Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)
1996-04-27 / 99. szám
10 Napkelet • A KM hét végi melléklete 1996. ÁPRILIS 27., SZOMBAT 1100 hang az 1100. évfordulón Kobayashi Ken-Ichiro ajándék koncertje a millecentenáriumra Dombrovszky Ádám Kobayashi Ken-Ichiro Nagy Gábor (ISB) felvételei BUDAPESTI TAVASZ Májusi színházi premierek. Az évad végét jelzi már, hogy májusban a fővárosi színházak nem sok bemutatóra készülnek. Az igazi csemegének a Játékszín Molnár Ferenc ősbemutatója ígérkezik május 9-én. Balázsovits Lajos rendezi a Nászinduló című vígjáték világpremierét, hiszen a darab nemrég került elő a Molnár-hagyatékból. Ugyancsak a hónap elején (május 5.) mutatja be Aldo Nicolai: Hárman a pádon című művét a József Attila Színház stúdiószínpada. A Kolibri Színház május 4-én tart premiert Pierre Gripari Az előszobaszekrény boszorkánya című munkájából. o cm Liszt-operával indul. Liszt Ferenc műveiből rendeznek fesztivált a millecen- tenáriumi programok keretében május 3-19-ig a nagy magyar zeneszerző születésének 185. és halálának 110. évfordulója alkalmából. A nyitóprogram május 3-án a Várszínházban lesz, ahol a Don Sanche (avagy a szerelem kastélya) című operáját mutatják be koncertszerű előadásban, Gulyás Dénes főszereplésével. Ugyanitt május 10-én Köllő Miklós és Bakó Gábor Liszt Ferenc úr bol- dogságos pokoljárása című táncjátékát adják elő. S még egyet emeljünk ki a tíz rendezvény közül: a záróprogram május 19-én a Mátyás templomban lesz, ahol a Krisztus oratórium szerepel a műsorban. 000 Alakul a Bon Jovi koncert pontos menetrendje. Nyolcórásra tervezik a június 18-i az Óbudai hajógyári Szigeten megrendezésre1 kerülő Bon Jovi- koncertet. Az már biztos, hogy az egyik külföldi vendég H-Blockx lesz, de még bizonytalan, hogy sikerül-e megegyezni az AC-DC, a Kiss, és Ozzy Ósbourne menedzserével. A zenekar a Bon Jovi Aircraft nevű magángépével érkezik, s hozzávetőleg ugyanazokkal az igényekkel lép fel, mint tavaly a Rolling Stones. cm o Wim Wenders retrospektív. A legtöbbször díjazott német filmrendező az idei filmszemle alkalmából vendégünk is volt Budapesten. Most május 1—28-ig az Örökmozgó (Erzsébet körút 39.) a budapesti Goethe Intézettel és a Magyar Filmintézettel közösen arra vállalkozik, hogy 19 estén át a Távol és mégis közel című filmmel kezdve és befejezve bemutassa Wenders eddigi munkáit. □ a a Moholy-Nagy fotogramok. A Bauhaus nagy egyéniségének, Moholy- Nagy Lászlónak a húszas években készített sajátos technikájú fotogramja- iból tartanak kiállítást május 19-ig az Ernst Múzeumben. A párizsi Pompidou Központ gyűjteményéből válogatott anyag különös ízelítőt ad a század legendás kísérletező képzőművészének munkásságából Kobayashi Ken-Ichiro japán karmester 1974 óta vált ismertté Magyarországon, amikor megnyerte a Magyar Rádió és Televízió I. Karmesterversenyét. Nemzetközi sikereit is ez a győzelem indította el. Híre és elismertsége az elmúlt években világszerte fokozatosan növekedett, de a magyar zenéhez és közönséghez is hűséges maradt. Annál is inkább, mert 1986 óta ő a Magyar Állami Hangversenyzenekar vezető karmestere, 1992 óta pedig főzeneigazgatója. Tőle származik az az ötlet, hogy a Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából egy olyan ünnepi díszhangversenyre kerüljön sor, ahol Mahler 8. szimfóniája szerepel a programban. □ Miért éppen Mahler szimfóniája? — tettük fel a kérdést a Magyar Állami Hangversenyzenekar főzeneigazgatójának. — Ennek több összetevője is van — válaszolta Kobayashi Ken-Ichiro. — Van Japánban is egy kórusom, aminek Musashi- no a neve, és azt akartam, hogy egyszer Magyarországon is énekeljenek. Erre kínálkozott most