Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-22 / 145. szám
12 PROGRAMOK Fővárosi nyár UNIMA Bábfesztivál. Június 23-30- ig Budapesten kerül sor a nemzetközi bábfesztiválra. Hét napon át mintegy 500 játszó és 157 bábelőadás látható. 26 ország 70 bábegyüttese ad randevút egymásnak. Érkeznek bábművészek számos egzotikus országból is, így Japántól Kolumbián, Dél- Koreán át egészen Mexikóig. Az eseménnyel párhuzamosan a magyar főváros lesz a helyszíne a Nemzetközi Bábművész Szövetség 17. Kongresszusának. A szabadtéri produkciók a Vörösmarty téren láthatók, az előadások zömére pedig hét kőszínházban (Játékszín, Kolibri Színház, Merlin, Radnóti, Új Színház, Budapest Bábszínház, Figurina Bábszínház) kerül sor. A Semmelweis utcai Magyarok Házában július közepéig négy kiállítás is nyitva tart. Nagy Gábor felvételén a székely babakiállítás egy részlete látható □ □a Ismét — Budapesti Búcsú. Ötödik éve rendezi meg a főváros ezen eseménysorozatot, amellyel annak idején a szovjet csapatok kivonulását ünnepelte Magyarország. Június 29- én és 30-án több helyszínen (Hősök tere, Vár, Deák tér stb.) szól majd a zene, s a legérdekesebb rendezvényre talán a Milleneumi földalatti állomásain kerül sor. All állomáson 11 évszázad zenéje szólal majd meg. A Vörösmarty téren a honfoglalás, az államalapítás kora, míg a Mexikói ütőn a XX. század: Dinnyés József, a Karsai pantomin, a Budapest Tánc- együttes, hogy csak példákat említsünk. Vasárnap 18 órakor a Hősök terén leplezik le a Milleneumi szoborcsoportot, s ezt követően a Budapesti Fesztiválzenekar ad ünnepi hangversenyt. OOO Független Magyar Szalon. E képző- művészeti egyesület több mint kétszáz művészének kiállítása június 23- án nyílik meg a Pataky Művelődési Központ galériájában (X. szent László tér 7-14.) A brit nagykövetségen (V. Harmincad u. 6.) kortárs magyar képzőművészek alkotásaiból állítottak ki a „béke” témájában. A Goethe Intézetben pedig (Andrássy út 24.) Várnai Gyula munkáiból látható kiállítás. OOO Pop-rock-dzsessz koncertdömping. Sting után eljön Budapestre az egykor ugyancsak Police-ban zenélt Andy Summers is. Június 27-én a Budavári Palota Oroszlános udvarában gitározik majd. A produkcióban olyan dzsessz-sztárok vesznek még részt, mint Larry Coriell vagy Trilok Gurtu. Ott lesz még Bob Berg kvartettje, Mike Stern együttese és Téli Márta is zenekarával. Június 30-án Carlo Santana érkezik a magyar fővárosba, s ad hangversenyt a Margitszigeten. Július 3-án Lou Reed a Petőfi Csarnok vendége. 1996. JUNIUS 22., SZOMBAT A nemzet összetartó erő — mondja Bakos István, a Magyarok Világszövetségének főtitkára Dombrovszky Ad ám 1992-ben, a Magyarok III. Világkongresszusán döntötték el, hogy ezentúl négy- évenként megrendezik a világtalkozót. így került sor az elmúlt hétvégén az immáron negyedik alkalomra. (Az első 1929-ben volt, 1938-ban a második.) A kétnapos esemény, s az azt követő tudóstalálkozó után kértük meg Bakos Istvánt, hogy összegezze a történteket. □ Mi volt a világkongresszus fő célja? — kérdeztük először a Magyarok Világszövetsége főtitkárától. — Annak érdekében gyűltünk egybe, hogy kidolgozunk egy olyan stratégiát, amivel a magyarság eredményesebben érheti meg a harmadik évezredet. Hiszen ha csak a legutóbbi századot nézzük, nagyon sok gondot okozott nekünk a trianoni békediktátummal elszakított területeken élő magyarok