Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-01 / 127. szám

1996. JÚNIUSI., SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete Nem egy művük műemlék lesz Az Arany János utcai sarokházaktól a Galéria Üzletházig ri gimnázium bővítése alkalmából is, mikor a lebontott tornacsarnok helyén a bejárat után egy nemcsak ügyes és impo­záns előcsarnokot, de egyúttal egy kitűnő akusztikájú hangver­senytermet alakított ki. A nyíregyházi sárga dombház konstruktív já­tékával s a fehérgyarma­ti városi bíróság az 1980 év gyümölcse. A következő években úgy látszik a megbízá­sokhoz mérten egyre jobban kiteljesedik. Nyír­egyházán az úgyneve­zett piros ház (1983) tar­tó elemeinek kihangsú­lyozásával, udvarának Kulcsár Attila gondos kiképzésével a városkép egyik meghatározó eleme lett. Következtek Fehérgyarmaton a közgazda- sági szakközépiskola és kollégium megle­pő ötleteivel, Záhonyban a polgármesteri hivatal, majd a borbányai általános iskola soknézetű, harmonikusan mozgalmas együttese (1989). Ez időben alakult ki a Vay Adám körút, melynek képi kialakításához Kulcsár Attila két jelentős alkotással járult hozzá, nevezetesen ekkor készült el a vá­rosi galéria átalakítása, továbbá a megle­pő térhatású Galéria Üzletház. Ekkor kap­ta meg az Ybl-díjat. A 90-es években épül­tek fel Rakamazon a monumentális hatá­sú, némileg barokkosán ható felső tagoza­tos általános iskola, majd messze túllépve a megye határán Szeghalmon a piaccsar­nok, Kisvárdán a városi tornacsarnok és két iskola, üzletek, lakóházak, s Berettyó­újfaluban a nagyszabású tornacsarnok, melyet egyik legjobb művének tart. Fontos alkotása még a nyíregyházi művészeti s szakközépiskola zenei tagozatának épüle­te, végül legújabb munkái Vásárosna- ményban állnak: az üzletház és a Hotel Fehér. Kulcsár Attila építészetét jellemezni ne­héz feladat, kimondottan stílusjegye alig- alig van, de a formai játékokat a konst­rukció szervezi. Szereti a természetes épí­tőanyagot és szívesen dolgozik együtt a társművészekkel. Lényegében funkciona- lista, de bizonyos engedményekkel. Szeret játszani a formákkal és annyiban hatott rá is az amerikai építészet, hogy gyakran köl­csönöz ötleteket a történeti építészetből, de azt erősen átgyúrja a maga egyéniségé­hez mérve. Hihetetlenül gazdag ötletek­ben, ezt ki is használja, szinte minden al­kotása külön egyéniség és ezért is nehéz jellegzetességeit számba venni. Ha azon­ban tudjuk, hogy ő egy adott épületnek a tervezője, erőteljes egyéniségére, parancso­ló komolyságára rá lehet érezni, hogy ez a komolyság nem ridegség, legjobban belső építészeti tevékenysége tanúsítja. Belső te­rei oldottak, fegyelmezettek, de derűsek és közvetlenek, líraiak. Akárcsak egyes írásai. Mert nem lehet nem említeni hogy irodalommal is foglal­kozik. Magyar tanár akart lenni, gyakran publikál helyben, s a fővárosban. Humo­reszkjeit adta a rádió, tévé, s kötetei jelen­tek meg. 1993 óta a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem műszaki főiskola karának tanára. Koroknay Gyula K ulcsár Attila építészmérnök Nagy­károlyban született 1942. február 8-án. Családja 1946-ban költö­zött át Magyarországra, s 1953- ban Nyíregyházára. A Kossuth gimnázi­umban érettségizett 