Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-01 / 127. szám

1996. JÚNIUSI., SZOMBAT

Napkelet • A KM hét végi melléklete

Nem egy művük műemlék lesz

Az Arany János utcai sarokházaktól a Galéria Üzletházig

ri gimnázium bővítése alkalmából is, mikor a lebontott tornacsarnok helyén a bejárat után egy nemcsak ügyes és impozáns előcsarnokot, de egyúttal egy kitűnő akusztikájú hangversenytermet alakított ki.

A nyíregyházi sárga dombház konstruktív játékával s a fehérgyarmati városi bíróság az 1980 év gyümölcse.

A következő években úgy látszik a megbízásokhoz mérten egyre jobban kiteljesedik. Nyíregyházán az úgynevezett piros ház (1983) tartó elemeinek kihangsúlyozásával, udvarának Kulcsár Attila gondos kiképzésével a városkép egyik meghatározó eleme lett. Következtek Fehérgyarmaton a közgazda- sági szakközépiskola és kollégium meglepő ötleteivel, Záhonyban a polgármesteri hivatal, majd a borbányai általános iskola soknézetű, harmonikusan mozgalmas együttese (1989). Ez időben alakult ki a Vay Adám körút, melynek képi kialakításához Kulcsár Attila két jelentős alkotással járult hozzá, nevezetesen ekkor készült el a városi galéria átalakítása, továbbá a meglepő térhatású Galéria Üzletház. Ekkor kapta meg az Ybl-díjat. A 90-es években épültek fel Rakamazon a monumentális hatású, némileg barokkosán ható felső tagozatos általános iskola, majd messze túllépve a megye határán Szeghalmon a piaccsarnok, Kisvárdán a városi tornacsarnok és két iskola, üzletek, lakóházak, s Berettyóújfaluban a nagyszabású tornacsarnok, melyet egyik legjobb művének tart. Fontos alkotása még a nyíregyházi művészeti s szakközépiskola zenei tagozatának épülete, végül legújabb munkái Vásárosna- ményban állnak: az üzletház és a Hotel Fehér.

Kulcsár Attila építészetét jellemezni nehéz feladat, kimondottan stílusjegye alig- alig van, de a formai játékokat a konstrukció szervezi. Szereti a természetes építőanyagot és szívesen dolgozik együtt a társművészekkel. Lényegében funkciona- lista, de bizonyos engedményekkel. Szeret játszani a formákkal és annyiban hatott rá is az amerikai építészet, hogy gyakran kölcsönöz ötleteket a történeti építészetből, de azt erősen átgyúrja a maga egyéniségéhez mérve. Hihetetlenül gazdag ötletekben, ezt ki is használja, szinte minden alkotása külön egyéniség és ezért is nehéz jellegzetességeit számba venni. Ha azonban tudjuk, hogy ő egy adott épületnek a tervezője, erőteljes egyéniségére, parancsoló komolyságára rá lehet érezni, hogy ez a komolyság nem ridegség, legjobban belső építészeti tevékenysége tanúsítja. Belső terei oldottak, fegyelmezettek, de derűsek és közvetlenek, líraiak.

Akárcsak egyes írásai. Mert nem lehet nem említeni hogy irodalommal is foglalkozik. Magyar tanár akart lenni, gyakran publikál helyben, s a fővárosban. Humoreszkjeit adta a rádió, tévé, s kötetei jelentek meg. 1993 óta a Kossuth Lajos Tudományegyetem műszaki főiskola karának tanára.

Koroknay Gyula

K

ulcsár Attila építészmérnök Nagykárolyban született 1942. február

8-án. Családja 1946-ban költözött át Magyarországra, s 1953- ban Nyíregyházára. A Kossuth gimnáziumban érettségizett 1960-ban. Tulajdonképpen magyar-történelem szakos tanár akart lenni, de nem vették fel, így elment a Nyírtervhez dolgozni. Innen ösztöndíjasként került a Műegyetemre, ahol 1966-ban szerzett építészmérnöki diplomát. A Magyar Építőművész Szövetség kétéves mesteriskoláját elvégezte, tagja lett a szövetségnek és mint vezető tervező hamarosan kitűnt eredeti elképzeléseivel, határozottságával, jelentős tervezési feladatokkal bízzák meg. 1980-82 között városi • főmérnök, majd ismét a Nyírtervnél önálló vezető tervező. 1990-ben munkásságáért Ybl Miklós- díjjal tüntették ki. 1992-ben önálló céget

alapított, a Plane és Planum Kft. ügyvezető tervezője.

Nyíregyházán számos épülete áll, de nem kevés a megyében lévőknek a száma sem és nem egy épült idegen megyében a tervei alapján.

Legelső épületei Nyíregyházán az Arany János utcát megnyitó két sarokház. A jobboldaliról már leolvasható, szereti a téglát, s a határozott ritmusokat. Ezt követte — továbbiakban messze a teljesség igénye nélkül — a vásárosnaményi művelődési ház és Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utcai szekrényvázas, pirogranit lépcsőtornyos ház. Záhonyban 1978-ban épült fel a vasútforgalmi szakközépiskola és kollégium H alaprajzú, igen mozgalmasan tagolt tömbje, melynek aulájában kiválóan megcsillogtatta belsőépítészi talentumát. Valami hasonló varázslatot vitt végbe a VasváSportcsarnok Kisvárdán

Elek Emil felvételei

a km vendege A leköszönő igazgató

Szondi Erika

Egy esztendő híján ötvenéves a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Egészség- ügyi Szakközépiskola. Egy esztendő híján életének negyven évét töltötte az intézmény falai között dr. Nagy László, aki egy esztendő híján harminc éve a gimnázium igazgatója. Itt érettségizett 1953-ban, s innen indult el a pedagógus- pályán.

