Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-11 / 110. szám
AKTUÁLIS INTERJÚNK Alkotmányos aggályaink Ha népszavazás dönt, az kelló garancia egy bosszú távú működésre Balogh József Mindennapi beszéd témájává vált az alkotmányozás kérdése. Legyen, ne legyen, létrejön-e a hatpárti egyezség, vagy sem, mostanában pedig — noha öt párt megegyezett —, mégis úgy tűnik, mintha csak a kormánykoalíciónak volna fontos. Hogyan vélekedik erről és az Alkotmánybíróság szerepéről dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára. Az exkluzív interjúra Dombrádon kerítettünk sort, ahol a jogtudós az ön- kormányzatok munkájának törvényességéről tartott előadást a környék jegyzőinek. □ Alkotmányjogászok szerint ma nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon, mégis lesz új alkotmányunk. Rejt-e valamilyen veszélyt, hogy kétharmadosnál nagyobb többség akarja az alkotmányozást? — Én is azon az állásponton vagyok, hogy nincs alkotmányozási kényszer, az 1989. évi 31-es törvény — amelynek az Alkotmánybíróság immár hat éve ellátja az őrzését, védelmét —, a jogállami értékeket magában foglaló alkotmánynak minősíthető. Tény, hogy a jogi formalizmus szemszögéből az 1949. évi 20- as törvény módosítása abszurditás, hiszen egy olyan korból üzen, amihez semmi köze nincs az új alkotmánynak. A rendszerváltozás lezárása valóban megkíván egy új alkotmányt. A kiérlelt, nyugodt alkotmányozásnak nem jött még el az ideje. 1989-ben volt egy kegyelmi pillanat az alkotmányozásra, de akkor a politikai folyamatok másként alakultak és csak egy úgynevezett nagyságrendi módosítás történt, amivel a rendszerváltozás alkotmányos alapjait meg lehetett teremteni. Ehhez képest az Alkotmánybírósággal együtt egy színvonalas jogállami működés alakult ki. Új alkotmányt adni az országnak, imponáló politikai törekvés. Attól nem tartok, hogy a jelenlegi parlamenti arány veszélyeztethetné az Alkotmány időtállóságát. Ha népszavazás dönt, az kellő garancia egy hosszú távú alkotmány műAlkotmánybíróság teljesen logikusan fog eljárni, ha továbbra is fenntartja korábbi álláspontját egy adott kérdésben függetlenül attól, hogy azt az alkotmányos szakaszt most melyik szerkezeti részébe helyezte el az alkotmányozó. □ A tervezet szerint az új Alkotmány az alkotmánybíróság hatáskörét csökkenteni akarja. Nem sérül ezzel a demokrácia? Harasztosi Pál felvétele ................1...1................................'.......-....... Nem biztos, hogy a helyi rendeleteket az Alkotmánybíróságon kell kontrollálni. ködésére. De, hogy az alapkérdések vitája kellő időt kapjon, ez az év szerintem kevés. Cl Vita folyik arról: ha új alkotmány lesz, a régire alapozott alkotmánybírósági döntéseket hatályon kívül kell helyezni. Ön szerint is? — Az Alkotmánybíróságnak az alkotmány a bibliája. Ezért ha új alkotmány születik, amelyben megváltoztak azok az alkotmányos tételek, amelyre a korábbi döntésével az Alkotmánybíróság hivatkozott, akkor nyilvánvaló, hogy mindazokat a határozatokat, amelyek a korábbi alkotmányhoz kötődtek, a tudományos kutatás, a jogirodalom, az alkotmánytörténet számára kell fenntartani, azok a továbbiakban már nem hatályos és kötelező alkotmány- bírósági döntések. Ha tartalmilag azonosak az új alkotmányra vonatkozó tételek, csak éppen más számot kapnak, akkor a korábbi értelmezés nyilvánvalóan irányadó lesz az új alkotmány értelmezésénél is. Az — Nem. Az Alkotmánybíróság évek óta