1960-ban. Tulajdon­képpen magyar-történelem szakos tanár akart lenni, de nem vették fel, így elment a Nyírtervhez dolgozni. Innen ösztöndíjas­ként került a Műegyetemre, ahol 1966-ban szerzett építészmérnöki diplomát. A Ma­gyar Építőművész Szövetség kétéves mes­teriskoláját elvégezte, tagja lett a szövetség­nek és mint vezető tervező hamarosan ki­tűnt eredeti elképzeléseivel, határozottságá­val, jelentős tervezési feladatokkal bízzák meg. 1980-82 között városi • főmérnök, majd ismét a Nyírtervnél önálló vezető ter­vező. 1990-ben munkásságáért Ybl Miklós- díjjal tüntették ki. 1992-ben önálló céget alapított, a Plane és Planum Kft. ügyvezető tervezője. Nyíregyházán számos épülete áll, de nem kevés a megyében lévőknek a száma sem és nem egy épült idegen megyében a tervei alapján. Legelső épületei Nyíregyházán az Arany János utcát megnyitó két sarokház. A jobboldaliról már leolvasható, szereti a téglát, s a határozott ritmusokat. Ezt kö­vette — továbbiakban messze a teljesség igénye nélkül — a vásárosnaményi műve­lődési ház és Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utcai szekrényvázas, pirogranit lépcsőtor­nyos ház. Záhonyban 1978-ban épült fel a vasútforgalmi szakközépiskola és kollégi­um H alaprajzú, igen mozgalmasan tagolt tömbje, melynek aulájában kiválóan meg­csillogtatta belsőépítészi talentumát. Vala­mi hasonló varázslatot vitt végbe a Vasvá­Sportcsarnok Kisvárdán Elek Emil felvételei a km vendege A leköszönő igazgató Szondi Erika Egy esztendő híján ötvenéves a mátészal­kai Esze Tamás Gimnázium és Egészség- ügyi Szakközépiskola. Egy esztendő hí­ján életének negyven évét töltötte az in­tézmény falai között dr. Nagy László, aki egy esztendő híján harminc éve a gimnázium igazgatója. Itt érettségizett 1953-ban, s innen indult el a pedagógus- pályán. Földrajz-geológia szakra jelentkezett a debreceni Kossuth Lajos Tudománye­gyetemre, ám a geológus szak két év után megszűnt, s így helyette a történel­met válaszotta. Mindig szerette a termé­szetet, ám mélyen a lelkében úgy érezte, tanítani akar. Diplomával a zsebében a tősgyökeres szálkái embert Kiskőrösre hívták, ám nem tudott elszakadni szülő­földjétől. A nagyecsedi általános iskolá­ba került, ahol egy igazi jó vezető, Lon- gera János igazgató irányítása alatt kezdte el a pedagógiai munkát. Itt ismer­kedett meg feleségével is. Bár figyelmez­tették, senki sem lehet próféta a saját ha­zájában, mégis nagyon boldog volt, ami­kor a mátészalkai gimnáziumba került. Néhány év után igazgatóhelyettesi meg­bízást kapott, majd 1967-ben őt nevez­ték ki az intézmény igazgatójának. Huszonkilenc év egy intézmény életé­ben is nagyon hosszú, de egy ember éle­tében még hosszabb. A dinamikusan fej­lődő kisváros gimnáziumának mindig, minden időben követni kellett a kor kö­vetelményeit. Állandó profilváltások tet­ték változatossá az intézmény életét. Volt itt valamikor gépészeti, óvónői, egészségügyi képzés is a gimnázium mel­lett. — Tudtam, a sokféleség, az elaprózó­dás nem jelenthet minőséget. El kellett döntenünk, mit akarunk, így ma­radtunk a gimnáziumi és egészség- ügyi szakközépiskolai képzés mellett. Vezetőként éreztem, bi­zonyítanom kell, a sok tehetsé­ges pedagógus kolléga