Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)
1996-04-30 / 101. szám
KULTÚRA 1996. április 30., kedd A szó becsületéért Budapest — A honfoglalás 1100. évfordulójának esztendejében, nemzetünk jövője iránt érzett felelősségtől áthatva őszinte tisztelettel fordulunk minden magyar emberhez, akit nemcsak saját magának és szőkébb környezetének anyagi boldogulása érdekel, hanem a magyarság szellemi értékeinek, kultúrájának megőrzését és gyarapítását is fontosnak tartja. Mostanában egyre többen kérdezik: vajon lesz-e magyar nyelv, és ha igen, milyen lesz a következő évezredben? A kérdés felvetését a mai nyelvállapot és nyelvhasználatunk aggasztó jelenségei indokolják. A szónak napjainkban nincs meg a kellő becsülete. Nincs meg sem a mindennapi élőbeszédben, sem pedig a közéleti nyelvhasználatban: a szónoklatokban, nyilatkozatokban, amelyekben mind gyakoribbak a pongyolaságok, ködösítések, csúsztatások. Történelmünk során — amikor erre szükség volt — nemzetünk nagyjai mindig figyelmeztettek az anyanyelv jelentőségére, nemzetmegtartó erejére. A múlt században Kölcsey ezt írta: „Jaj a nemzetnek, mely lakhelyeiből ki- üldöztetett! Jajabb annak, mely ősi nyelvétől fosztatott meg!” Idehaza a nyelvtől való megfosztás még nincs napirenden, de a határainkon túl már megindult az anyanyelvtől való megfosztatás aggasztó folyamata. Századunkban is megkaptuk a figyelmeztetést íróinktól, költőinktől, jeleseinktől. Az elmondottakból bizonyára minden gondolkodó ember előtt világossá vált, hogy az idézetben foglalt megállapításnak mai életünkben, nyelvhasználatunkban is irányadóknak kell(ene) lenniük. A valóságban nem így van, s különösképpen nincs így a közéletben. Ezért arra kértünk minden, a haza sorsáért felelősséget érző, itthon vagy a határainkon túl élő személyt, közösséget (intézményt, szervezetet, társaságot), akinek, illetve amelynek anyanyelvűnk azon kívül, hogy a kommunikáció nagyszerű eszköze, még kultúránk letéteményese, egyik legdrágább nemzeti kincsünk is, hogy képviselje saját környezetében a kimondott szó becsületének helyreállítását, ezzel is elősegítve a nemzeten belül ma még meglévő átkos széthúzás megszűnését és a szomszédos nemzetekkel való megbékélést. Abban a meggyőződésünkben, hogy felhívásunk a magyar emberek többségének véleményével egyezik és ennek alapján igényével is találkozik, kívánunk sikeres új évezredet a nemzet minden polgárának a határokon innen és túl. Hírcsokor Hauser... ...Adrienne zongoraművész koncertezik a mátészalkai művelődési központban április 30-án. A hangverseny 19 órakor kezdődik. (KM) Bartók... ...nyomában címmel rendeznek zenés estet a nyíregyházi Zeneiskola dísztermében április 30-án 19 órától. Közreműködik a Galagonya és a Téka együttes, Ördög Mária, Agócs Gergely és Vasvári Tamás. (KM) Jubilál... ...a nyírbátori Zenei Fesztivál. Az idén harmincadik alkalommal rendezik meg a zenészek nagy seregszemléjét július 13-28. között. A nyitókoncertet július 13-án tartják, amikor a Miskolci Szimfonikus Zenekar Beethoven IX. szimfóniáját mutatja be. A Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor pedig huszadik évfordulóját ünnepli. (KM) Tóth Sándor... ...Nyíregyházán élő Mun- kácsy-díjas szobrászművész és Pintér Sándor festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a hatvani galériában. A tárlat naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg. (KM) Kik azok a moldávok? Mizser Lajos Nyíregyháza — Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, előbb nézzünk szét a térképen. Az -/i/a végződés gyakori az országneveken, s ha elvonjuk, megkapjuk az ott élő nép nevét (pl. Portugália — portugál). A kérdés