak egyre nő és büszkén kezd virítani. így megy Nyíregyhá­zán a parlagfű elleni akció. Tóth Antal Nyíregyháza Köszönjük 1996. június 13-án a 14. sz. au­tóbusz vezetője hirtelen rosz- szul lett vezetés közben, de még annyi lelkiereje volt, hogy az autóbuszt a vasútállomásra be tudta vinni, ott viszont a for­galmi irodában összeesett, on­nan vitte el a mentő nagyon sú­lyos állapotban. Budapesten operálták meg, onnan vissza­szállították a Jósa András Kór­ház idegosztályára. Ezúton szeretnék köszönetét mondani dr. Molnár Ilona főorvosasz- szonynak, a kezelőorvosoknak, az ápolónőknek lelkiismeretes munkájukért, valamint a Sza­bolcs Volán személyforgalmi vezetőjének, buszvezető kollé­gáknak és az összes dolgozó­nak, továbbá a 117. sz. ABC vezetőjének, dolgozóinak és mindenkinek, aki aggodalmat érzett fiam állapota iránt, és lelkiekben erőt adott nekünk. A beteg felesége és édesanyja Nyíregyháza Bűzben és zajban A napokban arról értesültünk, hogy bővítik a 4-es út városon átvezető szakaszát. A munká­latok a Kert utcán már el is kez­dődtek. Kétségtelen, hogy az ország kelet felé és visszairá­nyuló gépkocsiforgalma 80 százalékban ezen az úton bo­nyolódik le. Vajon az utcabő­vítés a legjobb megoldás? A várost átszelő út eddig is elké­pesztő forgalmat bonyolított le. A hatalmas kamionok, te­herautók súlyos terheikkel éj­jel-nappal száguldoznak. (A Harasztosi Pál felvételei személygépkocsikról nem is beszélve, hiszen tíz gépkocsi­ból legalább nyolc messze túl­lépi a megengedett sebessé­get.) A környék lakói az elvi­selhetetlen zaj és benzingőz miatt soha nem nyithatnak aj- tót-ablakot. A 4-es út forgal­mát már minden valamirevaló város elterelte. Meddig kell en­nek a városnak szenvednie et­től? Szolnokon például hidat építettek a Tiszán, hogy az el­kerülő út megépülhessen. Vé­leményem szerint a 3-as út el­készülte után sem remélhető, hogy csökken a 4-es forgalma, mivel továbbra is ez az út lesz gazdaságosabb. Meddig kell még a város ezen környékén élő embereknek a mérgező gáztól, agyat tépő zajtól szen­vedni? T.-né Nyíregyháza, Kert utca Györke László Tiszátok (KM) — Hadi Ist­ván kecskeméti lakos és csa­ládja eléggé nem mindenna­pi panasszal fordult szer­kesztőségünkhöz. „Az 1996-os Idegenforgalmi Hivatal által kiadott Falusi tu­rizmus című tájékoztatóban 600 forint/fő/nap egységárral tüntették föl az általunk elfog­lalt szobákat” — írják. Más ár „A Tiszalöki iroda vezetője úgy tájékoztatott bennünket — folytatják panaszosaink —, hogy a fenti összeg helyett 900 forintos árban tud biztosítani szállást, kiemelt, első osztályú üdülőövezetben. Az iroda ve­zetője többszöri kérésemre sem volt hajlandó a lakás tulaj­donosának nevét és címét kö­zölni. A húszszázalékos előleg kifizetése után Tiszalökön az általa megadott címre érve semmiféle figyelmeztető tábla vagy jelzés az iroda kapuján nem volt, még csöngő sem, a kapu nyitva volt és megnyitva egy kutya támadt rám és meg­harapta jobb karomat. Orvosi ellátást kellett azonnal kérni (tetanusz injekciót kaptam), amelynek költsége 1500 forint volt. A 26 200 forintos összeg kiegyenlítése során sem kap­tunk semmiféle számlát a kifi­zetésekről még kérésünkre sem. A szállás elfoglalása után benyújtottuk reklamációnkat, egyrészt a szobák minősége, másrészt a kifizetett összeg nagysága miatt. A szobában ugyanis az ágyon kívül semmi­lyen bútorzat nem volt, sem egy szék sem pedig egy szek­rény, ahol a ruhánkat tudtuk volna tárolni. Többszöri tele­fonálás után sem volt hajlandó számlát adni, sem a költsége­ket megtéríteni. Az ötödik nap kaptunk 4600 forintot távirati­lag kísérő szöveg nélkül. A szállást igénybe vevők száma 3 nyugdíjas felnőtt és egy 8 éves gyermek volt. Augusztus 14-én jár lett az ittlétünk, sajnos