Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-22 / 145. szám
Munkaerőpiac: dugók és rések Megyénk változatlanul a foglalkoztatottsági válságrégiók között található Szőke Judit A foglalkoztatási válságrégiók közé sorolta megyénket nemrégiben a munkaügyi miniszter. Még ha nyel is egyet a kifejezés hallatán az ember, el kell ismerni, az adatok alapján teljesen jogos a felvetés, hiszen a munkanélküliségi ráta májusban 19,8 százalékos volt — ez 0,6 százalékkal kevesebb az előző hónaphoz képest (a különbséget főként a szezonális munka „szívja fel”). Jelenleg több mint 43 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. Az arány tekintetében országosan stabilan — s ahogy a gazdasági növekedésre, munkaalkalmakra, munkahelyekre vonatkozó tendenciákat figyeljük, valószínűleg tartósan — állunk az első helyen. A számokat nézve harmadikak vagyunk a szomorú rangsorban. Két, sokak számára fontos, gyorsan közeledő dátum adta az apropót a Te- mesfalvi Miklóssal, a megyei munkaügyi központ szolgáltatási igazgatóhelyettesével folytatott beszélgetéshez. Az egyik fő téma a közhasznú foglalkoztatás, a másik pedig az, hogy július elsejétől lényegesen megváltozik a pályakezdők támogatási rendszere. □ Szerintem nem is a különben valóban komoly mennyiségi mutatók a legkritikusabb elemek, hanem a rétegződés, helyesebben szólva a belső mozgás hiánya. Hiszen vannak olyan nyugati országok, ahol a hasonló arányok ellenére korántsem jelent a mienkhez hasonló társadalmi feszültséget a munkanélküliség — épp ezen mobilitás miatt. — A legsúlyosabb gond valóban a tartós munkanélküliség. Munkanélkülijeink mintegy nyolcvan százaléka hosszú idő, egy-másfél éve folyamatosan munka nélkül van. Ez egy nagyon nagy szám. Az a program, mely a jövedelempótló támogasző azon települések száma, ahol egyáltalán nem is működött a módszer. Mi támogatnánk azt a felvetődött ötletet, hogy tolják ki a jogszerzési határidőt december 31- ig. Vannak, akik segítség nélkül, önállóan meg tudják szerezni a szükséges napokat. Azoknak, akik nem, segítségükre sietnek az önkormányzatok. Már korábban kigyűjtöttük s megküldtük az önkormányzatoknak a névsort, márhogy kik azok, akik a 55 Több, mint tízezer főt foglalkoztattak az önkormányzatok közhasznú munka keretében, yy tásban részesülők jogszerző idejének megszerezhetőségéért indult — tudniillik, hogy ne csússzanak ki szeptember harminccal a határidőből és tudjanak igazolni munka- viszonyt — viszonylag sikeres volt. 1995. július elsejével tizennégyezer jövedelempót- lósnak kellett megszereznie a kilencven napot. Közülük több, mint tízezer főt foglalkoztattak az önkormányzatok közhasznú munka keretében. Szeptember után arra lehet számítani, hogy mintegy négyezren maradnak ki a szociális törvény biztosította ellátási rendszerből. □ Mik ennek az okai, hiszen a módszer jó, még akkor is, ha átmeneti enyhülést nyújt, lévén, hogy értelmes, társadalmilag hasznos tevékenységet folytatnak, és az emberek, ha nem is sokat, de végül is fizetést kapnak... — Két oka van. Az egyik a munkavállalók oldaláról jelentkezik: előfordul, hogy nem vállalják a felajánlott munkát. A másik az önkormányzatok részéről, ugyanis volt, ahol már ebben az évben nem tudták finanszírozni az alkalmazást. ElenyéTemesfalvi Miklós: „Bízom a kialakult helyzet megfelelő mérlegelésében, az érdekek felismerésében” Harasztosi Pál felvétele határidő által veszélyeztettek, s akiknek legalább a lehetőség felkínálható. Nagyon jó példa Nyíregyháza, ahol