Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-15 / 139. szám

1996. JÚNIUS 15„ SZOMBAT mmmmmmmmmmmimmmmmmsmmsifmst Napkelet • A KM hét végi melléklete 11 Melegség, meghittség, otthonosság az épületekben zán a Kossuth utca 41. számtól, mely egyik korai tervezése egymást követik né­mi megszakítással az általa tervezett alag­útzsalus lakóházak. Kissé távolabb a ki- lencemeletes zöld ház, melynek finoman tagolt hosszú tömbjét a színnel és az erké­lyek játékával hangulatossá tudta tenni. A kék házra is ez vonatkozik, de itt az erké­lyek barna famintái más hangulatot kelte­nek. Az Északi körút két sarokháza is az ő terve, de első formájában. A Széna tér, Rákóczi út, Árok utca s a Búza tér által behatárolt tömb egészében az ő tervezése. Az erkélyeknek a bábjait annak idején, ké­résére művész, Lakatos József tervezte. Je­les lakóépülete még az Inc- zédy sori sarokház, mely a le­bontása miatt oly sok szen­vedélyt kiváltó In- czédy-ház helyén áll. Egyéb­ként ő maga is a régi épület fenntartása mellett volt. Iskolaépületet is sokat ter­vezett. így Nyíregyházán, a teljesség igénye nélkül az ő rajzasztalán alakult ki a vá­rosmajori pénzügyi techni­kum, a vendéglátóipari szak- középiskola, az egészségügyi szakközépiskola, a Homok 5. Csomós Jánosné Elek Emil felvételei soron az Sz. Általános Iskola, a 23. Sz. Hunyadi Mátyás Ál­talános Is­kola Örö­kösföldön. Nagykálló- ban a Korányi gimnázi­um bővítése és a kollégium egyik legigé­nyesebb munkája, de Kisvárdán, Újfehértón és Vásárosnaményban is vannak iskolái. Szerte a megyében kisebb közsé­gekben is számos iskolát tervezett, néhány közü­lük: Aranyosapáti, Újfe- hértó 1-es iskola, Érpa­tak, Gergelyiugornya, Mérk, Nyírbéltek, Pa- szab, Szabolcsbáka, Vit- ka. Jellemzőik, hogy a rendelkezésre álló anya­giak erősen befolyásol­ták a lehetőségeket, de az esetek többségében valami aprósággal a mérnökasszony tudott valami kedvességet az épületbe belopni. Me­gyénkén kívül is voltak megbízásai. Sátoraljaúj­helyen egyebek közt egy kollégium, az ún. Somo­gyi-Bacsó tömb lakóhá­zai az ABC áruházzal együtt. Művészete bizonyos értelemben el­lentéte Bán Ferenc és Kulcsár Attila építé­szetének, nem architektónikus jellegű. Szemléletének ezt a viszonylagos egyolda­lúságát, ha lehet így nevezni, bőven ki tud­ja egyenlíteni egyéb erényeivel. Más szóval: más esztétikát vall. Hogy ennek is megvan a maga létjogosultsága, egyrészt a fentebb említett kisiskolák iga­zolják, másrészt az eddig nem említett vá- sárosnaményi rendőrség épületének a ter­vezési kikötése. Eszerint egy olyan épületet akartak, mely kifejezi, hogy az egy lakos­ságbarát, az emberekhez közel álló intéz­mény székhelye. így féltetőt alkalmaz, há­rom szinten felmagasodó meleg barna fa­erkélyt, a földszinti ablakokon barokkos vasrácsokat, s színbe, fába öltözteti. Nagyobb építményeinél, mint a nyíregy­házi egészségügyi szakiskola, egy budapes­ti művészcsoporttal dolgozik, melynek ve­zetője a műegyetem színdinamikai pro­fesszora, dr. Nemcsics Antal s tagja a ki­váló nonfiguratív Konok Tamás festőmű­vész. Melegség, meghittség, otthonosság, ked­vesség — egyszóval nőiesség — ez Csomós Jánosné épületeinek varázsa. Koroknay Gyula C somós Jánosné Holik Piroska Nyíregyházán született. Később ugyanitt az Építőipari Techni­kumba járt, Ratkó József osztály­társa volt, 1955-ben érettségizett. A SZÁ- ÉV tervező irodájában illetve annak jogutó­dainál dolgozott, s közben végezte el a mű­egyetem építészeti szakát. Különösebb ese­mények nélkül a Nyírtervtől ment nyugdíj­ba. Jelenleg a Nyírber Kft. vezető tervezője nyugdíjasként. Munkáinak mennyiségét nem tudja szá­mon tartani, de nagyon sok épületet terve­zett, főleg lakóházat és iskolát. Nyíregyhá­Örökösföldi általános iskola Nem egy művük műemlék lesz A KM VENDÉGE Együtt