hangoztatja, hogy vannak olyan hatáskörök, ahol szűkíteni kellene. Nem biztos, hogy a helyi rendeleteket az Alkotmány- bíróságon kell kontrollálni, ezeket a rendes bíróság hatáskörébe lehetne utalni. Az úgynevezett klasszikus alkotmánybírósági hatáskörök közül az előzetes kontroll hatáskörét az Alkotmánybíróság is szűkíteni szeretné. A jelenlegi szabályozás szerint, amikor még a törvényhozás vitatkozik a törvényjavaslatról, már akkor is az Alkotmánybírósághoz fordulhat alkotmányossági kifogással az egész parlament, valamelyik országgyűlési bizottság vagy ötven képviselő. Az Alkotmánybíróság ezt a hatáskörét nem gyakorolta, noha indult ilyen kezdeményezés ötvénnél több országgyűlési képviselő részéről a kárpótlási törvény kapcsán. Az Alkotmánybíróság azt mondta, ez a hatáskör azért veszélyes, mert így óhatatlanul beleavatkozik a törvényhozásAz Alkotmánybíróság hatáskörét magának az alkotmánynak kell kimondani. yy ba. Érlelje ki a parlament a törvényjavaslatot és a végszavazás előtt, ha már nincs több észrevétel, akkor mondhassa a képviselő, hogy az Alkotmánybírósághoz akar fordulni. Szerintünk elegendő lenne a köz- társasági elnöknek megtartani azt a jogát, hogy ő forduljon az Alkotmánybírósághoz. Más tudományos álláspont viszont azt mondja, a törvény elfogadása után a parlamenti kisebbségnek is meg kellene adni a jogot, hogy hozzánk fordulhasson. Azt viszont nagyon fontosnak tartom — és ennek garanciális jelentősége van —, hogy maga az alkotmány mondja ki tételesen, milyen hatásköre van az Alkotmánybíróságnak. □ Mikorra várható, hogy megoldódnak az Alkotmánybíróság létszámgondjai, és vajon mi az oka, hogy tizenegy helyett évek óta kilenc alkotmánybíró dolgozik? — Az Alkotmánybíróság szerint a Parlament két éve alkotmánysértő mulasztásban van, mert azóta nem tudta megválasztani a hiányzó két alkotmánybírót. Ez a jövőre nézve, sőt ez év második felére már veszélyeket hordoz magában. Hetvenéves lesz az egyik alkotmánybíró ebben az évben, s a törvény szerint mandátumának lejárta előtt legalább három hónappal az ő helyére meg kell választani az új bírót. Szeptemberben tehát már három alkotmánybírói hely betöltése lesz a feladata a parlamentnek, reméljük, hogy addig meghozzák ezt a döntést. A jelölés hat, illetve most már hét parlamenti frakció képviselőiből álló jelölőbizottság feladata, a Parlament pedig kétharmados többséggel választja meg az Alkotmánybírót. A nagy konfliktus az, hogy az ellenzéki pártoknak öt, a kormány- koalíciónak két képviselője van a bizottságban. Ha tehát az ellenzéki képviselőknek nem tetszik a kormánypárti jelölt, leszavazzák, a kormánypártiak viszont azt mondják: a parlamenti kétharmados többségen az ellenzék nem tudja átvinni a saját jelöltjét, ha a kormánypártok nem értenek vele egyet. Ezen a sajátos helyzeten csak konszenzussal lehet túljutni. Jelenleg egy koalíciós és egy ellenzéki jelölt megválasztása van napirenden, de hogy mi lesz majd, amikor hármat kell megválasztani, arra nem tudok választ adni. □ Az európai alkotmánybíróságok képviselői tanácskoztak a héten a szólásszabadság és a hatalommegosztás kérdéseiről. Van-e nálunk ezekkel gond? A szólásszabadsággal sosem volt komoly baj, ha volt, az Alkotmánybíróság ________megoldotta. jy — A szólásszabadsággal igazából sosem volt komoly baj, ha volt, akkor azt az Alkotmánybíróság megoldotta. Szűkítette például a büntetőtörvénykönyvben a gyűlöletkeltés az idegen