azonban az, hogy Kolumbiában a kolumbok, Bolíviában a bolívok, Algériában az algérok, Szomáliában a szomálok, Libériában a li- bérek élnek-e. Az nyilvánvaló, hogy Argentina polgárait argentinnak nevezzük, de hívhatjuk-e Angola lakóit angolnak, Burmáét búimnak, Costa Ricáét kosztariknak? Afganisztánban ugyan az afgánok élnek, de Pakisztánt vajon a pak-ok népesítik-e be? A példákból világos, hogy az elvonás nem mindig adja meg a népnevet. A Moldávia országnév orosz eredetű, s az oroszban teljesen szabályos az elvonás. Csakhogy Moldáviában (azaz Moldvának a Prut folyótól keletre eső részén) románok élnek! Moldávia szovjet bekebelezése előtt ezt a területet Besszarábiá- nak nevezték, s akkor is románok laktak ott és nem besszarábok. A moldáv szó telivér russzicizmus. Szük- séges-e nyelvünket effélékkel gyarapítani? Ha igen, akkor a közeli Bukovina lakóiból bukovinok, Galícia lakóiból galicok lesznek. Arról nem is beszélve, hogy ilyen népnevek is kialakulhatnak: kín (Kína), kub (Kuba), tunéz (Tunézia), ital (Itália). Ezeket inkább hagyjuk meg humoristáinknak! Feszületek Kárpátalján Mindenki beleviszi az alkotásba a maga szemléletét, világát, vagy vallási felfogását Farkas József Munkács — Ha az autós vándor az elmúlt néhány esztendő leginkább szembetűnő változását keresi a svájci Alpok fennkölt szépségét meghazudtoló tájban, leginkább a dombtetőkön, útkereszteződésekben, szomorú, jeles legelőkön (ahol gyülekeztették az elhur- coltakat), falvak be- és kijáratainál újra állított és lélekpom- pával felszentelt kő- és vaskeresztek sokasága tűnik a szemébe... O Korábban egyetlen feszületet sem láttam az utak mentén. Hogyan áll most a helyzet? — kérdezem a nagykom- játi főtisztelendőt? Dióbama, sokat látott szemeit — hét évet töltött Kame- rovszkban, Vorkuta mellett lágerben — rám emeli és maga elé mondja: — Most mindenütt visszaállították, majdnem mindenütt. Ugyanarra a helyre, alig tértek el a régi helyétől. OEzek ugyanolyanok mint a régiek? — faggatózom tovább. — Nem — mondja a 70 éves Kubinyi Gábor atya. Hozzáteszi magyarázatként, a régi keresztek egy kőből voltak kivésve, ma a fundamentum is más. Krisztus ki van festve, a test rendszerint pléh- ből kivágva. Régen gyermekkoromban Királyházán és környékén a feszület és a test is fából volt egybefaragva, azokat aztán elégették. Nagy története van a feszületpusztításoknak — mondja a mellettünk álló, addig szótlanul hallgató Puskás János, 65 éves nagykomjáti emberem. Mivel a templomokat bezárták a népek a keresztekhez mentek imádkozni — emlékezik — és ez baj volt a hatalomnak. Akkor aztán jöttek teherautókkal és lenyomták. Azok az emberek akik jártak lenyomni, időnap előtt meghaltak aztán, az egyiknek az autója felborult, a szeme a sofőrnek kifolyt, ott halt meg. Kárpátalján a keresztállításnak mindenkor nagy hagyománya volt. A katolikus lakosság, de különösen a ruthénség, az óhitű ortodox, de az unitus görögség körében is. Nagyidejű embereim emlékezetéből idézem a régmúlt idők magyar-görög, orosz, ruthén, hucul, ukrán feszületéinek hitemlékeit. A hegyek közti fennsíkokon megülő falvakban az egyszerű, dísztelen feszületek voltak általánosak. A sürvebben lakott tájak felé haladva a díszesebb piros, zöld, kék, sárga, bama színekkel festett, gazdagon aranyozott, szépen faragott, csillagokkal, csipkékkel, tekerődző kígyókkal tarkított keresztek álltak. Hogyan? — kérdezem tovább emberemet. Mondja, részletezi szaporán: A kereszt felső ágát csipkék, rojtok, galambok, tulipánok, csillagokkal és csüngőcs- kékkel dí- s z í t e 11, ilyen formára préselt, vagy kalapált félkör alakú pléhtető ölelte, védve a testet az esőtől, hótól, zimankótól. A