alkalom. Idén ünnepli Magyarország a Honfoglalás 1100. évfordulóját, s az volt az elképzelésem, hogy ezzel kapcsolatban kellene valami monumentális dolgot csinálni. így jött az ötlet, hogy az évfordulóra éppen 1100 ember számára kellene egy koncertet rendezni. Nem is kerülhetett más szóba, mint Mahler Ezrek szimfóniája. □ Vezényelte már ezt a darabot? — Két évvel ezelőtt már Japánban vezényeltem ezt a szimfóniát a Musashino kórussal, illetve a Japán Szimfonikus Zenekarral. □ Hogyan jellemezné Mahler nyolcadikját? Mit jelent az Ön számára? — Azért szép ez a szimfónia, mert benne annyi emberi érzés fejeződik ki. Bűnbánat, szépség, csábítás, kacérkodás. Szerepel benne a természet szépsége is. Olyan monumentális, hogy szinte az egész emberi élet benne van. Számomra igazán káprázatos érzés, amikor felcsendül ez a muzsika. ö Több mint ezer zenészt kell összefognia. Mennyi idejük lesz a közös próbákra? — Mindössze egy hétig fogunk mindenkivel együtt dolgozni. De természetesen addig minden énekkar külön tanul, s már fel- készülten érkezik a próbákra. De ismerem valamennyi résztvevőt, s nyugodt vagyok, hogy nem lesz semmi gond. Az egy hét elég lesz. Mivel már vezényeltem ezt a szimfóniát, így nekem is vannak tapasztalataim. □ Ón ismeri a világ legjelentősebb zenekarait. Milyen értékrendet képvisel az Állami Hangversenyzenekar? Talán kicsit fellengzősnek, reklámízűnek tűnik, mégis — ezúttal nem áll távol a valóságtól, amikor „Az év koncertje”-ként emlegetik a május 3-i Budapest Sportcsar- noban sorra kerülő eseményt. Ekkor adja elő ugyanis mintegy ezer zenész és kórustag Gustav Mahler 8. szimfóniáját. Tizenhárom év után tehát újra elhangzik Budapesten a zeneirodalom talán legmonumen- tálisabb alkotása. A millecentenáriumi rendezvények egyik csúcspontjaként számon tartott hangversenyen Kobayashi Ken-Ichiro vezényel. A Magyar Állami Hangversenyzenekaron és a Magyar Állami Enekaron kívül fellép a 150 tagú japán Musashino kórus, valamint tucatnyi hivatásos és amatőr felnőtt- és gyermekkar közreműködése várható. (Köztük a Debreceni Kodály Kórusé.) Az énekes szólisták a budapesti, pozsonyi és frankfurti operaház rangos művészei. (Misura Zsuzsa, Temesi Mária, Szilfai Márta, Ulbrich Andrea, Németh Judit, Pető András, Kálmándi Mihály és Peter Mikulás). A hangverseny jegyeit a Nemzeti Filharmónia országos terjesztésben árulja, s legalább 6000 nézőre számítanak a Budapest Sportcsarnokban. Gustav Mahler, aki egy ideig a budapesti Operaháznak is volt igazgatója, 1906— Világszerte igen sok nevezetes zenekar van, és az ÁHZ-t nehéz a többivel összehasonlítani. Minden zenekarra jellemző, hogy egyszer nagyon jól, máskor átlagosan, sőt gyengébben muzsikál. Tavaly amikor az ÄHZ Japánban volt, a Berlini Filharmonikusok is ott voltak, de nekünk nagyobb sikerünk volt. Az ÁHZ tehetséges zenekar, de kicsit rapszodikus. De ez nemcsak az ő formájukon, hanem a műveken is múlik. Azt szeretném elérni, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a zenekar, s ha lehet, mind többször játsszon csúcsformában. □ A koncertek végén, amikor általában zúg a vastaps, Ön egyenként rámutat a zenészekre, s ők így hajolnak meg a publikum előtt. Mi ennek a nem megszokott bemutatásnak a célja? — Az én életelvem az, hogy a koncert sikere soha sem a karmesternek köszönhető, hanem a zenekar tagjainak. Éppen ezért természetesnek tartom, hogy egyenként mindőjük meghajoljon a megérdemelt siker után. □ A sorrenddel, vagy bármilyen jellel egyben minősíti is ilyenkor a zenészeit? — Mindenkinél előfordulhat, hogy rosz- szabb napot fog ki. De amikor fölállnak s meghajolnak, mindenki arra kap alkalmat, hogy önmagába nézzen, és saját maga