néppel, nemzettel, fajjal szemben, a közösség megsértésének büntetőjogi tényállását, tehát jobban felszabadította a véleményszabadságot. A hatalommegosztással kapcsolatban azt mondtuk: a hatalommegosztásból az következik, a parlament törvényhozó szerv, az Alkotmánybíróság pedig kontrollálja és alkotmányossági szempontból vizsgálja a törvényhozást vagy a kormány döntéseit. A hatalommegosztás elvéből az is következik, hogy az Alkotmánybíróság formálódó törvényjavaslatba ne nyúljon bele. A bírói függetlenségről az Alkotmánybíróság megfogalmazta, hogy a bírói hatalmi ág önállósága milyen fontos a másik két hatalmi ághoz képest. Ilyen értelemben az Alkotmánybíróság a hatalommegosztás elvére hivatkozva több alkalommal hozott döntést. Alkotmánybírósági hatáskör a miniszterelnök-köztársasági elnök viszonya. Komoly konfliktus e hatalmi ágak között Magyarországon igazán nem volt. MAGÁNVÉLEMÉNY Becsvágy Hírét vettem, hogy az idei városi rangért indulók listáján újra ott szerepel falum, Nagye- csed, no meg az ugyancsak megyebeli patinás településünk, Rakamaz is. Egyszer már elbukott a Kraszna partján fekvő történelmi település (a középkori Ecsedi-vár a Báthoryak ecse- di ágáé volt, 1711-ben rombolták le), miként Rakamaznál is sokkal jelentéktelenebb községek cserélhettek már táblát (Rakamaz tiszai átkelőhely, mindig is fontos révhely volt; itt verte meg Bocskai 1604-ben, s később 1630-ban I. Rákóczi György, a császári csapatokat). Nagyecsed már 1960-ban jóval nyolcezer fölötti lelket számlált, s bár a munka kényszere sokakat vándorbotra ítélt, a fekete vonatok azóta visszafordultak s már nem indulnak, sokan hazatértek a boldogulást kergetők közül. Rakamaz, mint az egyik nagyforgalmú kirándulóhely (Tokaj szomszédsága) a gyönyörű Tisza-part némileg szerencsésebb helyzetben volt, jobban meg tudta tartani az évtizedek során a munkaerőt. Ám, ha a jelenlegi nehéz helyzetben a munkaalkalom lenne döntő a rang elnyerésében, a legnagyobb igazságtalanság történne, mert a munkanélküliség nem az ott élő emberek bűne. Nyilván azért pályázik e két településünk ismételten és nagy becsvággyal az urbánus rangra, mert minden nehézség ellenére is előbbre tudtak lépni, vonzáserejük sem csökkent, meghatározó a szerepük ma is az agglomerációban. (jut eszembe, most csak felemelem a telefont, hívhatom a húgomat, s kérdezhetem, hogy vagytok, mint vagyok és ő viszont.) Nemcsak az elmúlt évtizedekben hallatott magáról útbaindító szülőfalum kiváló termékeivel, terményeivel, magas iskolakultúrájával, hanem mostanában is csillognak itt a Fekete Szemek tánc- együttes tagjai pesti színpadokon, aratják a díjakat az itt termelt borok, közben a gazdasági válsággal birkózik fogcsikorgatva a magára maradt parasztember, s az itt tanuló, innen továbbinduló fiatalok ma sem hoznak szégyent a településre, amelynek szomszédságában még manapság is fel-fel villannak a lápi tőzeg fényei, amely akár idegenforgalmi kuriózum is lehet. Közel a szomszédos ország, egy fellendülő gazdasági forgalom új szerepkört adhat ennek a településnek is, miként Rakamazra is áldásos lehet a városi rang. Szeretném, ha országgyűlési képviselők s minden rendű-rangú személyiségek legalább félannyira lobbyznának e két település városi rangjáért, mint tették mások, máshol s nagy igyekezetükben kétszer is várossá avattak egy sokkal kisebb települést. Angyal Sándor A KM hét végi melléklete ’96. V. 11. Dr. Holló András