közül csak szakmai előrehaladással vagyok képes kiemelkedni. Rend­szeresen részt; vettem a Kossuth Lajos Tudományegyetem vezető­képző tanfolyamain, cikkeim jelentek meg a külön­böző szaklapok­ban. 1978-ban az információ- áramlás lehe­tősége és szük­ségessége cím­mel készítet­tem doktori disszertáció- Dr. Nagy László mat. Ha egy ember vezető lesz egy közösségben, ak­kor nem elégedhet meg azzal, hogy meg­választották, tennie is kell ezért a címért. Azért is foglalkoztatott a vezetéselmélet, hogy tudatosan és szakmailag felkészül­ten irányítsam az intézményt. Bekapcso­lódtam volt egyetemem tudományos munkájába, a hetvenes évek végén peda­gógiai programokat készítettem. Legfon­tosabbnak mindig minden előtt a gimná­ziumot tartottam. Mindent megtettem azért, hogy művelt, egyetemet végzett kollégáim az önképzés, önirányítás mi­nél magasabb fokára juthassanak. Öröm számomra, hogy a mai nehéz világban sincs beiskolázási gondunk, a megye legjobb középiskolái között tartanak számon minket, tanítványaink ki­válóan szerepelnek az or­szágos középiskolai ta­nulmányi versenyeken és nagyon jó a felvételi ará­nyunk. Remélem az első szatmári középiskola a térség szellemi központja marad még sokáig. — Mindig a csapat ösz- szetartására töreked­tem. Összefogni azt a sokszí­nű pedagó­gusközössé­get, akikkel együtt dol­goztam és egy jó cél érdeké­ben ösztönöz­ni őket. Ez volt a célom. A jó igazgató észrevétlenné tudja magát tenni, de min­dig ott van ahol kell. Alapelvem: hagyni kell az embereket dolgozni. A pedagógu­soknak meg kell adni az önmegvalósítás lehetőségét, hiszen csak az ilyen egyéni­ségek képesek a gyermekeknek is to­vábbadni ezt a szellemiséget. Lehet dik­tatórikus módszerekkel is vezetni, asztalt verni, vagy fegyelmiket osztogatni, ám ez hosszú távon nem vezet sehová. Ma­gaménak vallom Pestalozzi mondását, amely szerint: úgy büntetek, hogy nem dicsérek. A személyes megbeszélés, meggyőzés, a bizalom megelőlegezése előrébb viszi a dolgokat. Az embert kell látni mindenütt, őt kell tisztelni a legne­hezebb körülmények között is. — Munkám szakmai elismeréseként 1984-ben megkaptam az Apáczai-díjat. Mátészalka önkormányzata a Város Ér­demes Pedagógusa címmel tüntetett ki tavaly. Elégedett ember vagyok. Amikor eldöntöttem hogy nyugdíjba megyek, nem a nehézségek elől menekültem, ha­nem beláttam, át kell adnom a helyet a fiataloknak. Mégsem szakadok el végle­gesen az iskolától, hiszen az a kitüntetés ért, hogy a Megyei Közgyűlés megvá­lasztott a Közoktatási Közalapítvány ku­ratóriumi elnökének. így remélem tevé­kenyen részt vehetek a megye középisko­láinak szerkezetváltásában, megújulásá­ban. Az életemben az első helyen mindig a munkám szerepelt. Ahogy telnek az évek az ember elgondolkodik, vajon azt a biztos, mindig segítő és mindig tartó, támogató családi hátteret nem hanyagol­ta-e el egy kicsit. Remélem, nyugdíjas­ként több idő marad szeretteimre, éle­tünket bearanyozó unokámra, hogy egy kicsit visszaadhassak abból a sok jóból, amit tőlük kaptam. — Utódomnak sok sikert kívánok és szerencsét. Mert el kell ismerni egy sike­res vezetőnek nemcsak tudásra, felké­szültségre van szüksége, hanem sok-sok szerencsére is.

Next

/
Thumbnails
Contents