csalódással kell hazatérnünk. Más szemmel Természetesen megkerestük Kórikné Terebes Máriát, a Fa­lusi-Turizmus Szolgáltató és Információs Iroda vezetőjét, a Falusi Turizmus Országos Szövetsége alelnökét. — Csak a tényeket foglalom össze. A szállást Hadi Istvánné lánya, Hadi Andrea foglalta le. A minőséget és a körülménye­ket ismertettem, tájékoztattam a hölgyet, hogy abban az idő­ben a ház másik részében egy kétgyermekes család nyaral, tolerálják-e ezt. Hadi Andrea a szülei nevében beleegyezését adta, és így előkészítés után az ajánlatot megkapták a szállás­foglalóban közölt árakkal együtt. Semminemű negatív visszajelzés nem érkezett és a szükséges 20 százalék befize­tése megtörtént. — A megérkezéskor sem volt az ár ellen semmi kifogá­suk, ismételten részletes tájé­koztatást kaptak a házról, a há­ziasszonyról, a programlehető­ségekről, útikönyvvel és tér­képpel ellátva indultak a nya­ralóhelyre, Kisarba. Megérke­zés után megtekintették a lak­helyüket és annyi megjegyzé­sük volt, hogy akasztós része nincs a szekrénynek. A házi­asszony ezt orvosolni akarta, de akkor már nem volt szá­mukra fontos. A második alka­lommal közölte a kedves ven­dég, hogy a lugas beárnyékol­ja a szobaablakot, emiatt félho­mály van. Ekkor tettem ajánla­tot arra vonatkozóan, hogy ak­kor egy jobb és számukra meg­felelő szállást ajánlok fel. Nem óhajtották igénybe venni a jobb szállást. — A harmadik napon nyug­díjas kedvezményt igényeltek. Válaszom az volt, hogy amennyiben erre igényt tartot­tak volna, akkor azt előre kel­lett volna közölni, és akkor ide­jében kiderül, hogy ebben az üdülési formában nincs nyug­díjas kedvezmény. Ekkor aján­lottam fel. ha ennyire elégedet­lenek a szolgáltatással, az ed­dig felmerült költségeket és a munkadíjat fel nem számolva az egész eddigi pénzösszeget feladom részükre, amennyiben nem kívánják igénybe venni a szálláshelyet. Ezzel sem kí­vántak élni. — Aztán közölték, egy ko­rábbi katalógusban alacso­nyabb árakat találtak, mint amit fizettek. Tájékoztattam őket, hogy ezek korábbi évek kiadványaiban feltüntetett árak és csak tájékoztató jellegűek, a mindenkori rezsiköltség emel­kedése és a piaci árfolyam vál­tozásától függenek a minden­kori árak. melynek tisztázására korábban két alkalommal nyílt volna lehetőség. — A történethez tartozik még, hogy a családdal nyaralt egy kislány, aki már az első na­pon megbetegedett, s pár nap után távozott. Úgy tartottam korrektnek, hogy az igénybe nem vett szállás összegét, 4600 forintot táviratilag az indulás előtt átutalom számukra. Tele­fonon elmondtam, hogy levél­ben részletes tájékoztatást kap­nak. Vendégkönyv Cs. B. A. írja Budapestről a cégtulajdonos címére: „Ezt az alkalmat szeretném megragad­ni, hogy megköszönjem azt a szívélyes fogadtatást és gon­doskodást, amit az Önök részé­ről tapasztaltunk. A szállás rendkívül kényelmes és tiszta volt, a tulajdonosok a leg­messzebbmenőkig segítőké­szek. A családommal már sok kellemes helyen nyaraltunk, és ez az egy hét egy egyik leg­szebb emlékünk marad.” Bejegyzés a kisari vendég­könyvbe egy kis versike vé­gén: „Remélem, visszajö­vünk”. Szerzője Dr. S. P Buda­pestről. Jászapáti vendégek a falu, a vendéglátók kedvessé­gét emelik ki, s „ha csak tehet­jük, jövőre visszajövünk.” Egy üdvözlőlap Budapest­ről: „Minden képzeletet meg­haladóan jó volt. Jobbat feste­ni sem lehetne. Visszame­gyünk! (Zsolt és Anna). Né­hány köszönő képeslap kül­földről, még Amerikából is. Persze, vannak kivételek... Szerkesztői üzenetek A rendszeres... ...szociális járadék, illetve a rokkantnyugdíj folyósítá­sa nem munkaviszony. En­nek megfelelően, aki vala­milyen ellátásban részesül és munkát vállal, annak az a főállása függetlenül, hogy teljes vagy részmun­kaidőben dolgozik. Termé­szetesen, ha az állapota megengedi, munkát vállal­hat — tájékoztatjuk F M- et. A jelenleg... ...hatályos törvény értelmé­ben minden munkaszerző­dést — az egy napra szólót is — írásba kell foglalni. A munkaszerződésnek tartal­maznia kell a munkakört, a munkabért és a munkavég­zés helyét. Természetesen a felek a munkaszerződésben bármilyen munkaviszonyt érintő kérdésben megálla­podhatnak. Ezt követően a munkáltatónak kötelessége a társadalombiztosítást ren­dezni — válaszoljuk V. Gy.