Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-22 / 145. szám

12 PROGRAMOK Fővárosi nyár UNIMA Bábfesztivál. Június 23-30- ig Budapesten kerül sor a nemzetközi bábfesztiválra. Hét napon át mintegy 500 játszó és 157 bábelőadás látha­tó. 26 ország 70 bábegyüttese ad randevút egymásnak. Érkeznek báb­művészek számos egzotikus ország­ból is, így Japántól Kolumbián, Dél- Koreán át egészen Mexikóig. Az ese­ménnyel párhuzamosan a magyar fő­város lesz a helyszíne a Nemzetközi Bábművész Szövetség 17. Kong­resszusának. A szabadtéri produkciók a Vörösmarty téren láthatók, az elő­adások zömére pedig hét kőszínház­ban (Játékszín, Kolibri Színház, Mer­lin, Radnóti, Új Színház, Budapest Bábszínház, Figurina Bábszínház) ke­rül sor. A Semmelweis utcai Magyarok Há­zában július közepéig négy kiállítás is nyitva tart. Nagy Gábor felvételén a székely babakiállítás egy részlete látható □ □a Ismét — Budapesti Búcsú. Ötödik éve rendezi meg a főváros ezen ese­ménysorozatot, amellyel annak ide­jén a szovjet csapatok kivonulását ünnepelte Magyarország. Június 29- én és 30-án több helyszínen (Hősök tere, Vár, Deák tér stb.) szól majd a zene, s a legérdekesebb rendezvényre talán a Milleneumi földalatti állomá­sain kerül sor. All állomáson 11 évszázad zenéje szólal majd meg. A Vörösmarty téren a honfoglalás, az államalapítás kora, míg a Mexikói ütőn a XX. század: Dinnyés József, a Karsai pantomin, a Budapest Tánc- együttes, hogy csak példákat említ­sünk. Vasárnap 18 órakor a Hősök terén leplezik le a Milleneumi szo­borcsoportot, s ezt követően a Buda­pesti Fesztiválzenekar ad ünnepi hangversenyt. OOO Független Magyar Szalon. E képző- művészeti egyesület több mint két­száz művészének kiállítása június 23- án nyílik meg a Pataky Művelődési Központ galériájában (X. szent Lász­ló tér 7-14.) A brit nagykövetségen (V. Harmincad u. 6.) kortárs magyar képzőművészek alkotásaiból állítot­tak ki a „béke” témájában. A Goethe Intézetben pedig (Andrássy út 24.) Várnai Gyula munkáiból látható ki­állítás. OOO Pop-rock-dzsessz koncertdömping. Sting után eljön Budapestre az egy­kor ugyancsak Police-ban zenélt Andy Summers is. Június 27-én a Bu­davári Palota Oroszlános udvarában gitározik majd. A produkcióban olyan dzsessz-sztárok vesznek még részt, mint Larry Coriell vagy Trilok Gurtu. Ott lesz még Bob Berg kvar­tettje, Mike Stern együttese és Téli Márta is zenekarával. Június 30-án Carlo Santana érkezik a magyar fő­városba, s ad hangversenyt a Margit­szigeten. Július 3-án Lou Reed a Pe­tőfi Csarnok vendége. 1996. JUNIUS 22., SZOMBAT A nemzet összetartó erő — mondja Bakos István, a Magyarok Világszövetségének főtitkára Dombrovszky Ad ám 1992-ben, a Magyarok III. Világkong­resszusán döntötték el, hogy ezentúl négy- évenként megrendezik a világtalkozót. így került sor az elmúlt hétvégén az immáron negyedik alkalomra. (Az első 1929-ben volt, 1938-ban a második.) A kétnapos esemény, s az azt követő tudóstalálkozó után kértük meg Bakos Istvánt, hogy összegezze a történteket. □ Mi volt a világkongresszus fő célja? — kérdeztük először a Magyarok Világszö­vetsége főtitkárától. — Annak érdekében gyűltünk egybe, hogy kidolgozunk egy olyan stratégiát, amivel a magyarság eredményesebben ér­heti meg a harmadik évezredet. Hiszen ha csak a legutóbbi századot nézzük, nagyon sok gondot okozott nekünk a trianoni bé­kediktátummal elszakított területeken élő magyarok sorsa, a magyar népesség