Földrajz-geológia szakra jelentkezett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, ám a geológus szak két év után megszűnt, s így helyette a történelmet válaszotta. Mindig szerette a természetet, ám mélyen a lelkében úgy érezte, tanítani akar. Diplomával a zsebében a tősgyökeres szálkái embert Kiskőrösre hívták, ám nem tudott elszakadni szülőföldjétől. A nagyecsedi általános iskolába került, ahol egy igazi jó vezető, Lon- gera János igazgató irányítása alatt kezdte el a pedagógiai munkát. Itt ismerkedett meg feleségével is. Bár figyelmeztették, senki sem lehet próféta a saját hazájában, mégis nagyon boldog volt, amikor a mátészalkai gimnáziumba került. Néhány év után igazgatóhelyettesi megbízást kapott, majd 1967-ben őt nevezték ki az intézmény igazgatójának.

Huszonkilenc év egy intézmény életében is nagyon hosszú, de egy ember életében még hosszabb. A dinamikusan fejlődő kisváros gimnáziumának mindig, minden időben követni kellett a kor követelményeit. Állandó profilváltások tették változatossá az intézmény életét. Volt itt valamikor gépészeti, óvónői, egészségügyi képzés is a gimnázium mellett.

— Tudtam, a sokféleség, az elaprózódás nem jelenthet minőséget. El kellett döntenünk, mit akarunk, így maradtunk a gimnáziumi és egészség- ügyi szakközépiskolai képzés mellett. Vezetőként éreztem, bizonyítanom kell, a sok tehetséges pedagógus kolléga közül csak szakmai előrehaladással vagyok képes kiemelkedni. Rendszeresen részt; vettem a Kossuth Lajos Tudományegyetem vezetőképző tanfolyamain, cikkeim jelentek meg a különböző szaklapokban. 1978-ban az információ- áramlás lehetősége és szükségessége címmel készítettem doktori disszertáció- Dr. Nagy László mat. Ha egy

ember vezető lesz egy közösségben, akkor nem elégedhet meg azzal, hogy megválasztották, tennie is kell ezért a címért. Azért is foglalkoztatott a vezetéselmélet, hogy tudatosan és szakmailag felkészülten irányítsam az intézményt. Bekapcsolódtam volt egyetemem tudományos munkájába, a hetvenes évek végén pedagógiai programokat készítettem. Legfontosabbnak mindig minden előtt a gimnáziumot tartottam. Mindent megtettem azért, hogy művelt, egyetemet végzett kollégáim az önképzés, önirányítás minél magasabb fokára juthassanak. Öröm számomra, hogy a mai nehéz világban sincs beiskolázási gondunk, a megye legjobb középiskolái között tartanak számon minket, tanítványaink kiválóan szerepelnek az országos középiskolai tanulmányi versenyeken és nagyon jó a felvételi arányunk. Remélem az első szatmári középiskola a térség szellemi központja marad még sokáig.

— Mindig a csapat ösz- szetartására törekedtem. Összefogni azt a sokszínű pedagógusközösséget, akikkel együtt dolgoztam és egy jó cél érdekében ösztönözni őket. Ez volt a célom. A jó igazgató észrevétlenné tudja magát tenni, de mindig ott van ahol kell. Alapelvem: hagyni kell az embereket dolgozni. A pedagógusoknak meg kell adni az önmegvalósítás lehetőségét, hiszen csak az ilyen egyéniségek képesek a gyermekeknek is továbbadni ezt a szellemiséget. Lehet diktatórikus módszerekkel is vezetni, asztalt verni, vagy fegyelmiket osztogatni, ám

ez hosszú távon nem vezet sehová. Magaménak vallom Pestalozzi mondását, amely szerint: úgy büntetek, hogy nem dicsérek. A személyes megbeszélés, meggyőzés, a bizalom megelőlegezése előrébb viszi a dolgokat. Az embert kell látni mindenütt, őt kell tisztelni a legnehezebb körülmények között is.

— Munkám szakmai elismeréseként 1984-ben megkaptam az Apáczai-díjat. Mátészalka önkormányzata a Város Érdemes Pedagógusa címmel tüntetett ki tavaly. Elégedett ember vagyok. Amikor eldöntöttem hogy nyugdíjba megyek, nem a nehézségek elől menekültem, hanem beláttam, át kell adnom a helyet a fiataloknak. Mégsem szakadok el véglegesen az iskolától, hiszen az a kitüntetés ért, hogy a Megyei Közgyűlés megválasztott a Közoktatási Közalapítvány kuratóriumi elnökének. így remélem tevékenyen részt vehetek a megye középiskoláinak szerkezetváltásában, megújulásában. Az életemben az első helyen mindig a munkám szerepelt. Ahogy telnek az évek az ember elgondolkodik, vajon azt a biztos, mindig segítő és mindig tartó, támogató családi hátteret nem hanyagolta-e el egy kicsit. Remélem, nyugdíjasként több idő marad szeretteimre, életünket bearanyozó unokámra, hogy egy kicsit visszaadhassak abból a sok jóból, amit tőlük kaptam.

— Utódomnak sok sikert kívánok és szerencsét. Mert el kell ismerni egy sikeres vezetőnek nemcsak tudásra, felkészültségre van szüksége, hanem sok-sok szerencsére is.