az önkormányzat részéről több száz ilyen átmeneti munkahelyteremtési igény merült fel ezekben a hetekben. □ Van, illetve lesz erre elegendő pénz? —- A központi forrásból biztosított, elkülönített alap hárommilliárd forinttal jött létre. A mi 560 millió forintunk elegendőnek tűnik. □ A prognózisok szerint 4000-4500 fi- atál kezdi megyénkben az életét munkanélküliként. Július elsejével aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök váltják fel az eddigi, kifejezetten őket támogató segélyt. Nem csak azért, mert annak összege a munka- nélküliek rétegén belül generációs feszültséget okozott, hanem mert valójában nem ösztönzött munkavállalásra. Az új szisztéma szerint, mely a munkaadót inspirálja, a fiatal az iskolapadból kikerülve nemcsak azonnal fizetést kap, hanem munkatapasztalatot szerezve munkaerőpiaci helyzete is előnyösebbé válik. A szakemberek nagy reményeket fűznek a gyakornoksághoz. De vajon hasonlóan lelkesek-e a cégek? letve hogy a központilag biztosított támogatási összegeket ki lehet-e a decentralizá- íási foglalkoztatási alapból egészíteni, nagymértékben függ a munkáltatók alkalmazói hajlandóságától. Bízom a kialakult helyzet megfelelő mérlegelésében, az érdekek felismerésében. Tavasszal, amikor a feltételek még nem voltak ismertek, megszondáztuk a munkaadókat: 222-ből hetvenen úgy nyilatkoztak, hogy foglalkoztatnának pályakezdőket. Ez akkor megfelelt körülbelül 500 fiatal fogadásának. □ Milyen gyakorlati tanáccsal szolgálna azoknak, akik várhatón vagy tényszerűen nem tanulnak tovább, de munkahelyet sem találnak azonnal? — Azt javaslom, regisztráltassák magukat. Az új támogatási formák között a munkatapasztalatszerzési támogatásnál is alapkövetelmény a három hónapos várakozási idő. Azoknak a fiataloknak, akik csak július elseje után jelentkeznek a munkaügyi központ kirendeltségeinél, ettől az időponttól számít a három hónap. Akik viszont csak a nyári szünetet követően keresik fel a kirendeltséget, meglehetősen későn juthatnak majd hozzá a támogatáshoz. Az új szabályozás szerint a három hónapot is tevékeny álláskereséssel kell eltöltenie a fiatalnak, együttműködve a munkaügyi központtal. A támogatásra a korábbi szabályozástól eltérően az általános iskolai végzettségű pályakezdők is jogosultak lesznek. A regisztráltatás azért is fontos, mert akik nem kapnak munkát, azoknak felajánlunk különböző differenciált képzéseket. Kinek felzárkóztatót, kinek szakmai ismeretet adót, kinek pályaorientációst, kinek pedig pályakorrekcióst. Álláskereső tréning- jeink, klubunk, pszichológiai szakszolgálatunk ajtaja nyitva áll előttük is. Személyre szabott tervek készülnek majd, melyben A* ........................................................... J J Az objektív adatok, mellett a személyes ambíció, szándék, érdeklődés is szerepet kap. 55 55 Nyílt napot szervezünk minden kirendeltségen a fiatalok részére. n — E hónap 29-én, szombaton, nyílt napot szervezünk minden kirendeltségen a fiatalok részére, ahol magáról a pályakezdők elhelyezkedési programjáról részletes tájékoztatást adunk. Nyilván döntő, milyen lesz a fogadókészség a másik oldalról. Minél több munkalehetőség kínálkozik, annál vonzóbb lesz az érintettek számára a nyilvántartásba vétel. Munkáltatói fórumokat is tartunk, ahol bizonyára főleg a technikai információk lesznek az érdeklődés középpontjában. Ide nemcsak vállalkozásokat, hanem önkormányzatokat is meghívunk. A támogatás mértékétől, ilnem csak az objektív adatok, hanem a személyes