öt Latabárral Bodnár István Dekoratív megjelenés, kellemes ének­hang, kitűnő jellemábrázolási tehetség. Nagy hírű elődöktől még a Lakner bácsi gyermek színitanodájában kezdte tanul­ni a mesterséget. Néhány éves miskolci, illetve kecskeméti színjátszás után az Operett Színház tagja, amelynek több évtizedig egyik vezető színésze. Sok nagy musicalben remek szerepeket kapott a My Fair Lady-től kezdve a Bunburry-ig. Olyan színész, akiért bemennek az em­berek a színházba. Rendszeresen láthat­juk filmekben, tévéjátékokban. Galam­bos Erzsi ma is aktívan játszik, jelenleg a József Attila Színház tagja. Beszélgeté­sünk során először is azokról a neves kollégákról kérdezem, akikre szívesen emlékszik, akiktől a mesterséget tanulta. — Mivel már 12 éves korom óta szín­padon vagyok, talán nincs is olyan nagy színészelőd, akivel ne lettem volna egy színpadon. Mégis, talán a legbüszkébb arra vagyok — emelt fővel mondhatom —, hogy talán én vagyok az egyetlen magyar színész, aki mind az öt Latabár­ral játszott, az idős Latabár Árpádtól kezdve a most is játszó legfiatalabbakig. □ Vidéken kezdett... — Ha még egyszer kezdeném a szak­mát, most is csak vidéken kezdeném. Kecskeméten tanultam meg tulajdonkép­pen a szakmát. Budapesten aztán jöttek a remekebbnél remekebb szerepek. □ Tételezzük fel, hogy nem magyar színész. Ha külföl­dön kapott volna ilyen sze­repeket, milyen karriert fut­hatott volna be? — Akkor bizonyára vi­lágsztár lettem volna. Megle­het, olyan karrier várt volna rám, mint a Shirley Mac- Laynere, vagy a Liza Minellire. Hogy mi­lyen lett volna az életem, azt nem tu dom, hiszen én itt élek. Sok boldogságban, megbecsülés­ben és tisztelet­ben van részem. Az Operett Szín házban kaptam egy Já szai Mari-díjat, egy Érdemes- és egy Kiváló Művész címet. Fesztivá­lokon a legjobb színészi alakításokat nyertem el. Jó életem van. Egyébként soha nem érdekelt, hogy mi lett vol­na. Hiszen ha kedvem van, beülök a kocsimba, és átmegyek Bécsbe. Sokat szerepeltem a világ több színpadán, és nem volt rossz érzés, hogy például New-York-ban is nagy sikerem volt. Minden évben igyekszem elmenni kül­földre, de imádok hazajönni. A gyö­kerek vonzanak. Nem véletlen, hogy akik elmentek itthonról, most jönnek vissza. □ Ezek sze­rint ön kien- gyensúlyo- zott, bol­dog em­ber. A színé­sze k - nél, el­sősorban színész­nőknél Galambos Erzsi nem mindig van a legfiatalabbak dogság titka? Nagy Tamás felvétele így. Főleg, ha már nem . Ön szerint mi a bol­— Azt nem tudom. De az én boldog­ságomhoz az egészség és a szeretet rette­netesen fontos. És tudni kell dönteni. □ Nagy sikerek után jött el jó néhány éve az Operett Színháztól... — Az Operett Színházban utoljára a Chicago című darabban kellett játsza­nom. Bugyiban és melltartóban. Magam­tól jöttem el, mert nem akartam bugyi­ban és melltartóban mutogatni magam. Inkább munkahelyet cseréltem. Minden­evő színházba mentem, mint a József At­tila Színház. Ötvenévesen kezdtem egy másfajta életet. Itt szerencsére Léner Pé­ter azt mondta, hogy azt csinálok, amit akarok. Nem is kellett nyugdíjba men­nem. Most is nagyon jó szerepeket kapok. Persze nem vagyok negyven-ötven éves, de ez a kor lelkileg nekem nem rossz. Azonkívül van egy 24 éves gyönyörű lányom. Most színházelméletet tanul... □ Azt mondják, van egy fogadott fia is... — Nyolcadik éve van egy nevelt, állami gondozott gyerekem, akit mint minden ünnepen és vakáció­ban, most nyáron újra kihozok. Sa- nyika tízéves, és már nyolcadik éve foglalkozom vele. Egy állami ott­honban készült forgatáson szeret­tem meg, amikor még kétéves volt. Olyanfajta nevelést szeretnék adni neki, hogy amikor 18 éves lesz, talál­ja meg a helyét az életben. Sok mindenre megtanítom, nálam családi légkörben él. Szeretném, ha jó élete lenne.

Next

/
Thumbnails
Contents