sorsa, a magyar népesség fogyása és az a sok asszimilációs törekvés, amely a magyarok létszámát fogyasztotta a Kárpát-medencében. Elképzelésünk találkozott azzal a szándékkal, hogy akárcsak 1992-ben, idén is legyen egy tudóstalálkozó, sőt azt ezúttal szinte összekapcsoltuk a kongresszussal. így lett „A harmadik évezred kapujában” címmel meghirdetett kongresszus és tudóstalálkozó egy keretbe foglalva. □ Mi történt az elmúlt hétvégén? — A kongreszus első része a világszövetség szűkebb rendezvényeiből állt. Felavattuk a Benczúr utcai felújított székházunkat. A Semmelweis utcai Magyarok Házában egyszerre négy kiállítást is nyitottunk: az egyik a csángók életét, kultúráját mutatja be, a másik az erdélyi népművészetet reprezentáló székely babakiáílítás, aztán ott van a Magna Hungária kiállítás, ahol korabeli lószerszámok láthatók és a negyedik az amerikai magyarság száz évét bemutató anyag. A péntek esti megnyitó után az ópusztaszeri volt a leglátványosabb esemény, ahová elvittük a világkog- resszus valamennyi résztvevőjét. Ez egy nagyon szép tisztelgés volt a honfoglaló elődök emléke előtt. Az ünnepélyes megnyitón a Budapest Kongresszusi Központban a magyar tudományos és szellemi élet vezető képviselői szóltak. A miniszterelnök úr üdvözölte a kongresszust. Délután a különböző magyar közösségek képviselői számoltak be saját életükről és a magyarság jövőjéről vallott ideájukat fogalmazták meg. Öt szekcióban folyt a munka. A tervezés során nem számoltunk ilyen hatalmas érdeklődésre. A kongresszusi központ egy-egy kisterme szűknek bizonyult. A szekciókban több mint hetvenen tartottak előadást és 100-an szóltak hozzá. □ Az egyik szekció mottója „Kommunikáció egy jobb világért” volt. Ha jól emlékszem, ez lett volna a tervezett, s végül elmaradt világkiállítás jelmondata... — Kifejezetten azért is választottuk. A világkiállítás az információs társadalom irányába való mozdulást lökésszerűen segítette volna. Sajnos, a jelenlegi kormány és parlament nem vállalta fel. A külföldi magyarság ezt már annak idején is igen keserű szájízzel fogadta. Ennek jeleit lehetett látni most is, mert a nyugati meghívott vendégeink közül nagyon sokan most nem jöttek el. Ha van világkiállítás, akkor minden bizonnyal a többszöröse érkezik a vendégeknek. D A világtalálkozó céljai között elsők között említik a magyar-magyar összefogást. Eközben a sajtóvisszhangokból is inkább az szűrődik ki, mintha például Horn Gyula kifütyülésével is épp a széthúzás felerősödésének lehettünk volna tanúi... — Nem erről van szó. A miniszterelnök úr nem mérte fel kellőképpen, hogy milyen közegben szólal fel. Ótt a résztvevők kétharmad része az elszakított területekről érkezett. Olyan emberek, akik naponta élik meg a román, a szlovák és a szerb kormány nacionalista, soviniszta húzásait. A Kárpát-medencéből érkező határon túliak kezdtek el morgolódni, amikor Horn Gyula sikerként könyvelte el az alapszerződést. Az a morgolódás azonban roppant fegyelmezett volt. Én tartottam tőle, hogy egy komolyabb botrány is kitörhet, mert mi — akár csak a beszédekből is — tudjuk, hogy vendégeink milyen lelkiállapotban érkeztek ide. Ők nagyobb támogatást, több biztatást vártak Magyarország miniszterelnökétől. □ Milyen támogatásra gondol? — Nehogy félreértse valaki: nem anyagi segítségről van szó. A diplomáciai életben, a politikában, a kiállásban