ambíciók, szándékok, érdeklődés is szerepet kap. Ezek összességén alapulnak majd az együttműködési tervek. □ Mindez a változássorozat megköveteli a munkaügyi szervezet alkalmazkodását is, méghozzá oly módon, hogy szemléletet és gyakorlatot kell váltani: hogy a pecsételő hivatalból a már régóta emlegetett szolgáltatóvá legyenek. — Természetesen. Stratégiai céljaink között szerepel a váltás, sőt ennek bizonyos elemei már léteznek is, a szolgáltatáscentrikus kirendeltségi modell kialakulóban van. Régóta dolgozunk azon, hogy az ellátás-szolgáltatás aránya megforduljon — 30-70 százalék legyen, nyilván ez utóbbi javára. Munkatársainkat is felkészítjük erre, akik egyébként nagy többségükben alkalmasak az új feladatokra, s maguk is helyeslik a változásokat. A növekvő elvárásokat létszámfejlesztés nélkül kell megvalósítanunk úgy, hogy egy munkatársnak 700-1000 munkanélküli ügyével foglalkozik, s még 100-300 munkáltató tartozik hozzá. De valamennyien állunk a bővülő feladatok, a többes kihívás elé. MAGÁNVÉLEMÉNY Tolvajüzlet Két autótolvaj- csapat került rendőrkézre hazánkban a napokban, így a héten különösen sok hír látott napvilágot a témáról. A bűnügyekben és a jogban járatlan ember joggal képed el a nagy számok hallatán: az egyik társaság százmillió forint értékben harmincegy luxusautót kötött el, a másikat 342 autó ellopásával gyanúsítják, estükben az összes kár kétmilliárd forintra tehető. Érdemes még mellé tenni az egyébként ritkán hallható rendőrségi adatokat: az utóbbi ügy felgöngyölítése során a rendőrkocsik nyolcvanöt ezer kilométert futottak, tízmillió forint feletti összeget költöttek szakértői díjakra; a nyomozás összköltsége végül elérte a huszonnégymillió forintot. Ha hozzávesszük, hogy tavaly huszonhétezer járművet, közte tizenkétezer személyautót loptak el (megyénkben több, mint százat), akkor nyilvánvaló, hogy nem csínytevésről, alkalmi kocsikázásról — jármű önkényes elviteléről — van szó. Egyszerűen jövedelmező iparág lett az autólopás, ami ellen alig lehet védekezni. Egy-egy szóra bírt tolvajtól (aki nemritkán képzett szerelő) tudhatjuk, hogy az elektronikus riasztóval felszerelt drága autókat is öt percen belül képesek elvinni. Harapófogóba kerülhet így a tulajdonos: kocsija értékének fele vám, illeték, áfa stb. Több tízezer forint a biztosítók által megkövetelt, a tapasztalatok szerint csaknem fölösleges riasztók költsége. A casco-díjak égbe szöknek, ennek ellenére némely biztosító már részben ki is vonult erről a piacról. (Miközben már egy hatvannyolcvanezer forintos kárt nem is nagyon érdemes bejelenteni, mert az ön- részesedés, és az éveken át elveszett kedvezmény nagyobb összeg.) Ma busás haszonhoz jutnak és anyagilag is megerősödve csoportokba szerveződnek a tolvajok — mert kifizetődik. Tovább finomodnak az autóval kapcsolatos biztosítási csalások módszerei. Százmilliókat költ lopott kocsik utáni nyomozásokra a rendőrség. A döntéshozók pedig — szinte érthetetlen módon — alig haladnak a megelőző intézkedések meghozatalával. Nem zárják be, akár törvénymódosítással, az újraértékesítés lehetőségének kiskapuit. Isten tudja, mióta házal az átütött alvázszámokat biztonsággal kimutató találmányával a Gépipari Tudományos Egyesület fizikusa. Evek óta ígérik az új, kevésbé hamisítható forgalmi engedélyt, hasonlóképpen a törzskönyvet. Ötletek, ígéretek tehát vannak. Tisztelt törvényhozók, rendeletalkotók! Nyilvánvaló ügyekben nem lehetne egy kicsit gyorsabban? Marik Sándor AKTUÁLIS INTERJÚNK