kereszten a fel feszített Jézus kiszen- v e d e t t alakban, tövisekkel megkoro- názottan, vérrel áztatott testtel, kezei, lábai fejes, kovácsoltvas szegekkel átalütve, halálba ernyedten pihen. Jobb válla felett kicsiny rudacskán két oldalt a hold és a nap ragyog gondos aranyozásban. Lábainál levelek közt szőlőfürt csüng, melyet pálmaágak ölelnek, alatta emberi szív nyugszik, melyből két oldalra szárnyak nőnek ki, azt a képzetet keltve, mintha a szárnyak a szívet a levegőben lebegve tartanák. Alatta fonott ákáctövises koszorú, kovásztalan cipóalakú kenyér és mintázott kelyhe, valamint két keresztbe tett lándzsa és vaslánc látható. Mindez a kereszt előlapján, bal oldalán árpa- és búzakalász, kivont kard, kukorékoló kakas, buzogány, kancsuka, létra. A jobb oldalán kelevéz, buzogány, seprű, 'háromágú korbács, kalapács, harapófogó, erszény, rajta 30-as szám, mint kellékek, s legalul a feszületállítás évszáma látható. Számos kereszt tövében a corpus alatt, azon állva emberi csontok, koponya, festve vagy faragva napjainkban is. Manapság a keresztállítás közakaraton, közadakozásból, szinte kalákában, brigádmunkában történik. Akik készítik, nem ácsok vagy kőművesek, vagyis nem mesteremberek, hanem csak úgy dolgoznak. A kereszt helyét közösen elsimítják, a kavicsot a folyókból hozzák, a cementet az összeadott pénzből megveszik, majd megkeverik a masszát és előre elkészített formába öntik. Ezt az elkészült sima keresztet öltöztetik aztán fel a faluszerte megtalálható festéssel és díszítőmunkával foglalatoskodó, általában művészi hajlamokkal rendelkező emberek. Persze mindegyik beleviszi az alkotásba a maga szemléletét, világát, vagy vallási felfogását, természetesen a téma engedte kötöttségeken belül. Az egyház aztán felszenteli — mondja a főtisztelendőnk — direkt van erre az alkalomra szóló ima, ének. Több papot is meghívunk, sőt a püspököt is. Ez mindig nagy ünnepség, története nemzedékről-nemze- dékre száll és az egyházi könyvekben is nyoma marad. Beszélgető csoportunk mellett asszonyok, emberek, gyermekek sietnek el. kétfiilű kosarakban viszik a szenteltet. Tisztelettudóan köszöntenek mindnyájunkat, Xphctoc Bockpec — Feltámadt Krisztus. Voisztyne voszkresz — Valóban feltámadt. Köszönünk vissza. Most már Kárpátalján az utak mentén is. Egy megmaradt régi kereszt 1908-ból Amatőr felvétel Döntősök és díjazottak fizikából Nyíregyháza (KM) — A közelmúltban rendezték meg az Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolában a Lakatos István és Öveges József-fizi- kaverseny megyei döntőjét, melyen 93 kis fizikus mérte össze tudását. A nem kis tudást, felkészültséget, találékonyságot feltételezett tudáspróbán az alábbi eredmények születtek. 6. o. 1. Polgári Zsófia, 2. Tóth Áron (mindketten a nyíregyházi Eötvös J. Gyak. Ált. Isk. tanulói), 3. Seres Árpád (Nyíregyháza, Móra Ferenc Ált. Isk.) l.o. 1. Toka László (Nyírbátor, Okt. Centrum), 2. Fehér Andrea (Kisvárda, Kodály Z. Ált. Isk.), 3. Sum Ferenc (Nyírbátor, Okt. Centrum). 8. o. 1. Zborai Krisztina (Móra Ferenc Ált. Isk.) 2. Száraz Tamás (Nagykálló, Korányi Gimn.), 3. Herczeg Tamás (Csengersima). Ez utóbbi három tanuló képviseli megyénket a május 17-19-e közötti Öveges József Országos Fizikaversenyen, melyet Tatán rendeznek meg. A megyei versenyen szereplő valamennyi tanuló helyezését figyelembe véve elkészítettük a legsikeresebb fizikatanárok listáját. A legsikeresebb fizikatanár Róka Sándorné. az Eötvös J. Gyakorló Általános Iskola tanára, 120 ponttal, ő kapja a Megyei Pedagógiai Intézet és az OKTESZT Kiadó 5000 Ft-os különdíját. További sorrend: Pető István, Petne- háza (94 pont), Fábián Károly, Nyírbátor