várnak ők többet. Azt szeretnék hallani, hogy mi nem mondunk le róluk, nem hagyjuk, hogy asszimilálják Őket. Kovács külügyminiszternek két nappal korábban jelent meg az a nyilatkozata, miszerint nem áldozzuk fel a tízmillió érdekeit a kétmillió vélt érdekei miatt. Ez a szembeállítás rettenetesen felháborította a kongresszus résztvevőit. Utólag ugyan hallani lehetett, hogy Kovács László ezt nem egészen így mondta. Éppen ezért a Horn-beszédben valami cáfolatfélét várt a hallgatóság. Miután ez nem látszott bekövetkezni, ezért kezdődött a morajlás. Aztán mégis pontosított a miniszterelnök, s ezért fejezhette be taps közepette a beszédét. Mert végül mégis deklarálta, hogy a magyar kormány nem fogad el olyan intézkedéseket, amelyek a határon túli nemzetrészek érdekeit sértik. D Megfogalmazható-é, hogy mi az eredménye ennek a kongresszusnak? — Ha van egy nemzetnek, egy népnek elképzelése önmagáról, akkor sokkal könnyebb viszonyulni a napi gyötrelmekhez, a világ kihívásaihoz. Ha van egy megalapozott stratégia, akkor ez akár kohéziós erővé is válhat, különösen ha mindenki átérzi, hogy ő is hozzájárulhat, hozzáadhat valamit önmagából ehhez. Az elmúlt néhány nap meggyőzhetett mindannyiunkat arról, hogy a magyarság összefogására, belső építkezésére van szándék, szellemi muníció. Ez a kongresszus a lelki és szellemi töltekezés eseményeként marad meg bennem. Azt gondolom, most itt valamit megalapoztunk, amire építkezni lehet. Fény- és hangjáték a Gelléf t-hegyről A millecentenáriumi rendezvények egyik legnagyobb attrakciója az a szeptember 14-ig szinte minden éjjel bemutatásra kerülő fény- és hangjáték, ami a Gellért-hegy csúcsáról, a Citadella Szálló teraszáról élvezhető. „Erzsébet királyné Budán” a címe ennek a fülhallgatókon több nyelven egyszerre szóló negyvenperces hangjátéknak, amelyben Görgey Gábor fikciója szerint Esterházy Miklós herceg a magyar történelmet meséli el a későbbi királynőnek. (Történelmi tény, hogy a királynő először 1857-ben látogatott Budára, s a királyi várban valóban táncpartnere volt Esterházy herceg.) E hangjáték szerint történelmünk, a magyarság nehéz sorsának hallatán Erzsébet maga kiált fel, hogy ő igenis e népnek királynője szeretne lenni. A Citadelláról nyíló látvány felöleli a teljes fővárost. A keretjáték 1000 év történelmét dolgozza fel korabeli táncok, középkori várostrom, török gálya, tűzijáték és a város díszkivilágításának újszerű bemutatásával. A kivilágítást az Elektromos Művek számítógépes rendszere szolgáltatja. A zene, a különleges hanghatások és a hangjáték szövege hat választható nyelven követhető. (Természetesen magyarul kapjuk a legteljesebb anyagot, az idegen szöveg inkább jelzésszerű. Kérdés persze, hogy hány magyar állampolgár engedheti meg magának — főleg családostól — hogy a több ezer forintos jegyárat ki is fizesse.) Az éppen szóban forgó helyszínre (Vár, Akadémia, Margitsziget, török gálya) mindig lézersugár mutat, s némelyiknek pontosan akkor, amikor a történetben szerepet kap, bekapcsolódik a teljes díszkivilágítása is. Már a főváros puszta éjszakai látványa önmagában is igazi élmény erről a pontról. Az előadás pedig — mert azért ennél többet senki se várjon — igazi idegenforgalmi látványosság. Az éjjeli fényshowban ez a török gálya indítja az „ostromot” Napkelet * A am híj végi melléklete Bakos István Nagy Gábor (ISB) felvételei