eldöntse: sikerült-e úgy játszania, ahogy szeretett volna, vagy nem. Ilyen szempontból ban fejezte be grandiózus művét, s akkor így írt róla egy levelében: „Ez a legnagyobb, amit eddig produkáltam. Mind tartalmában, mind formájában olyan különleges, hogy erről nem is lehet írni. Képzeljék el, hogy a világegyetem kezd el muzsikálni — nem is emberi hangokat hallunk, hanem a bolygók és a napok zenéjét.” Mint a mostani hangverseny alkalmából megjelentetett kiadványban Meixner Mihály írja: a szimfónia hatalmas sikerű 1910. szeptember 12-i müncheni ősbemutatója csakhamar nagy vitákat váltott ki a kritikusok között. Miután a mű igen fontos eleme az emberi hang, és a szokásostól eltérően mindössze két tételből áll, többen kétségbe vonták, hogy lehet-e egyáltalán szimfóniáról beszélni. Az első tétel szövegét Mahler a 776 és 856 között élt mainzi érsek, Hrabanus Maurus egyik himnuszából vette, a második tétel pedig Goethe Faustjának zárójelenetére épül. Az előadás előkészületei óriási munkát igényeltek, a betanító munkát több karmester — többek között Bruno Walter — végezte, és amikor elterjedt a hír, hogy a mű megszólaltatása milyen hatalmas előadóapparátust igényel, a hangverseny rendezője kitalálta az „Ezrek szimfóniája” elez nagyon igazságos módszer, hiszen szemtől szemben állhat a közönséggel. □ Önnek Japánban is van kórusa, s élete is nyilván oda köti. Mint az Állami Hangversenyzenekar főigazgatója menynyit van Magyarországon? — Egy évből körülbelül két hónapot töltök — nem egyfolytában — Magyarországon. Emellett egy hónapig közös turnén is szereplünk valahol a világban. □ Mit csinál Magyarországon, ha éppen nem a zenével kell foglalkoznia? — Sportolok. Minden sportot kedvelek. Fiatalabb koromban rögbiztem, basebal- loztam, ma inkább golfozni szoktam. Fizikailag már csak erre futja — mondja, s ezen ugyancsak jót derül. □ Mennyire ismeri a magyar zenét? Mely magyar szerzőket kedveli a leginkább. — Összesen tízet tudnék említeni. De nem sorolnám fel őket, mert ha valakit kihagyok, abból sértődés lesz. □ Hány magyar szót tud? — Szomorú vagyok, keveset — mondja ezúttal a japán tolmácslány segítsége nélkül magyarul, de aztán ismét japánra fordítja a szót: — Természetesen annyira tehetségtelen nem vagyok, hogy ne tudtam volna ennyi idő alatt valamelyest megtanulni, de az időm soha nem engedte, hogy ezzel foglalkozzam. Most is teljesen leköt a készülődés, hiszen május 3-án mindennek a legtökéletesebb rendben kell mennie. nevezést. Ezt Mahler csak igen vonakodva fogadta el, mert túlságosan hatásvadász ötletnek találta. A müncheni ősbemutatón 171 tagú zenekar játszott és a nyolc énekes szólistán kívül 858 tagú énekkar állt a pódiumon. A bajor főváros kiállítási 1. pavilonjában óriási volt az érdeklődés. Ott volt a nemzetközi kulturális élet színe-java. A teljesség igénye nélkül említsünk néhány nevet: Thomas Mann, Stefan Zweig, Arnold Schönberg, Alban Berg, Anton Webern, Richard Strauss, Siegfried Wagner, Leopold Stokowski, Bruno Walter, de jelen volt Belgium királya, Bajorország hercege, Henry Ford és például Clémanceau is. Bruno Walter, a híres karmester így összegezte véleményét a szimfóniáról: „Mahler itt összeszedte a legmagasabb szintig emelkedett szimfonikus tudását, erejét, hogy a Veni creator spiritus-szal és Goethe Faustja záró jelenetének halhatatlanság-értelmezésével a VIII. szimfóniában megadja a választ arra, ami után a szíve sóvárgott. Mahler egyetlen művében sem érezzük annyira a forró igenlés szellemét, mint ebben. Kicsendül a himnusz viharos többszólamúságának csodáiból, amelyet Mahler mesteri kézzel zárt szimfóniatétel templomi építményévé formált.” A bolygók és a napok zenéje