fogyá­sa és az a sok asszimilációs törekvés, amely a magyarok létszámát fogyasztotta a Kárpát-medencében. Elképzelésünk ta­lálkozott azzal a szándékkal, hogy akár­csak 1992-ben, idén is legyen egy tudósta­lálkozó, sőt azt ezúttal szinte összekap­csoltuk a kongresszussal. így lett „A har­madik évezred kapujában” címmel meg­hirdetett kongresszus és tudóstalálkozó egy keretbe foglalva. □ Mi történt az elmúlt hétvégén? — A kongreszus első része a világszövet­ség szűkebb rendezvényeiből állt. Felavat­tuk a Benczúr utcai felújított székházun­kat. A Semmelweis utcai Magyarok Házá­ban egyszerre négy kiállítást is nyitottunk: az egyik a csángók életét, kultúráját mu­tatja be, a másik az erdélyi népművészetet reprezentáló székely babakiáílítás, aztán ott van a Magna Hungária kiállítás, ahol korabeli lószerszámok láthatók és a ne­gyedik az amerikai magyarság száz évét bemutató anyag. A péntek esti megnyitó után az ópusztaszeri volt a leglátványo­sabb esemény, ahová elvittük a világkog- resszus valamennyi résztvevőjét. Ez egy nagyon szép tisztelgés volt a honfoglaló elődök emléke előtt. Az ünnepélyes meg­nyitón a Budapest Kongresszusi Központ­ban a magyar tudományos és szellemi élet vezető képviselői szóltak. A miniszterel­nök úr üdvözölte a kongresszust. Délután a különböző magyar közösségek képvise­lői számoltak be saját életükről és a ma­gyarság jövőjéről vallott ideájukat fogal­mazták meg. Öt szekcióban folyt a mun­ka. A tervezés során nem számoltunk ilyen hatalmas érdeklődésre. A kongresszusi központ egy-egy kisterme szűknek bizo­nyult. A szekciókban több mint hetvenen tartottak előadást és 100-an szóltak hozzá. □ Az egyik szekció mot­tója „Kommunikáció egy jobb világért” volt. Ha jól emlékszem, ez lett volna a tervezett, s végül elmaradt világkiállítás jelmondata... — Kifejezetten azért is választottuk. A világkiállí­tás az információs társa­dalom irányába való moz­dulást lökésszerűen segí­tette volna. Sajnos, a jelen­legi kormány és parlament nem vállalta fel. A külföldi magyarság ezt már annak idején is igen keserű szájíz­zel fogadta. Ennek jeleit lehetett látni most is, mert a nyugati meghívott ven­dégeink közül nagyon so­kan most nem jöttek el. Ha van világkiállítás, ak­kor minden bizonnyal a többszöröse érkezik a ven­dégeknek. D A világtalálkozó céljai között elsők között emlí­tik a magyar-magyar összefogást. Eköz­ben a sajtóvisszhangokból is inkább az szűrődik ki, mintha például Horn Gyula kifütyülésével is épp a széthúzás felerősö­désének lehettünk volna tanúi... — Nem erről van szó. A miniszterelnök úr nem mérte fel kellőképpen, hogy mi­lyen közegben szólal fel. Ótt a résztvevők kétharmad része az elszakított területekről érkezett. Olyan emberek, akik naponta élik meg a román, a szlovák és a szerb kormány nacionalista, soviniszta húzásait. A Kárpát-medencéből érkező határon túli­ak kezdtek el morgolódni, amikor Horn Gyula sikerként könyvelte el az alapszer­ződést. Az a morgolódás azonban roppant fegyelmezett volt. Én tartottam tőle, hogy egy komolyabb botrány is kitörhet, mert mi — akár csak a beszédekből is — tud­juk, hogy vendégeink milyen lelkiállapot­ban érkeztek ide. Ők nagyobb támogatást, több biztatást vártak Magyarország mi­niszterelnökétől. □ Milyen támogatásra gondol? — Nehogy félreértse valaki: nem anyagi segítségről van szó. A diplomáciai életben, a politikában, a kiállásban várnak ők töb­bet. Azt szeretnék