- nek. Kifizetik... ...a Bingó utolsó, 17. heti nyereményeit. A megszűnt szerencsejáték ugyanis ál­lam által garantált volt, te­hát mind a pénzt, mind a tárgynyereményeket meg­kapják a nyertesek. Az idő­pont azonban egyelőre még nem ismeretes — tájékoz­tatjuk L. Z.-t. Az intézmény... ...vezetője kötelezheti az ét­kezés igénybevételére attól függetlenül, hogy az ételké­szítésben és felszolgálásban részt vesznek vagy sem. Ja­vasoljuk, hogy az intéz­mény vezetőjénél kifogá­solják meg az ételek minő­ségét — üzenjük D. G.-né- nek. Teljes felelősség Nagy Mihály Nyíregyháza — A munkál­tató a munkavállalónak a munkaviszonyával össze­függésben okozott kárért vétlenségre tekintet nélkül teljes mértékben felel. A teljes mértékű felelős­ség egyrészt kiterjed min­den munkáltatóra a gazdál­kodási formától függetle­nül. Másrészt azt is jelenti, hogy a munkavállaló részé­re köteles megtéríteni az el­maradt jövedelmét, készki­adásait, felmerült kárát, ide­értve a nem vagyoni kárt is. Ismételten meg kell jegyez­ni, hogy a tíz főnél nem több munkavállalót foglalkozta­tó magánvállalkozó csak vétkesség esetén felel. Elmaradt jövedelem ese­tében elsősorban a táppénz és az átlagkereset közti kü­lönbséget kell meghatároz­ni és megfizetni. Téves az a gyakorlat, mely szerint a százszázalékos táppénz fe­dezi a különbséget. A táp­pénz kiszámításának időbe­li alapja (irányadó időszak) és összegszerűsége eltérő az átlagkereset alapjától. A táppénz mértékét a balesetet megelőző naptári év kerese­te, míg a munkajogi átlag- kereset időalapja továbbra is a megelőző négy naptári negyed év keresete. Az el­maradt jövedelem fogalmi körébe tartozik a természet­beni munkabér és egyéb jut­tatás, a másodállásból és mellékfoglalkozásból eredő keresete is. Ezen túlmenő­en, ha a munkavállaló hét­végeken rendszeresen dol­gozott és ebből jövedelme származott, azt is be kell számítani. Az elmaradt jö­vedelem — mint már koráb­ban is utaltunk rá — későb­biekben is keletkezhet, töb­bek között ismételt kereső- képtelenség, rokkantnyug­díjazás. A munkáltatónál évenként bekövetkezett bérnövekményt is elmaradt jövedelemként is meg kell téríteni. Az ilyen kárigényt a munkáltató önként is telje­sítheti, de az igény előter­jesztésére köteles a balese­tet szenvedett figyelmét fel­hívni. A kárigény mértéke a hasonló munkakörben és képzettségű munkavállalók bérnövekményéig terjed­het. Ha ilyen munkakör nincs a munkáltatónál, a tárgyévet megelőző átlagos bérnövekmény mértéke az irányadó. Az is előfordul­hat, hogy a balesetet szen­vedett állapotában javulás következett be, amelynek következtében a munkaké­pessége és keresete javul­hat. Ilyenkor a munkáltató kérheti a korábban megálla­pított járadék csökkentését. Az új járadék kiszámításá­nál és megállapításánál a társadalombiztosítás által folyósított járadéknövek­ményt figyelmen kívül kell hagyni. Nem kell a munkál­tatónak megtéríteni az olyan juttatásokat, amelyek a munkavégzéshez szoro­san kapcsolódnak. Ilyen le­het többek között a munka-, védőruha, szerszámhaszná­lati díj. Nem számítható be az átlagkeresetbe a kikülde­tési díj és az étkezési hozzá­járulás, mert nem kereset. Akkor én most hogy álljak innen ki? ^KeleÍMagyarország

Next

/
Thumbnails
Contents