Oktatási Centrum (82 pont), Félegyházi Józsefié, Nagykálló (72 pont), Bagi Tiborné, Kisvárda és Molnáráé Héczei Éva Nyh. Móra F. Ált. Isk. (69-69 pont). A szerelmes bajnok hexameter-özöne Vasvári Pál víg hőskölteményének a kinyomtatása százhetven évet késett Budapest (B. P.) — A mű százhetven éve íródott. A szerző, Vasvári Pál, százötven éve hunyt el. Ennyit késett tehát a hálátlan utókor a kinyomtatással, de szerencsére nem késett el teljesen. Szájjal kezdődik, és szájjal végződik. A szerelmes bajnok. Vasvári Pál „víg hőskölteménye öt énekben”. Első sora ez: „Hőst s a hős iszonyú száját megdallani vágyván”... Az utolsója pedig: „Őt bámuljuk mint hőst, míg szánk tátva maradhat.” Szájhősköltemény! Szerzőjét Petőfi Sándorral együtt szokás emlegetni, de korántsem költőként, hanem 1848 márciusi ifjainak egyik vezéralakjaként. Neve él a megemlékezések protokolláris rendjében, egyébként alig. Még azt is kevesen tudják róla, hogy huszonhárom évesen halt hősi halált a magyar szabadságért Erdélyben, az általa szervezett s Rákócziról elnevezett szabadcsapat élén. Kurta élete alatt a szellem embereként is jelentékeny életművet sikerült megkezdenie. Ám a korai halálát követő csaknem másfél évszázad jóformán minden politikai re- zsimje talált valami indokot rá, hogy Vasvárinak a nevén kívül szinte mindenét elhallgassa. Kéziratban maradt vígeposzának teljes szövege csupán most, 1996-ban megírásának 150., költője születésének 170. évfordulóján jelent meg az Eötvös József Könyvkiadónál, Simor András gondozásában, előszavával, jegyzeteivel, s a könyv második felében igencsak helyénvaló adalékként a tudós Petőfi-bi- ográfus kiváló publicista Fekete Sándornak az utóbbi évtizedekben Vasváriról írott cikkei gyűjteményével. Ezt a mostoha sorsú, ízig- vérig népi szemléletű vígeposzt (ma inkább szatíra-mi- voltát hangsúlyozhatjuk: a nemesség és a királyság intézményének vitriolos ábrázolása jellemzi) ugyanaz az alkalom szülte, mint Arany János első nagy művét, az Elveszett alkotmányt, vagyis a Kisfaludy Társaság pályázata 1845-ben. Vasvári tehát tizenkilenc éves volt, amikor ezt a minden túlzás nélkül évszázada magyar költészetének élvonalába állítható munkáját megalkotta! Most, hogy végre teljes szövege olvasható nyomtatásban, világosan látszik, hogy egy nagy triász tagja: A helység kalapácsa és az Elveszett alkotmány, vagyis Petőfi és Arany remekei mellett a helye. Társa azoknak nyelvben, szemléletben, költői erőben és nem utolsósorban poétikai irányában is: a romantika elleni marón gúnyos támadásban. Közelebbről az ifjú költőzsenik által amúgy nagyrabecsült Vörösmarty túlhaladottnak ítélt nemzeti hősretorikája, a Zalán futása-féle, szép, ám élettől-valóságtól messze elrugaszkodott költői nyelv és poétikai felfogás kicsúfolásában. De korántsem irodalmi belügyek baját vívja Vasvári ebben a vígeposzban. Társadalompolitikai aktualitások szövik át meg át az amúgy Károly Róbert korában állított, mókás történet elbeszélését. Például így: „Mert igazat szólván már napról napra növekszik / A szájhősöknek félénk országa jelenleg, / S míg ezen édes urak kézzel másokra mutatnak, / itten a szó gyakran róluk leszen, és csak a név más.” Meg azután: „Ma, hol a közügy, a maga és nagy, / Áldozatot kíván, a nem-es nép vállvo- nitottan / nem-mel rázza fejét, s innen nem-es a neve”... S mintha nem is csupán a múlt reformkorának urairól folyna itt Vasvári szava; hanem talán a mi kortársaink egyikéről-másikáról is — néha csakugyan olyan érzése is támadhat e mulatságos költemény mai olvasójának. Eleven, mulattató s ráadásul még időszerű is ez az ifjú Vasvári Pál harcos jókedvéből született hexameter-özön.