hallani, hogy mi nem mondunk le róluk, nem hagyjuk, hogy asszimilálják Őket. Kovács külügyminisz­ternek két nappal korábban jelent meg az a nyilatkozata, miszerint nem áldozzuk fel a tízmillió érdekeit a kétmillió vélt érdekei miatt. Ez a szembeállítás rettenetesen fel­háborította a kongresszus résztvevőit. Utó­lag ugyan hallani lehetett, hogy Kovács László ezt nem egészen így mondta. Éppen ezért a Horn-beszédben valami cáfolatfé­lét várt a hallgatóság. Miután ez nem lát­szott bekövetkezni, ezért kezdődött a mo­rajlás. Aztán mégis pontosított a minisz­terelnök, s ezért fejezhette be taps kö­zepette a beszédét. Mert végül mégis dek­larálta, hogy a magyar kormány nem fo­gad el olyan intézkedéseket, amelyek a ha­táron túli nemzetrészek érdekeit sértik. D Megfogalmazható-é, hogy mi az ered­ménye ennek a kongresszusnak? — Ha van egy nemzetnek, egy népnek elképzelése önmagáról, akkor sokkal könnyebb viszonyulni a napi gyötrelmek­hez, a világ kihívásaihoz. Ha van egy meg­alapozott stratégia, akkor ez akár kohézi­ós erővé is válhat, különösen ha mindenki átérzi, hogy ő is hozzájárulhat, hozzáad­hat valamit önmagából ehhez. Az elmúlt néhány nap meggyőzhetett mindannyiun­kat arról, hogy a magyarság összefogásá­ra, belső építkezésére van szándék, szelle­mi muníció. Ez a kongresszus a lelki és szellemi töltekezés eseményeként marad meg bennem. Azt gondolom, most itt va­lamit megalapoztunk, amire építkezni le­het. Fény- és hangjáték a Gelléf t-hegyről A millecentenáriumi rendezvények egyik legnagyobb attrakciója az a szeptember 14-ig szinte minden éjjel bemutatásra ke­rülő fény- és hangjáték, ami a Gellért-hegy csúcsáról, a Citadella Szálló teraszáról él­vezhető. „Erzsébet királyné Budán” a cí­me ennek a fülhallgatókon több nyelven egyszerre szóló negyvenperces hangjáték­nak, amelyben Görgey Gábor fikciója sze­rint Esterházy Miklós herceg a magyar történelmet meséli el a későbbi királynő­nek. (Történelmi tény, hogy a királynő elő­ször 1857-ben látogatott Budára, s a kirá­lyi várban valóban táncpartnere volt Es­terházy herceg.) E hangjáték szerint törté­nelmünk, a magyarság nehéz sorsának hallatán Erzsébet maga kiált fel, hogy ő igenis e népnek királynője szeretne lenni. A Citadelláról nyíló látvány felöleli a teljes fővárost. A keretjáték 1000 év törté­nelmét dolgozza fel korabeli táncok, kö­zépkori várostrom, török gálya, tűzijáték és a város díszkivilágításának újszerű be­mutatásával. A kivilágítást az Elektromos Művek számítógépes rendszere szolgáltat­ja. A zene, a különleges hanghatások és a hangjáték szövege hat választható nyelven követhető. (Természetesen magyarul kap­juk a legteljesebb anyagot, az idegen szö­veg inkább jelzésszerű. Kérdés persze, hogy hány magyar állampolgár engedheti meg magának — főleg családostól — hogy a több ezer forintos jegyárat ki is fizesse.) Az éppen szóban forgó helyszínre (Vár, Akadémia, Margitsziget, török gálya) mindig lézersugár mutat, s némelyiknek pontosan akkor, amikor a történetben sze­repet kap, bekapcsolódik a teljes díszkivi­lágítása is. Már a főváros puszta éjszakai látványa önmagában is igazi élmény erről a pontról. Az előadás pedig — mert azért ennél többet senki se várjon — igazi idegenfor­galmi látványosság. Az éjjeli fényshowban ez a török gálya indítja az „ostromot” Napkelet * A am híj végi melléklete Bakos István Nagy Gábor (ISB) felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents